A globális gazdaságot 2026-ban is a mérsékelt ütemű növekedés jellemezheti az Equilor Befektetési Zrt. éves kitekintő elemzése szerint. Az elmúlt időszakban bevezetett vámok és a nem csökkenő geopolitikai feszültségek negatív hatásait az amerikai és ázsiai mesterséges intelligencia (AI) beruházások, a fejlett országok költségvetési politikája és a lazuló globális pénzügyi kondíciók ellensúlyozzák. Az amerikai vámok egyelőre hatástalannak bizonyultak a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok mérséklésében, így Kína növekvő külkereskedelmi többlete újabb protekcionista intézkedéseket válthat ki a feldolgozóipar szempontjából leginkább kitett országok részéről. Az USA-ban idén is az erős belső fogyasztás lesz a gazdasági bővülés motorja, míg az eurózónában a német fiskális élénkítéstől várható a növekedés átmeneti élénkülése az Equilor szerint. A két meghatározó távol-keleti (Kína és Japán) gazdaság a belső kereslet tartós gyengeségével küzd, de míg Kínában ezt a történelmi csúcsra emelkedő export ellensúlyozza, addig a romló külső környezettel szembesülő Japánban célzott költségvetési élénkítésre lehet szükség. Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a világszinten meghatározó jegybankok már elérték vagy megközelítették a semleges kamatszintet, így az inflációs kockázatok mérséklődése lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklusok befejezését. Az eurózónában az irányadó ráta tartására számít a szakember 2026-ban, így nemzetközi szinten elsősorban a Federal Reserve-től várt három kamatcsökkentés és a japán jegybank esetében árazott két kamatemelés határozhatja meg a folyamatokat. A vezető elemző hozzátette, hogy a fejlett országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt az állampapírpiacon a hosszú hozamok a kamatcsökkentések ellenére magas szinten ragadhatnak, aminek következtében felerősödik a nemesfémek, illetve a kevésbé eladósodott országok állampapírjainak menedékeszköz-szerepe.

A magyar gazdaság bővülésének kedvezőtlen szerkezete mellett a GDP 2 százalékkal nőhet 2026-ban az Equilor elemzése szerint, amit a bérdinamika által támogatott belső fogyasztáson túl az új gyártói kapacitások is erősíthetnek. Aradványi Péter kiemelte, hogy a növekedési kilátásokat továbbra is beárnyékolja a gyenge külső keresleti környezet. A szűk költségvetési mozgásteret a kormány elsősorban a fogyasztás élénkítésére fordítja, így érdemi beruházásösztönzésre csak az uniós forrásokhoz való hozzáférés esetén lehet számítani a vezető elemző szerint, miközben a GDP-arányos költségvetési hiány idén 5,2 százalékon, míg 2027-ben 4,6 százalékon alakulhat. Az infláció az év első három negyedévében a toleranciasávon belül maradhat, míg éves átlagban 3,5 százalékon alakulhat, ami a Magyar Nemzeti Bank számára már az első negyedévben teret nyithat a kamatcsökkentés előtt. Az Equilor a kedvező inflációs kilátások ellenére változatlanul óvatos megközelítésre számít a jegybanktól: idén és 2027-ben is rendre 3-3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor, így 2026 végén 5,75 százalékos, míg jövő év végén 5 százalékos alapkamatra lehet számítani a mostani helyzetben.

