Felértékelődött az energiahatékonyság

Amit egyértelműen észlelni lehet, hogy ma már a vásárlók jobban odafigyelnek a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonyságára

– szögezte le Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ennek következtében sokkal könnyebb eladni egy szigetelt, korszerűsített használt családi házat, mint egy nem felújított ingatlant.

Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője is azt tapasztalta, hogy az ingatlanvásárlásoknál az energiahatékonyság vált a legfontosabb tényezővé az elhelyezkedés és a vételár melletti. 

A nagy méretű, nem energiahatékony, azaz leginkább a szigetelés nélküli ingatlanok jelenleg majdnem eladhatatlanok a Velencei-tó környékén.

Ugyanez érezhető a Balaton környéki települések házainál is, ugyanakkor lakásoknál kevésbé – mutatott rá Krausz Gábor. Ennek oka, hogy a lakások, elsősorban a panellakások piaca lassulni kezdett az elmúlt hónapokban.

Akinek nincs pénze újra, továbbra is meg foigja venni a használtat

Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy az emberek azért nem veszik meg a használt lakásokat, mert – ha nem kellően energiahatékonyak és korszerűek – inkább egy újépítésűt vagy újszerűt választanak. Ugyanis azok a vevők,

Akiknek például egy siófoki panellakásra elegendő az anyagi fedezetük, nem engedhetnek meg maguknak egy újépítésű vagy akár csak újszerű, de mindenképpen energiahatékony ingatlant.

Ezek ára ugyanis egészen más kategóriába tartozik – minimum kétszeres négyzetárakról beszélhetünk -, így nem azonos réteg vásárolja őket – mutatott rá a szakértő.

Aki egy újépítésű ingatlant választ, az ezt tette volna korábban is, hiszen neki van pénze arra, hogy megfizesse a modernebb, korszerűbb kivitelezés többletköltségét. Akinek pedig csak 20-30 milliója van egy lakásra, az sehogy sem tud megvenni egy ilyen lakást, különösen, hogy a hitellehetőségek erősen beszűkültek – magyarázta Krausz Gábor.

Az is igaz persze, hogy egy szigetelt és egy felújítandó használt ingatlan között nincs akkora árkülönbség, mint egy újépítésű és egy felújítandó között, bár itt is sokmilliós eltérésről beszélhetünk. Hiszen csak a szigetelés ára 5-6 millió forintnál kezdődik most egy 100 négyzetméter körüli családi ház esetében – jelezte Krausz Gábor. Ez a különbség, illetve ennél egy kicsivel több, meg is jelenik az eladási árakban. Tehát a tulajdonosok is tisztában vannak azzal, hogy mit ér most az ingatlanpiacon egy felújítás.

A Velencei-tónál bizonyos esetekben akár 50 százalékkal is magasabb lehet  a négyzetméterára egy korszerű, felújított használt ingatlannak, mint egy azonos helyen lévő nagy méretű, nem korszerű ingatlané.

A felújítás mindig macerás folyamat

A felújítást költségénél nagyobb árkülönbséget az indokolhatja a korszerűsített, eladó ingatlanoknál, mivel egy felújítás kivitelezése továbbra is meglehetősen macerás folyamat. A problémák már ott elkezdődnek, hogy mennyire könnyen talál kivitelezőt az új tulajdonos a munkálatokra – jegyezte meg Krausz Gábor.

Kovács Csaba szerint ugyanakkor mára már valamelyest mérséklődtek a felújításokkal kapcsolatos nehézségek. Ő úgy látja, hogy jelenleg könnyebb szakembert találni egy felújításhoz, mint egy-két éve.

De nem csak a felújítás költségével kalkulálnak a vevők ingatlanvásárlásnál. A szakértő tapasztalatai szerint rendszerint tisztában van a rezsihez kapcsolódó limitekkel is, és az ingatlanvásárlás előtt sokan elkérik egy év számláit, hogy pontosabban lássák, mire is számíthatnak a rezsiköltségekkel kapcsolatban.

Az üzemanyag ára nem szempont

Az ésszerűség, az energiatudatosság tehát egyre inkább megjelenik a vásárlók gondolkodásában, ami ugyanakkor az üzemanyagok esetében nem igazán tapasztalható, holott ott is jelentős áremelkedés következett be az ársapka megszüntetése miatt.

Legalábbis az ingatlanközvetítők szerint nem érezni azt, hogy a drágább üzemanyag miatt az érdeklődők inkább olyan helyszíneken keresnének eladó ingatlant, ahol kevésbé vannak rákényszerítve az autó használatára. A Balaton például elég messze esik a fővárostól, ennek ellenére Krausz Gábor nem tapasztalta, hogy az itt vásárlók közül bárki is számításba venné a magasabb üzemanyagárat ingatlanvásárláskor.

