Fontos tennivaókra hívja fel a figyelmet a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevelekben fogalmazta meg a magyarországi biztosítók és pénztárak számára a koronavírusos helyzet kapcsán elvárt kockázatmérséklő teendőket.

Az alapvető cél (a szerződők és saját munkatársak egészségének megóvása mellett) az ügyfelek, tagok vagyonának megóvása és a folyamatos üzletmenet biztosítása.

• Az intézményeknek – a napi működés fenntartásán túl – a jegybank elvárása szerint szükség esetén aktualizálniuk kell üzletmenet-folytonossági terveiket.
• Kiemelten kell monitorozniuk a vírus hatására volatilisabbá váló befektetett eszközeiket, s az esetleges jelentősebb pénzkiáramlást vagy bevételkimaradást (visszavásárlásokat, díjmentesítéseket, törléseket, /tag/díjnemfizetést, egyéni nyugdíjszámláról pénzkivételt).
• Kedvezőtlen folyamatok esetén haladéktalanul tájékoztatniuk kell az MNB-t.
• Ugyancsak jelezni kell a jegybanknak, ha a működést veszélyeztető vagy az ügyfelek széles körét érintő kockázat merül fel, vagy ha valamely kihelyezett/kiszervezett partnerük kerülne kritikus helyzetbe.

Értékpapír befektetések

Részvény- és hitel (kötvény) befektetéseik kapcsán a piaci szereplőknek kiemelten kell figyelniük az azokkal kapcsolatos iparági, földrajzi, gazdasági függőségi, tulajdonosi vagy egyéb kockázatokra. Ilyenek lehetnek a vírus által erősen fertőzött régiós értékpapírok, az e területek kapcsán érintett beszállítói, termelési, ellátási láncok vállalatai, az idegenforgalmi, vendéglátási, szállítmányozási, logisztikai cégek vagy bármilyen egyéb vállalat, amelyik most nem tud működni. A biztosítóknak emellett fokozottan kell ügyelniük a kezesi biztosításaikhoz kötődő megnövekedhető fizetésképtelenségi kockázatokra, s át kell tekinteniük saját viszontbiztosítási szerződéseik védelmi megfelelőségét is.

Kommunikációs elvárások

MNB-elvárás, hogy a piaci szereplők kommunikációjukban folyamatosan jelezzék:

az életbiztosítási, pénztári befektetések hosszú távú megtakarítások, amelyeknél az átmeneti befektetési veszteségeket a következő évek pozitív eredményei ellensúlyozzák.

Az idő előtti pénzkivétel viszont a veszteség realizálását jelenti. A jegybank javasolja, hogy a biztosítók – a bankokkal együttműködve – kínáljanak olyan, a lakáshitelekhez kötődő hitelfedezeti biztosításokat, amelyek rövid (pl. 1-2 hónapos) várakozási idő után akár egy évre is átvállalja a törlesztőrészletek fizetését az esetlegesen nehéz helyzetbe került ügyfelek helyett.

Az online csatornák jelentősége felértékelődik

Kommunikációs eszközökkel célszerű emellett az elektronikus, telefonos csatornák felé terelni a biztosítási, pénztári ügyfeleket. Az egyszerűsített pénzmosási ügyfél-átvilágítás pl. előzetesen auditált elektronikus eszközök segítségével is megtörténhet, illetve a szükséges okiratmásolatok, nyilatkozatokat postán is beküldhetik az ügyfelek. (Egy rendkívüli kormányrendelet szerint egyébként a március 12. után lejárt hivatalos okmányok a vészhelyzet megszűntetése után 15 napig elfogadhatók.)

Ha elkerülhetetlen a személyes ügyintézés, magas szintű higiéniás védelmet biztosítandó az ügyfeleknek és biztosítók, pénztárak munkatársainak is.

