A PeakShop.hu 2021 júliusában készült kutatása a testtömegindexet (BMI) használta az összehasonlítás alapjául, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott testsúlyosztályozás szerint² összehasonlításra került a 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés adataival.³¹

Idén júliusban a 18 év feletti felnőtt lakosság 62 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A normál testalkatúak aránya 35 százalék, a soványaké 3 volt. Az elhízottak aránya 7 százalékkal magasabb most, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben mért adatok szerint. A túlsúlyosak aránya alig emelkedett, a normál testalkatúaké 8 százalékkal csökkent. Bár a sovány felnőtt lakosság aránya nagyon alacsony, 2019 óta ötven százalékkal emelkedett az arányuk.

Több nőt érint a karanténtúlsúly, de a férfiak így is elhízottabbak

Amíg a nők között számottevően nőtt, addig a férfiak körében nem változott a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. A túlsúlyosak hányada a nők körében 33 százalék, ami 3 százalékponttal több, mint 2019-ben volt. Az elhízottak aránya 2 százalékponttal emelkedett, 25 százalék. A férfiak között 2 százalékponttal csökkent a túlsúlyosak aránya (39 százalék), miközben az elhízottaké ugyanennyivel nőtt (28 százalék). Bár a nők körében jobban emelkedett az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, azonban a férfiak között még így is lényegesen, közel 10 százalékponttal magasabb ez az arány.

A nők között 15 százalékkal csökkent a normál testalkatúak aránya, a férfiaknál pedig 2 százalékkal. A sovány testalkatúak hányada megkétszereződött a férfiak körében, 0,7 százalékról 1,38 százalékra emelkedett. A nők között jóval kisebb, 37 százalékos volt a soványak arányának növekedése.

Mező Mónika étrendkiegészítő szakértő, a kutatást végző PeakShop.hu vezetője szerint a nyilvánvaló tényezők mellett, mint a kevesebb fizikai aktivitás és a beszűkült sportolási lehetőségek, két alapvető ok húzódik a karanténtúlsúly mögött. Egyrészt énképünk társas képződmény, attól függ, ahogyan mások néznek ránk.⁴ Ezért ha nem lehet közösségbe menni, párkapcsolatot létesíteni, óhatatlanul hanyatlik a motivációnk. Emiatt nehezebben vesszük rá magunkat a mozgásra és kevésbé tartunk mértéket. Másrészről, mivel az emberi viselkedés leginkább a gyönyör kereséséről és a fájdalom kerüléséről szól,⁵ a karantén alatt sokak számára az evés volt az első számú stresszcsökkentés és örömforrás is egyben.

A korral jár az elhízás

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az életkor egyértelmű kapcsolatot mutat az elhízással. A kor előrehaladtával mind a férfiak, mind a nők testtömegindexe egyre magasabb értéket mutat. A 18–49 éves nők átlagos testtömegindexe 25, a 40–59 éves korcsoportban 27, a 60 év felettiek körében 29. A férfiak esetében a 18–49 éves férfiak testtömegindexe 25, a 40–59 éveseknek 29, a 60 év felettieknek 30.

A korral nő a túlsúlyosak és az elhízottak aránya is az egyes korcsoportokban. Míg a 18–39 éves korosztály 27 százaléka túlsúlyos és 15 százaléka elhízott, addig a 40–59 éveseknek már 37 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. A 60 év felettiek körében már 44 százalék a túlsúlyosak aránya, az elhízottaké pedig 34 százalék.

Bár a nemek között nem találtunk különbséget, de ha már a korral együtt nézzük, akkor jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A férfiak 40 év fölött jelentősen elkezdenek hízni, mind a túlsúlyosak, mind pedig az elhízottak aránya lényegesen nagyobb a körükben, mint a nők között. Érdekes módon azonban a 18–39 évesek körében jóval több, 17 százalék az elhízott nő, mint férfi, akik aránya 13 százalék.

Mindent összevetve, a koronavírus-járvány kitörése óta romlott a magyar felnőtt népesség elhízottsági állapota. Mivel küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma, és a túlsúly jelentős egészségügyi kockázatot jelent, törekedjünk a túlsúly csökkentésére, valamint az optimális testsúly megőrzésére.

