Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni

Az Egyesült Királyság 12 EP-választási körzetéből hétfő hajnalra tíz deklarálta eredményét. Észak-Írországban hétfőn számolják a voksokat.

Az immár véglegeshez közeli adatok azt mutatják, hogy a Brexit Párt a voksok 31,6 százalékát szerezte meg.

• A brit hazai parlamenti választásokon az EU-párti Liberális Demokraták 20,3 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerültek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amely 14,1 százalékot szerzett.
• Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12,1 százalékkal a negyedik helyben végzett.
• A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9,1 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza.
• A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) helyzete alaposan megerősödött: a párt a skót szavazatok 37,9 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 29 százalék után, és három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az Egyesült Királyságnak 73 EP-mandátuma van; ebből a Brexit Párt valószínűleg 28-at, a Munkáspárt tízet, a Zöldek hetet, a konzervatívok mindössze 3-at kapnak.

Korábban is Nigel Farage nyert

A 2014-es brit európai parlamenti választást is Nigel Farage nyerte, de akkor még egy másik párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) élén, a szavazatok 26,6 százalékával.

• Akkor fordult elő első ízben 1910 óta, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást.
• Farage azóta otthagyta a UKIP-ot, és az idén tavasszal, alig hat hete indította el a Brexit Pártot, „politikai forradalmat” meghirdetve az új szerveződés céljaként.

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.

Háromszor lőtték vissza a Brexit megállapodást

A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

• Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.
• Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna.

A 73 brit EP-képviselő minden bizonnyal elfoglalja helyét az Európai Parlamentben, mivel biztosra vehető, hogy az új EP július elején esedékes alakuló üléséig a londoni alsóház nem ratifikálja a Brexit-megállapodást.

Theresa May közben lemondott

Theresa May pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

Lemondását bejelentő nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta:

a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány.

Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant.

A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb – 30 százaléknál alacsonyabb – arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 313 ezer választópolgárból 1,4 százalék, 18 396 választó adta le szavazatát. 9 órára már a jogosultak 7,24 százaléka (95 095 választó), délelőtt 11 órára a jogosultak 18,66 százaléka (245 061 választó), 13 órára a jogosultak 29,06 százaléka (381 628 választó) járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.