Míg két évvel ezelőtt 10,9 milliárd forintot tettek félre a pénztártagok és munkáltatóik az egészségükkel kapcsolatos költségekre, tavaly már 11,81 milliárd forintot. A bővülés elsősorban az egyéni befizetéseknek köszönhető:

a pénztártagok az elmúlt 12 hónapban több mint 9 milliárd forintot fordítottak egészségügyi öngondoskodásra, ami 28 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.

A munkáltatók tavaly 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá dolgozóik egészségügyi öngondoskodásához, befizetéseik – elsősorban a kedvezőtlen cafeteria jogszabályi változások következtében – 45 százalékkal csökkentek az előző évihez képest.

Az OTP Egészségpénztár több mint 260 ezer tagja 2019-ben több mint 10,3 milliárd forintot használt fel megtakarításaiból, 5,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A legnagyobb összeget továbbra is gyógyszervásárlásra, magánegészségügyi költségekre, illetve gyógyászati segédeszközökre fordították a pénztártagok, ugyanakkor egy év alatt 37 százalékkal bővült az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások, többek között a születési támogatás, vagy éppen a lakáshiteltörlesztés igénybevétele is.

Jó évet zártunk, de ezért meg is kellett dolgoznunk

– hangsúlyozta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a közleményben.

• A pénztár folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, tavaly többek között megújította online felületeit, valamint bevezette a Hello Egészség egészégbiztosítási csomagot.
• A célzott támogatások fejlesztésével, valamint az újabb biztosítási csomagok elérhetővé tételével szeretnék tovább ösztönözni a munkáltatói befizetéseket is.
• Úgy látják, hogy a munkáltatók által nyújtható célzott támogatások 2019-ben kiforrtak, és idén már bizonyíthatnak a piacon kedvező adózásukkal

– tette hozzá.

Jelentősen emelkedett az önkéntes pénztárak vagyona

Kravalik Gábor kiemelte: az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona ötéves távlatban mintegy 50 százalékos gyarapodásnak felel meg. Az egy főre jutó vagyon éves összevetésben 7,6 százalékkal, 1,14 millió forintra emelkedett az idei első három hónapban.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak eredményeit tekinve a tagdíjbevétel 27 százalékkal, 31 milliárd forintra emelkedett. A pénztártagok egyéni befizetései 23,5 százalékkal, 14,5 milliárd forintra nőttek.
• A szövetség elnöke kedvezőnek mondta, hogy a munkáltatói hozzájárulások 16 százalékkal, 8,6 milliárd forintra emelkedtek. Az aktivitás növekedésében szerepe volt annak, hogy a munkáltatók a tavalyinál alacsonyabb adóterheléssel járulhatnak hozzá az alkalmazottak pénztári megtakarításához.
• Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészség- és önsegélyező pénztárak összesített vagyona 49 milliárd forintot tett ki március végén, ami 1,7 százalékos növekedés.

Több mint 2,3 millió alkalommal fizették ki az egészség- és önsegélyező kasszák a tagok által igénybe vett szolgáltatások díját, összesen 10,8 milliárd forint értékben

– tette hozzá az elnök.

4,7 milliárd forintra emelkedtek az egyéni befizetések az év első 3 hónapjában

Kravalik Gábor közölte: az egészség- és önsegélyező pénztáraknál nem elsősorban a vagyongyarapodás a legfontosabb mutató, hanem az, hogy a kasszák mekkora összegben és hány alkalommal finanszírozták a tagok által igénybevett szolgáltatásokat. Az is mutatja az egészség- és önsegélyező kasszák népszerűségét, hogy a tagok egyéni befizetései 32 százalékkal, 4,7 milliárd forintra emelkedtek az idei első három hónapban – mondta a szövetség elnöke.

Fontos a takarékoskodás

Kravalik Gábor hangsúlyozta: a negyedéves adatok alapján, elsősorban a tagok egyéni befizetéseinek jelentős növekedéséből, az látszik, hogy a pénztártagok bizalma töretlen és nagyon fontos számukra a pénztári takarékoskodás, akár a nyugdíjas éveikről, akár az egészségmegőrzésről van szó.