– vonta le a PeakShop.hu kutatásának tanulságait Mező Mónika.

A szakértő szerint a karanténtúlsúly apró szokások kialakításával adható le, vagy előzhető meg eredményesen. Egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása, mint például a csoki lecserélése cukormentes fehérjeszeletre, jobb mint bármilyen diéta, mert könnyebb elkezdeni és betartani. Egyszerre csak egy szokást változtassunk, csak miután ez rutinná vált, akkor változtassunk meg egy másikat. Így szinte erőfeszítés nélkül érhetünk el látványos eredményeket.

Hivatkozások
¹http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/covid_19__osszefugg_a_tulsuly_es_a_korhazi_kezeles_kockazata
²https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/nutrition/a-healthy-lifestyle/body-mass-index-bmi
³https://ec.europa.eu/9eurostat/databrowser/view/HLTH_EHIS_BM1E__custom_1206261/default/table?lang=en
^{4, 5} Forgács József (1999): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, 207. o., 240. o.

A tanulmányhoz a Glasgow-i Egyetem kutatói 200 ezer felnőtt egészségügyi adatait használták fel. Az elemzés megállapította, hogy 2003 és 2017 között a dohányzás miatt bekövetkezett halálozás aránya 23,1 százalékról 19,4 százalékra esett vissza.

Ugyanezen időszak alatt viszont az elhízottsághoz köthető halálozás aránya 17,9 százalékról 23,1 százalékra nőtt.

Skóciában 2006. március 26-án vezették be a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmát. Ezt követte az a tilalom, amely a gyermeket szállító autóban tiltotta meg a rágyújtást, majd a börtönökben is betiltották a dohányzást. Az intézkedéseknek köszönhetően csökkentek a dohányzással kapcsolatos egészségi problémák.

A BMC Public Health folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője, Jill Pell emlékeztetett arra, hogy a dohányzás évtizedekig állt a közegészségügyi beavatkozások homlokterében, mivel az elkerülhető halálozások vezető okának számított.

Ennek eredményeként az Egyesült Királyságban csökkent a dohányzás elterjedtsége. Ugyanakkor az elhízás gyakorisága nőtt.

– fűzte hozzá.

A tudós magyarázata szerint az elhízottsághoz, a túl magas testtömegindexhez köthető halálozási arány növekedése az elhízás daganatos betegségekben, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben játszott szerepének tulajdonítható.

Az elhízás és a túlsúly a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és néhány ráktípus – köztük a mellrák és a vastagbélrák -, továbbá a stroke kialakulásának kockázatát növeli.

A tanulmányban átlagosan 50 éves Angliában vagy Skóciában élő felnőttek egészségügyi felméréseit elemezték.

A kutatók azt találták, hogy bár az elhízás valószínűleg több halált okoz az idősebb felnőtteknél, a dohányzás viszont a fiatalok halálozásában játszik nagyobb szerepet.

A 16-44 évesek csoportjában a dohányzás 2,4 százalékkal vezetett nagyobb valószínűséggel halálozáshoz, mint az elhízás.

A kutatók azt is megállapították, hogy a statisztikákban a nemek között is volt különbség.

A 2017-es adatok szerint az elhízás és a testzsírfelesleg a férfiaknál mintegy 5,2 százalékkal több halált okozott, mint a dohányzás, a nőknél pedig 2,2 százalékkal több halálozáshoz vezetett az elhízás.

Súlyos teher a büdzsének is

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján végzett hazai vizsgálatban a társadalombiztosítás az elhízás és társult betegségeinek ellátására 207 milliárd forintot fordított.

Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette. Az Európai országokban igen nagy a szórás a tekintetben, hogy az egészségügyi alapot mennyire terheli meg az elhízás; a rendelkezésre álló adatok alapján ez az arány 1,5-7% az egyes országokban, míg az USA-ban már 21%-ot tesz ki. Egy friss becslés szerint 10 százalék testsúlycsökkentés mintegy 20 százalékkal csökkentheti a társbetegségek kezelésére adott gyógyszerek költségeit, egyéni és társadalmi szinten is.

