Megerősítette, hogy aktív egyeztetés folyik a moratórium jövőjéről a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány további képviselői, valamint a bankszövetség között.

Varga Mihály pénzügyminiszter a hét elején egy lapinterjúban jelezte, hogy a június végén lejáró hitelfizetési moratóriumról egyeztetnek.

Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt

– fogalmazott a tárcavezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a betétesek védelmében a bankoknak rendkívül szigorú szabályokat kell betartaniuk.

Az MNB szerint a moratórium kivezetése a vállalati hitelállomány 12 százalékánál és a háztartási hitelek 10 százalékánál jelent kockázatot – erről Fábián Gergely beszélt egy online konferencián a napokban. A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után; akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez.

A központi pénzintézet szerint a nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta egyszámjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően.

– ismertette az MNB-igazgató.

A Pénzügyminisztérium januári adatai szerint a háztartások 59 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével, 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan. Erről Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár beszélt az év elején, aki ismertette azt is:

A cégek a nagyjából 10 ezermilliárd forintnyi teljes hitelállományuk 42 százalékára, 4300 milliárdnyi kölcsönre vették igénybe a moratóriumot.

A háztartások és a vállalatok is jelentős könnyítést kaptak azzal, hogy az idei évben nem kell az esedékes törlesztőrészleteket megfizetniük.

Összességében közel 3600 milliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot.

A hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúly, hogy a most elmaradt törlesztéseket a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak. Kiemelten fontos ugyanakkor, hogy emiatt az eredetihez képest nem növekszik a törlesztőrészlet.

A szerzők konkrét példán világítják meg, mire gondolnak:

Egy átlagos 10 millió forint fennálló tőketartozású (10 év hátralévő futamidő, 4,5 százalékos THM-mel) lakáshitel esetén az adósnak az idei évben még közel 1 millió forint törlesztőrészletet kellene fizetnie, amiből 340 ezer forint a kamat, azaz a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál.

• Moratórium alatt a fennálló tőketartozás kamatozik tovább.
• Ugyanakkor a kamatot is majd csak a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis, nem tőkésítik, nem növeli a tőketartozást.
• Így a moratórium következtében lényegében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank.
• Az ügyfél így, a pénz időértékét is figyelembe véve 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatja a törlesztést.

Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a moratórium idejéből következő futamidő hosszabbításon túli néhány hónapos (konkrét példában szereplő lakáshitelnél 5 hónap) további futamidő emelésre is szükség lesz, hogy a törlesztőrészlet emelkedése nélkül lehessen folytatni a hitelvisszafizetést.

Így összességében több mint egy évvel nő az eredetileg 10 éves hátralévő futamidő.

Fontos kiemelni még, hogy a moratóriumba az év folyamán később is be lehet lépni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot. A döntést ezért egyedi helyzetek és preferenciák határozzák meg, de fontos a tisztán látás – emelik ki a jegybank szakértői.

A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne okozzanak tartós és elmélyülő gazdasági problémákat.

Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB viszont biztosítja a mindenkori szükséges likviditást. Így végsősoron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket – állapítják meg.