Ez feltehetően azért van így, mivel azoknak a vásárlóknak, akik sok 10 millió forintot kiadnak újépítésű apartmanokra, nem okoz komolyabb érvágást a néhány száz forinttal magasabb literenkénti üzemanyagár. Kovács Csaba ugyanakkor megjegyezte, hogy a Velencei-tónál valamelyest talán lehet észlelni a nagyobb keresletet a tömegközlekedéssel könnyebben elérhető ingatlanok iránt, ez azonban szerinte sem gyakorol számottevő hatást a piacra, vagy legalábbis sokadrangú tényező az ingatlanvásárlásnál.

Az üzemanyagárak ingatlanpiacra gyakorolt hatása sokkal inkább az újépítésű ingatlanok áraiban jelenik meg, hiszen a szállítások, fuvarozások mind drágulnak emiatt, ez pedig a kivitelezés költségét is megemeli

– mutatott rá Krausz Gábor. Ez az árnövekedés persze meg sem közelíti azt az áremelkedési ütemet, mely az elmúlt évben volt jellemző többek között az alapanyagok drágulása miatt. Sokkal inkább azt érezni, hogy a kivitelezők most már próbálják “benyelni” a költségnövekedést – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: unsplash.

Embléma jár az alacsony rezsiért

Ezért az ingatlan.com új fejlesztésének köszönhetően a korábbinál több és konkrétabb paraméterekkel lehet eladásra kínálni a lakóingatlanokat. Így a vevőjelöltek könnyebben megkereshetik az olcsóbban fenntartható ingatlanokat. Láthatóvá válik a számukra az is, hogy mekkora rezsivel számolhatnak.

A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a következő időszakban az eladók megadhatják, a vevőjelöltek pedig rákereshetnek arra, hogy egy-egy lakóingatlan esetében hány köbméter az átlagos havi gázfogyasztás, valamint hány kilowattórát (kWh) tesz ki az áramfogyasztás. Segítséget jelent a vevőknek és a bérlőknek az is, hogy külön emblémával megjelölték az átlag alatti fogyasztású, azaz a kedvezményes díjú lakások.

Kereshető a napelem, a szigetelés és az energiabesorolás is

Keresni lehet a napelemekkel felszerelt ingatlanokat is, amelyeknél – ha az eladó megadja a paramétereket – az is látható, mekkora teljesítményű rendszerről van szó. Az eladók és bérbeadók azt is megadhatják, hogy szigetelt lakóingatlanról van-e szó, ráadásul a szigetelés vastagságát is feltüntethetik a hirdetők. Ezen kívül az energiatanúsítványában szereplő osztályzat alapján is kereshetővé válnak a lakások, házak és nyaralók.

A fejlesztésnek köszönhetően a vevők és a bérlők pontosabb képet kaphatnak az ingatlanok energetikai jellemzőiről és várható rezsiköltségéről a webes felületen és a mobilapplikációban is. Az ingatlan.com szakértői szerint ez jelentősen lerövidítheti egy-egy eladás vagy bérbeadás idejét, ami a lakáspiac lassulása miatt amúgy akár hetekkel is elhúzódhatna.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A benzin és a dízel drágább a német töltőállomásokon, mint Németország legtöbb közvetlen szomszédjánál – amint arról a Destatis az Európai Bizottság és a Szövetségi Kartellhivatal üzemanyagpiaci átláthatósági osztálya (MTS-K) adatai alapján beszámolt.

A németországi autósok (április 4-én felvett adatok szerint) átlagban 2,06 eurót fizettek egy liter szuperbenzinért és egy liter dízelért egyaránt.

Németország közvetlen szomszédjainál a szuperbenzin literjének ára aznap csak Hollandiában (2,11 euró) és Dániában (2,09 euró) volt magasabb, míg a dízel olcsóbb volt mint Németországban: 2,04 euró Hollandiában és 1,93 euró Dániában.

A Németországgal határos országokban olcsóbbak voltak aznap az üzemanyagárak:

• Lengyelországban a szuperbenzin 1,42 euró, a dízel pedig 1,61 euró.
• Ausztriában a szuperbenzin 1,72 euró, a dízel 1,84 euró.
• Luxemburgban a szuperbenzin 1,73 euró, a dízel 1,76 euró.
• Csehországban a szuperbenzin 1,81 euró, a dízel 1,93 euró.
• Belgiumban a szuperbenzin 1,81 euró, a dízel 2,02 euró.
• Franciaországban a szuperbenzin 1,83 euró, a dízel 1,89 euró volt, tehát itt is olcsóbb volt a tankolás, mint Németországban.
• Svájcra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hasonló adatok.

