Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,50 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 4,00 százalék maradt.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Előző, szeptemberi kamatdöntő ülésén az EKB 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot, összhangban a piaci várakozásokkal.

Az EKB csütörtöki döntésével megszakította 2022 júliusa óta tartó tíz egymást követő kamatemelési sorozatát, amelynek eredményeként az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát 4,50 százalékra, 22 éves csúcsra, a betéti rendelkezésre állás kamatlábát pedig 4,00 százalékos rekordszintre emelte.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta: a Kormányzótanács „még mindig arra számít, hogy az infláció túl sokáig túl magas lesz, és hogy a belföldi ároldali nyomás erős marad. Az infláció mindemellett szeptemberben észrevehetően visszaesett, többek között az erős bázishatások miatt, és az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója folyamatosan csökken. A Kormányzótanács előző kamatemelései továbbra is teljes erővel áttevődnek a finanszírozási feltételekbe. Ennek következtében egyre inkább lanyhul a kereslet, ami az infláció csökkenése irányába hat. A Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához” – áll a közleményben.

A Kormányzótanács továbbá aktuális értékelése alapján figyelembe veszi, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak az említett cél eléréséhez. A Kormányzótanács jövőbeli döntéseivel biztosítja, hogy az irányadó kamatok megfelelően restriktív szinten legyenek addig, ameddig erre szükség van.

A Kormányzótanács közlése szerint továbbra is adatfüggő megközelítést követ, amikor meghatározza a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen az irányadó kamatokra vonatkozó döntései azon alapulnak, hogy milyennek értékeli az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében.

Az eszközvásárlási programmal (APP) kapcsolatban az EKB kiemelte: az APP-portfólió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a Kormányzótanács szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását úgy kezeli, hogy elkerülje az interferenciát a megfelelő monetáris politikai alapállással.

Ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járulnak hozzá monetáris politikájának alapállásához – áll az EKB közleményében.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euroövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse – fogalmazott az EKB közleménye.

Nyitókép: Unspalsh

Németország második legnagyobb kereskedelmi bankja, a vastagon veszteséges Commerzbank közölte, hogy hazai alkalmazottainak egyharmadát elbocsátja, bankfiókjainak számát pedig 790-ről 450-re szűkíti, amire jó ideje próbálja rávenni egyik főrészvényese, az amerikai Cerberus befektetési társaság.

Olaszországban és Spanyolországban egy sor bank olvad össze, így várhatóan több ezer fiókot zárnak be.

A Kearney amerikai tanácsadó cég arra számít, hogy a következő három év során az Európában működő mintegy 165 ezer bankfiók egynegyedét megszüntetik.

• A WSJ rámutatott, hogy a bankok az európai gazdaság egyik gyenge láncszemét jelentik, és lassan változtak.
• Amerikai riválisaikhoz képest az európai pénzintézetek nehezen termelnek elég pénzt ahhoz, hogy támogassák a hitelezés növekedését.
• A járvány kirobbanásakor pedig még mindig az egy évtizeddel korábban kezdődött szuverénadósság-válság korszakából örökölt rossz hitelek terheit nyögték.

A koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság arra kényszerítette a bankokat, hogy gyorsítsanak a változtatások ütemén. Az Európai Központi Bank utasította a bankokat szerkezetük átalakítására, lehetőséget nyújtva összeolvadásra költségcsökkentési céllal. Megváltoztatták álláspontjukat az európai országok kormányai, amelyek hosszú ideig ellenezték a bankok leépítésekhez vezető egyesülését. Az alacsony részvényárfolyamok pedig intézkedésekre kényszerítették a pénzintézetek vezetőit.

Az európai bankok költséghatékonysága alacsony, a ráfordítások magasak a haszonhoz képest. A költségcsökkentések egyik legegyszerűbb módja a fiókok bezárása.

Az öt legnagyobb spanyol bank tavaly 8 százalékkal karcsúsította fiókhálózatát. Ezzel együtt is az euróövezeti tagállamok között Spanyolország még mindig az élmezőnybe tartozik a kereskedelmi bankfiókok lakosságarányos számát tekintve. A Nemzetközi Valutaalap 2019-es adatai szerint a dél-európai országban minden százezer emberre 49 fiók jutott, míg például az Egyesült Államokban mindössze 30.

A legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo 10 ezer munkahelyet számolt fel és bankfiókok százait zárta be, miután tavaly felvásárolta egyik olasz vetélytársát, az UBI Bancát. Mindazonáltal így is több mint négyezer fiókot üzemeltet, nagyjából ugyanannyit, mint az amerikai JPMorgan Chase és a Bank of America, pedig az olasz pénzintézet kisebb piacot szolgál ki amerikai riválisainál. Az Intesa azt tervezi, hogy legalább háromezer fiókot tart meg a jövőben, de befektetési eszközöket és biztosításokat értékesítő központtá alakítja át őket.

1. 40 dolláros olaj
Bekövetkezés esélye: 20%

Ha az OPEC tagországok és a nem OPEC tagok által is elfogadott, a kitermelést 2018 decemberéig korlátozó megállapodást valamelyik fél felrúgná – tartva a magasabb olajárak láttán újra beinduló amerikai palaolaj cégek növekvő kitermelésétől – a megjelenő plusz kínálat és az egyoldalú, áremelkedésre számító befektetői pozícionáltság hatására a fekete arany árfolyama hirtelen mélyrepülésbe kezdene, meg sem állva a 40 dolláros szintig.

2. Trump idén megbukik
Bekövetkezés esélye: 10%

A 2016-os elnökválasztási kampány során az oroszokkal való esetleges összejátszás körüli vizsgálatok miatt már Trump közvetlen körének és akár családjának érintettsége is felmerült. A republikánusok számára ezért a novemberi kongresszusi választások közeledtével akkora teherré válhat az elnök személye, hogy „megkérik” a távozásra. Ha ez megtörténne, akkor a jelenlegi alelnök, Mike Pence léphet a helyére, aki egy kipróbált politikus, így vélhetően pozitívan fogadnák a részvénypiacok.

3. Kidurran a bitcoin lufi
Bekövetkezés esélye: 10%

A bitcoin árfolyama 2017-ben több mint 16-szorosára nőtt, amihez fogható áremelkedést leginkább az árfolyambuborékok fújódásakor láthatunk. A kriptopénzek piacán azonban megjelentek a hackerek is, jó pár számlát kiürítve, ami nem tesz jót a termék megítélésének. A befektetők az ilyen híreket az árfolyamesésre spekuláló shortolásra is felhasználhatják a jövőben, ugyanis a chicagói tőzsdén elindult a határidős bitcoin kereskedés.

4. Inverzzé válik az amerikai hozamgörbe
Bekövetkezés esélye: 15%

A rövid hozamok a Fed kamatemeléseivel párhuzamosan emelkedtek a tavalyi év során, a hosszú hozamok viszont – részben a kereslet fokozódása, részben az infláció alacsony szintje miatt – nem mozdultak felfelé, így egyre laposabbá vált az amerikai hozamgörbe, amit a gyengülő gazdasági teljesítmény előjelének szoktak tekinteni. Alapvetően arra számítunk, hogy az infláció gyorsulásával és a jegybanki szigorítás beindulásával a hosszú hozamok is felfelé veszik az irányt. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a 2017-es trend folytatódik: a rövid hozamok gyorsabban emelkednek, „beelőzve” ezzel a hosszabb hozamokat, ami megingathatja a jövőbeli növekedésbe vetett bizalmat.

5. Már idén kamatot emel az EKB
Bekövetkezés esélye: 10%

Az Európai Központi Bank az év végi sajtótájékoztatója alapján még 2020-ra is csak 1,7 százalékos inflációt vár, elmaradva a 2 százalékos céltól. A vállalt szeptemberi időponthoz képest ezért elnyúlhat a mennyiségi lazítás befejezése. Az eurózóna növekedése ugyanakkor erős és széles körű, és a fogyasztói bizalom is az egekben van. Így, ha ez az optimista hangulat tovább erősödik, az EKB szeptemberben ténylegesen leállíthatja kötvényvásárlási programját, és akár decemberben kamatot emelhet. Mindezek hatására az euró jelentősen erősödne, ami rossz hír lenne az exportpiacokra utalt eurózónás, de különösen a német részvényeknek. Ráadásul a német hozamok is felfelé vennék az irányt, ami a magyar kötvénypiacot is nyomás alá helyezné.

