Hogyan hat a jelenlegi nemzetközi környezet az exportőrökre és kereskedelmi hajlandóságukra? Erre a kérdésre kereste a választ az Allianz Trade, a világ vezető hitelbiztosítója, amely részletes kutatást végzett az Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vállalatai körében. A felmérés két szakaszban, az Ukrajna elleni invázió előtt, illetve utána zajlott mintegy 3000 vállalat bevonásával.

A háború jelentősen visszavetette a globális gazdasági fellendülést

Az ukrajnai inváziót követően az Allianz Trade elemzői jelentősen csökkentették a globális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket: 2022-ben +3,3%-ra, 2023-ban pedig +2,8%-ra (a 2021-es +5,9%-hoz képest), ami -0,8, illetve -0,4 százalékpontos csökkenést jelent. A lassuló növekedés javarészt a romló üzleti bizalomnak és az ellátási láncokat érintő sokkhatásoknak, kisebb részben pedig a magasabb nyersanyagáraknak tudható be. A globális infláció is magasabbnak és makacsabbnak bizonyul (6% 2022-ben, +1,9 százalékponttal magasabb, mint a korábban várt) a magasabb energiaárak és az ellátási lánc zavarok elhúzódása miatt.

Bár az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások esélyt adnak a tűzszünetre, azonban nem zárható ki a további eszkaláció sem, ami még szigorúbb szankciókat és ellenszankciókat eredményezhet (többek között az energiaellátás terén). Egy ilyen kedvezőtlen forgatókönyv esetén a globális infláció idén 7%-ra szökne, míg a növekedés +2,5%-ra csökkenne, majd a világgazdaság 2023-ban recesszióba kerülne (-0,3%).

hangsúlyozza Ana Boata, az Allianz Trade globális gazdaságkutatási vezetője.

Az Allianz Trade előrejelzése szerint a világkereskedelem volumenének növekedése 2022-ben legalább 2 százalékponttal +4 százalékra mérséklődik. Az üzleti bizalmi és keresleti sokkok következtében 2022-ben 480 milliárd dollárnyi exportveszteség keletkezik Oroszországban és az eurózóna országaiban. A közel-keleti és latin-amerikai nyersanyagexportőrök azonban profitálhatnak a magasabb nyersanyagárakból és Európa orosz energiahordozóktól való függetlenedési szándékából. A kereskedelmi költségek tekintetében a tartósan magasabb olajárak a második negyedévben új rekordot dönthetnek a szállítási díjakban (+40 százalék az előző csúcshoz képest). Továbbá a Kínában kitört Covid-19 járványok és a „zéró Covid” politika meghosszabbítják az ellátási láncok problémáit, a szállítási időket.

Ha Oroszországot mint a globális és regionális értékláncok beszállítóját tekintjük, Kelet-Európa továbbra is a leginkább veszélyeztetett. A kapcsolatok teljes megszakadása azt jelentené, hogy az euróövezet négy legnagyobb gazdasága GDP-jének akár 0,4 százalékát és exportjának 1,1 százalékát elveszítené. Ha azt nézzük, hogy az Oroszországban előállított energia-, fém- és agrár-élelmiszeripari alapanyagok mekkora része játszik jelentős szerepet más országok termelésében (közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatokon keresztül), megállapítható, hogy Bulgária (a GDP közel 9 százaléka), Litvánia (a GDP több mint 5 százaléka) és Magyarország (a GDP több mint 2 százaléka) a leginkább kitett országok. 

Az olajkészletek világszerte csökkennek, a finomítói kapacitások túlterheltek, és az alacsony kéntartalmú (könnyebben finomítható) nyersolajat szállító termelők, mint például Nigéria, nehezen tudnak nagyobb mennyiséget a piacra juttatni. A dízelszűkösség esetén a közúti közlekedési ágazat tovább zavarhatja a globális ellátási láncokat. A becsült készletek nagyjából három hónapra elegendők Franciaország, Spanyolország vagy Magyarország számára, de Németország és Olaszország esetében a tartalék csak két hónapra, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok esetében pedig egy hónapra elég.

