A globális gazdaságot 2026-ban is a mérsékelt ütemű növekedés jellemezheti az Equilor Befektetési Zrt. éves kitekintő elemzése szerint. Az elmúlt időszakban bevezetett vámok és a nem csökkenő geopolitikai feszültségek negatív hatásait az amerikai és ázsiai mesterséges intelligencia (AI) beruházások, a fejlett országok költségvetési politikája és a lazuló globális pénzügyi kondíciók ellensúlyozzák. Az amerikai vámok egyelőre hatástalannak bizonyultak a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok mérséklésében, így Kína növekvő külkereskedelmi többlete újabb protekcionista intézkedéseket válthat ki a feldolgozóipar szempontjából leginkább kitett országok részéről. Az USA-ban idén is az erős belső fogyasztás lesz a gazdasági bővülés motorja, míg az eurózónában a német fiskális élénkítéstől várható a növekedés átmeneti élénkülése az Equilor szerint. A két meghatározó távol-keleti (Kína és Japán) gazdaság a belső kereslet tartós gyengeségével küzd, de míg Kínában ezt a történelmi csúcsra emelkedő export ellensúlyozza, addig a romló külső környezettel szembesülő Japánban célzott költségvetési élénkítésre lehet szükség. Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a világszinten meghatározó jegybankok már elérték vagy megközelítették a semleges kamatszintet, így az inflációs kockázatok mérséklődése lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklusok befejezését. Az eurózónában az irányadó ráta tartására számít a szakember 2026-ban, így nemzetközi szinten elsősorban a Federal Reserve-től várt három kamatcsökkentés és a japán jegybank esetében árazott két kamatemelés határozhatja meg a folyamatokat. A vezető elemző hozzátette, hogy a fejlett országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt az állampapírpiacon a hosszú hozamok a kamatcsökkentések ellenére magas szinten ragadhatnak, aminek következtében felerősödik a nemesfémek, illetve a kevésbé eladósodott országok állampapírjainak menedékeszköz-szerepe.

A magyar gazdaság bővülésének kedvezőtlen szerkezete mellett a GDP 2 százalékkal nőhet 2026-ban az Equilor elemzése szerint, amit a bérdinamika által támogatott belső fogyasztáson túl az új gyártói kapacitások is erősíthetnek. Aradványi Péter kiemelte, hogy a növekedési kilátásokat továbbra is beárnyékolja a gyenge külső keresleti környezet. A szűk költségvetési mozgásteret a kormány elsősorban a fogyasztás élénkítésére fordítja, így érdemi beruházásösztönzésre csak az uniós forrásokhoz való hozzáférés esetén lehet számítani a vezető elemző szerint, miközben a GDP-arányos költségvetési hiány idén 5,2 százalékon, míg 2027-ben 4,6 százalékon alakulhat. Az infláció az év első három negyedévében a toleranciasávon belül maradhat, míg éves átlagban 3,5 százalékon alakulhat, ami a Magyar Nemzeti Bank számára már az első negyedévben teret nyithat a kamatcsökkentés előtt. Az Equilor a kedvező inflációs kilátások ellenére változatlanul óvatos megközelítésre számít a jegybanktól: idén és 2027-ben is rendre 3-3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor, így 2026 végén 5,75 százalékos, míg jövő év végén 5 százalékos alapkamatra lehet számítani a mostani helyzetben.