A cikksorozat előző részében áttekintettük a nyugdíjbiztosítási lehetőségeket és írtunk több okos megoldásról is, amikről ide kattintva olvashat bővebben.

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy addig jó, amíg nem látnak kórházat. Mit kockáztatunk valójában, ha nem szánunk időt a megelőzésre?

Egy átlagos balesetnek/betegségnek három vesztesége lehet:

1. Anyagi veszteség: A diagnosztizáláshoz szükséges minőségi orvosi vizsgálatok elvégzése – egy komolyabb, összetettebb probléma esetén – jelentős anyagi terhet róhat az ember vállára.
2. Kieső jövedelem: Aggasztó lehet a munkaképtelenség miatt elmaradó jövedelem pótlása is, hiszen a táppénz sosem pótolja teljes mértékben a kieső fizetést, így lehetnek olyan dolgok, amikről átmenetileg le kell mondani, nem is beszélve az ilyenkor jelentkező extra kiadásokról.
3. Érzelmi veszteség: Az előző kettőből – szinte magától értetődően – következik a mentálisan rossz állapot. Amennyiben érzelmileg nem vagyunk a toppon, azzal hosszú távon más betegségek kialakulását is kockáztatjuk.

A kieső jövedelem problémáját sokan nem érzik, pedig nem légből kapott dolog. Vannak olyan szakmák, ahol akár egy „egyszerű” csonttörés is kivesz a munka alól, így okozhat komoly – akár milliós nagyságú – anyagi veszteséget.

Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy akkor ugrik meg jelentősen az érdeklődés az egészségbiztosítás iránt, ha már bekövetkezett a baj. A magánegészségügyi szolgáltatások a megelőzésre, a prevencióra ösztönöznek: az a céljuk, hogy idejekorán kiszűrjék a problémákat.

– hívja fel a figyelmet Kali József, személyes pénzügyi és biztosítási tanácsadó.

A tapasztalat tehát az, hogy az egészségügyi kiadásokra nem szoktunk elkülöníteni fedezetet, ezért kapóra jöhet, ha rendelkezünk valamilyen egészség– és balesetbiztosítással. Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik káresemény, a kármentességi bónusszal még vissza is kaphatunk a befizetett díjakból, így ha odafigyelünk magunkra, anyagi előnyünk is származhat.

Amikor rászánjuk magunkat a szűrésre – vagy ha már diagnosztizálnak valamit és terápiára van szükség – biztosan belefutunk a várólistába. Miért és hogyan alakulnak ki a várólisták?

Az egészségügyi intézmények gazdálkodásában – a szakágakra és az elvégzendő vizsgáltokra lebontva – be van osztva, hogy mire mekkora keretet használhatnak fel.

• Az intézmények el vannak látva ugyan eszközparkkal – sokszor még a legmodernebb gépekkel is – viszont a szűk keresztmetszetet nem feltétlenül egy adott eszköz műszaki kapacitása jelenti: anyagilag van megszabva, hogy egy berendezést mennyiszer tudnak üzemeltetni.
• Azaz, hiába lehet egy géppel napi húsz vizsgálatot elvégezni, ha csak tízre van forrás – amikor alulfinanszírozottságról beszélünk, részben ezt értjük alatta.

Jelenleg több mint húszezer ember vár valamilyen műtéti ellátásra – a típusától függően -hosszabb vagy rövid ideig. Korábban is kellett várni, de mióta van várólista mindenki számára nyilvános, hogy mennyit. Sok betegnek – a várólista átláthatósága ellenére – az a tapasztalata, hogy az állami egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, és ezt bizony sokan a saját bőrükön tapasztalják.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkő (NEAK) weboldalán megtekinthető a várólisták aktuális állapota. Mindenki láthatja, hogy egy adott vizsgálatra éppen hány fő várakozik.

– magyarázza Kali József.