A kezelés legalább olyan fontos, mint a megelőzés

Az elhízás kapcsán szinte mindenkinek a megelőzés szó jut eszébe, nagyon helyesen. Egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, megfelelő stresszkezelés, ezek a már szinte unalomig ismételt javaslatok. Tény, hogy a prevenció, vagyis a megelőzés, kiemelten fontos, különösen gyermekkorban, valamint az úgynevezett preobéz állapotban, vagyis az enyhe fokú túlsúly megjelenésekor, de a kialakult helyzet súlyossága miatt a kezelésről is szót kell ejteni. Ráadásul, ha időben visszafordítjuk a folyamatot, számos további krónikus betegség kialakulását előzhetjük meg.

A Magyar Elhízástudományi Társaság a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram nyolc év adatsorát feldolgozó kutatása rámutatott, hogy

• Egyrészt a gyermekkori felméréshez hasonlóan – a felnőttkori túlsúly és elhízás (BMI>25 kg/m2) előfordulása nem változott, ami örömteli eredmény.
• Másrészt viszont az is kiderült, hogy az elhízás (BMI>30 kg/m2) kategóriáinak – így a vészes elhízásnak (BMI>40 kg/m2) – gyakorisága nőtt.

Ez azt jelenti, hogy az elhízás súlyossági foka, azaz a tetzsírfelszaporodás mértéke, egyre jelentősebb méretűvé válik az idővonalon.

A fenti jelenség tudományos magyarázata az, hogy súlyosan elhízott egyéneknél olyan mértékben eltolódhat az anyagcsere, hogy egészen egyszerűen képtelenek fogyni, vagyis olyan ördögi körbe kerülnek, amiből külső segítség nélkül kikerülni szinte lehetetlen. A kezelési palettán az étrendi kezelés, a mozgásterápia, a gyógyszeres kezelés, a pszichés támogatás, illetve az étrend-helyettesítő adásán túlmenően, megfelelő indikáció esetén jöhet szóba a sebészeti beavatkozás, vagyis az úgynevezett bariátriai műtét, ami bizonyos esetekben akár életmentő is lehet.

– mondta Dr. Halmy Eszter, elhízáskutató, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Kezelési lehetőségek

A bariátriai műtét során a gyomor méretét sebészi úton csökkentik. Ez a megoldás csak nagyon indokolt esetben jöhet szóba, vagyis akkor, ha az egyéb kezelési módok nem vezetnek eredményre. A terápiás lehetőségek ismeretén túl nagyon fontos, hogy a betegek hozzá is férjenek ezekhez. Egyik legfontosabb célkitűzés a kezeléssel kapcsolatban, hogy minden érintett a számára leghatékonyabb módszerrel tudjon hosszútávú és jó eredményeket elérni egészsége megőrzése, vagy visszanyerése érdekében. Ezen túlmenően újszerű kihívást jelent az elhízott betegek elfogadása, vagyis a stigmatizáció – és diszkriminációmentes társadalmi közeg biztosítása.

Ennek kapcsán rámutatott: vizsgálatok támasztják alá, hogy a kihagyott reggeli egyenes arányban van a gyermekkori túlsúly kialakulásával.

Takács Hajnalka kiemelte a mozgás és az egészséges táplálkozás fontosságát. Azt mondta, hogy az elhízás ellen „számos változtatás mentén el lehet indulni”. Először elég egy-egy apró „hibát” felfedezni a táplálkozásban, s azt lépésről-lépésre kijavítani.

Példaként említette a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl 12 százalékosra cserélést, vagy zsírszegény sajtok fogyasztását.

Fontos a kellő folyadékbevitel is, ami nőknek 2, férfiaknak 2,5 liter naponta. Emellett naponta sok zöldséget ideális fogyasztani, továbbá hetente két alkalommal ajánlott a halétel – sorolta a szakember.

Photo by Carles Rabada on Unsplash