Pedig milyen jól indult minden!

A tavalyi év kivételes volt az exportőrök számára: a kutatásban résztvevők közül 10-ből 7 nyilatkozott úgy, hogy a vártnál nagyobb exportteljesítményt ért el. Az Egyesült Államokban és Németországban különösen erős volt a növekedés, ahol a vállalatok 75, illetve 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vártnál nagyobb exportot ért el. Mindazonáltal az exportőröknek alkalmazkodniuk kellett az „új normálishoz” a kereskedelemben: a tartós járványügyi zárlatokhoz, a szállítási kapacitások szűkösségéhez.

Az ukrajnai invázió előtt úgy tűnt, hogy 2022 még több lehetőséget hoz a vállalatok számára, mint 2021: összességében a vállalatok 94 százaléka számított exportforgalmának növekedésére, a legoptimistábbak Franciaországban és Olaszországban voltak (97%). A legtöbb exportőr azt tervezte, hogy 2022-ben új piacokra terjeszkedik (79%), különösen a kínai és az amerikai cégek várták ezt (92%, illetve 84%).

Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió és az Oroszország ellen bevezetett súlyos szankciók azonban új helyzetet teremtettek.

Nem meglepő módon az exportforgalmuk növekedésére számító válaszadók aránya 94 százalékról 78 százalékra csökkent (-16 százalékpont). Még ha Oroszország és Ukrajna nem is kulcsfontosságú végső piacok az európai exportőrök számára, a háborús helyzet közvetett hatásokon keresztül (ellátási láncok, nyersanyagok, energia) befolyásolja a globális kereskedelmet, ami a cégek exportlehetőségeire is kihat.

 – teszi hozzá Françoise Huang, az Allianz Trade vezető közgazdásza.

Az energiaárak hullámvasútra ültették a vállalatokat, aztán jött a háború…

A világgazdaság 2021-es „nagy újranyitása” igazi hullámvasút volt a vállalatok számára, mivel a globális ellátási lánc zavarai a szállítási költségeket és az energiaárakat rekordmagasságba repítették. A megkérdezett vállalatok szerint a 2021-es exportnövekedést befolyásoló öt legfontosabb kockázat a Covid-19 miatti kereslet bizonytalansága (40%), a magas energiaárak (35%), a munkaerőhiány és bérköltségek (35%), a szállítási költségek (33%) és a nyersanyaghiány (30%) volt.

Az energiaárak már a háború kirobbanása előtt is messze a legnagyobb aggodalomra adtak okot: 72 százalék várta, hogy 2022-ben is kihívást jelentenek majd, és több mint egyharmaduk arra számított, hogy idén a tavalyinál még nagyobb kihívást jelentenek majd. Az ukrajnai invázió óta a magas energiaárak még nagyobb aggodalomra adnak okot az európai exportőrök számára.

Az európai válaszadók több mint fele számít arra, hogy a következő hat-tizenkét hónapban növekedni fog a nemfizetési kockázat

Az exportőrök nemfizetési kockázatnak való kitettsége az utóbbi időben megnőtt: a felmérés azt mutatja, hogy a nemfizetési problémák a cégek közel 60 százalékánál mérsékelt vagy jelentős hatással voltak az exporttevékenységre az elmúlt 12 hónapban. Továbbá, a 2021-es erőteljes gazdasági fellendülés, a sok vállalatnál tapasztalható készpénzfelhalmozás és a globális kereskedelem fellendülése ellenére a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a fizetési határidők 2021-ben meghosszabbodtak.

A nemfizetési kockázat 2022-ben is kiemelt probléma marad az exportőrök számára: az ukrajnai invázió előtt minden harmadik exportőr számított arra, hogy a fizetési határidők és a nemfizetési kockázat növekedni fog. Az invázió és annak világgazdaságra gyakorolt következményei láttán az európai válaszadók több mint fele számít arra, hogy a nemfizetési kockázat a következő hat-tizenkét hónapban növekedni fog. Hasonlóképpen, az európai exportőrök több mint 40 százaléka várja azt, hogy a háború miatt a fizetési határidők meghosszabbodnak.

