Erdős Mihály kifejtette:

Az infláció hirtelen nőtt, így az a szerződés, amely fél évvel ezelőtt még megfelelő volt, most már súlyos alulbiztosítottságot jelenthet az ügyfeleknél.

Közös érdek, hogy amikor az ügyfelet kár éri, a biztosító olyan összeget tudjon kifizetni, amely fedezi a helyreállítás költségeit – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a gépjármű- és a vagyonbiztosításoknál kétszámjegyű a kárinfláció; a biztosítók ezt próbálják utolérni megfelelő árazással, amit az ügyfelek nehezen fogadnak el.

A Mabisz elnöke felhívta a figyelmet: fontos szerepük van a biztosítási szakembereknek, közvetítőknek, alkuszoknak abban, hogy az ügyfelek megértsék, miért szükséges a szerződések felülvizsgálata.

Erdős Mihály előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy 1992 óta 23-szorosára nőtt a biztosítási piac bevétele, tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, ugyanakkor van még kiaknázandó potenciál a szektor előtt. Ezek közé sorolta például a lakossági megtakarítások bevonását a biztosítási piacra.

A Mabisz elnöke elmondta, hogy a biztosítási szektor idén a várt 50 milliárd helyett 60 milliárd forinthoz közelítő extraprofitadót fog befizetni a költségvetésbe. Felidézte, hogy tavaly 80 milliárd forint volt a szektor adózás utáni nyeresége, kérdésesnek látja ugyanakkor, hogy idén meglesz-e ez a nyereség.

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a szakmai konferencián elmondta: a jegybank folytatja szigorú felügyeleti gyakorlatát, ugyanakkor biztosítja a folyamatos konzultációk lehetőségét a piac szereplőinek.

Jelezte azt is, hogy az MNB rövid időn belül együttműködési megállapodást köt az idén 30 éves Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével.

Nyitókép: Kocsis Ferenc Árpád / Biztosító Magazin

A testület szerdán megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Dr. Pandurics Anett, a szövetség családi okok miatt leköszönő elnöke helyett elnökké választották a tagok Erdős Mihály eddigi elnökhelyettest, a Generali elnök-vezérigazgatóját, új elnökhelyettessé pedig Dinsdale Juliannát, az UNIQA Biztosító vezérigazgatóját.

Köszönjük dr. Pandurics Anettnek az elmúlt kilenc évben a szövetség élén végzett munkáját, amely időszak kiemelkedően eredményes volt a hazai biztosítási iparág történetében. Szeretnénk hasonlóan sikeresen folytatni ezt a munkát, amelyhez kellő alapot biztosít a szövetség hosszú távú stratégiája és tapasztalt személyi állománya.

– emelte ki a választás után az új elnök.

Az intézmény fokozatosan szüntette be magánrendeléseit, mára csak az akut gerincsebészeti programja működik. Befejeződtek a belső technikai átalakítások és az ápolószemélyzet továbbképzése, így maximális felkészültséggel várják a betegeket. A folyamat felgyorsítására és a megfelelő eszközök beszerzéséhez nyújtott több milliós támogatást a Generali Biztosító alapítványa. Az összeget a járványügyi helyzetben szükséges SARS-COV2 (COVID-19) tesztek és szükséges labortechnikai berendezés beszerzésére, valamint egy, az intenzív ellátásban használandó ultrahang berendezés beszerzésére fordítják. Utóbbi a mellkasi illetve tüdő funkciók vizsgálatához elengedhetetlen eszköz az aneszteziológiai és intenzív osztályos ellátásban, súlyos állapotban lévő fertőzött ellátása esetén. A labortechnikai berendezésekre pedig most elsősorban a COVID-19 szűréséhez van szükség, de később más kórokozók kimutatására is alkalmasak lesznek.

Meggyőződésünk, hogy egy magánintézménynek akkor van létjogosultsága a társadalom felé, ha valós népegészségügyi érdekek mentén szervezi a szolgáltatásait. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kialakult helyzetben minden erőforrásunkat a járvány elleni harcnak szenteljük.