Sajnos nem ritka, hogy hónapokat kellett várni már egy egyszerűbb – pl. mandulaműtétre is (akár 105 napot). Egyes különleges vizsgálatokra azonban, pl. szürkehályog műtétre 343 napot, térdprotézis műtétre pedig akár 702 napot is vesztegelhetünk – bizonyos intézményekben pedig már csak 2019-2020 évekre van időpont. Az alulfinanszírozottság sajnos olyan helyzetet is teremtett, hogy egyes kórházakban különböző szakágakat kellett megszüntetni vagy az eszköz, vagy az orvoshiány miatt. Napjainkban a nővérhiány is komoly gondokat okoz.

Hiába van Magyarországon kiváló orvosképzés és ismerik el nemzetközi szinten is a magyar orvosokat, az orvoskivándorlás ma is jelentős problémákat okoz. Aki viszont itthon szeretne sikeres lenni, a magánegészségügyben történő karrierépítés jelentheti számára az előrelépés lehetőségét. Mivel a magánklinikán rendelő orvosok is kiváló szakemberek, így egyre több beteg vállalja, hogy egyes vizsgálatokat ott végeztet el – vállalva az alkalmanként fizetendő összeget, holott a társadalombiztosítási járulékot is megfizetik.

Ez is érdekelheti:

• Ennyi: Ha megéljük a nyugdíjas kort, a túlélés kockázatát is kezelni kell

A magánkórházak partnerei között sok a vállalati ügyfél, egyéni vállalkozó vagy épp KKV. Miért népszerűek a magán egészségbiztosítási szolgáltatások a vállalkozói szférában?

A multinacionális vállalatoknál dolgozó – főleg fiatalabb korosztály – jelentős része már képet kaphatott a magánegészségügyi szolgáltatási rendszerről. A multicégek ugyanis évente küldik munkaegészségügyi szűrővizsgálatokra a dolgozóikat, ezeket a vizsgálatokat pedig általában magánklinikákon szokták elvégezni.

• Mivel ma már nagyon drága a betegségek kezelése, ezért előtérbe került, hogy preventív szűrésekkel próbálják megelőzni a betegségek kialakulását. Így egyrészt nagyobb a gyógyulás esélye, másrészt kevesebb költséget jelent minden fél számára.
• Tekintve, hogy az egészség nagyban befolyásolja a cég produktivitását és ezáltal a profitját is – a magánegészségügyi csomagokat lojalitást növelő tényezőként is alkalmazzák, illetve a toborzás során is mágnesként hat.
• 2014-től a munkaadók adó- és járulékmentesen juttathatnak magánegészségügyi szolgáltatást a dolgozóknak, de van, aki a nettó bére terhére is hajlandó erre áldozni, hiszen elfelejthetik a várólistát és a hálapénzt.

A magánegészségügyi rendszer a versenyszféra számára nagyon egyszerű, transzparens és költségként is elszámolható okos egészségügyi megoldásokat nyújt.

– magyarázza Kali József.

A multi cégek mellett persze gyakori, hogy a hazai vállalkozói rétegben – KKV-k, egyéni vállalkozók – is kezdik felfedezni a magánegészségügyi szektor által kínált megoldásokat, és egyre növekvő mértékben alkalmazzák ezt, mint juttatási formát. A dolgozóknak így lehetőségük van kipróbálni, hogy milyen határidőre bejelentkezi egy modern egészségügyi intézménybe, nem kell kivenni szabadnapot a preventív szűrésekre sem és tervezhetővé válik a gyógyulási folyamat is. Lelkileg borzasztóan fontos érzés ad, amikor papírunk is van arról, hogy egészségesek vagyunk.

Mennyire érik meg a magánegészségügyi szolgáltatások azoknak, akik magánszemélyként szeretnék ezeket igénybe venni?

Egy betegség esetén a napok is számítanak, hisz egy gyors és pontos diagnózis a gyógyulást és a költségeket is jelentősen befolyásolja. Az állami egészségügy keretei között sajnos előfordulhat, hogy elnyúlik a kórmegállapítás időtartama és nem látható a különféle vizsgálatok vége, ez pedig bizonytalanságot és dilemmákat okoz.