6. A britek mégsem lépnek ki az EU-ból
Bekövetkezés esélye: 15%

A 2016-os népszavazás óta kevés előrelépés történt a kilépési tárgyalások során: a kilépő számlát illetően ugyan már megállapodtak a felek, de az Írország és Észak-Írország között újra felállítandó határral és az EU-s állampolgárok jogaival kapcsolatban nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. A 2019 tavaszától életbe lépő kereskedelmi feltételekről pedig még el sem kezdődtek az egyeztetések. A brit társadalom körében ezért egyre népszerűtlenebb az elszakadás, és több politikus is felveti egy újabb népszavazás lehetőségét. Ha a britek mégis maradnak az EU-ban, az nemcsak a brit gazdaságnak, hanem a kontinentális Európának is jó hír lenne, hiszen eltűnne a Brexit miatti bizonytalanság a piacokról.

7. 300 alatt az euró
Bekövetkezés esélye: 10%

Utoljára 2015 tavaszán fordult elő, hogy a forint euróval szembeni árfolyama kettessel kezdődött, és az elmúlt több mint két és fél évben csupán rövid időszakokra mozdult ki a 307-317-es sávból. A szűk sávon belüli mozgás az egymást kioltó erők eredménye: a gazdasági teljesítmény és a masszívan pozitív folyó fizetési mérleg az erősödést, az alacsony kamatkörnyezet és a monetáris politika a gyengülést segíti. Amennyiben a hazai gazdasági növekedés erős marad, és tovább javul az ország kockázati megítélése, úgy a rövid hozamokat már nehéz lesz lejjebb szorítani, és akár 300 forint alá is benézhet az euró. Igaz, cseh mintára az árfolyamküszöböt még bevetheti az MNB, csökkentve ezzel a forint erősödésének esélyét.

8. nem kap felminősítést Magyarország
Bekövetkezés esélye: 15%

Magyarország jó úton halad, hogy idén felminősítést kapjon. Ami megakadályozhatná ezt, az a hazai gazdaság növekedésének visszaesése, az adósságrátánk romlása, illetve, ha a költségvetési hiány elmúlt évekre jellemző stabilitása elszállna. Miután a piacok lényegében már beárazták az újabb felminősítést, ennek elmaradása a hozamok emelkedését váltaná ki a magyar kötvényeknél.

9. A Fed leáll a kamatemeléssel
Bekövetkezés esélye: 10%

Minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is folytatódik a jelenleg 1,5%-os kamatszint normalizálása, hiszen a növekedés relatíve erős, a maginflációt két éven belül 2%-ra és a piaci hangulat is optimista. Ezek alapján a Fed döntéshozói idén három emeléssel számolnak, amiből a piac jelenleg kettőt el is hisz.

Előttünk van azonban egy olasz választás, amely meghatározó lehet az európai integráció szempontjából, Trump körül is sűrűsödnek a viharfelhők, az észak-koreai konfliktus nincs megoldva, és a kínai növekedés körül is időről-időre kérdőjeleket látunk. Nem kizárt tehát, hogy ha a piaci hangulat bármilyen oknál fogva elromlik, az akár megállásra is késztetheti a Fedet. A Fed pesszimista jövőképe pedig a befektetőket is érzékenyen érintheti, ami könnyen felfordulást okozna a részvénypiacokon, és a dollár is gyengülne.

10. Gyorsul a kínai növekedés
Bekövetkezés esélye: 10%

A kínai GDP növekedési üteme 2010 óta csökkenő trendben van, és az elemzők a folytatásról is hasonló véleményen vannak: idén 6,4%-os, 2019-re pedig 6,2%-os bővülésre számítanak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 6% feletti GDP növekedés még messze van a hardlandingtől, és az óriási hitelállomány leépítése is fokozatosan, időben elnyújtva történik, ezért Kína továbbra is stabil motorja marad a régiónak és a világgazdaságnak. Ha a kínai gazdaság mégis gyorsabb növekedést tudna mutatni 2018-ban, az jó hír lenne a nyersanyagpiacoknak, hiszen Kína továbbra is a világ legnagyobb nyersanyagimportőre.