Honnan jött az egészségbiztosítás, miért kezdett el pont ezzel a termékkel foglalkozni?

Láttam benne fantáziát. Mivel az állami egészségügyben már régebben is voltak fennakadások – és ezzel párhuzamosan sokan szertettek volna nyitni a magánegészségügy felé – úgy gondoltam, hogy ez egy jó kopogtató termék. Azok az egészségbiztosítások, amelyek járóbeteg ellátásról, kritikus betegségek finanszírozásáról, illetve különféle műtétekről szólnak, már tíz éve is piacképesek voltak, így elkezdtem velük foglalkozni. Akkor persze még nem sejtettem, hogy egy napon ez a szolgáltatás nekem is „jól fog jönni”.

Ma egyértelműen úgy gondolom, hogy a pénzügyi tudatosság mellett az egészségügyi tudatosságot sem ártana fejleszteni.

– vélekedik Bődy István.

Mire gondol pontosan, van esetleg olyan konkrét javaslata, amivel fejleszteni lehetne az egészségügyi tudatosságot? 

Az egészséges életmód – táplálkozás, testmozgás – ma már egyre jobban megjelenik az embereknél, de ez önmagában még kevés. Egy másik szemszögből is meg kell vizsgálni az egészséggel kapcsolatos dolgokat, hogy minden oldalról meglegyen az az információ, aminek birtokában még a saját kezünkben lehet az egészségünk fenntartása.

Engedjen meg nekem egy példát. Nézzük meg a pl. a labdajátékokban látható rendszereket. Van külön koncepció a védekezésre és a támadásra is. A kettő egymás nélkül nem működne, ezeket is össze kell hangolni. Egy jó védekezés adja meg a fenntartható stabilitást a csapatnak, sőt, sok esetben a jó védekezés az első lépése a támadásnak. A támadójáték adja meg mindig azt, hogy még eredményesebbek legyünk.

Ugyanez a tudatosság és szemlélet fontos az egészségünknél is. Ha csak elmegyünk edzeni vagy próbálunk egészségesen étkezni – támadás –, akkor az még nem elegendő, hiszen foglalkoznunk kell az eddigi életvitelünk és a gének adta adottságaink következményeivel is – védekezés –, amiket a testünk a szerveink egy idő után már kezdenek megérezni.  Ezen a területen kellene a legnagyobb nyitottság arra, hogy a meglévő adottságainkat és a múltunk következményeit jól kezelve lehessen kialakítani azt az életmódot, ami az elkövetkezendő életszakaszaink egészségben történő megélésére adják meg a lehetőséget.

Jól értem, hogy a prevenciónak kellene lenni az első lépésnek a tudatosság felé vezető úton?

Igen, jól érti, egyértelműen a prevenció a legfontosabb. Ugyanakkor, itt hoznám be az egészségbiztosítási szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket is, hiszen így van lehetőség megfelelő szakemberek segítségével időben megvédeni az egészségünket és az életünket. Ezen a területen talán a legelső blokk a fejlődésben az árérzékenység, egyéni szinten nem feltétlen tudják vagy akarják megfizetni a szolgáltatásokat az emberek – ezáltal saját magukat zárják ki minden további információból, lehetőségből – persze, ha baj van, akkor már minden pénzt megér, hogy gyorsan és jó kezekbe kerüljön az ember, de az esetek jelentős részében, ezek már későn következnek be. Sajnos nehezen tudják még ma is elfogadni az emberek azt, hogy ezekért külön kell fizetni, hogy ezeket nem lehet megváltani a befizetett adóink terhéből.

Az egészségbiztosításra, úgy kell rá tekinteni, mint egy általányra – mint egy „egészség casco-ra” – ami, segíteni fog – mind szolgáltatásban, mind pénzügyi finanszírozásban –, ha bajba kerülünk.

– magyarázza Bődy István.

