Az 1000 válaszadó bevonásával készült reprezentatív kutatás szerint leggyakrabban a 18-29 év közöttiek, legritkábban pedig az 50 év felettiek keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A megkérdezettek elsősorban azért fordulnak a privát szektor felé, mert a gyorsasággal, a kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolattal és a minőségi környezettel azonosítják – ismertette az Ernst & Young hétfőn az MTI-vel.

A közlemény idézi László Rolandot, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetőjét, aki elmondta: egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. A kutatás szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, illetve a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják a pénzükért cserébe.

A fokozódó igény ellenére csak a magyarok 12 százalékának van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben, 50 százalékban továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek.

A felmérés szerint Magyarországon annak ellenére a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók, mint a betegségek miatt.

A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra – derült ki a kutatásból.

A nemzetközi tanácsadó hangsúlyozta, hogy jövőre a vevőknek több lehetőségük, a forgalmazóknak viszont ezzel együtt több kötelezettségük lesz. Biztosítaniuk kell például frissítéseket a digitális szolgáltatásokhoz akár teljes időtartamukra.

Az EY szerint ez főképp azoknak jelenthet gondot, akik mások szoftvereit értékesítik.

A szigorítás másik fontos része, hogy pontosan meg kell felelni a reklámban tett ajánlatoknak. Az eladó ennek megfelelően nem térhet el a hirdetésétől úgy, hogy az a vásárló számára kedvezőtlen legyen. A változások miatt szükség lehet a szerződési feltételek módosításaira is, amire a januári határidő miatt már csak néhány hetük maradt a kereskedőknek – tették hozzá.

Tizenkét területen vizsgálta különféle MI-alkalmazások – például az önvezető autók, az arcfelismerő rendszerek, vagy az otthoni hangalapú virtuális asszisztensek – etikai szempontjait az EY legfrissebb tanulmánya. A felmérés eredménye alapján az állami szereplők egyöntetűen aggódnak amiatt, miként egyeztethető össze a fenti szolgáltatásokat is működtető mesterséges intelligencia felhasználása a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint az egyenlő bánásmód elvével. Mindeközben a vállalati szektor mindössze a már meglévő jogszabályok, például a GDPR elvárásainak igyekszik megfeleltetni a technológiát, és kevesebb figyelmet fordít arra, hogy választ adjon a fejlesztések jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.

Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között. A jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak.

– hívta fel rá a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

A kutatás szerint a törvényhozók többsége (63%) nem bízik abban, hogy a társaságok képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését. Emellett csupán töredékük (21%) tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő MI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat. Ezeknek a bizalmi kérdéseknek az áthidalásában kulcsszerepet játszhatnak a független tanácsadócégek, akik egyaránt jártasok a jogszabályi és a technológiai kérdésekben is, a nemzetközi riport szerint így képesek rá, hogy hidat képezzenek a vállalati és a politikai döntéshozók között.

Új korszakot hoz az azonnali fizetési rendszer az adatbiztonság terén, miután március 2-ától utalásaink, a hét minden napján, 0-24 órában másodperceken belül elérhetőek lesznek a fogadó fél számára. Ennek következményeként a bankok háttérműveleti és az IT üzemeltetési területek folyamatai jelentősen átalakulnak, így korábban nem látott csalási módok megjelenésére számítanak az EY szakértői. Az átállást követően a kiberbűnözők például hamis banki applikációk, mobiltelefonra specializálódott rosszindulatú pénzügyi szoftverek, hamisított SMS üzenetek vagy akár az utalásokhoz immár elegendő másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, e-mail cím, adóazonosító jel, illetve adószám) elleni technikai támadásokkal élhetnek annak reményében, hogy a pénzintézetek nem készültek fel a veszélyekre.

Hatalmas feladat elé állítja a bankok technológiai rendszereit az azonnali fizetési rendszer bevezetése. Az erről szóló vélemények egyáltalán nem súlytalan ijesztgetések. Élő példák vannak, az Egyesült Királyságban a rendszer elindítása után a csalások száma és értéke egyaránt drasztikusan emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi az intézmények számára, hogy a korábbi szűrési módszerek nem lesznek elegendőek.

– mondta Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatásokért felelős vezetője.