Válaszreakció: az exportőrök a helyi termelést és az önfinanszírozást preferálják

A globalizáció végét előrevetítő jóslatok ellenére a Covid-19 válság nem indított el 2021-ben áttelepítési hullámot („reshoring”) a világban. A felmérésben részt vevő vállalatok többsége (79%) azonban a hazai termelést részesíti előnyben. A kutatás arra is kereste a választ, hogy miként fogják a vállalatok finanszírozni működésüket 2022-ben. Az ukrajnai invázió előtt az exportőrök több mint fele (53%) számára a készpénzforgalom volt a legfontosabb finanszírozási forrás, ezt követte a bankhitel (49%) és a beszállítóktól kapott hitel (36%). Az ukrajnai inváziót követően az európai exportőrök 44 százaléka mondta azt, hogy a korábban tervezettnél nagyobb hangsúlyt helyez majd a nemzetközi kapcsolatai építésére, valószínűleg azért, hogy diverzifikálják a piacokat ahelyett, hogy csökkentenék exportjukat.

Állami támogatás: életmentőből vállalati morfium?

A felmérésből kiderült, hogy az exportáló vállalatok többsége (54%) kapott valamilyen állami támogatást az elmúlt 12 hónapban, a legmagasabb arányban Kínában (70%) és Olaszországban (60%). A válaszadók kétharmada állította, hogy ez a támogatás részben segített vállalkozásának túlélni a válságot. A válaszadók körülbelül egynegyede számolt be arról, hogy ennek köszönhetően új termelési kapacitásokba is be tudott fektetni, és bővíteni tudta a beszállítói körét. Ötödük pedig azt állította, hogy csökkenteni tudta a beszállítókkal szembeni fizetési határidőket.

Hogyan támogathatják a kormányok a vállalatokat a továbbiakban?

Mivel Európában számos gazdaság küzd a szakképzett munkaerőhiánnyal, a francia cégek 44, a német cégek 45 és az olasz vállalatok 53 százaléka várja a kormányától, hogy fokozottan fordítson figyelmet a munkaerőképzésre és átképzésre. Ezen túlmenően nem meglepő, hogy néhány év enyhén protekcionista amerikai politika és egy évvel a Brexit után az amerikai és brit cégek közel fele azt szeretné, ha kormányuk új szabadkereskedelmi megállapodásokat kötne.

 – állítja Ana Boata, az Allianz Trade globális gazdaságkutatási vezetője.

Bár úgy tűnik, hogy a világjárvány legrosszabb időszaka már mögöttünk van, az európai exportőrök mintegy fele szerint további állami támogatás – több államilag garantált hitel és közvetlen támogatás formájában – segítené vállalkozásukat abban, hogy átvészeljék a háború hatásait. Valójában már a háború kitörése előtt is a megkérdezett cégek harmada számított arra, hogy 2022-ben állami támogatással fogja finanszírozni tevékenységét. Úgy tűnik, hogy a pénzügyi állami támogatás egyes cégek számára az „új normálissá” vált.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elkészítette legfrissebb előrejelzéseit az idén és jövőre várható gazdasági folyamatokról. Magyarország minősítése maradt „B2” az Euler Hermes országkockázati besorolásában, de a kilátásokat negatívra állították: elsősorban a szállítási láncokban zajló átalakulási folyamatok, az erős export kitettség, a turizmus visszaesése, és a fogyasztási trendekben várható változások miatt 2021-től emelkedik a vállalati fizetésképtelenségi kockázat Magyarországon. A B2 minősítéssel hazánk egy kockázati szinten van Bulgáriával, Izlanddal, Horvátországgal. A környező országokból Szlovákia és Csehország országkockázati megítélése sem változott, makrogazdasági mutatók alapján mindkét ország besorolása „A2”, vagyis kedvezőbb hazánknál. 

Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzése jobb képet mutat hazánkban, mint a környező országokban. A gazdasági visszaesés miatt globálisan és Magyarországon is gyakoribbá válnak ugyan a vállalati fizetésképtelenségi ügyek, de míg ez a növekedés hazánkban 2021-ig 20% körül várható, addig világszinten – a 2009-es rekordot is megdöntve – 2021 év végéig 35 százalékkal emelkedhet a fizetésképtelenségi esetek száma 2019-hez viszonyítva.

A régiónkon belül Szlovákiában és Csehországban a világátlagnak megfelelően alakulhatnak ezek a számok, míg Magyarország némileg kedvezőbb helyzetben van – legalábbis most úgy tűnik. Idén január-augusztus időszakban 3503 felszámolási eljárást rendeltek el jogerősen hazánkban, amely időarányosan az előző évi alacsony bázishoz (3693 eset) képest is némi csökkenést jelent.

Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint ez jelentős részben a kormányzat járványügyi intézkedéseivel magyarázható. A hitelfizetési moratórium, a bírósági ügyek időleges felfüggesztése, a fogyasztási hitelek kamatplafonjának bevezetése, vagy a közteherfizetési könnyítések kedvezően hatottak a vállalatok likviditására. Korábban a hitelbiztosító a vállalati fizetésképtelenségek számában jelentős, 13 százalékos emelkedést várt idénre – megtörve ezzel egy hosszú és pozitív trendet Magyarországon. A kormányzati intézkedések hatását figyelembe véve 5 százalékra módosították prognózisukat 2020-ra. Ellenben 2021-ben meg fog ugrani a vállalati fizetésképtelenségek száma, így 2021 év végéig összességében a legpesszimistább esetben akár 20 százalékkal is nőhet az ilyen esetek száma hazánkban 2019-hez képest.

2021-ben érkezik a sokkhullám?

Bujdosó Tünde arra figyelmeztet, hogy a gazdasági visszaesés likviditásra gyakorolt hatását a kormány intézkedései csak elodázni tudják, megszüntetni nem. Emellett az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint az idei 3-4. negyedév gazdasági teljesítménye fogja eldönteni, hogy a jövő évi fizetésképtelenségi sokk milyen mértékben lesz hatással a magyar teljesítményre. A jövő év eleje pedig azon múlik, hogy lesz-e további kormányzati forrás, illetve banki támogatás a nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítésére.

ábra. Főbb gazdasági mutatók alakulása, előrejelzés, %

A hitelbiztosító idén 7,4 százalékos GDP-visszaesést vár Magyarországon, csökkenő fogyasztás (-4,8 százalék), emelkedő infláció (3,8 százalék) és munkanélküliség (6 százalék) mellett. A GDP főbb, külső tényezőktől részben függetleníthető összetevőit vizsgálva az Euler Hermes elemzése megállapítja: mivel a mezőgazdaságot egyelőre enyhébben érintette a járvány, ezért az ipar teljesítményének és a lakosság fogyasztásának 3. és 4. negyedévi alakulása fogja meghatározni a magyar gazdaság idei teljesítményét.

Az ipar teljesítményénél fontos megemlíteni, hogy az export-kitettségünk miatt a globális lassuló trend, az alacsonyabb piaci aktivitás és a nyugat-európai növekvő vállalati fizetésképtelenségek negatívan befolyásolják a kilátásokat. Bujdosó Tünde várakozása szerint az ipari termelés a 3. negyedévben 18 százalékkal, az utolsó negyedévben pedig 25 százalékkal csökken majd az előző év azonos időszakához képest. Egész évre vonatkozóan ez akár 10 százalékos ipari termelésvisszaesést is jelenthet majd. 2021 első három hónapjában folytatódhat az ipar mélyrepülése újabb 25 százalékos visszaeséssel, a pozitív fordulatra a 2. negyedévig kell várnunk, amikor már ismét beindulhat egy szerény növekedés. Csehországban és Szlovákiában a magyarnak csak töredéke lesz a visszaesés az iparban: északi szomszédunknál például már az idei utolsó negyedévben pozitívba fordulhat az ipari kibocsátás.

