Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, az uniós vezetői válságról tanúskodik az a stratégia, amely szerint az európai országok támogatják Ukrajna harcát, Oroszország pedig veszíteni, destabilizálni fog.

Mivel az elmúlt hónapok történései „napnál is világosabban mutatják, hogy ez nem következett be”, Magyarország javaslatot tett, amely szerint mielőbb béketárgyalásokat kell kezdeni, és mielőbb el kell fogadni a tűzszünetről szóló megállapodást – tájékoztatott.

Nyitókép: Unspalsh.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos a közleményben kiemelte, hogy az elmúlt hetekben Pakisztánt sújtó áradások közvetlenül vagy közvetve mintegy 900 ezer embert érintenek.

Elmondta, az uniós finanszírozás segít kielégíteni az érintettek legsürgetőbb szükségleteit a monszun által leginkább sújtott Beludzsisztán, Szindh, Pandzsáb és Haibar-Pahtúnhva tartományokban. A segélyből támogatják majd a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek lakhatását, valamint az alapvető szolgáltatások, köztük az ivóvíz-szolgáltatás helyreállítását és a higiéniai és egészségügyi ellátások biztosítását.

A hétfőn bejelentett finanszírozás kiegészíti az év elején Pakisztán számára elkülönített, a konfliktusok és az éghajlatváltozás okozta katasztrófák által sújtott lakosság megsegítésére szánt 16,5 millió eurós (mintegy 6,3 milliárd forint) humanitárius segélyt – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Az EU az 1990-es évek óta támogatja Pakisztánt, 2016 óta több mint 136 millió eurót különített el humanitárius segítségnyújtásra az ország számára. Pakisztán a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárás által leginkább sújtott országok egyikének számít.

Nyitókép: Unsplash.

A brüsszeli közlemény szerint a két mediterrán ország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, melynek keretében tíz ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – azonnal hozzájárulását jelentette be az erdőtüzek oltásához.

A felsorolt országok összesen több mint 490 tűzoltót és 7 repülőgépet vezényeltek Görögország különböző területeire. Az EU emellett támogatja a műveletek koordinálását az országban, Copernicus műholdas programjának térképei alapján pedig a szakemberek kárfelmérést végeznek az Attika-régió és Ródosz számos területén. Spanyolország emellett két tűzoltó repülőgépet küld a Tunézia északnyugati részén pusztító erdőtűz oltására – közölték.

Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki hangsúlyozta: a Földközi-tenger térségében pusztító erdőtüzek azonnali és egységes választ igényelnek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén teljes szolidaritást vállal az érintett országokkal, és kész támogatni őket a rendelkezésre álló erőforrásokkal a tüzek leküzdésében, valamint a polgárok és a környezet védelmében.

Az uniós biztos részvétét fejezte ki azon két görög tűzoltó családjának és kollégáinak, akik kedden vesztették életüket, amikor feladatuk végzése során tűzoltó repülőgépük lezuhant a görög szigeten.

Lenarcic kiemelte, a száraz időjárás és a magas hőmérséklet okozta erdőtüzek súlyos veszélyt jelentenek az emberéletre, a megélhetésre és az ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy még jobban felkészüljön a tagállamok támogatására az erdőtüzek oltásában, az EU megerősítette a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központját egy szakosodott csoport létrehozásával, amely figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, figyelmeztet, cselekvési tervet készít és összehangolja az uniós válaszadást – tájékozatott a válságkezelésért felelős uniós biztos.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció

A magyar miniszterelnök az illegális migrációval kapcsolatban leszögezte: ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. Arra az lehetne a megoldás – amit egyébként a magyar törvények is kimondanak -, hogy amennyiben valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie.

Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A visegrádi négyek miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján az illegális bevándorlás kezelésének lehetőségein kívül az ukrajnai helyzet és annak következményei, a Nyugat-Balkán kérdése és az EU zöld megállapodása került terítékre.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán (Archív)

A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében.

Az EP hangsúlyozta, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. A képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hogyan lesz képes hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy „nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”. Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.

Az EU-s képviselők persze előszeretetteé hallgatják el, hogy már rég nem azok az EU „alapértékei”, amihez Magyaroszág anno – más országokkal együtt – csatlakozott.

Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt – véleményük szerint – tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.

Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek – mint írták – azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról. A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra. Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük „a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál”, melyek – véleményük szerint – célja hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.

Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is.

A ma elfogadott állsáfoglalásnak semmiféle jogi hatálya nincs, viszont alkalmas arra, hogy a médiában – megtévesztő módon – azt a látszatot keltse, hogy van és ezzel zavart és feszültséget keltsen.

Nyitókép: Unsplash

Orbán Viktor közölte: az Európai Bizottság energetikai javaslatai jelentették a „legnagyobb veszélyt” Magyarország számára.

Elfogadásukkal azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások.

– írta.

A veszélyt sikerült elhárítani: Magyarország nem maradt egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolni – közölte.

Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne.

– tette hozzá a kormányfő.

Azt is tudatta, hogy ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak, így „továbbra is nyitva az összes beszerzési lehetőség”.

Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon.

– mutatott rá Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette:

A bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást.

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.ű

Nyitókép: Unsplash.

Az oltás sem volt kötelező – az elején – aztán mégis az lett. Most épp a 6. szankciós csomagot készítik elő – de hol a vége?

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. (De milyen áron? – a szerk.) Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: „el fogjuk számoltatni őket” – mondta.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből – emelte ki.

Orosz dezinformáció van, nyugati nincs – miért is lenne?

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.

Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat.

– fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.

Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért.

– fogalmazott.

