Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, „az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni”.

Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (…) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken.

– nyilatkozott a szóvivő.

Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy „az adatokat rendszerezni kell”, és hogy az orosz fél meg fogja tenni, „amit ebben a helyzetben tenni kell”.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében.

Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat” a hibáztatta a történtek miatt.

• Az orosz védelmi minisztérium október 29-én azzal vádolta Londont, hogy részese volt a csővezetékek megrongálásának.
• A tárca szerint a brit haditengerészet szakemberei részt vettek a szeptember 26-án a Balti-tengeren elkövetett „terrortámadás” megtervezésében, biztosításában és végrehajtásában, amelynek célja az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezeték aláásása volt”.
• A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden Telegram-bejegyzésben sürgetett választ Londontól azokra az online médiajelentésekre, amelyek szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök „It’s done” (Elvégeztetett) szövegű üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a gázvezetékek felrobbantása után.

Putyin elnök a hétfő éjjel Szocsiban megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalatnak – több mint egy hónappal a történtek után – engedélyezték a robbantások helyszínének megvizsgálását és a csővezetékekben keletkezett károk felmérését.

Az elnök szerint a helyszíni szemle egyértelműen azt „bizonyította”, hogy terrorcselekmény történt.

Az orosz vezető Alekszej Miller Gazprom-elnök hétfő reggeli beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy

• A helyszínen két, 3-5 méter mély krátert találtak.
• A robbanás kiszakított egy 40 méter hosszú csőszakaszt az Északi Áramlatból.
• A csövek 259 méterre kerültek egymástól.
• A kiszakadt csőszakasz egy része 90 fokban meghajlott és 40 métert sodródott az Északi Áramlat 2 irányába, amelyet a robbanás repeszei és a csőmaradványok megrongáltak.

Nyitókép: Unsplash.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette:

A bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást.

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.ű

Nyitókép: Unsplash.