Gyógyszeripari felmérés készült

Az MTI-hez eljuttatott II. innovatív gyógyszeripari körkép alapján ugyanakkor a gyógyszerfejlesztéseket veszélyek is fenyegetik, amelyek közül legjobban a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak a megkérdezettek. Bár a gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a válaszadók szerint

Magyarországon ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a gyógyszerkassza növelése, a szakemberek itthon tartása, valamint a klinikai vizsgálatok ösztönzése.

Az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) II. innovatív gyógyszeripari körképe a gyógyszergyártás és az egészségügy jövőjét, valamint a legújabb technológiák hazai helyzetét vizsgálta, a felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatoknál.

Változást jósolnak a daganatos betegségeknél

Kiderült, a gyógyszergyártó vállalatok vezetői optimisták a legtöbb vizsgált betegség esetén:

közepes vagy nagy valószínűséggel várnak komoly előrelépést gyógyításukban a következő tíz évben.

• Leginkább a daganatos betegségek tekintetében optimisták, olyannyira, hogy itt sokan szinte biztosra vehető – egy ötös skálán 4,6 értékkel – változást jósolnak.
• A ritka betegségek (3,9) és a mentális betegségek (3,8) is azok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a leginkább számítanak áttörésre a gyógyszergyártók vezetői, míg a légzőszervi, emésztőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén is legalább közepes valószínűséggel számítanak változásra.
• A felmérés során a válaszadók olyan további betegségek kapcsán is áttörést várnak, mint a cukorbetegség, valamint az Alzheimer-kór.

Innovációs várakozások

A gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a megkérdezettek ezek között kiemelten fontos szempontként értékelték a gyógyszerkassza növelését (4,9), a szakemberek itthon tartását (4,5) valamint a klinikai kutatások ösztönzését is (4,4).

Félelmeink

A gyógyszeripari innovációt ösztönző lépések mellett a kutatás kitért a veszélyekre is, amelyeket nemzetközi kontextusban vizsgált. A megkérdezettek leginkább a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak (4), és szintén „eléggé” fenyegetőnek ítélték a képzett munkaerő hiányát, valamint a gazdasági visszaesést (3,9). A közepesen fenyegető kategóriába esett a válaszok szerint a fake news (3,4), a környezeti változások-globális felmelegedés (3,3), valamint a személyes adatokkal történő visszaélések (2,9).

Technológiai veszélyek

A körkép azt is vizsgálta, hogy mely technológiák milyen mértékben befolyásolják az innovatív gyógyszeripar fejlesztéseit a következő tíz évben, illetve nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország.

• Az eredmények alapján a személyre szabott orvoslás, célzott terápiák/gyógyszerformák (4,9), a big data orvosi döntésekbe történő becsatornázása (4,6), valamint a sejt- és szövetterápiák, génterápiák (4,5) végeztek az első három helyen.
• Szintén legalább 4 pontosra értékelték a válaszadók a mesterséges intelligencia (4,4), a fejlett terápiás területeken történő fejlesztések (4,2), valamint a 3D nyomtatás (4) szerepét is.

A technológiák hazai helyzetét nemzetközi összehasonlításban összességében kis elmaradással jellemezték a vállalatok vezetői (átlag: 1,8). Leginkább a robotika (1,5), a sejt- és szövetterápiák (1,6), valamint a nanomedicina (1,6) területéről gondolják úgy, hogy elmaradásban vagyunk. Legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás ért el (2,1), de ez is mindössze a „kis elmaradásban vagyunk” értékelést haladta meg éppen, miközben a többi technológia hazai eredményeit még ennyire sem értékelték a válaszadók – olvasható az összegzésben.

Nyitókép: Pixabay.

Az emelkedés 156 millió forintot és 105 ezer doboz tablettát és kapszulát jelent. A kedélyjavítók forgalma október és december között jár csúcsra, ekkor realizálódik a mennyiségi forgalom közel 30 százaléka.

Meredeken kilőtt a drogériákban és nemzetközi kiskereskedelmi egységekben megvásárolható antidepresszánsok forgalma: értékben közel ötven százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, míg mennyiségben több mint egynegyedével több fogy belőlük, ez 22 ezerrel magasabb dobozszám és hat és fél millió tablettát/kapszulát takar.

A kapszula, tabletta és – ritkábban – folyadék formátumú antidepresszánsok abszolút királya a kapszula: az értékbeli forgalom négyötöde ilyen. Érdekesség, hogy ez a kiszerelés az előző év azonos időszakához képest kétharmados értékbeli növekedést ért el.

Az elhúzódó mélabú elleni küzdelemben a nagyobb kiszerelések irányába tolódik a kereslet: az 50-99 darabos csomagok gyakorlatilag megtízszerezték értékbeli forgalmukat, mennyiségben pedig 15-ször több fogy belőlük, mint korábban. Ezzel párhuzamosan a kisebb kiszerelések (30-49) értékbeli forgalma csökkenőben van; részesedésük jelenleg 40 százalékos, míg a nagyobb dobozok viszik a kedélyjavítók értékbeli forgalmának a felét.

Ősszel megugrik a kedélyjavítók iránti kereslet. A borongós kedélyállapot és az őszi-téli rossz idő ellen egyre többen választják a kategóriát. Ekkor realizálódik a teljes éves forgalom mintegy 30 százaléka. A teljes szezon jellemzően szeptember és március közé esik, és decemberben tetőzik.

– mondta Nagy Kitti, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A kiskereskedelmi forgalomban kapható kedélyjavítók több mint háromnegyedét drogériákban vásárolja a magyar fogyasztó. A gyógyszertárak antidepresszáns-értékesítésére nem terjed ki a Nielsen kiskereskedelmi indexe.