A megváltozott egészségügyi állapot esetében, ha korábban gondos ügyfélként a biztosítási portfóliónkba egészségbiztosítást is spájzoltunk, akkor legalább nem terhel bennünket az orvosi ellátás költsége, így a lelki terheinkkel könnyebben megbirkózunk.

– említi Kali József.

Ilyen esetben minél hamarabb szeretnénk tehát tudni, hogy mivel nézünk szembe, és mindezért sokan vannak, akik anyagi áldozatot is készek vállalni

Aki szeretne magánegészségbiztosítási csomagot az állami mellé, miből tud ma választani? Milyen tippeket tud adni az érdeklődőknek? Létezik-e okos és hatékony megoldás?

Fix havidíjért cserébe akár „magán TB”-t is kaphatunk, előre kiválaszthatjuk, melyek azok a szolgáltatások, amiket igénybe szeretnénk venni: járóbeteg kezelés, bővített diagnosztika, preventív szűrések, magánkórházi ellátás stb. Egyszóval érdemes alaposan körülnézni, hogy milyen megoldások érhetők el. A választás során a kizárásokat és az esetleges limiteket mindenképp tartsuk szem előtt. Van néhány olyan tulajdonság, ami a legtöbb magánegészségügyi csomagban megtalálható, ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők:

• Kiemelt betegirányítás: Egészségügyi probléma esetén egy központi telefonszám felhívásával rögtön minden a beteg rendelkezésére áll. Tehát ha az ügyfélnek bármilyen egészségügyi panasza van, vagy orvosi segítségre van szüksége, akkor rögtön biztosítják számára a legideálisabb intézményt és orvost, valamint a kezeléshez szükséges anyagi fedezetet. Nincs kiszolgáltatottság érzés.
• Gyógyszerköltségek fedezése: Az ilyen csomagokban a biztosítás a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerek költségét is fedezi. Ezek a fajta csomagok a „magán TB” nyugalmát adják a beteg és a családja számára, hiszen ha gyógyászati ellátásra szorulna annak a költségei már rendezve vannak.
• Kezelés külföldön: Vannak olyan csomagok, amelyek lehetővé teszik a külföldi gyógykezelés lehetőségét is, ilyen esetekben pl. magyar nyelvű call-centert is biztosítanak.
• Második orvosi vélemény: Bizonyos – Magyarországon kevésbé ismert – betegségek esetén lehetőség van nemzetközi második orvosi véleményre, aminek birtokában a külföldi diagnózisok alapján a beteg idehaza is meg tudja kapni a minőségi és a legrövidebb gyógyulási időt garantáló kezelést.

A magánklinikai biztosítási csomagok választásakor a kizárásokra és a limitekre érdemes figyelmet fordítani. Aki jól összerakott egészségbiztosítási csomagot szeretne, mindenképp forduljon szakemberhez

– ajánlja Kali József.

Hol vannak a kiskapuk, a buktatók? Mi az, amit semmi esetre se hagyjunk figyelmen kívül, ha magánegészségügyi csomagban gondolkodunk?

Alapvetően embere válogatja, hogy kinek-kinek melyik egészségbiztosítási csomag a megfelelő. Ehhez tisztában kell lenni az ügyfél egészségi állapotával. Ha pusztán csak díj alapján választunk egy kedvező vagy akár akciós díjú csomagot, könnyen előfordulhat, hogy – egy nagyon kedvezőnek tűnő szolgáltatási csomag esetében – pont a bővített ellátásnál alkalmazott limit miatt kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy csak részben fogja fedezni a kiadásainkat.

Egyes gyógykezelések ára a csillagos egekben van

Amennyiben igénybe kell venni pl: egy onkológiai vizsgálatnál alkalmazott PET/CT szűrést, akkor ez az egyetlenegy vizsgálat, akár 380 ezer forintba is kerülhet. Viszont ez az egy vizsgálat mutatja ki az akár már néhány milliméteres rosszindulatú elváltozásokat is. Egyes gyógykezelések ára a csillagos egekben van, ami így komoly anyagi terhet róhat a családi kasszára. Ilyen esetekben egy egészségbiztosítás remek megoldást tud kínálni.