– mondta Varga Péter Pál, a Budai  Egészségközpont alapító-ügyvezetője.

Most mindannyian az orvosok és egészségügyi dolgozók kezében vagyunk: kötelességünk őket támogatni az egész társadalomnak biztosított segítségnyújtásban

– mondta Erdős Mihály, az alapító Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A Generali a Biztonságért Alapítvány korábban is segítette az egészségügyet, például mentőautókat adtak át az Országos Mentőszolgálatnak, vagy ingyenes szűrési lehetőséget biztosítottak több száz település lakóinak.

• Korábban írtuk: Mégiscsak pörög az insurtech a biztosítási szektorban – digitális innovációk a Generalinál

Már eddig is számos attraktív biztosítót és vagyonkezelőt vett meg a Generali

A Generali CEE Holding és az ERGO Austria International megállapodása értelmében a Szlovákiában működő ERGO Biztosító biztosítási állománya a szlovák Generali, míg a Magyarországon működő ERGO Életbiztosító Zrt. és nem-életbiztosítási tevékenységet folytató ERGO Versicherung Fióktelepe biztosítási állománya a magyar Generali Biztosító Zrt. portfóliójába olvad.

A nemzetközi Generali Csoport stratégiai törekvése túlmutat azon, hogy piacvezetők legyünk. Ambíciónk, hogy ügyfeleink első számú választásává váljunk, élethosszig tartó partnerséget kínálva számukra. Cégcsoportunk, számos attraktív biztosító- és vagyonkezelő társaság felvásárlásával erősítette a már stabil közép- és kelet-európai jelenlétét. Ezen akvizíciós lépések között meghatározó az ERGO biztosítók portfoliójának felvásárlása a hazai és a szlovák piacon. Bízunk benne, hogy magas szintű szolgáltatásainknak, integrált biztosítási megoldásainknak köszönhetően új ügyfeleink hosszú távon elköteleződnek mellettünk.

– mondta Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója.

A ügyfelek számára az állományátvétel nem jelent változást

A magyar piacot érintő tranzakció tizenhétezer életbiztosításra, továbbá közel háromezer lakás-, illetve közel háromezer balesetbiztosításra terjed ki. Az ügyfelek számára az állományátvétel nem jelent változást, szerződéseik változatlan feltételek mellett élnek tovább. Az érintettek tájékoztatását a Generali Biztosító megkezdte. Az ügyfelek kérdéseikkel a Generali Biztosító ContactCenteréhez, (+36 1 452 3333, 6-os menüpont) vagy a személyes ügyfélszolgálatokhoz fordulhatnak.

• Ez is érdekelheti: Innovációk a Generali Biztosító kárrendezési folyamataiban

A nem életbiztosítási termékek körében jelentős volt a növekedés

Kandrács Csaba az FBAMSZ közleménye szerint rámutatott: a növekedés elsősorban a nem életbiztosítási ágnak köszönhető, amely idén várhatóan kétszámjegyű növekedést produkál. Ugyanakkor látható, hogy az életbiztosítási ágban sem okoz sokkot az etikus szabályozás: bár az új szerződések száma csökkent, az alacsonyabb teljes költségmutató (tkm) mellett is magasabb átlagdíjjal szerződnek az ügyfelek, és jelentősen nő a szerződések megtartási ideje is – tette hozzá.

Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a kgfb-piac mára stabilizálódott, az átlagos bruttó díj 29 ezer forint körül alakul. Bár a díjak az elmúlt években fokozatosan emelkedtek, jelenleg a 2010-es szinten állnak, reálértékben pedig mindössze 63 százalékát teszik ki a 2007-es átlagdíjnak.

Szólt arról is, hogy továbbra is jelentős a koncentráció, csaknem minden biztosítási szegmensben van tere a verseny élénkítésének.

A lakásbiztosítások 88 százaléka, a casco 79 százaléka, a kgfb szerződések 67 százaléka az adott szegmens öt legnagyobb biztosítójának kezében van.