Az Equilor Befektetési Zrt. a vezető nemzetközi tőzsdéken 2026-ban is két számjegyű növekedést jelez előre elemzésében. Takács András részvényelemző arra számít, hogy a technológiai színtéren folyó nagyhatalmi rivalizálás elsősorban a mesterséges intelligenciát és az azt közvetlenül kiszolgáló iparágakat támogatja, miközben a kereskedelmi feszültségek és az ellátásbiztonság előtérbe kerülése nyomán az infrastruktúra, energetika, illetve a hadiipar területén nyílnak új lehetőségek. Az amerikai részvénypiacot a Fed várható kamatcsökkentései, a mérséklődő infláció és a félidős választások miatt előtérbe kerülő, fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések is hajthatják. A relatíve alulértékelt európai piacokon a fokozódó infrastrukturális- és hadiipari beruházások által érintett részvények kecsegtetnek többlethozammal az Equilor szerint. A nemzetközi folyamatokkal összhangban a BUX-tól is 10 százalék feletti hozamra számít az Equilor az idei év során. Takács András szerint a Richter középtávú teljesítményét a Vraylar 2.0 második fázisának eredménye határozza meg, míg a MOL esetében a NIS szerbiai olajvállalat felvásárlása befolyásolhatja pozitívan a kilátásokat. Az OTP tartósan jó teljesítményét a javuló nyereségesség és a földrajzilag diverzifikált jelenlét támogatja, de az orosz operáció továbbra is bizonytalanságot hordoz magában.

Nyitókép: Unsplash

Az előrejelzések különböző kockázati forgatókönyvek bekövetkezése esetén a fentiektől eltérhetnek. Az előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

Január 5. és 19. között a kereslet már megközelítette a korábbi évek szintjét, miközben annak szerkezete látványosan átalakult. A használt lakások iránti érdeklődések száma 20 százalékkal csökkent éves összevetésben, de az új építésű lakások és házak iránti telefonos érdeklődések száma 3 éves rekordot döntött. Emellett az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődések aránya is 3 százalék fölé nőtt, amire legutóbb 2022 elején volt példa. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy sok vevő a korábban beharangozott és olcsóbb, 1,5 millió forintos négyzetméteráron piacra kerülő új lakások megjelenését várja

– értékelte a lakáspiaci rajtot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő kiemelte azt is, hogy tavaly év elején az állampapírból kiszálló befektetők már javában rohamozták a lakáspiac keresleti oldalát, ezért viszonylag magasan van az a léc, amit januárban az éves növekedés érdekében meg kell ugrania a keresleti oldalnak.

A kínálati oldalon a tulajdonosok léptek először

Január 1. és 19. között összességében kevesebb hirdetést adtak fel az ingatlanközvetítők és tulajdonosok, mint egy évvel korábban, ám a január 5. és 19. közötti időszak már itt is fordulatot hozott. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok által feladott 4600 eladó lakóingatlan-hirdetés volumene ötéves csúcsot ért el. Az országon belül nagyon jelentős eltérések láthatóak a kínálat alakulását nézve. Csongrád-Csanád vármegyében 48, Győr-Moson-Sopronban 25, Békésben 21, Komárom-Esztergomban pedig 16 százalékkal bővült a tulajdonosi friss kínálat 2025 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan Budapesten 24 százalékos növekedés történt. Ugyanakkor vannak olyan vármegyék, például Somogy, Veszprém és Heves, ahol 27-39 százalékos visszaesés látható a hirdetésfeladások számában.

A szakember szerint az adatok azt a várakozást erősítik meg, hogy az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést, abban, hogy az ingatlanuk eladásából befolyó összegből könnyebben tudnak továbbköltözni, akár megfizethetőbb áron elérhető új építésű ingatlanba.

Kezdi felvenni a ritmust a piac

Balogh László elmondta:

Összességében a 2026-os év eleje nem klasszikus értelemben vett gyenge rajt a lakáspiacon, sokkal inkább egy időben eltolódott indulásról beszélhetünk. Az eladók és a vevők január elején még keresték a ritmust, január 5-e után azonban már megjelentek az élénkülés jelei.

Az ingatlan.com szakértője szerint az év elején látható kettősség megmaradhat 2026 hátralévő részében is, mivel a lakáspiac súlypontja a használt ingatlanok irányából az új építésűek felé tolódhat el. Ez pedig az eladó használt lakások és házak kínálatának bővülésével és a korábban látott tempós áremelkedés mérséklődésével járhat az idei évben.

Nyitókép: Unsplash

A közlemény fő üzenete nem változott. 

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” A jegybank ismét közölte, hogy az infláció 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és a szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél. Hozzátették, hogy a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Egyhangú volt a döntés

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt, ellenszavazat nélkül, és a jelenlegi folyamatok nem indokolták az előretekintő iránymutatás módosítását. A forinterősödés dezinflációs hatásai a feldolgozóiparban már látszanak, fokozatosan a fogyasztói árakban is megjelenhetnek. Varga Mihály kiemelte, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is túl magasan vannak.

