Vegyes képet fest a 2022-es év a fenntarthatóság szempontjából

Bár jelentős haladás történt technológiai és szabályozási oldalon, a tavalyi évben megtapasztalt szélsőséges éghajlati jelenségek, a felmelegedés megfékezéséhez további lépések szükségesek – olvasható a jegybank 2022. évi Zöld pénzügyi jelentésében.

• Az MNB tavalyi, a bankokat érintő rövidtávú klímastressztesztjének eredménye szerint a hazai hitelintézetek ellenállóak egy karbonársokk esetén.
• A teszt során a 2022. júniusi olajárak 100 százalékos növekedését és jelentős gazdasági visszaesést feltételezve sem lépett fel likviditási vagy szolvencia probléma egyik vizsgált intézménynél sem.
• A hitelintézeti karbonkockázati indikátorok alapján a bankok vállalati portfóliója arányaiban stagnáló átállási kockázattal szembesül, de (a teljes vállalati portfólió növekedése miatt) a kockázatnak kitett állomány bővül.

Éghajlati forgatókönyvek

A tavalyi első biztosítási klímastresszteszt a karbonsemleges gazdaságra való átállás eszközoldali kockázatait három éghajlati forgatókönyvet feltételezve modellezte.

Az eredmények alapján az azonosított átállási kockázatok hatása kezelhető.

A szektort lefedő klímakockázati felmérésben a válaszadók 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi azt a kockázatvállalás folyamán. Az MNB további lépéseket tervez a biztosítók zöld átállásban betöltött szerepének támogatására.

Nőtt a hitelek állománya

A jegybank a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett is fenntartotta zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely segítette a bankok fenntartható hitelezését.

• Egy év alatt a zöld vállalati hitelállomány volumene így 50 százalékkal nőtt (miközben a teljes vállalati hitelállomány 15,5 százalékkal).
• Megugrott és tavaly év végére megközelítette a 100 milliárd forintot a lakossági zöld hitelek volumene.
• Az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában részt vevő hitelek egy év alatt így összességében 88 százalékkal, 427 milliárd forintra nőttek.

A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelek háromnegyede a megújuló energiához kötődik, bár a jegybank a programban résztvevő finanszírozási célokat tavaly diverzifikálta.

Jelentős eredmény viszont, hogy az elektromobilitásra vonatkozó kedvezmény révén elindult itthon az elektromobilitási hiteltermékek fejlesztése is.

Zöld Otthon Program és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel

A Zöld Otthon Program (ZOP) sikere után a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld megújítása támogatja az ingatlanállomány energiahatékonysági javulását. A ZOP 2022-ben mintegy 8 600 háztartásnak segített, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen, vásároljon. Idén április 1-jétől zöld hitelcélok esetén az MFL termékek választásával részesülhetnek érdemi kedvezményekben a fogyasztók. A jegybank felmérése szerint a jelenleg is fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló bankok közel fele már tervezi a zöld MFL-lel való indulást, akár 0,25-0,5 százalék kamatengedményt adva egyéb lakáshiteleihez képest.

Növekedés Kötvényprogram és ESG

A zöld tőkepiacokon a Növekedés Kötvényprogram keretében 539 milliárd forint névértékű kötvény került piacra, míg a hazai zöld állampapírok kibocsátása 2022 végére 1640 milliárd forintra nőtt.

Változatlanul alacsony viszont az ESG alapok aránya: ezek továbbra is új terméknek számítanak, idő kell, hogy a befektetők rátaláljanak e befektetésekre.

Tavaly jelentősen fejlődött a pénzügyi szektort érintő fenntarthatósági közzétételi európai uniós szabályrendszer.

• Ennek alkalmazásában az MNB kiadványokkal, publikációkkal, konzultációkkal támogatja az intézményeket.
• Az idei évben a jegybank – a hazai fenntartható pénzügyi keretrendszer pontosítása és az intézmények zöld átállásának támogatása érdekében – tervezi a hitelintézeti zöld ajánlás nembanki szektorokra való kiterjesztését, s a hitelezési ESG kérdőívre vonatkozó minimumsztenderd megfogalmazását is.
• Emellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a felügyeleti módszertanban, s ennek nyomán az intézményeket érintő konkrét felügyeleti vizsgálatok során is.

Termékkeresőt indít az MNB

Az MNB honlapján Zöld Pénzügyi Termékkereső platformot indít a lakossági ügyfelek hiteles tájékoztatására, az átláthatóság, összehasonlíthatóság, illetve a termékinnovációk erősítésére.

Elsőként a fenntartható befektetési termékek, befektetési alapok, unit-linked eszközalapok és önkéntes nyugdíjpénztárak feltételeit hasonlíthatják össze az érdeklődők.

A következő fázisban az áttekinthető konstrukciók köre tovább bővül.

A termékkereső az alapadatok mellett bemutatja a hozam-kockázati mutatókat, a javasolt befektetési időtávot, a visszatekintő hozamokat és teljes költségmutatókat is. Ezeket fenntarthatósági információk egészítik ki, pl. a termék „világoszöld” vagy „sötétzöld” jellegéről, az esetlegesen nem ESG eszközökbe történő befektetések mértékéről, vagy éppen az EU Taxonómia rendeletének való tervezett és valós megfelelés arányáról. A kereső tartalmazza az adott termék által megcélzott fenntarthatósági teljesítménymutató cél- és tényértékeit is.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival

– olvasható a KPMG Sustainability Reporting kutatásában.

A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek és több területen hiányosak: 

• A szén-dioxid-kibocsátás csökkentési eredményekről szóló közzétételek terén ugyan előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a fejlődés.
• Az ESG társadalmi és vállalatirányítási területek teljesítményéről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat.

A KPMG úgy látja: a vállatoknak a leíró jellegű beszámolók helyett inkább az ESG minden területére kiterjedő, megbízható adatokkal kellene alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket és az átfogó, strukturált, transzparens, sztenderdek szerinti közzétételek, kiegészülve független fél általi tanúsítással, csökkenthetik a greenwashing kockázatát.

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék.

A középpontban továbbra is a klímaváltozás áll 

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat.

A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb beszámolók születtek a vállalatot érintő klímakockázatok és lehetőségek bemutatásáról. Egyes területeken viszont gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent.

Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából

Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán.

• A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb, mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét.
• Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán.
• A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal és kevesebb, mint negyedénél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően.

A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival.

Regionális helyzet

A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal.

Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz – ami 82 százalék.

Nyitókép: Biztosító Magazin.