Jelentős tere van még a biztosítási szektor fejlődésének a MABISZ szerint

Erdős Mihály, a MABISZ alelnöke előadásában arra mutatott rá, hogy a piacméret kedvező alakulása ellenére jelentős tere van még a biztosítási szektor fejlődésének, hiszen a GDP-arányos díjbevétel tavaly 2,55 százalék volt, ami nem csupán a fejlett nyugat-európai országok átlagától (6,8 százalék), hanem a többi visegrádi ország átlagától (2,9 százalék) is elmarad.

Az alelnök reális célkitűzésnek tartja, hogy tízéves távon az életbiztosítások GDP-hez viszonyított aránya a háromszorosa, a nem életbiztosítások aránya pedig kétszerese legyen a jelenleginek. Ennek azonban számos feltétele van, a stabil és kedvező makrogazdasági környezet mellett többek között szükség van kiszámítható, támogató szabályozói környezetre is – mondta.

A panelbeszélgetés résztvevői leginkább az állami szerepvállalás erősítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.

Hardy Ilona, Aranykor Önkéntes Nyugdípénztár

A nyugdíjpénztár alapító elnöke szerint szükség volna az ágazat erősebb kormányzati támogatására, bár nem vitatta, hogy a nyugdíjrendszert tekintve az elsődleges szerep az állami nyugdíjrendszeré. A szakember kiemelte: 

• A nyugdíjpénztárak bátorságát jelzik az általuk elért igen magas hozamok, különösen a mostani alacsony kamatok között. A portfólióikban a hazai részvények csekély arányának az alacsony hazai részvényválaszték az oka.
• Az előző években jóval fiatalabb volt az új nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora, a pénztári szektor tagsága elöregedőben van, „újabb döfést” jelentett a cafeteria megszüntetése ezen a területen, jövőre 5 százalék alatt lehet a munkáltatói befizetések aránya.

Pandurics Anett, Magyar Biztosítók Szövetsége

A MABISZ elnöke szerint részben történelmi okai vannak a lemaradásnak a nyugat-európai országoktól, de a rossz szemléletmód is szerepet játszik abban, hogy a mai fiatal korosztály csupán 2-3 évre gondolkodik előre. 

Szerinte a befektetők pénzügyi tudatossága és kockázatvállalási hajlandósága növelheti az öngondoskodást, de ezen a téren visszafogott a befektetők, az öngondoskodásra figyelmet fordítók magatartása.

Erdős Mihály, Generali Biztosító

Az elnök-vezérigazgató úgy vélte: nagy szükség van a személyes meggyőzésre, aminek nem mond ellent, hogy erőteljesen fejleszteni kell ezen a téren is a digitalizációt. A szolgáltatóknak egyre inkább növelni kell a digitális fejlesztéseket, erre nagyobb forrásokat is kell áldozni – mondta.

Máté-Tóth István, Budapesti Értéktőzsde

A BÉT vezérigazgató-helyettese rámutatott: hiányzik a hosszú távú befektetői szemlélettel rendelkező réteg Magyarországon, az ügyfelek kockázatérzékenysége pedig igen magas. Látható, hogy nyugat-európai országokban fejlettebbek a tőkepiacok és jelentősebb a kockázatvállalási hajlandóság is – fűzte hozzá.

Horváth István, K&H Bank

A private banking igazgatóság vezetője szerint nem a befektetési lehetőségek gátolják az öngondoskodás bővülését, az öngondoskodók bázisát kellene szélesíteni az adókedvezmények bővítésével. Úgy ítélte meg:

• A biztosítóknak, a bankoknak fel kell mérniük a valós kockázatokat, és a jövő bemutatásában a szolgáltatóknak transzparensnek kell lenniük, tudatosítaniuk kell a leendő öngondoskodást vállalókban, hogy ez a hosszú távról szól.
• Kiemelte: a pénztáraknak nagy szerepük lehet a tőzsde fejlesztésében, ha ezt a szabályozás is támogatja majd.

DIGITALIZÁCIÓ ÉS CYBERBIZTOSÍTÁS

Hogy alakult a Generali Biztosító idei első féléve?

