A szövetség keretében működő Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat 150 magyarországi építőanyag-kereskedő helyzetértékelését és idei második félévi várakozásait összesítette, a sajtótájékoztatón ismertették a felmérés megállapításait.

A tagozat elnöke, Juhász Attila közölte: tavaly, a konjunktúra időszakában a válaszadók 71 százalékának nőtt az árbevétele, idén azonban 92 százalékuk csökkenésre számít. Idén eddig 34 százalékkal kevesebb áru fogyott, mint az előző év azonos időszakában, az építőanyag-kereskedők 86 százaléka a jövedelmezőség romlásától tart.

A legnagyobb probléma a megrendelések hiánya a válaszadók 83 százaléka szerint – emelte ki a tagozat vezetője. Rámutatott: kapacitásaikat az előző évek volumenéhez „lőtték be”, megrendeltek különböző logisztikai eszközöket, ezekre a visszaesés miatt most nincs szükség.

Juhász Attila elmondása szerint jelentős „árspirál” van, most megéri belevágni építkezésbe, felújításba.

Példaként említette, hogy a betonacéloknál 35 százalékos, a faanyagoknál 20 százalékos az árcsökkenés. A vállalási határidők is jóval korábbra kerültek.

Mára megszűnt az áruhiány is, mindent be lehet szerezni rövid időn belül – jelentette ki.

A felmérés alapján ugyanakkor a cégek a költségek emelkedésére számítanak, csökkenésre csak a szállítási díjakban, a forgalom visszaesése miatt – mondta el Juhász Attila.

A veszteségek mérséklése érdekében a kereskedőcégek 71 százaléka készül energiatakarékossági intézkedésekre, fejlesztésekre, másrészt a termékek és szolgáltatások bővítésében, a digitalizációban, az internetes értékesítés fejlesztésében látják a kiutat – magyarázta Juhász Attila.

A válaszadók egyharmada jelezte, hogy kénytelen megválni dolgozóitól, és csupán 8 százalékuk tervez létszámnövelést. Ez amiatt is tragikus, mivel az ágazatban a dolgozók speciális szaktudással rednelkezenek.

– tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a szektorban 30 ezer ember dolgozik. Idén országos átlagban 12 százalékos bérfejlesztéssel számolnak, a Nyugat-Dunántúlon várható a legnagyobb, 13,6 százalékos, Budapesten a legkisebb, 8,7 százalékos bérnövekedés.

Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke arról számolt be, hogy mivel a kereskedők csökkentik a készleteiket, a gyártói oldalon 10-15 százalékos a visszaesés.

A szektorban 20-25 százalékos létszámleépítés volt, az első gyárbezárásokról már döntések születtek, és továbbiak valószínűek a második félévben – jelezte.

Tibor Dávid szerint kormányzati programra lenne szükség, amely mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét. Ezért bíznak abban, hogy mielőbb elindul magyarországi forrásból az energetikai felújítási program.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke kiemelte: idén 29 százalékkal kisebb a rendelésállomány, mint tavaly volt, és az építőipari cégeknek átlagban egyévnyi tartalékuk lehet. Az ÉVOSZ szeretné elérni, hogy a külföldi befektetők is használják a magyar építőipar kapacitásait.

A szakszövetség 400 építőipari cég megkérdezésével készített felmérést arról, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 45 százaléka idén árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest. A megkérdezettek 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest.

Ugyanakkor jelezték, 2023-at tekintve már csak a válaszadók 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 59 százalékuk csökkenő, 27 pedig százalékuk változatlan árbevételt prognosztizál.

A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényezők közül a válaszadók legnagyobb része, 64 százaléka a szakemberhiányt emelte ki. A listában ez után következett a forint gyengülése (55 százalék), a megrendelések hiánya (50 százalék) és az energiaárak változása (45 százalék).

A jövő évről a válaszadó cégek kevesebb, mint 10 százaléka jelezte, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. A megkérdezettek 27 százaléka számít 80 százalék feletti, 32 százaléka pedig 50-80 százalék közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont a mostani kapacitása felénél kevesebb megrendeléssel számol.

Az ÉVOSZ közlése szerint augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64 százalékának volt kintlévősége, amelynek átlagos nagysága elérte az érintett cégek árbevételének csaknem 9 százalékát, ami nagyságrendileg 600 milliárd forint. A kintlévőséggel rendelkező vállalkozások 71 százaléka úgy ítélte, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható, ez azonban a tartozásnak csak a 91 százaléka. Mindez pedig a szakszövetség szerint a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

Minden építőanyagnál az inflációt meghaladó árnövekedésre számítanak a megkérdezettek még az év végéig. Az építőanyagok közül a hőszigetelő, illetve a faanyagoknál 20 százalékos, a téglánál 19 százalékos, a tetőcserépnél pedig 18 százalékos ütemben. Miközben a megkérdezettek várakozásai szerint olyan tételek is emelkednek, mint például a fuvarköltségek és az alvállalkozói díjtételek.

Nyitókép: Unsplash.

Üdvözölnék az áfa-visszaigénylés lehetőségét

Kifejtette, a kamara az ÉVOSZ-szal közösen egyebek mellett azt javasolja, hogy az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa kivezetése után, 2020 január elsejétől az áfa-visszaigénylés lehetőségét terjesszék ki a lakásfelújításokra, illetve a kész új lakások vásárlására.

Kezdeményezik azt is, hogy hosszú távon 3-5 százalék kamatozású banki hitelt lehessen felvenni lakásépítésre, lakásfelújításra, illetve a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a gyereket nevelők korhatára nélkül terjesszék ki a kiskorú gyereket nevelő családokra.

Koji László elmondta, szerintük olyan bérlakásokat, „fecskeházakat” kellene építeni, amelyekben a fiatalok kedvező bérleti díj és kiszámítható költségek mellett lakhatnának. Budapesten pedig a kamara javasolja az önkormányzatoknak, hogy adjon építményadó kedvezményt az új lakásokra. Koji László kiemelte:

Az áfa-visszaigénylés lehetősége a lakásfelújításnál segítené a piac kifehérítését is.