Azt is tapasztalatom, hogy sokszor elvi okok miatt nem megyünk orvoshoz: „velem ez úgysem történhet meg” – gondolják sokan, míg mások úgy vélekednek, hogy „az orvos majd biztosan talál valamit”. A helyezt azonban az, hogy az autónkat is átnézetjük utazás előtt és ha a szerelő azt mondja, hogy a fékcső elrepedt, akkor fel sem merül, hogy ezt megvétózzuk, azonnal megjavíttatjuk.

Ha az orvos talál valamit, akkor azt nem azért mondja, hogy költségekbe verjen minket, hanem hogy idejében megoldja a problémát.

– teszi hozzá Bődy István.

Egy szűrő-, vagy kontrollvizsgálat nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint baj esetén – hónapokkal később – egy műtét, ami akkor már elkerülhetettlenné válhat.  Sőt itt nem csak a további költségeket spóroljuk meg azáltal, hogy komolyan vesszük a testünk jelzéseit, hanem konkrétan időt, életet nyerünk.

Mennyire vevők az egészségbiztosításra a hazai KKV-k illetve a multi cégek vezetői? Mennyire van kultúrája az egészségvédelemnek az üzleti világban Magyarországon?

Az üzleti vállalkozások természetesen rendelkeznek különféle biztosításokkal, de jellemzően a legnagyobb értékteremtőkre – azaz a humán erőforrásokara – nagyon ritkán kötnek biztosítást, miközben munkavállalói oldalon erre a juttatási elemre, egyre nagyobb az igény. Munkáltatói oldalon sokszor a többletkiadást látják a szolgáltatások díjaiban, viszont nekem – mindezek ellenére – sikerült szemléletváltást elérnem és több mint hatezer munkavállaót beléptetni a különféle egészségbiztosítási és egészségpénztári programokba. A döntéshozók megértették, hogy itt nekik kell lépni:

Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a munkából kieső kollégák miatti veszteség megközelítőleg azonos vagy több esetben magasabb, mint az egészségbiztosításra fordított díj.

– mutat rá Bődy István.

Sajnos még mindig kevés az olyan munkáltató, aki ezzel foglalkozik, pedig a munkavállalók számára juttatásként adott egészségbiztosítás esetén olyan veszélyközösségek jönnek létre, amelyek által az egy főre vetített díj lényegesen kedvezőbb, a kárhányad pedig alacsonyabb lesz, mintha magánszemélyként és/vagy családilag rendelkeznének egészségbiztosítással. A preventív szűrésekkel elébe lehet menni a betegségeknek és minden kezelhetőbbé válik a cégek számára.

Az előbb említett biztosítási szemléletváltáshoz a munkáltatók bevonása – illetve rajtuk keresztül a potenciális ügyfelek edukációja – mennyire járható út? Mennyire tudja ilyen módon elérni az ügyfeleket?

Mint említettem több mint hatezer embert léptettem már be különféle egészségbiztosítási programokba. Nekem az a személyes küldetésem, hogy minél több családhoz tudjam eljuttatni a biztosítási védelmet és így megadni nekik azt a szemléletet, hogy foglalkozzanak az egészségükkel. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ott legyek a multiknál és a KKV szektorban, hogy erről személyesen is beszélni tudjak. Előadásokat tartok és egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítok mindenki számára, aki részese az általam összeállított egészségprogramnak.

Az egészségbiztosítás létjogosultsága abban rejlik, hogy ez nem költséget, nem kiadást jelent a munkáltatónak, hanem épp ellenkezőleg: értéket teremt a munkavállaló felé.

– magyarázza Bődy István.

Nincs annál nagyobb érték egy cég életében, ha a munkatársai szellemi, mentális és fizikális értelemben is egészségesek és motiváltak. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók biztosítsák azt a lehetőséget, amin keresztül képesek odafigyelni magukra a munkavállalók. Ugyanis maguktól nem mennek el minden esetben időben orvoshoz, ha szükséges lenne. Nem akarnak szabadságot vagy fizetés nélküli napokat kivenni az emberek. Ezért inkább halogatják a vizsgálatokat, ami viszont egyértelműen struccpolitika és egy láthatatlan kockázat mindenki számára.

