Megjelent a MABISZ biztosítási évkönyve

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a MABISZ-nak 27 tagja volt, amiből kettő a Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság és hat fióktelep szervezeti formában működik. A május végéig leadott mérlegadatok alapján a szövetség tagjainak tavalyi összesített díjbevétele 989,6 milliárd forintot tett ki. Ez történelmi adat, több mint ötven milliárddal sikerült meghaladni az éppen tíz évvel korábbi csúcsot, állapította meg az évkönyvhöz írt köszöntőjében Molnos Dániel MABISZ-főtitkár, hozzátéve:

„Ha tartósan jól megy a gazdaság egészének, annak minden ágazat megérzi az áldásos hatását.”

Élet- és nyugdíjbiztosítási szerződések

Az évkönyvből kiderül, hogy az életbiztosítási szerződések 2,491,428-os száma baleset, betegség és utazási biztosítások nélkül tavaly minimálisan, 1.0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

• A nyugdíjbiztosítások számának lendületes növekedése viszont tovább tart. Tavaly 11.6%-os emelkedést regisztrálhattunk.
• A nyugdíjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az élet üzletág állomány 21 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik.
• A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések 96,7 százaléka már ilyen termék.
• Érdemben nőtt a szerződéskor várható megtartási idő (8 év fölé), a nyugdíjbiztosításoknál pedig az átlagos szerződéses tartam 19,2 év.
• Megnőtt az átlagos éves díj (a 2016 évi 184.662 Ft-ról 2017-ben 206.004 Ft-ra), továbbá stabillá vált a unit-linked és klasszikus biztosítások aránya (2/3 – 1/3).

Pozitív trendek

A fent jelzett pozitív trendet erősíti az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre kedvezőbbé válik, a költéseket bemutató TKM átlagos értéke 3,58 százalékra csökkent a 2015-ös 4,29 százalékos értékről. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban auditáltatják évente egyszer a TKM értékeket. Ennek köszönhető, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM számítása azonos módon kerül ellenőrzésre, ami erősíti a rendszer iránti bizalmat.

Olvasson tovább, következik a cikk 2. része:

• Nem életbiztosítások és a Biztosítók vagyoni helyzete

Nem életbiztosítások és a Biztosítók vagyoni helyzete

Nem életbiztosítások

• A nem életbiztosítási szerződések száma összességében 12,087,673 darab volt, amely 4.1%-os emelkedést jelent az előző év végihez képest.
• Ezen belül a két legjelentősebb súllyal rendelkező – gépjármű és lakossági vagyon – biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 5.6%-kal illetve 4.4%-kal. 
• A gépjármű biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5.8%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 4.9%-os növekedése.

A várakozások szerint ez a díjbevétel növekvő tendencia fog folytatódni majd 2018-ban is.

Vagyoni helyzet

• A biztosítók vagyona 2017.12.31-én 80.8 milliárd Ft-tal, 3.4 %-kal növekedett az előző év végihez képest, a teljes vagyon nagysága 2,484 milliárd Ft volt.
• A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is nagyon jelentős befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon.
• A biztosítók befektetéseiben 58.6 milliárd Ft-tal nőtt az állampapírokban lévő befektetések nagysága, az állampapírok részaránya az összes befektetésen belül az előző évi 46.0%-ról 46.9%-ra emelkedett.
• A biztosítók által befizetett társasági adó 2017-ben kb. 4.4 milliárd Ft-ot tett ki.

Olvasson tovább, következik a cikk 3., utolsó része:

• GDPR, PRIIPS, KID és társaik

GDPR, PRIIPS, KID és társaik

Az évkönyvből kiderül az is, hogy néhány uniós indíttatású törvénykezés hazai alkalmazása nehéz feladatok elé állította a biztosítótársaságokat, akiknek az átfogó szabályozás következményeként társasági rendszereikben, folyamatokban, nyomtatványaikban, oktatásukban, stb. érvényesíteniük kellett a jelentős részben változó elvárásokat.  Az elmúlt évek szabályozási sorozatai után ugyanakkor a MABISZ bízik abban, hogy

A biztosítótársaságok a folyamatos alkalmazkodási kényszert követően immár az alapvető tevékenységük végzésére fordíthatják erőforrásaikat.

Ez pedig – a pénzügyi tudatosság erősödésével – hozzájárulhat mind az ügyfelek jobb kiszolgálásához, mind a biztosítottság és az öngondoskodás szintjének emeléséhez, és a nemzetgazdaság erősödését is biztosító szektor szolid növekedéséhez.