A benzin és a gázolaj ára a német benzinkutakon április első hetében is jelentősen magasabb volt, mint az ukrajnai háború előtt, bár a szuperbenzin és a dízel ára a március második és harmadik hetében mért csúcsértékekhez képest már csökkent. A háború február 24-i kezdete után az árak jelentős mértékben emelkedtek.

Február 21-én, nem sokkal a háború kezdete előtt a szuperbenzin még 1,80 euróba, a dízel pedig 1,66 euróba került literenként.

A húsvéti ünnepek alatt sok család tervez autóval vagy lakóautóval dél-európai országokba utazni. Az április 4-i adatok szerint az Olaszországba utazók például arra számíthatnak, hogy az üzemanyagárak ott valamivel alacsonyabbak lesznek, mint Németországban – a szuperbenzin és a dízel literje is 1,79 euróba kerül. Horvátországban a szuperbenzin 1,68 euró, a dízel 1,88 euró. Magyarországon számottevően olcsóbban lehet tankolni mint Németországban: a szuperbenzin 1,30 euró, a dízel pedig 1,42 euró. Svédországba viszont jóval többet kell fizetni: egy liter szuperbenzin 2,03 euróba, egy liter dízel pedig 2,44 euróba kerül.

A Destatis adatai szerint az EU-ban Magyarországon és Máltán a legalacsonyabbak az üzemanyagárak. A szuperbenzin Magyarországon a legolcsóbb, 1,30 euró literenként, Máltán pedig a második legolcsóbb, 1,34 euró. A dízel viszont fordítva, Máltán olcsóbb, 1,21 euró, míg Magyarországon 1,42 euró, az EU-ban a második legolcsóbb.

A szuperbenzin Finnországban a legdrágább, 2,15 euró literenként, a dízel pedig Svédországban, 2,44 euró literenként.

Az energiatudatosság fontos kérdés, és habár a magyar fogyasztók vállára egyelőre nem nehezednek egyre növekvő teherként az energiaárak, mégis lényeges szempont ez sokak számára, különösen, ha a távolabbi jövőbe is tekintenek. Az ingatlanpiacot is ebbe az irányba tereli már hosszú évek óta többek között a panelprogram, a kötelező energetikai tanúsítás, a szigorodó építési szabályok vagy akár az olyan ösztönzők, mint a zöld hitel.

A sikerességük persze megkérdőjelezhető. Ha például a sok évvel ezelőtt bevezetett energetikai tanúsítványt tekintjük, akkor azt látjuk, hogy

azt csak egy kötelező és értelmetlen adminisztrációs tehernek tekintik az eladók és a vevők is az ingatlanértékesítési folyamatban.

Az energetikai tanúsítvány egy szükséges eleme az adásvételnek, mely a vevők döntését vagy a vételárat nem befolyásolja.

Ugyanakkor például a panelprogram, illetve minden korszerűsítési, energiahatékonyságot javító program és pályázat sikeres volt az elmúlt években.

• Részben a panelprogram is közrejátszott abban, hogy a házgyári technológiával épült ingatlanok megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt években, és ma már egy kifejezetten keresett kategóriát jelentenek az ingatlanpiacon.
• A program értéknövelő tényezőként jelentkezik az érintett panellakások áraiban, bár az is igaz, hogy a minden panellakás jelentős mértékben drágult az utóbbi években.

És az is világosan látszik, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci változásainak egyik legnagyobb vesztesei azok a korszerűtlen térkialakítású, rossz energetikai paraméterekkel rendelkező, többgenerációs családi házak, melyekkel a budapesti külvárosokban és agglomerációs településeken találkozhatunk.

Ezeknél jelentős értékcsökkenés következett be, pont a gyenge energiahatékonyság miatt.

Itt tehát már találkozhatunk bizonyos fokú odafigyeléssel az energiatakarékosság, illetve sokkal inkább a várható rezsiköltségek iránt.

Mindenesetre Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője úgy látja, hogy már megjelent szempontként az energiatakarékosság az ingatlanpiacon is, hiszen ahogy egyre növekszik az érdeklődés például az elektromos autók iránt, úgy az ingatlanvásárlásnál is egyre inkább keressük a zöld megoldásokat. Legalábbis a vevők egy része.