Ami a fogyasztás alakulását illeti, Magyarország a régiót követi: idén 5 százalék körüli visszaesést, jövőre viszont 3,5-4 százalékos bővülést vár az Euler Hermes Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. A fogyasztással összhangban érdemes megvizsgálni a kiskereskedelmi forgalom alakulását, ahol jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes alágazatokban: miközben összességében az élelmiszer és nem-élelmiszer ágazat forgalmának változása éves összevetésben még mindig pozitív, addig az üzemagyag-fogyasztás február óta folyamatosan csökken. Január és június között a teljes kiskereskedelmi bolti forgalom 1,3 százalékkal nőtt a tavalyi első félévvel összehasonlítva. Ezen belül az élelmiszerboltok forgalma 4,6 százalékkal, a nem-élelmiszer boltoké 2,1 százalékkal bővült, ellenben az üzemanyag-kiskereskedelem 11,3 százalékkal visszaesett. Összetételét tekintve ez jelentős eltérést mutat az előző év azonos időszakával szemben, amikor a robosztus, 5-6 százalékos magyar első féléves növekedés fő meghatározója a nem élelmiszeripari kiskereskedelem és az üzemanyagfogyasztás volt. Bujdosó Tünde a kiskereskedelmi forgalmat illetően a harmadik és negyedik negyedévben is 1,5 és 2,5 százalék közötti növekedést vár Magyarországon, Szlovákiával és Csehországgal, és az euró övezettel szemben, ahol összességében -4,8 és -3 százalékos visszaesés várható.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója kutatást végzett vállalati pénzügyi vezetők körében arról, hogy miként változtak a 2020-ra vonatkozó menedzsmenti prioritások, illetve hogyan változott az üzleti bizalom a járvány hatására. A kutatást előbb 2020 februárjában végezték el, majd májusban megismételték az Egyesült Királyságban, Franciországban, Németországban és Olaszországban, közel ezer vállalati pénzügyi felsővezető megkérdezésével.

A járvány miatt borúlátóvá váltak a pénzügyi vezetők

A válságot megelőzően a pénzügyi vezetők többsége optimista volt az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően: a legtöbben növekvő bevételeket és javuló profitabilitást várt idénre, köszönhetően az európai gazdasági növekedésnek, és az új technológiák alkalmazásának. Aggódalmaik főleg a politikai kockázatok, az erősödő protekcionizmus és a klímaváltozás hatásai miatt voltak, de ezek sem befolyásolták lényegesen az alapvetően optimista hangulatot. Mindez a járvány után érthető módon megváltozott. Az üzleti kilátásokat illetően optimisták aránya a februári 50%-ról 36%-ra esett, ellenben azok aránya, akik aggodalmukat fejezték ki 19%-ról 32%-ra emelkedett, míg a kifejezetten pesszimisták aránya közel megháromszorozódott 9%-ról 23%-ra.

A működéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése vált az elsődleges vállalati prioritássá

Februárban még a digitális technológiák átvétele állt a céges beruházási döntések előterében. Azonban a járvány hatására átalakultak a pénzügyi döntéshozók kiemelt céljai, és ma már az elsődleges kihívás a vállalati működéshez szükséges forgótőke biztosítása. Azok aránya, akik a rövidtávú adósságkezelést, a napi működési költségek biztosítását és a raktárkészletek menedzselését tekintik a legfőbb feladatuknak 17%-ról 30%-ra ugrott három hónap alatt.

A beruházási döntések átmeneti elhalasztása ellenére a digitalizáció továbbra is a vezető célok között szerepel, a válaszadók 21%-a állította ezt februárban és 22%-a májusban. A digitális technológiák értő használatát a pénzügyi vezetők fele továbbra is az egyik legfontosabb szakmai tudásnak tekinti, sorrendben közvetlenül a pénzügyi tervezéssel (67%), a stratégiai döntéshozatallal (57%) és az üzleti tervezéssel (53%) kapcsolatos ismeretek után.