Az Equilor Befektetési Zrt. a vezető nemzetközi tőzsdéken 2026-ban is két számjegyű növekedést jelez előre elemzésében. Takács András részvényelemző arra számít, hogy a technológiai színtéren folyó nagyhatalmi rivalizálás elsősorban a mesterséges intelligenciát és az azt közvetlenül kiszolgáló iparágakat támogatja, miközben a kereskedelmi feszültségek és az ellátásbiztonság előtérbe kerülése nyomán az infrastruktúra, energetika, illetve a hadiipar területén nyílnak új lehetőségek. Az amerikai részvénypiacot a Fed várható kamatcsökkentései, a mérséklődő infláció és a félidős választások miatt előtérbe kerülő, fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések is hajthatják. A relatíve alulértékelt európai piacokon a fokozódó infrastrukturális- és hadiipari beruházások által érintett részvények kecsegtetnek többlethozammal az Equilor szerint. A nemzetközi folyamatokkal összhangban a BUX-tól is 10 százalék feletti hozamra számít az Equilor az idei év során. Takács András szerint a Richter középtávú teljesítményét a Vraylar 2.0 második fázisának eredménye határozza meg, míg a MOL esetében a NIS szerbiai olajvállalat felvásárlása befolyásolhatja pozitívan a kilátásokat. Az OTP tartósan jó teljesítményét a javuló nyereségesség és a földrajzilag diverzifikált jelenlét támogatja, de az orosz operáció továbbra is bizonytalanságot hordoz magában.

Nyitókép: Unsplash

Az előrejelzések különböző kockázati forgatókönyvek bekövetkezése esetén a fentiektől eltérhetnek. Az előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

A közlemény fő üzenete nem változott. 

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” A jegybank ismét közölte, hogy az infláció 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és a szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél. Hozzátették, hogy a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Egyhangú volt a döntés

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt, ellenszavazat nélkül, és a jelenlegi folyamatok nem indokolták az előretekintő iránymutatás módosítását. A forinterősödés dezinflációs hatásai a feldolgozóiparban már látszanak, fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelenhetnek. Varga Mihály kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is túl magasan vannak.

4,3 százalékon maradt az infláció szeptemberben

Éves bázison az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal, a fogyasztással korrigált háztartási energiáé 10,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,9 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 2,9 százalékkal emelkedett. Havi bázison stagnáltak a fogyasztói árak.

Forrás: MNB

Fontos támasznál az euró-forint árfolyama

A 388,50-es szint megtartotta a jegyzést az elmúlt napokban, onnan kapaszkodik felfelé az árfolyam. Fontos rövid távú ellenállási szintek 390-nél, majd 390,23-nál a 30 napos mozgóátlag. Az igazán fontos ellenállások 392 felett húzódnak, az 50 napos mozgóátlag, illetve az április óta tartó csökkenő trendvonal, ezek szignifikáns áttörése esetén érne véget a többhónapos csökkenő trend.

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés

Árokszállási Zoltán az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, hogy a BUX kedden felülteljesítő volt. Bár a nemzetközi hangulat elég borús volt már akkor is, a fő hazai részvényindex emelkedett.

Kedden a Mol 2 forinttal, 0,07 százalékkal 2766 forintra erősödött, 541,0 millió forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 160 forinttal, 1,20 százalékkal 13 490 forintra nőtt, forgalmuk 4,9 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4,0 forinttal, 0,73 százalékkal 552 forintra emelkedett, forgalma 481,4 millió forint volt. A Richter az előző napi záróértékén, 8850 forinton fejezte be a kereskedést, 1,4 milliárd forintos forgalomban.

Nyitókép: Unsplash

A részvénypiac forgalma 7,0 milliárd forint volt, a vezető részvények az OTP kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: napközben stagnálás volt, eseménytelenség, a forgalom pedig átlagos volt. A nyitást követően inkább negatív volt a hangulat, majd a kedvező amerikai makrogazdasági statisztikák javították azt.

A vezető részvények között az OTP lett a nap nyertese, a többi papír jellemzően csökkent – tette hozzá.

A Mol 34 forinttal, 1,14 százalékkal 2952 forintra csökkent, 2,1 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 110 forinttal, 0,92 százalékkal 12 085 forintra erősödött, forgalmuk 3,5 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 2,0 forinttal, 0,49 százalékkal 408 forintra esett, forgalma 54,6 millió forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 40 forinttal, 0,48 százalékkal 8345 forintra gyengült, a részvények forgalma 1,1 milliárd forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3506,03 ponton zárt kedden, ez 14,80 pontos, 0,42 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva.

A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot végzett az alapkezelőnél, az ellenőrzés során a 2019. március 1-jétől a vizsgálat végéig tartó időszakot nézték át.