Ezek alapján elengedhetetlenné válik a szűrő rendszerek részletes tesztelése, ráadásul folyamatos finomhangolása is. A számos meghatározó elem közül a fő feladat az lesz, hogy a fizetések közül a pénzintézeti rendszerek kiszűrjék a hamis tranzakciókat. Ennek biztosítása pedig olyan szerteágazó munka, amelynek elvégzéséhez sok esetben külső, integrált megoldásokat kínáló partner bevonása szükséges.

Az adóhivatal jelenleg a 100 000 forintos áfaösszeget elérő számlák adatait látja online, jövőre azonban újabb előrelépés történhet a gazdaságfehérítés területén.

• 2020. július 1-től már a belföldi áfaalanyok részére kiállított valamennyi számláról,
• 2021. január 1-től pedig a magánszemélyeknek nyújtott számlákról is online riportot kell majd küldeni a NAV-nak a Parlament által megszavazott gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvény szerint.

Az eddigi áfaértékhatár megszűnése látványosan növelheti az érintett adóalanyok és az általuk digitálisan jelentett számlaadatok volumenét. A szabályváltozás a jövő évtől olyan számlakategóriákat is lefed, mint a belföldi fordított áfa és egyes áfamentes ügyletek, így minden cégnek számolnia kell a fejlesztéssel. A magánszemélyeknek kiállított számlák esetében a 2021-től életbe lépő intézkedés az online kasszán kívüli ügyletekre vonatkozik, azonban így is széles körnek kell felkészülnie a változásra.

Bevezetése óta az online számla adatszolgáltatási rendszer jelentősen csökkentette az áfarést, fellendítette a cégek digitalizációját és erősítette a hazai vállalkozások jogkövető magatartását. A következő években kibővülő adatbázisra támaszkodva az adóhivatal a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti, ami elsősorban adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet megoldást.

– hangsúlyozta Czöndör Szabolcs az EY konferenciáján.

A NAV főosztályvezetője hozzátette, megkezdték a standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) bevezetésének előkészítését is, ami egy szélesebb egységesített adatátadási kötelezettséget jelent majd a magyar cégek számára.

Ez a fajta riportálási rendszer bizonyos eltérésekkel már több országban, például Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában is működik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlása alapján magyar specifikumokkal kiegészített standardok (SAF-T_HU) konzultációja 2019. decemberében vette kezdetét. Bevezetés esetén, NAV ellenőrzés során az adózóknak ebben a formátumban kell majd adatot szolgáltatniuk például könyvelés, számlaforgalom, törzsadatok, tárgyi eszközök és készletmozgások kapcsán.

Újabb hatékony eszközhöz jut a NAV az adócsalás elleni küzdelemben a SAF-T leendő bevezetésével, amely a teljes számlakört lefedő online számla rendszert kiegészítve elősegítheti a gazdaság további fehéredését és a digitalizációt. A SAF-T egyelőre egy pilot-projekt keretében indul el hazánkban, aminek célja, hogy egy széles körű, standardizált bejelentési rendszert valósítson meg. A kísérleti időszak után akár már 2021-től élesben működhet. Külföldi tapasztalatok alapján a bevezetés nehézségei elsősorban abból adódnak, hogy több különböző helyről, akár különböző IT rendszerekből kell majd beszerezni azokat az információkat, amelyeket később egy standard formátumban kell a hivatalnak átadni. Ez többlet erőforrást és alapos felkészülést igényel majd a cégektől.

– hangsúlyozta Molnár Péter, az EY adószakértője.

A munkavállalók 71 százaléka elvárja a cégének vezetőjétől, hogy aktívan lépjen fel a globális kockázatok kezelése érdekében, mint amilyen például a klímaváltozás, a kibertámadások vagy a nemek közötti egyenlőtlenség.

A vállalatok befektetőinek többsége (60%) még abban az esetben is támogatja ezt, ha rövid távon a cég eredményességének csökkenésével jár, 98 százalékuk ráadásul figyelembe is vette, hogy mit tesz a kiválasztott vállalat a nemzetközi kihívások kezeléséért az elmúlt két évben hozott befektetési döntéseinél.

A cégvezető – és a cég – legyen határozott

A rájuk nehezedő nyomást már a megkérdezett cégvezetők 67 százaléka is érzi. A CEO-k több mint fele tervezi, hogy a jövőben nyilvánosan is kiáll a fontos társadalmi ügyek mellett. Őket az igazgatósági tagok 76 százaléka, valamint az intézményi befektetők 79 százaléka is támogatja ebben a törekvésben.