Személy szerint elégedett vagyok, mivel egy nagyon jó és intenzív első féléven vagyunk túl. A díjbevételeinket tovább tudtuk növelni, év/év alapon 6%-os növekedést értünk el. A száraz számokon túl – akárcsak egy sportmérkőzésnél, ahol sokkal izgalmasabb dolgok történnek a pályán, mint az eredményjelzőn – lényegesebb, hogy mivel tudtuk mindezt elérni. Annak ellenére, hogy a piaci környezet igencsak kedvező, ez még önmagában nem garancia az egyedi sikerekre. A lényeg a digitális innováción van, azaz, hogy a digitalizáció segítségével hogyan tudtunk megszólítani új ügyélcsoportokat.

Hogyan haladnak a digitalizációval a cégcsoporton belül?

Elfogadtuk a Generali új digitális stratégiáját. A kidolgozás során áttekintettük az ügyfélutat, felmértük a piaci igényeket, megvizsgáltuk a piaci gyakorlatokat és tanulmányoztuk a legjobb külföldi példákat is. Majd meghatároztuk a fejlesztési irányokat.

Illetve folyamatosan keressük azokat a külső és belső lehetőségeket, melyek saját belső digitális kultúraformálásunkra is hatással lehetnek. Tavaly év végén tartottunk például egy belső hackatont, aminek a győztese egy chatbotos értékesítési megoldás lett. Ezt azóta már élesítettük is, jelenleg pedig a piaci megmérettetése zajlik. Bízunk benne, hogy a tesztverzió jól fog debütálni, ezt követően pedig szélesebb körben is használni tudjuk majd.

Az idei évben a Corvinus egyetemmel együttműködésben Corvinus-Generali Insurtech Akadémia néven közös programot indítottunk. Az előadásainkra 150 diák regisztrált, a közös szervezésű innovációs napon pedig 12 olyan ötleten dolgoztunk együtt a diákokkal, amelyekből néhányat jelenleg házon belül igyekszünk megvalósítani – természetesen a fiatalokkal karöltve: a diákok épp a belső mentorálási programunkban vesznek részt. Bízom benne, hogy egyik-másik ötletet részben vagy egészben be tudjuk majd építeni a napi működési folyamatainkba.

Az innovációs ötleteket persze a változó világ és a folyamatos technológiai fejlődés is generálja: ilyen a lakossági ügyfelek részére a lakásbiztosításhoz kapcsolódóan nemrégiben bevezetett cybrerbiztosítás.

A cyberbiztosítás még viszonylag új termék a biztosítási piacon. Milyen volt a fogadtatása az ügyfelek részéről?

A biztosító társaságok klasszikus tevékenysége a kockázatmenedzsment, az újfajta ügyféligények magukban hordozzák az újfajta kockázatok lehetőségeit is. A cyberbiztosítás egy olyan új terület, ahol az elsők között tudunk Magyarországon piacra lépni. Annak ellenére, hogy a Generali által kínált lakásbiztosítási csomagok közül csak a TOP tartalmazza automatikusan a cyber kiegészítő biztosítást,  a többiben pedig csak választható, rengeteg olyan ügyfél kérte ezt a módozatot, akik nem a TOP kategóriás biztosítási termékünket választották. Ebből mi úgy látjuk, hogy jelentős igény van az ilyen újszerű megoldásokra a piacon.

A cyberbiztosítás okán gondoltak-e arra, hogy preventív céllal, a baj bekövetkezésének a megelőzésre is felhívják a figyelmet?

A Generalinál mi ezt befelé és kifelé is megtesszük. Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet például az árulkodó jelekre, arra, hogy a kár megelőzése érekében mire érdemes odafigyelni.  Az erőteljes belső kommunikációs kampányban például egy saját esetet is megosztottam a kollégákkal.

