Idén januártól megjelent a 3 százalékos nyugdíjemelés a nyugellátásokban; a költségvetési törvény 3 százalékos inflációt jelez előre 2021-re, ennek megfelelően emelték januárban a nyugdíjak mellett a rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti és egyéb ellátásokat – mondta Farkas András, a nyugdijguru.hu nyugdíjszakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Hozzátette: ennek kiigazításra akkor kerülhet sor, ha a ténylegesen mért infláció januártól-augusztusig meghaladná ezt a 3 százalékot. Akkor 2021. novemberben visszamenőlegesen kiegészítik ezt a nyugdíjemelést a 3 százalék feletti mértékkel – ismertette.

Farkas András „messze a legnagyobb jelentőségű” intézkedésnek nevezte, hogy a 13. havi nyugdíj első negyedét fizetik a februári nyugdíjakkal. A januári nyugellátás egynegyedét mindenki megkapja plusz ellátásként.

A kormány négy év alatt vezeti vissza a 13. havi nyugdíjat, ez ennek az első lépése

– mondta a szakértő, példaként említve, hogy akinek 100 ezer forint a havi nyugdíja, az most 25 ezer forinttal többet fog kapni.

Kitért arra, hogy a nyugdíjprémiumra 2021-ben jó esély van, mivel a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladhatja a 3,5 százalékot.

Novemberben, amennyivel a tényleges növekedés meghaladja majd a 3 százalékot, azzal a szorzószámmal szorozzák meg a havi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot

– ismertette.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Minden hatodik magyar a 65 évesnél idősebb korosztályhoz tartozik, 2030-ra pedig már minden negyedik magyarra igaz lesz ez a megállapítás – mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a Világgazdaság konferenciáján. A szakértő szerint a nyugdíjasok életszínvonalát nemcsak a nyugdíjak összege határozza meg, mivel a rendszeren kívül az egészségügyi és szociális hálózattal és a munkavállalói lehetőségekkel együttvéve kell az időseknek kiszámítható életet biztosítani. – írta a VG.hu.

Az állam beavatkozási lehetőségeiről elmondta: például a korhatár emelésével, a szolgálatiidő-számítással, a valorizációval – e szorzó segítségével állapítják meg a nyugdíjat –, a nyugdíjskála plafon nyugdíjkarbantartás módszerével, németországi példával akár a gyermekbeszámítással is alakítható a nyugdíjrendszer.

A korhatár emelésével kapcsolatban elmondta, Magyarországon 2022-től már 65 év lesz a várható nyugdíjkorhatár, bár hozzátette, előreláthatólag a 67 éves korhatárra sem kell túl sokat várni, mert Európa számos országában nemsokára ugyanerre korhatárra tervezik felemelni nyugdíjkorhatárt.

A magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a generációk egymás közötti bizalmára épül:

fizetjük a szüleink nyugdíját, azt remélve, hogy a mi nyugdíjunkat majd fizetik a gyermekeink azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az unokáink, azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az ükunokáink, és így tovább.

A szakértő hozzátette, hogy a Magyarországon is működő felosztó-kirovó rendszerben a lakosság demográfiai öregedése miatt drámai mértékben nő a nyugdíjígérvényben megtestesülő implicit államadósság. Véleménye szerint a jelenleg működő kedvezményes adózási rendszerekben (kata, minimálbéres munkavégzés, részmunkaidős foglalkoztatás) elkerülhetetlen az öngondoskodásra való odafigyelés, mivel a kényelmes adózás az időskor beköszöntével majd a visszájára fordulhat.

Forrás: Világgazdaság (vg.hu) | Nyitókép: Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője Fotó: Kallus György / Világgazdaság