4,3 százalékon maradt az infláció szeptemberben

Éves bázison az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal, a fogyasztással korrigált háztartási energiáé 10,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,9 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 2,9 százalékkal emelkedett. Havi bázison stagnáltak a fogyasztói árak.

Forrás: MNB

Fontos támasznál az euró-forint árfolyama

A 388,50-es szint megtartotta a jegyzést az elmúlt napokban, onnan kapaszkodik felfelé az árfolyam. Fontos rövid távú ellenállási szintek 390-nél, majd 390,23-nál a 30 napos mozgóátlag. Az igazán fontos ellenállások 392 felett húzódnak, az 50 napos mozgóátlag, illetve az április óta tartó csökkenő trendvonal, ezek szignifikáns áttörése esetén érne véget a többhónapos csökkenő trend.

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés

Hozzátették, hogy a felmérés a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelzi.

A közlemény idézte Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjét, aki elmondta: márciusi felmérésük szerint stabil a foglalkoztatottság a kkv-szektorban, a cégek 77 százaléka azonos dolgozói létszámmal tervez a következő egy évre. Ilyen magas arány utoljára 2017-ben fordult elő. Jelenleg a cégek 16 százaléka készül új munkatársak felvételére, ami kismértékű visszaesés az előző negyedévi 23 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan viszont leépítésre is kevesebben, 8 helyett mindössze 5 százalék készül – ismertette.

Rammacher Zoltán megjegyezte, hogy a vállalkozások 72 százaléka számol fizetésemeléssel. A munkavállalók átlagosan 9 százalékkal magasabb bért várhatnak a következő egy évben, ami kissé elmarad az előző negyedévi 11 százaléktól.

A béren kívüli juttatásokat tekintve is inkább visszafogottság jellemzi most a szektort: 50-ről 45 százalékra mérséklődött a cafeteriában gondolkodó cégek aránya. A top 3 juttatási forma továbbra is változatlan. Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentősebb változás, 25-ről 20 százalékra csökkent az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés és a SZÉP-kártya – olvasható a K&H közleményében.

A K&H 2004 óta készíti a negyedéves K&H kkv bizalmi indexet. A legutóbbi kutatásban, február 20. és március 17. között, 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóit kérdezték meg.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Januárban drágulás, reálértelemben csökkenés

Az országos lakbérek januárban 1,7 százalékkal haladták meg a decemberi szintet, a fővárosban pedig 2,1 százalékos volt a drágulás. Ez irányváltást jelent, hiszen decemberben az egy hónappal korábbihoz csökkenés következett be. A januári drágulásban szerepet játszik az, hogy a felsőoktatásban a keresztféléves oktatásban tanuló diákok egy része megjelent a keresleti oldalon. Szintén extra keresletet adtak a piacnak azok, akik a magas lakáshitelkamatok miatt egyelőre elhalasztották a lakásvásárlást és bérelt lakásba költöztek. Azt még korai lenne megmondani, hogy tartósan emelkedőn maradnak-e az albérletárak, erre a következő hónapok fognak választ adni.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember kiemelte azt is, hogy idén januárban a minimálbér is több mint 16 százalékkal nőtt, ami az általános hazai bérszintet is növelheti. Az intenzív bérnövekedés pedig a tapasztalatok szerint együtt jár a bérleti díjak emelkedésével.

Az éves és a hosszabb távú albérletpiaci adatokat kommentálva az ingatlan.com szakértője azt mondta:

A januári országos albérletárak 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten pedig 22 százalékos drágulásról beszélhetünk. Bár ez jelentősnek mondható, figyelembe kell venni azt is, hogy az inflációs hatással együtt, azaz reálértéken az országos és a budapesti lakbérek idén januárban 15 és 13 százalékkal maradtak el a 2020 januári rekordszintektől.

Hogyan alakulnak év elején az albérletárak?