Az egészség a szerencsénk. Egy betegség esetén minél hamarabb szeretnénk tudni, hogy mivel nézünk szembe.

– zárja gondolatait Kali József

Ez is érdekelheti:

• Ennyi: Ha megéljük a nyugdíjas kort, a túlélés kockázatát is kezelni kell

Kali József

NÉVJEGY Személyes pénzügyi tanácsadó, pénzügyi coach. 21 éve foglalkozik pénzügyi és biztosítási tanácsadással, több mint kétezer háztartással tart fenn szoros kapcsolatot. Több, mint 10 éve tagja az Egymillió Dolláros Kerekasztalnak, mint független és nemzetközi szervezetnek, melynek tagjai kivételes szakmai tudásukról, szigorú etikai normáikról tesznek tanúbizonyságot. Segítséget nyújt a személyes és családi pénzügyek megtervezésében; a hosszú távú stabil jövő megalapozása érdekében tanácsokkal segít kialakítani a jövedelmek okos elosztását és a kiadások visszafogást. Ügyfeleivel még évek múltán is folyamatos bizalmi kapcsolatot tart fenn, mivel az emberi életút során jelentkező tipikus anyagi problémákra, kihívásokra (pl. lakásvásárlás, tanulás, egészség, nyugdíj stb.) is személyre szabott megoldásokat kínál.

(x) Szponzorált tartalom, a cikk megjelenését a JOE Bt. támogatta.

A várakozásoknak megfelelően 2017 rekordévet jelentett az OTP Egészségpénztár számára az egyéni befizetések terén

A 2016-os 27 százalékos bővülést követően ugyanis a múlt évben több mint 36 százalékkal, 5,65 milliárd forintra nőtt az egyéni tagok által egy éven belül befizetett összegek nagysága. Studniczky Ferenc, a pénztár ügyvezető igazgatója elmondta:

• A munkáltatói befizetés tavaly mintegy 3,73 milliárd forintot tett ki, ez 41 százalékkal kevesebb az előző évinél. Így 2017-ben a pénztár bevétele összesen 9,38 milliárd forint volt, hasonlóan az előző évihez.
• A 2017-es év több szempontból is történelmi volt az OTP Egészségpénztár számára. A pénztárhoz érkező egyéni befizetések 5,65 milliárd forintos összege tavaly először és mindjárt 57 százalékkal meghaladta a munkáltatói hozzájárulások összegét.
• A rendkívüli eredményhez nagyban hozzájárult a pénztár valaha volt legeredményesebb hónapja, 2017 decembere, amikor több mint 1,759 milliárd forint érkezett az egyénektől és a munkáltatóktól összesen a kasszába.

A befizetések és kifizetések egyensúlyban vannak, évente 9-10 milliárd forintot tettek ki mindkét oldalon. A kifizetéseket tekintve tavaly a gyógyszertári felhasználás 4,9 milliárd, a magánegészségügyi költés 2,2 milliárd, míg a gyógyászati segédeszközök finanszírozása 1,9 milliárd forintot tett ki.

– mondta a főigazgató.

Az OTP Egészségpénztár stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Budai Egészségközponttal

Dr. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgatója arról beszélt, hogy az utóbbi tíz évben minden évben ügyfélkörük kétszámjegyű bővülését tapasztalták. Tavaly több mint 18 ezer új privát páciens jelentkezett az intézményben.

A főigazgató újságírói kérdésre elmondta: a múlt évben az egészségközpont árbevétele elérte a 6,76 milliárd forintot, ami mintegy 1,2 milliárd forinttal haladta meg az előző évit és hasonló növekedésre számítanak az idén is.