A késedelmes fizetések miatt aggódnak a legjobban

Már a járvány kitörését megelőzően is a késedelmes fizetések, illetve a vevők fizetésképtelensége okozta a legtöbb fejtörést a vállalatok számára a megkérdezett pénzügyi vezetők 47, illetve 32%-a szerint. A válság óta a helyzet drámaian rosszabbodott, és májusban már a pénzügyi vezetők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések gondot okoznak majd a vállalataik számára.

Még inkább aggodalomra ad okot, hogy a járvány előtt a pénzügyi vezetők mindössze 44%-a állította, hogy vállalatuk „teljesen felkészült” a bevétel kieséséből adódó problémák kezelésére, és még kevesebben, 40% mondta ugyanezt a vevők fizetésképtelenségének vonatkozásában. A válság után ez az arány 31%-ra, illetve 35%-ra esett tovább, miközben az Euler Hermes várakozásai szerint globálisan legalább 35%-kal növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségek száma 2021 év végéig. Magyarországon ehhez képest mérsékeltebb a várakozás, de az előző évek masszív csökkenéséhez képest 15-20% növekedést prognosztizál a fizetésképtelenségek számában hazánkra az Euler Hermes.

A felkészült vállalatok megerősödve kerülhetnek ki a válságból

Merész István, az Euler Hermes ország igazgatója úgy fogalmazott: a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi vezetők szerint a jelenlegi válság komoly átrendeződést hoz majd az üzleti szektorban. A digitális technológiát tudatosan és hatékonyan használók gyorsan alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz, és az átfogó kockázatcsökkentő stratégiával rendelkező vállalatok túlélik a válságot, vagy akár megerősödve kerülnek ki belőle.

Az Euler Hermes az ország vezető hitelbiztosítója a Kínában tapasztaltakat is felhasználva elemezte a koronavírus járvány hatását a magyarországi kárigények számának, valamint a vállalati fizetésképtelenségek és csődeljárások várható alakulására. Idén -3 és -7 százalék közötti GDP-csökkenést vár a biztosító, vagyis drasztikus visszaesésre kell felkészülni. Ez értelemszerűen negatívan érinti majd a vállalatok pénzügyi helyzetét is. Pedig az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent a felszámolási- és a csődeljárások száma. Míg 2012-ben, a csúcson – még a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásaként – közel 24 ezer felszámolási eljárás indult, addig az esetszám tavaly valamivel több mint 5 ezerre zuhant vissza. A csődeljárások tekintetében 2010 volt a legrosszabb év, akkor 140 eljárás indult, ám tavaly ez a szám mindössze 33 volt.   

Győrfi Attila, az Euler Hermes kár- és követeléskezelési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő negyedévben várható a trendforduló: a vállalatok többségének nehéz lividitási helyzete következtében június környékén jelentkezik a késedelmes fizetési esetek számának növekedése, majd szeptembertől várhatóan a hitelezők mind nagyobb számban kezdeményeznek felszámolási eljárásokat követeléseik megtérülése érdekében. Idén április 26-ig mindössze 1473 felszámolási eljárást rendeltek el jogerősen, amely időarányosan az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkenést jelent. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elrendelt felszámolási eljárások számából bizonyos mértékben következtethetünk ugyan a gazdaság állapotára, azonban sokkal pontosabb képet kaphatnánk abban az esetben, ha lenne országos összesítés arról, hogy a felszámolási eljárásokba az adott évben milyen összegben jelentettek be hitelezői igényeket. Mivel egy biztosíték nélküli hitelezői igény megtérülési esélye a felszámolásból gyakorlatilag nulla, ezért lehetne kiinduló alap a bejelentett hitelezői igények összessége.

Az Euler Hermes szakértői a harmadik negyedévben 80-90 százalékos növekedést várnak a biztosítóhoz bejelentett kárigények tekintetében a Közép-Kelet Európai régióban – azon belül Magyarországon is.

A 2. ábra adataiból jól látszik, hogy Magyarországon a csődeljárások száma rendkívül alacsony, ráadásul a nem megfelelő jogi szabályozás miatt ezek döntő többsége, egyezség hiányában átfordul felszámolási eljárásba, ahol a hitelezők követeléseik megtérülésére már egyáltalán nem számíthatnak.