Az EU már az újáépítésen gondolkodik

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait – mondta. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Brüsszel 18 fokot szeretne, 17, 16, 15…

A belső terek hőmérsékletét 18°C-ra maximalizálná egy brüsszeli javaslat annak érdekében, hogy csökkenjen a függőség az orosz gáztól – írta a minap az origo.hu. De hát ki hiszi azt el, hogy majd pont ez menti meg Ukrajnát, illetve hol van enne a vonatnak a vége?

 Azaz ami a brüsszelieknek ma 18 fok, az lehet, hogy egy hónap múlva 17 fok, aztán meg 16 fok és a végén ülhetnek az emberek a hideg lakásban, mert valaki megint „jót akart”.

És ez tényleg nem vicc! Az EB zöldpolitikáért felelős alelnöke még olyan szervezettel is tárgyalt, amely szerint éjjel elegendő a 15 fokos hőmérséklet a lakásban, azonban ez még mindig nem a legabszurdabb javaslat a sok agymenés közül.

Ne fürgyé’ le! 

Frans Timmermans mindeközben azt javasolja az európaiaknak, hogy ne mossanak, inkább csak szellőztessék a ruháikat – a sok körmondat helyett azt is mondhatta volna, hogy:

Ne fürgyé’ le!

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a brüsszeli elit mintha ki akarná használni Oroszország Ukrajna elleni hadműveleteit, hogy a saját választóinak a vérét szívja. Ez valami beteg szadizmus? A lényeg, hogy Ne fürgyé’ le minden nap.

A brüsszeli elit senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy a lakásokban a hőmérőt tekergesse.

Egy Energy Saving Trust nevű furcsa szervezet szerint 18 °C körüli az ideális szobahőmérséklet télen. Ne feledjük, hogy ez NEM TÉNY, hanem csak egy VÉLEMÉNY, amit lehet, hogy a közismert „brit tudósok” raktak össze egy edukációs cikkben – amiből manapság van bőven, csak hogy mindenki tudja van hová fejlődni.

Ugyanígy vélekedik a zuhanyzásról is ez a szervezet: szerintük 4 perc a maximum; 5 perc már pazarlás – lássuk be, ha rajtuk múlna úgy meg büntetnének mindenkit, mint annó a Centrum Parkoló parkolóőrei a tájékozatlan sofőröket.

De van tovább is: Alternatív megoldásként az is elfogadható, ha ez ember reggel a zuhanyzóba pisil – végül is miért ne? A liberális felfogás szerint ezzel is lehet vizet spórolni, de ez sem újkeletű dolog, már évekkel ezelőtt bedobták a köztudatba, egy női magazin pedig meg is írta. Hogy is hívják ez manapság? Érzékenyítés?

Milliós képviselői fizetések, „furcsa” tanácsok

Nem azért kapják a brüsszeli politikusok a – közel havi 10 ezer eurós (plusz juttatások) – fizetésüket, hogy a választóikkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát. Elég baj, hogy háború van a szomszédban, miért kellene ezen felül tovább terhelni az embereket? 

Az pedig, hogy egy gazdaságilag és szellemileg erős Európa jobban tudna segíteni Ukrajnán, a brüsszeli elit agyéban fel sem merül. De ehhez persze az kellene, hogy ne tegyenek több terhet az emberekere – pláne így a kovid után.

Ennyit tudnak javasolni az uniós politikusok a havi 10 ezer eurós fizetésért, hogy legyen 18 fok a lakásban? – Ez nem valami nagy teljesítmény. Ezeknek az embereknek a választóik jólétén kellene dolgozni és nem ideológiát gyártani, hogy mi a jó és mi a rossz – természetesen a saját szubjektív nézőpontjukból nézve.

Összességében amit a brüsszeli buborék „ötleti” előre vetítenek az valamiféle „új őskor”, de legalábbis középkor, abból is a sötétebb. 

Hátha megfázol – a saját lakásodban

Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya ugyancsak kampányt indított, ebben arra buzdítják az embereket: kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak kevesebbet, ezzel csökkentsék az ország függőségét az orosz importtól.

Vegyenek fel meleg kabátot vagy pulóvert, zoknit és papucsot. Ha otthon maradnak, talán egy fokkal lejjebb lehet állítani a termosztátot

– tanácsolta Rutte kormánya.

Arról persze senki sem beszél, hogy milyen „örömteli élmény” a saját lakásunkban megfázni a 18 fokos hőmérséklet miatt. Különösen veszélyes ez az idős és beteg emberekre nézve, akik koruknál fogva könnyebben betegszenek le. Bár valószínűleg azok a politikusok, akik ilyen javaslatokat tesznek nem foglalkoznak velük; velük sem. 

A közlemény szerint a tagállamok több mint fele jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az uniós szankciók nyomán a területükön működő pénzintézetekre vagy tőzsdei befektetésekre vonatkozóan orosz és fehérorosz állampolgárok vagyonának befagyasztására hoztak intézkedéseket.

A pénzeszközök befagyasztása mellett orosz és fehérorosz magánszemélyek vagy orosz és fehérorosz tulajdonban lévő vállalatok nevén bejegyzett eszközöket, köztük hajókat, jachtokat, helikoptereket, ingatlanokat vagy akár műalkotásokat vettek nyilvántartásba, amelyek értéke megközelíti a 6,7 milliárd eurót. Emellett mintegy 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak – tették hozzá.

Az Európai Bizottság a múlt hónapban hozott létre munkacsoportot, hogy biztosítsa az orosz és fehérorosz magánszemélyek és vállalatok elleni uniós szankciók végrehajtását és jobb összehangolását.

Ellenőrzi továbbá az orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának befagyasztását és – amennyiben a törvény előírja – elkobzását.

A munkacsoport rendszeresen ülésezik, adott esetben amerikai és ukrán illetékesek bevonásával. Következő ülését április 22-én tartja – tették hozzá.