A vizsgálat hiányosságokat tárt fel az alapkezelő belső szabályzataiban, javadalmazási politikájában.

A jegybank megállapította, hogy a szolgáltató egyes munkavállalók esetén nem a jogszabály szerint járt el a meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű, változó javadalmazás halasztott kifizetéseinél, továbbá nem biztosította teljes mértékben az előírt szavatoló tőke rendelkezésre állását 2020. december 31-re vonatkozóan, amely hiányosságot időközben pótolt.

Az MNB közölte, hogy az Equilor Alapkezelő nem pontosan járt el egy ingatlan értékének a nettó eszközérték számításakor történő figyelembevételekor, hiányokat tapasztaltak az alapkezelő előzetes tájékozódási kötelezettségének teljesítése során is. Kisebb súlyú hiányosságok fordultak elő többek között a belső ellenőrzés, szervezeti felépítés és compliance területén is.

Az Equilor Alapkezelő a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, és már az ellenőrzés során intézkedéseket tett több feltárt hiányosság javítására.

A jegybank a befektetések biztonságát veszélyeztető jogsértést a vizsgálat során nem tárt fel – tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank.

Fotó: Biztosító Magazin.

Tovább folytatódik a monetáris szigorítás

A megjelent közleményben a döntéshozók kiemelték, hogy az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. Ismét leszögezték, hogy a kamatemelési ciklus addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.

Töretlenül emelkedik az infláció

Júliusban 13,7 százalékra emelkedett az éves infláció, míg a maginfláció 16,7 százalékra. A következő hónapokban további emelkedés várható, a rezsicsökkentés módosításának hatása augusztusban jelentkezik, majd az üzemanyagár-sapka esetleges változása, vagy eltörlése, újabb felfelé mutató hatású lesz. Várakozásunk szerint az őszi-téli hónapokban az éves infláció át fogja lépni a 20 százalékos szintet. A következő, augusztusi adatsor szeptember 8-án érkezik.

Háttérbeszélgetés

Folytatódhat a lendületes kamatemelés az Egyesült Államokban

Pénteken Jerome Powell meglehetősen erőteljes üzeneteket küldött a Jackson Hole szimpóziumon. Az amerikai jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet, mely rendkívül időigényes folyamat, a jegybanktól erőteljes eszközöket igényel, a háztartásoknak és a vállalatoknak fájdalmas lesz. A szeptember 21-i kamatemelés mértéke a beérkező adatok függvénye, de kellően nagy lesz. A határidős árazások a 75 bázispontos kamatemelés felé billennek, melyet az idei évben további 50-75 bázispontos kamatemelés követhet, ezzel év végére az amerikai kamatszint elérheti a 3,75-4,00 százalékot.

Begyorsít az EKB is?

Az elmúlt napokban az Európai Központi Bank részéről is több döntéshozó megszólalt, és héja-üzeneteket küldtek. Olli Rehn, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint határozottan kell fellépni az infláció megfékezése, illetve az inflációs várakozások felépülése ellen, ráadásul a gyengülő euró is fokozza a kockázatokat. Hasonlóan érvelt Isabel Schnabel, illetve Francois Villeroy, szerintük is határozott válaszokra van szükség. Ugyanakkor a jegybanki mérleg csökkentésével, azaz a taperinggel kapcsolatban Olli Rehn azt mondta, hogy még korai erről beszélni. A határidős kamatok alapján az 50 bázispontos kamatemelést teljes mértékben beárazták a befektetők a jövő hét csütörtöki kamatdöntő ülésre, azonban már a 75 bázispontos szigorítást sem lehet teljesen kizárni. Ezt követően október 27-én és december 15-én is kamatot emelhet az eurózóna jegybankja.

Fontos szint alá került az euró-forint árfolyama

A tegnapi kereskedésben az árfolyam visszatért a 410,20 közelében húzódó fontos szint alá, a negatív korrekció ma begyorsult az MNB bejelentéseit követően. Fontos támasz található a 399,60-401,60-as tartományban, ahol egy korábbi csúcs, egy emelkedő trendvonal, illetve a 30 és az 50 napos mozgóátlag is található. Ez a zóna hamarosan tesztelésre kerülhet, de várhatóan az első alkalommal nem tudja letörni. A támasz-zóna alatt 393,20 közelében található a következő fontosabb szint.

