Erre a következtetésre egy problémamegoldó feladat vezette rá a kutatókat, amely során a rövid orrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak voltak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami „segítségkérő” viselkedésnek értelmezhető – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban „csecsemőszerű” viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek – vélik a kutatók.

A tanulmány a Scientific Reports című tudományos szaklapban jelent meg szeptember 21-én.

Ujfalussy Dorottya, az MTA-ELTE „Momentum” Társállat Kutatócsoport tagja és kollégái azt vizsgálták, hogyan viselkedik 15 angol bulldog és 15 francia bulldog a 13 mudihoz képest egy feladat során, amelyben a kutyáknak meg kellett próbálniuk egymás után három, táplálékot rejtő dobozt kinyitni.

A dobozok különböző technikával voltak nyithatóak, és véletlenszerű sorrendben kerültek a kutyák elé, miután a kísérletvezető a kutya számára jól láthatóan kinyitotta azokat és elhelyezte bennük a jutalomfalatokat. A kutyának két perc állt rendelkezésre, hogy hozzájusson a falathoz, miközben a kísérletvezető és a gazda is a háta mögött állt.

Mind az angol, mind a francia bulldogok jóval kevésbé voltak sikeresek a dobozok kinyitásában, mint a mudik: 93 százalékkal ritkábban sikerült kinyitniuk a dobozt. A mudik gyorsabbak is voltak, mint a sikeres bulldogok; egy perc elteltével a mudik körülbelül 90 százaléka már kinyitotta a dobozt, míg a bulldogoknak csak körülbelül 50 százaléka. A mudikhoz képest azonban az angol és francia bulldogok jóval többször néztek vissza az emberekre, mint a mudik.

A szerzők szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, ami viszont elősegítheti a gazdák és az említett kutyafajták közötti szociális kapcsolat erősödését az észlelt tehetetlenség, elesettség miatt.

A tanulmány azonban nem vizsgálta, hogy a lapos orrú kutyák genetikailag hajlamosak-e arra, hogy jobban függjenek az embertől, mint más kutyák, vagy a tulajdonosok lapos orrú kutyáikhoz való hozzáállása az, ami függő viselkedésre ösztönöz

– írták a közleményben.

Nyitókép: Unsplash

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták. Szabó Attila, Berkes Tímea, Ihász Ferenc és Köteles Ferenc cikke a kutatás eredményeiről a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban jelent meg – közölte az egyetem csütörtökön az MTI-vel.

Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt.

A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.

Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója és munkatársai ezért két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait.

Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató számára levetítettek egy 25 perces, hahota jógaórát bemutató videót. A kísérletben a szakemberek pulzusmérő öv segítségével megfigyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel.

Az eredményekből megállapították, hogy a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.

A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.

A két vizsgálatot összegezve a kutatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők számára.