Győrfi Attila szerint az a korábbi prognózis, mely szerint 2020-ban nőni fog a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások száma, nem jelenti egyúttal azt is, hogy még az idén várhatjuk az elrendelt felszámolási eljárások számának ugrásszerű növekedését. Ennek a szakértő szerint több oka is van. Egyrészről az eddigi kormányzati intézkedések valós segítséget jelenthetnek a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknak. Például az év végéig tartó hitelfizetési moratórium a vállalkozások jó részének elegendő likviditást adhat ahhoz, hogy túléljék az idei évet és a hitelezőkkel akár felszámolási eljárásban kötött egyezség következtében szüneteltessék az eljárásokat. Másrészről pontosan az alacsony térülési számok miatt a hitelezők sem érdekeltek a felszámolási eljárások elrendelésében, és az együttműködő, legalább résztörlesztésre hajlandó adósok a korábbiaknál talán több türelemre számíthatnak a hitelezők részéről. Az is megállapítható, hogy minél előbb indul újra a gazdaság, az eddig meghozott kormányzati intézkedések annál hatékonyabbak lehetnek a cégek fennmaradása szempontjából. Az is biztos azonban, hogy azok a cégek, melyek a koronavírus megjelenését megelőző időben is a fizetésképtelenség határán mozogtak és a vírus negatívan hatott a működésükre, a legtöbb segítség és jószándék ellenére is el fognak tűnni a gazdaságból.  Érzékelhető még az is, hogy a bírósági eljárások is tovább lassultak a vírus terjedésnek megakadályozására hozott intézkedések nyomán, de a hitelezőknek jelenleg arra sincs lehetőségük, hogy az adósokkal kötött egyezségeiket végrajthatható közokiratba foglalják, lévén, hogy a közjegyzői irodák sem fogadóképesek jelenleg – figyelmeztet Győrfi Attila.

Mivel egyes felszámolási eljárások eddig is elhúzódhattak akár egy évig is (a kérelem benyújtásától a jogerős elrendelésig), így a statisztikákban majd csak jövőre jelennek meg a megemelkedett esetszámok. A bíróságok által elrendelt felszámolások tekintetében 2020-ban 13 százalékos növekedést jelez előre az Euler Hermes Magyarországon, amely nagyjából megegyezik a világátlaggal, de jóval alacsonyabb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságot követő esetszám-növekedés.

Nyitókép: Pexels.

Állami intézkedések szükségesek a gazdasági felépüléshez

A kormányok, jegybankok és nemzetközi szervezetek bejelentett intézkedései nélkülözhetetlenek lesznek, hogy a járvány elmúltával, 2020 második felében felépüljön a világgazdaság a sokkból.

• A jó hír, hogy a kínai gazdaság már kezd talpra állni alig egy hónappal a bevezetett drasztikus járványügyi intézkedéseket követően, és április végére akár ki is heverheti a járvány okozta visszaesést.
• A világ többi részén valamivel később normalizálódhat a helyzet, és emiatt idén stagnáláshoz közeli világkereskedelmet vár az Euler Hermes.

Az elemzés szerint a járvány a megjelenése óta eltelt négy hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt.

Jelentős csökkenések az egyes ágazatokban

Merész István, az Euler Hermes országigazgatója a közleményben kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt.

• Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken.
• Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el.
• Ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet.

A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd:

Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.

Recesszióra kell számítani

A jelenlegi adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul.

• Az első negyedévben 2,5 százalékkal, a második negyedévben 1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva.
• A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a járvány miatt eddig 350 ezer konténer esett ki a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.

A világkereskedelem 2020 második fél évében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várnak globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel.

– hangsúlyozza Merész István.

Hozzátette: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a vírus eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság.

Visszaesik a kereskedelmi forgalom

A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám a visszaesés még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest.

• 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom.
• Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva.
• A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – mondta Merész István.

Kinában (is) várható GDP csökkenés

Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedését év/év alapon. Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várják, hogy teljesen helyreáll – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: Unsplash.