Közölték: a részesedésszerzést követően az Equilor Befektetési Zrt. neve, vezetése nem változik, a szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítja majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket. A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

Azt írták, hogy a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára is előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési-, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.

A közleményben Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte: a tranzakció illeszkedik a hitelintézet stratégiájába, amely célul tűzte ki a digitális platformon alapuló szolgáltatási paletta folyamatos bővítését befektetési és privátbanki szolgáltatásokkal. A Gránit Bank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hazai bankjaként, tevékenysége bővülésének újabb állomásaként tekint az Equilor Befektetési Zrt-ben való részesedésszerzésre és nagyra értékeli a jelenlegi menedzsment, különösen az elnök, a vezérigazgató, valamint a munkatársak hosszú évek óta tartó elkötelezett munkáját – tette hozzá.

Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a digitális szolgáltatások eddig is kiemelt figyelmet élveztek működésük során, de a Gránit Bank ilyen téren elvitathatatlan tapasztalatával a háttérben tovább fejlődhetnek, amellett, hogy a banki háttér és ügyfélkör az Equilor jelentős növekedését is támogathatja.

A Gránit Bank 2010 májusában, zöldmezős bankként kezdte meg tevékenységét, saját tőkéje ma megközelíti az 50 milliárd forintot, mérlegfőösszege idén fél év végén meghaladta a 820 milliárd forintot. A hitelintézet adózás előtti eredménye az első fél évben meghaladta a 6 milliárd forintot és az üzleti növekedés a vállalati és lakossági szegmensben is felülmúlta a bankszektor átlagát. A bank ügyfélszámláinak száma közelíti a 100 ezret, és a nem-teljesítő hitelek (NPL) rátája pedig mindössze 0,03 százalék, amely érték bőven a hazai bankszektor átlaga alatt marad.

Az Equilor Befektetési Zrt. teljes jogú tagja a budapesti, a prágai és a varsói értéktőzsdének, több mint 15 ezer ügyfél 550 milliárd forintnyi vagyonát kezeli.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, egyben a kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal növelte a testület.

Mindkét elemző hangsúlyozta, hogy a kamatemelést indokló közlemény nem tartalmazott új elemeket a legutóbbihoz képest.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt írta: a kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.

A forint árfolyama erősödéssel reagált a határozott kamatemelésre, noha már ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Korábban jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak hatására, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollár ellenében – jegyezte meg.

Szerinte a forint gyengülését az elmúlt időszakban túlnyomóan az ikerdeficittel kapcsolatos – némileg eltúlzott – aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás hiánya, a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák – jegyezte meg az elemző. Hozzátette, hogy az uniós megállapodás egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államadósságot, emellett javítaná a tőkemérleget, ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki: a keddi döntésekkel a kamatfolyosó is feljebb tolódott, az overnight betéti kamat 9,25 százalékra, az overnight és az egyhetes fedezett hitel kamata 12,25 százalékra emelkedett, vagyis az effektív és rugalmas kamatként funkcionáló egyhetes betéti kamatszint felett 250 bázispontos mozgástere maradt a jegybanknak.

Az MNB már a múlt héten jelezte, hogy keddi ülésen terítékre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint összezárása, így várható volt a bejelentés. A forint árfolyamában is ez látszott, csak mérsékelt forinterősödés volt 13 óra után. Az euró-forint árfolyamgrafikonján a forint szempontjából nem túl bíztató, hogy az árfolyam változásait mutató mérőszám, az RSI indikátor még mindig nem mutat „túlvettséget”. Meghatározó szintek találhatóak 410,22, majd 416,78 forintnál. Ezt követően a felfelé szélesedő trendcsatorna felső vonala jelenthet ellenállást, amely szerdánt pontosan 420 forintnál lesz, alul a 398,50-400,00-as tartomány képez rendkívül erős támaszt – írta.

Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.