„A pénzügyi vezetőnkhöz érkezett egy email az én nevemben és aláírásommal, hogy erősítse meg, hogy rendelkezésre áll-e egy megadott összeg a számlánkon, mert kellene egy átutaláshoz. Mivel ez teljesen szokatlan a mi és az én személyes működésemben is, illetve felfigyeltek az árulkodó jelekre – magyartalan szövegezés, hibák, szokatlan stílus – is, azonnal visszakérdeztek személyesen. Ezt nagyon jól tették, mert ez nem tőlem jött. Az IT biztonságot értesítettük a visszaélési próbálkozásról.”

– meséli Erdős Mihály.

KÁRRENDEZÉS ÉS INNOVÁCIÓ

A biztosítási innovációk mostanában kezdik elérni a kárrendezés területét is. A Generali mostanában hol tart ezen a téren?

A kárrendezési fejlesztésekkel összefüggésben azt látjuk, hogy ami korábban extra volt, az ma már KO kritérium és elvárás. Mindez elég erőteljesen megjelenik az ügyfélvisszajelzésekben is. Hiába ugyanis a sok IT fejlesztés, a legszebb és legreszponzívabb webes felület vagy akár a chatbotos kommunikáció, ha az igazság pillanatában a kárrendezés nem elég ügyfélbarát. A kárrendezés a Generalinál éppen ezért mindig is kiemelt terület, személy szerint nekem is az.

Éppen ezért időnként én magam is elmegyek 1-1 napra a kárrendezésbe dolgozni, hogy lássam, tapasztaljam személyesen is az ügyfelek visszajelzéseit.

– magyarázza Erdős Mihály

A digitalizációnak milyen hatása van a kárrendezésre?

Azt a szemléletet képviseljük, hogy a személyes kapcsolatoknak, az élő beszédnek a digitalizáció mellett  a kárrendezés során továbbra is nagyon fontos szerepük van.

Ezzel összefüggő fejlesztésünk a call-before-write, ami azt jelenti, hogy az ügyfeleket felhívjuk mielőtt levelet küldenénk nekik, és szóban tájékoztatjuk arról, hogy például milyen dokumentumokra van még szükségünk a kár elbírálásához vagy kifizetéséhez.

Emellett korábban bevezettük a valós idejű (real-time) kárkifizetést. Azaz, amikor a kárszakértőnk befejezte a kárfelmérést megajánl egy összeget, amit ha az ügyfél elfogad, akkor a helyszínről egy tablet segítségével már indítható is az utalás. A banki átutalási idő változó lehet, de ilyen esetekben 24 órán belül a pénzéhez juthat az ügyfél.

Gépjárműkárok esetén is státuszjelentést küldünk az ügyfélnek a munka állásáról, mint például: „a szerviz megrendelte az alkatrészt” vagy „az autója elkészült”.

Ez is érdekelheti:

• Innovációk a Generali Biztosító kárrendezési folyamataiban

Tesztelés alatt van egy új alkalmazásunk, aminek segítségével az ügyfelek maguk tölthetnek fel olyan fényképeket, amelyek alapján a kárszakértő fel tudja mérni, meg tudja becsülni a kár mértékét.

Ezek szerint a személyesség részben még megmarad?

A Generalinál úgy gondoljuk, hogy a biztosítás továbbra is „people-based business” (ember központú üzlet). Mindez nem mond ellent annak, hogy akár a belső, akár az értékesítési, ügyfélkapcsolati vagy épp kárrendezési folyamatainkat vagy ezeknek egy részét digitalizáljuk. Ezen keresztül is azt szeretnénk erősíteni, hogy a digitalizációra ne célként, hanem eszközként tekintsünk.

Milyen terveik vannak az év második felére?

Szeretnénk, ha a chatbotos alkalmazásunk sikerrel venné az akadályokat és szélesebb körben is bevezetésre kerülhetne. Szeretnénk előre lépni a papírmentes és a készpénzmentes megoldások területén. A papírmentes működés jegyében folyamatosan és fokozatosan állunk át a digitális ügyintézésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy direkt online és webes értékesítésre állunk át, hanem azt, hogy a tanácsadóink munkájuk során alapvetően online módon, digitális támogatással dolgozhatnak majd.