A pénztárszövetséghez tartozó önsegélyező és egészségpénztárak vagyona 52,1 milliárd forint volt tavaly és 39,5 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra

Az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei 35 százalékkal, az egészségpénztáraké 44 százalékkal nöttek

Kravalik Gábor kifejtette: a pénztártagok elégedettek a kasszákkal, ennek tudható be, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések összege 2017-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, ami éves szinten 25 százalékos emelkedés, az önsegélyező és egészségpénztárak tagjainak egyéni befizetései 23,2 milliárd forintot tettek ki 2017-ben, ami 44 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi összeget.

• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak tavaly 1 millió 54 ezer tagjuk volt, az önsegélyező és egészségpénztárak taglétszáma 853 ezret ért el, a tagok száma mindkét pénztártípus esetében stagnált.
• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egy tagra eső átlagvagyon 1,22 millió forint volt.
• Az egészségpénztárak esetében a tagok az elmúlt év során 7,3 millió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különböző szolgáltatásokért, esetenként átlagosan több mint 5300 forintot.

Tavaly a munkáltatói befizetések mindkét pénztártípusnál csökkentek – idén jobb eredményeket várnak

• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves szinten mintegy 5 százalékkal, az önsegélyező és egészségpénztáraknál pedig közel 40 százalékkal – tette hozzá az elnök.
• A pénztárszövetség szakértői szerint a munkáltatói hozzájárulások visszaesése alapvetően azzal magyarázható, hogy 2017-ben a korábbinál magasabb adókulcs volt érvényben a béren kívüli juttatásként adható cafeteria-elemre.
• A 2018. évi adóváltozás, miszerint a pénztári tagsághoz adható hozzájárulás adóterhelése közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent, javíthat a munkáltatók hozzáállásán – mondta az ÖPOSZ elnöke.

Remélik, hogy az öngondoskodáshoz idén is sokan választják a majd pénztári megoldásokat 

Kravalik Gábor megjegyezte: az ÖPOSZ szerint még sokan gondolják úgy, hogy a munkáltatójuk segítségével tudják megkezdeni a takarékoskodást. Bizakodásra adhat okot a jövedelmi viszonyok javulása is:

A pénztárszövetség abban bízik, hogy a nettó fizetések emelkedése miatt még többen választják az öngondoskodást a pénztári megoldások segítségével

– fűzte hozzá.

Fotó: Freepik

Komoly múltra tekint vissza az MKB Egészségpénztára

A közlemény szerint az MKB Egészségpénztár 1998-ban, Országos Közlekedési Egészségpénztár néven kezdte működését, 2003-ban vette fel az MKB nevet. 2005-ben beolvadt az akkor 17 ezres tagságú MKB Egészségpénztárba a közel 18 ezer fős Talizmán Egészségpénztár, így duplájára nőtt a tagok száma. Az akkor a középmezőnybe tartozó pénztár 2008-ban már az első három legnagyobb közé került, majd 2016-ban, a Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztárral történő egyesüléssel, ismét jelentősen nőtt a tagok száma.

Kiaknázhatják a szinergiákat, a pénztár többletszolgáltatásokkal bővítheti portfólióját

Nagyiványiné Fodor Katalin, az MKB-Pannónia ügyvezető igazgatója a közleményben kifejti: az újabb stratégiai lépésnek köszönhetően kiaknázhatják a szinergiákat, a pénztár többletszolgáltatásokkal bővítheti portfólióját, speciális kedvezményeket is tud nyújtani saját egészségügyi szolgáltatója, a Dimenzió Egészségközpont által.

Kitért arra is, hogy az emberek felismerték az egyéni takarékosság fontosságát. Tavaly az egyéni befizetések összege közel 30 százalékkal nőtt az előző évhez képest, arányuk, a tagdíjakon belül, a pénztár életében először nagyobb volt a munkáltatói támogatásokénál, minden 100 forint tagdíjból 62 forintot a tagok fizettek be egyénileg.

A pénztártagok és a munkáltatói partnerek a további részletekről ide kattintva tájékozódhatnak.