Az elemzés ismerteti azt is, hogy február közepén hogyan alakultak a bérleti díjak a különböző nagyvárosokban és a budapesti kerületekben.

A vármegyeszékhelyek közül Veszprémben a legdrágábbak az albérletek, 152 ezer forint az átlagos bérleti díj. Utána négy vármegyeszékhely következik holtversenyben 150 ezer forintos átlagos lakbérrel, ennyiért kínálják ugyanis a debreceni, a győri, a székesfehérvári és a szombathelyi albérleteket. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc. Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba.

A fővárost február közepén 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. Az V. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, átlagban 330 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Utána az II. és az I. kerület jön 295 ezer és 250 ezer forintos összeggel. A három legolcsóbb városrészben feleennyiért lehet lakást bérelni. A X., a XV. és a XXIII. kerületben 132-150 ezer forintos bérleti díjjal találkozhatnak a bérlőjelöltek.

A magyarok nem csak dolgoznak, de várost nézni és síelni is szeretnek Ausztriában – ez derül ki a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések decemberi adataiból.

Míg nyáron Horvátország, kora ősszel Olaszország, télen Ausztria a legnépszerűbb úti cél azok között, akik utasbiztosítást kötöttek.

Novemberben még szűken, egy százalékkal előzte meg Ausztria Olaszországot (a részesedésük 12, illetve 11 százalék volt a létrejött szerződésekből), decemberben már több mint 28 százalékkal végzett az élen nyugati szomszédunk. A hűvösebb idő beálltával Olaszország jócskán vesztett a vonzerejéből: jó 4 százalékos részesedésével visszacsúszott a képzeletbeli lista 6. helyére. Horvátország érthetően már nem fért be a top 10-be.

Lengyelország viszont meglepetésre bekerült az élbolyba: decemberben már a második legnépszerűbb ország volt az utasbiztosítást kötők közül, csaknem 14 százalékos részaránnyal. A top 5-be sorrendbe Szlovákia, az Egyesült Királyság és Németország fért még be.

Télen melegre vágyunk

Az utasbiztosítást kötők körében a legnépszerűbb Európán kívüli helyszín Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok volt, a legtávolabbi célpont Új-Zéland.

A legdrágább szerződéskötésnek egy két fős, több mint két hónapos, ausztráliai tengerparti nyaralás bizonyult, 160 ezer forintért.

Ez egyben a leghosszabb utazás is volt a decemberi szerződések között, megelőzve egy közel két hónapos, szintén ausztráliai, üzleti és egyéb célú látogatást.

A legolcsóbb biztosításokat egynapos osztrák utakra igényelték, autós asszisztencia nélkül, 225 forintért.

Számos távoli és egzotikus országba is utaztak decemberben magyarok: a már „bejáratott” helyszínek, mint Thaiföld és Indonézia mellett Mauritiusra, Tanzániába, a Maldív-, a Kanári- és a Kajmán-szigetekre, Dominikára, Szingapúrba, Vietnamba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Ománba is. Több városnéző indult Japánba, és akadt egy bátor utas, aki Fehéroroszországot célozta meg.

Nyitókép: Unsplash.

A makrogazdasági és geopolitikai tényezők okozta volatilitás az utóbbi időben uralta az üzleti környezetet, és olyan módon tette próbára a piaci szereplőket, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is több bizonytalanságot hordoznak.

Gazdasági növekedés: enyhe bővülési ütem 2023-ban

A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik.

Ha a mérföldkövek teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban.

– mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is.

A gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázat jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat.

– fogalmazott Suppan Gergely.

Infláció: 2023 végére egyszámjegyű lehet

Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

– tette hozzá Suppan Gergely.

Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésre, év végére egyszámjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.

Kétszámjegyű bérnövekedés, ingadozó foglalkoztatás, csökkenő fogyasztás

Összességében csupán mérsékelt változások várhatóak 2023-ban a munkaerőpiacon. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet (2022: 3,6% és 2023: 3,9%), majd újra mérséklődést mutathat a következő években.

A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is kétszámjegyű, 14-15 százalék közötti lehet.

