A COVID-19 miatt kialakult helyzetben számos társaság részéről felmerült a kérdés, hogy a jogalkotó tervezi-e ezen változások hatályba lépésének halasztását. Az adóhatóság több fórumon is megerősítette, hogy ilyen halasztás nem várható, azonban a szankciót érintő moratórium igen. A társaságoknak néhány hete maradt a felkészülésre, ezt érdemes szem előtt tartani.

– mondja Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és Jogi Tanácsadási Üzletágának igazgatója.

A belföldi összesítő jelentést érintő változások

A jelenleg hatályos törvényi előírások szerint az adóalanyok a belföldi termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről befogadott számláik után – ha azok áthárított adótartalma meghaladja a 100 000 Ft-ot – adatszolgáltatásra kötelezettek azon áfabevallásukban, amelyben a számlával kapcsolatban adólevonási jogot gyakorolnak. Ezen adatszolgáltatási kötelezettségnek az adózók az áfabevallásban szereplő összesítő jelentés (M-lapok) kitöltésével tehetnek eleget.

2020. július 1-jétől az adóalanyok által teljesített adatszolgáltatások szabályai lényegesen meg fognak változni, mivel az eddigi 100 000 Ft-os áthárított adó értékhatárt eltörlik az összesítő jelentés esetében. Az új szabályozások szerint az adózóknak minden olyan számlát szerepeltetniük kell az összesítő jelentésükben, amelyhez kapcsolódóan az adott időszakban adólevonási jogot gyakorolnak, illetve minden olyan számlával egy tekintet alá eső okiratot is, amelynek hatását az adott időszakban veszik figyelembe.

Az adóhatóság megerősítése alapján a fordított adózású számlák nem esnek az összesítő jelentési kötelezettség alá. Az adómentes számlák jelentése szintén nem szükséges, hiszen azok esetében nincs felszámított adó, így azokon adólevonási jogot sem lehet gyakorolni.

– teszi hozzá Farkas Gábor.

A PwC adószakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentési kötelezettség a továbbiakban is csak azokat a számlákat érinti, amelyekkel kapcsolatban az adózó levonási jogával él – tehát ha az adózó a tevékenységének sajátosságából fakadóan, vagy a beszerzett termék, szolgáltatás jellege miatt adólevonással nem élhet, úgy az ilyen számlák összesítő jelentésben történő feltüntetése nem szükséges. Ugyanakkor, ha egy számlán részlegesen gyakorol adólevonási jogot az adózó, ebben az esetben az összesítő jelentésben a számlán szereplő áthárított adó teljes összegét szükséges feltüntetni, nem csak a ténylegesen levont adót.

A fentiekből jól látható, hogy a változás jelentős adminisztrációs terhet róhat egyes adóalanyokra, hiszen az eddig benyújtott M lapok és jelentett számlák száma sokszorosára nőhet az új szabályok bevezetésével.

Az online számlajelentési kötelezettséget érintő változások

2020. július 1-jét követően az adózóknak eleget kell tenniük a jogszabályi változásból fakadó online számlaadat-jelentési kötelezettségeknek az alábbiak szerint:

• a NAV által kiadott 2.0-ás Online Számla xsd verziónak megfelelően kell adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, illetve
• a 100 000 forintos értékhatár eltörlésének megfelelően adatot kell szolgáltatni az Online Számla rendszerben minden olyan társaság által kibocsátott számla esetében, amelyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletekről állítanak ki.

A fentiekkel kapcsolatban – a Pénzügyminisztérium legújabb tájékoztatása alapján – az adóhatóság, figyelembe véve a COVID-19 által teremtett helyzetet, 2020. szeptember 30-áig egyes esetekben moratóriumot rendelt el a bírságok kiszabására. A PwC adószakértői szerint a moratórium ellenére érdemes mielőbb megkezdeni a felkészülést a számlaadat-jelentésre.

Az Országgyűlés ezen döntése a magyar vállalkozások jelentős százalékát érintheti, hiszen a törvényjavaslatban foglaltak óriási lehetőséget biztosítanak számukra. A változás hatására felmerült annak lehetősége, hogy visszaigényelhetik rég elveszettnek hitt áfájukat.

– mondta Farkas Gábor, a PwC Magyarország adószakértője.

A PwC adószakértői felhívják a figyelmet: azon túlmenően, hogy a vállalkozások rendelkeznek a múltban keletkezett, ki nem fizetett követeléssel, kiemelten fontos, hogy felkészüljenek a jövőben esetlegesen felmerülő behajthatatlan követeleléseik kezelésére, és már a jogszabálynak megfelelően dokumentálják az ilyen eseteket. Ez alapfeltétele annak, hogy az újonnan megnyíló áfa-visszaigénylési lehetőség egyszerűen és gyorsan igénybevehető legyen számukra.

A 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás behajthatatlannak tekinti a követelést, és lehetőséget nyújt a megfizetett áfa visszaigénylésére többek között az alábbi esetekben:

• amennyiben a kötelezett végrehajtás alatt áll, és a végrehajtás során bizonyítást nyert, hogy nincs, vagy csak részben van fedezet a követelés kielégítésére;
• ha például a kötelezett felszámolása során a felszámoló írásbeli nyilatkozatában igazolást adott arról, hogy az adós nem rendelkezik megfelelő fedezettel.

A törvénymódosítás tehát pozitívan érint majd minden vállalkozást, amelyre nem vonatkoznak a korlátozó rendelkezések, illetve fennáll olyan követelésük, amely megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt.

– tette hozzá Farkas Gábor.