Hiszen, mint mondta, ez a hozzáállás azért részben pénztárca-függő. Ebből a szempontból érdemes kettébontani az ingatlanvásárlókat anyagi lehetőségeik alapján.

1. Így kirajzolódik, hogy elsősorban a tehetősebb réteg számára fontos a környezettudatosság, ők azok, akik könnyebben meg tudnák fizetni a magasabb energiaköltségeket. Az ingatlanpiacon ők leginkább az új ingatlanokat keresik, az olyan beruházásokat, ahol megjelennek a környezettudatosabb technológiák, a napelemek vagy az okosház rendszer, ami még takarékosabbá tudja tenni az épületet.
2. A kevésbé tehetős vásárlók ugyanakkor a pénzügyi keretük szűkössége miatt nem tudják megtenni, hogy az energiatakarékosságba invesztáljanak, azaz plusz pénzt fizessenek ki egy energiatakarékos megoldásért az ingatlanvásárlásnál. Ők azok, akik elsősorban a használt ingatlanokat keresik, és számukra a vételár a legfontosabb tényező, minden más csak másodlagos szempont.

Nyilván, ha két azonos áron kínált ingatlan között kell választaniuk, és az egyiken mondjuk jobb a szigetelés, akkor azt fogják választani, hiszen számukra különösen fontos a rezsi mértéke.

Ugyanakkor ezzel nem terveznek a jövőre nézve, vagy legalábbis nem tudnak kalkulálni, holott a havi szintű kiadásoknál is meg fogják érezni a különbséget.

Ez különösen akkor lehet probléma, ha a rezsiköltségek idővel megindulnak felfelé, amivel Krausz Gábor szerint az ingatlanvásárlók is számolnak hosszú távon, különösen mióta a szomszédunkban kirobbant a háború. Azt ugyanakkor – az ingatlanközvetítő tapasztalatai szerint – egyelőre nem tartják reális lehetőségnek, hogy ezek a rezsiköltségek akár a jelenlegi szintek többszörösére is nőhetnek a jövőben.

De nem csak a kevésbé tehetős rétegek számára kevésbé fontos a környezettudatosság a rövid távú anyagi lehetőségekkel szemben, hanem így van ezzel a beruházók jelentős része is. Ők a legjobb esetben is csak annyira környezettudatosak, hogy megfeleljenek a vonatkozó rendeleteknek – jelezte Krausz Gábor.

Ez azt jelenti, hogy nem akarják plusz kiadásokkal drágítani a beruházást, mivel a költségek a megemelkedett alapanyagárak miatt így is ijesztően magasak, és attól tartanak, hogy nem fogják tudni értékesíteni az elkészült ingatlanokat. A szakértő szerint ez egyébként teljesen reális félelem, különösen a nagyobb, kevésbé egyedi, akár több száz lakásból álló projektek esetében. A környezettudatosság miatt magasabb költségeket legfeljebb a kisebb, szűkebb vásárlói réteget célzó projekteknél lehet realizálni – derült ki a Balla Ingatlan szakértőjének szavaiból.

Nem gondolom, hogy a közeljövőben hordónként 100 dolláros árat láthatunk.

– mondta Vagit Alekperov, a második legnagyobb orosz olajipari vállalat elnöke hétfőn Abu Dzabiban egy szakkonferencián.

Alekperov úgy véli, hogy az energetikai vállalatok jelenleg egyedülálló kutatási és kitermelési, valamint és pénzügyi potenciállal rendelkeznek, amelyet ki kell használni a fogyasztás kielégítésére.

Kiemelte: az OPEC+ csoport tagjai, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik, köztük Oroszország egyedülálló helyzetben vannak, hogy reagáljanak a piacon zajló eseményekre. Jövőre nem szabad megengedni az olaj- és gázárak emelkedését, a piaci igények kielégítésén kell dolgozni – hangoztatta.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Vagit Alekperov beszélt arról is, hogy a Lukoil 2022-re hordónként 60 dollár körüli olajárral számol.

Hétfőn gyorsuló ütemben csökkentek a világpiaci olajárak, mert a kereslet gyengülését a kínálat növekedése kíséri. Ugyancsak az árak ellenében hat, hogy a dollár erősödik az infláció gyorsulásának hatására.

Délután fél kettő körül a januári határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónkénti ára1 1,45 százalékos mínuszban, 80,98 dolláron állt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.

A New York-i árupiacon a WTI amerikai könnyűolajfajta januári szállításra hordónként 78,58 dollárba került, 1,39 százalékkal csökkent az ára.

A Brent 86,70 dolláron hároméves, a WTI pedig 85,41 dolláron hétéves csúcson is járt három héttel ezelőtt.