2022 második félévétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Beruházási fókusz: hatékonyságnövelés és energiahatékonyság

2022-ben a kifejezetten dinamikus első három negyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhattak a beruházások: a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően 7 százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői. Idén azonban kismértékű visszaesést jeleznek előre az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a növekvő bizonytalanság, a gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt.

Mindezek a kockázatok, valamint az emelkedő energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a beruházásokat tervező vállalatokat.

A jelenlegi energiaárak mellett azonban az energiahatékonysági – valamint a hatékonyságot növelő – beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.

– hívta fel a figyelmet Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.

Mérséklődő államadósság, újra javuló külső egyenleg

A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek.

Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások

, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve. A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett. A Magyar Bankholding várakozásai szerint ez a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódhat.

Emellett a bankcsoport elemzői 12,8 milliárd forintos hiányt (a GDP 7,5%-a) várnak a tavalyi évre a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan, ami idén 5,8 milliárd forintra (a GDP 2,9%-a) javulhat. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működő tőke beáramlása finanszírozza.

Az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint az ukrajnai háború miatt folytatódik az élelmiszerdrágulás 2023-ban, addigra ugyanis elfogy a tavalyi, még az olcsóbb alapanyagokból előállított takarmány. A mostani tehát még nem a háborús, csupán a koronavírus utáni árszint. A nehézségekkel a termelők is tisztában vannak, ennek ellenére nem érzik olyan súlyosnak a helyzetüket, mint a járványos időszak elején – mondta Hollósi Dávid.

Felmérésük szerint az aszály miatti csaknem 1000 milliárd forint értékű terméskiesés ellenére a szántóföldi növények kilátásai a legkedvezőbbek, mert jó áron értékesíthetők. Jobb évük csak akkor lenne a termelőknek, ha a magas felvásárlói ár jó terméssel párosulna. A napraforgó, a kukorica, a búza mellett a zöldségtermesztés is bizakodhat, különösen a geotermikus energiát hasznosító üvegházak, a gázzal fűtött nyugati vetélytársaik ugyanis most sokkal drágábban kénytelenek termelni. A magyar termelők tehát végre kiléphetnek a nyugati piacokra, ami azért is jól jöhet nekik, mert a belföldi fogyasztás valószínűleg visszaesik a drágulás miatt – véli Hollósi Dávid, aki szerint a gyümölcstermesztők is hasonló gondokkal küzdenek, a vásárlók ugyanis az ő termékeikről mondanak le elsőként, ha kevesebbet tudnak költeni.

Az állattartók szintén nehéz helyzetben vannak, nekik főképp a takarmány- és energiadrágulás okoz gondot. Hozzátette, hogy az áremelkedések hosszú időre átrendezhetik a fogyasztói szokásokat, átmenetileg nőni fog a gyengébb minőségű élelmiszerek forgalma, mivel a fizetések emelkedése több év alatt érheti csak be az utóbbi egy év élelmiszer-drágulását. A nagy átárazásnak ugyanakkor hamarosan vége lehet, ilyen mértékű emelkedés aligha várható megint belátható időn belül. Az üzletágvezető szerint ilyen drágulások mellett 2023 a mezőgazdaságban és az élelmiszerparban nem a nagyberuházások éve lesz, mert a termeléshez szükséges forgóeszközök beszerzése is sokaknak okoz gondot, a most kezdődött gazdálkodási évben több százmilliárd forinttal nőhetett a magyar termelők forgóeszköz-igénye. A fogyasztók számára Hollósi Dávid szerint a takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége, az elpazarolt élelmiszerek aránya ugyanakkor a nyugati országokban még mindig csaknem 40 százalék, világszerte csaknem 1 milliárd hektár termőföld termése vész kárba.

Héjja Csaba agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemző szintén az energiaárak alakulását emelte ki, a drágulás ugyanis 2020 közepe óta folyamatos, és idén különösen kiszámíthatatlannak látszik. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága sokat javult az utóbbi években, ennek ellenére még mindig viszonylag sokat fogyaszt, évente 180-190 milliárd forint értékben. Bár ez nem jelentős összeg a több mint 3 ezer milliárd forintos kibocsátás mellett, ám idén 150 milliárd forinttal többet kell költeniük a növénytermesztőknek, állattartóknak, feldolgozóknak üzemanyagokra és fűtésre.