A hazai vállalatok vezetői sem nézhetik többé a pálya széléről a társadalmat és a gazdaságot fenyegető változásokat. A munkavállalók, a vásárlók és a befektetők is elvárják, hogy egy cégnek és a vezetőjének határozott elképzelése legyen arról, hogyan tud pozitív társadalmi hatást gyakorolni. Azok a döntéshozók, akik ezt nem teszik meg vagy nem megfelelően lépnek fel a közügyekben, könnyen elveszíthetik az emberek és a beruházók bizalmát. A cégvezetőknek olyan ügyeket kell támogatniuk, amiket hosszútávon, hitelesen tudnak képviselni és a vállalat víziójához is illeszkednek.

– hangsúlyozta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

Sokan tettek már lépéseket

A megkérdezett cégvezetők negyede már több konkrét lépést is tett a globális kihívások kezelése érdekében – 60 százalékuk a vállalat missziójához kapcsolódó társadalmi akciót indított, közel 50 százalékuk pedig a helyi kormányzattal vagy egy civil szervezettel kötött megállapodást. A vezetők nagy többsége arra számít, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek egyre gyakoribbá válnak a jövőben.

• Korábban írtuk: EY: Álomhatár közelében a hazai tranzakciós piac

Megközelítőleg 980 millió dolláros forgalommal 2011 első hat hónapja óta a legsikeresebb első félévet zárta a hazai cégfelvásárlási piac – derül ki az EY Magyarország félévente kiadott M&A Barométeréből. Az elmúlt hat hónapban összesen 66 tranzakció zárult le, ami szintén növekedést jelent a tavalyi év első felének 64 felvásárlásához képest.

A legnagyobb aktivitás az ingatlanszektorban volt tapasztalható, itt összesen 16 adásvételt zártak le, ami az összes első féléves ügylet 24 százaléka. Ezt követte az élelmiszeripari szektor tíz tranzakcióval.

A tranzakciók értéke kapcsán a legnagyobb változás, hogy a 100 millió dollár alatti ügyletek átlagértéke jelentősen nőtt a tavalyi átlaghoz képest.

Gazdát cserélt a Sziget

Ahogy tavaly, idén is a helyi tranzakciók uralták a piacot, az ügyletek 59 százaléka magyarországi cégek közt ment végbe. 23 esetben külföldi vállalat vásárolt részesedést hazai vállalatokban, négy alkalommal pedig magyar cégek akviráltak külföldön. Előbbiek közül az egyik legnagyobb visszhangot kapott felvásárlás a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. tulajdonosai és a Providence Equity Partner közt végbement tranzakció, amelyben a vevő 70 százalékos többségi tulajdonrészt szerzett a hazai fesztiválpiac éllovasában.

„Az elmúlt években stabil növekedést tapasztalunk a hazai felvásárlási piacon. Érdekesség, hogy a hazai piacot továbbra is a kisebb értékű ügyletek dominálják. A növekedés mellett a másik figyelemre méltó tendencia az iparági átrendeződés. Idén is folytatódott az elsőként 2016-ban megfigyelt trend, azaz az IT szektor visszaesése és a feldolgozóipar megerősödése – előbbi 8., utóbbi 5. a legaktívabb szektorok listáján. Az elmúlt 6 hónapban az ingatlanszektor bizonyult a legerősebbnek: 16 tranzakció zárult le, ami hatalmas növekedés a tavalyi 6 ügylethez képest, és jól mutatja az ingatlanpiaccal kapcsolatos felfokozott várakozásokat is”

– részletezte az eredményeket Dezse Margaret, az EY Magyarország Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások üzletágának vezetője.

Regionálisan erős

Regionális szinten a magyar tranzakciós és összeolvadási piac eredménye erősnek tekinthető. Míg a teljes, közép és dél európai piacon több mint 27 százalékkal csökkent az ügyletek száma a tavalyi év első félévéhez képest, addig Magyarországon, ha csekély mértékben is, de emelkedés volt tapasztalható. A tranzakciók értéke ugyanakkor a teljes régióban jelentősen, több mint 42 százalékkal bővült. A növekedés elsősorban a lengyel és a szlovén piacnak köszönhető. Utóbbi esetében 0,1 milliárd dollárról 12 hónap alatt 1,7 milliárd dollárra bővült a piac mérete.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!