Héjja Csaba szerint különösen a fosszilis energiahordozókkal szembeni kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, a felhasználás túlnyomó részét ugyanis a gázolaj és a gáz teszi ki. A magas energiaköltségek miatt az energiahatékonysági fejlesztések minden eddiginél gyorsabban megtérülnek, ezért az ilyen célú beruházások nagy lehetőséget jelentenek mind a beruházók, mind a banki finanszírozás számára – tette hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

Mennyibe kerül egy 20 milliós hitel? 

A bankok közötti verseny eredményeként a piaci lakáshitelek az alapkamat emelkedéséhez képest visszafogottabban nőttek és jelentős különbségek vannak a különböző lakáshitelek között. 

Az óvatosabb banki kamatemelések ellenére a 20 millió forintos, 20 éves futamidejű, végig azonos törlesztőrészletű lakáshitelek közül a legolcsóbbak október első hetében 7,5-8 százalékos kamattal voltak elérhetőek, ehhez 163-165 ezer forintos törlesztőrészlet társult. A legdrágább verzióknál 10 százalék körüli a kamat és a törlesztés 194-195 ezer forint.

Azaz a két véglet között 30 ezer forint az eltérés havonta, a teljes visszafizetendő összegben pedig több mint 7 millió forint. 

Mennyit lehet megtakarítani? 

Ez a differencia önmagában is tekintélyes, de érdemes elhelyezni a piacon. Az ingatlan.com és a money.hu közös szolgáltatásával, a Hitelintézővel, idén már több mint 17 ezren kalkuláltak a lakásvásárlásukhoz lakáshitelt. 

A money.hu becslése szerint – feltételezve, hogy az idén az legjobb és legdrágább 20 milliós, 20 éves futamidejű piaci lakáshitelek között átlagosan 30 ezer forint eltérés volt, akkor – a szóban forgó 17 ezer potenciális hitelfelvevő
– a legjobb konstrukcióval 510 millió,
– évente 6,12 milliárd,
– a két évtized alatt pedig több mint 122 milliárd forintot
takaríthatna meg a legdrágább verziók egyikéhez képest. 

Ilyen nagyságrendeket jelent tehát a bankok közötti verseny, amelynek köszönhetően az alapos hitelfelvevők igen tetemes összeget spórolhatnak meg.

A következő időszakban az összehasonlítás várhatóan még jobban felértékelődik a lakáshitelek piacán. 

Nyitókép: Unsplash / Illusztárció.

Az idei év II. negyedévében a személyautók átlagos állománydíja közel 46,5 ezer forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelez az előző negyedévhez képest. 2021 azonos időszakával összevetve ugyanakkor a fővárosi és vidéki szerződések átlagdíja egyaránt 4-4 százalékkal nőtt, egy hosszabb stagnálási-csökkenési időszakot lezárva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Mindeközben nem tört meg a biztosító kárráfordítások erősen növekvő trendje: ez 17 százalékkal lett magasabb a tavalyi év derekán mérthez képest. A megugró kárráfordítás az ügyfelek élénkülő autóhasználatával (s így a több balesettel), illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulásával magyarázható.

Az ügyfelek emelkedő díjai, illetve a megugró kárráfordítások (plusz biztosítási adó) egyenlegeként az MNB korrigált KGFB indexe a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.

Az egyéb járműkategóriáknál az egyedi taxik állománydíja 6 százalékot csökkent, miközben – hosszabb csökkenési periódus után – a II. negyedévben ismét emelkedni kezdett a szerződésszám. A további járműkategóriák esetében vegyesen alakultak a díjak, a flottás szerződéseknél ugyanakkor általánosságban valamivel nagyobb díjemelkedés volt tapasztalható. Kiugró, kétszámjegyű díjnövekedést (vélhetően egy egyedi szerződéskötés torzító hatásaként is), csak a vontatóknál lehetett látni a számottevőbb járműkategóriák közül.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.