Azt gondolom, hogy ma már a cégkultúra részét kell, hogy képezze az: egészséges életmód, a prevenció, a szűrővizsgálatok és a szakorvosi ellátások biztosítása. Ehhez viszont mindenképp be kell vonjam a cégvezetőket a közös gondolkodásba.

Beszéljünk a pénzről! Tudom, hogy rengeteg mindentől függ, de nagyjából mennyibe kerül most egy egészségbiztosítás? Mekkora kiadást jelent ez a cégeknek?

Ha megnézzük a jelenlegi munkabéreket, illetve egy átlagos kkv vagy multi működési költségeit, akkor körülbelül annyiba kerül, mint egy gomb a kabáton, elhanyagolható. Hozzáteszem viszont, hogy gomb nélkül a kabát értéke sem ugyanaz, mivel a gomb egy „láthatatlan érték”. Az egészségbiztosítás is nagyjából eszerint az analógia szerint működik.

Ha cafeteriába – vagy béren kívüli juttatásként – valaki 10 ezer forint értékben kap pl. közlekedési bérletet az pont ennyit ér: 10 ezer forintot. Viszont, ha ugyanezért az összegért egészségbiztosítást kapna, akkor betegség esetén milliós nagyságrendben is igénybe lehetne venni különféle egészségügyi szolgáltatásokat.

Vajon, ha betegek vagyunk mi a nehezebb, 10 ezer forintért közlekedési bérletet venni vagy kifizetni a kezelések, a műtétek árát?

– teszi fel a kérdést Bődy István.

Hadd válaszoljak erre egy költői kérdéssel, önnek van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalata? Úgy gondolom, hogy igen…

2019-ben valami megváltozott, ugyanis kaptam egy agyi infarktust, 2021-ben rákos lettem. Mind a két esetben az mentette meg az életemet, hogy volt egészségbiztosításom.

– emlékszik vissza Bődy István.

Az egészségbiztosítás nem csak azért volt fontos, mert átvállalta a biztosító a pénzügyi kötelezettségeim jelentős részét, hanem mert kaptam időpontokat várólista nélkül is. Pár nap alatt mindenhova eljutottam, a legjobb orvosok a legjobb feleszerelésekkel vizsgáltak meg és ennek köszönhetően maradtam életben. Ha nem lett volna egészségbiztosításom, azt sem tudtam volna, hogy merre induljak el.

Ma már hálás vagyok a sorsnak azért, hogy megtapasztalhattam mindazt, ami velem történt és természetesen azért is, hogy túléltem ezeket a majdnem tragédiákat. Erősebben, magabiztosabban és talán hitelesebben is tudom képviselni az egészségmegőrzésbe fektetett hitemet.

– hangsúlyozza Bődy István.

Én biztosítási tanácsadó vagyok, de az élet úgy hozta, hogy ügyfél lettem. Sok nehéz megélésem volt az életemmel és az egészségemmel kapcsolatban az elmúlt pár évben, de a biztosító fogta a kezem. Amikor ügyfélként megélem, hogy nem vagyok kiszolgáltatott és nem maradok egyedül, akkor az egyfajta garancia az életemre. Ma már nem csak hivatásként tekintek a munkámra, hanem egyfajta küldetésként is. Rengeteg feladatom van, ezért mindent megteszek, hogy mindenki számára biztosítani tudjam azt, hogy: az egészsége legyen a legjobb befektetése – zárja gondolatait Bődy István.

Hamarosan folytatjuk a beszélgetést Bődy Istvánnal a biztosításokról, a következő részben a sportrolói mentorprogramról lesz szó!

A szövetségi Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) tavalyi adatokról szóló gyorsösszefoglalója megállapítja, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 11 százaléka számított dohányosnak 2022-ben. 2021-ben és 2020-ban a hasonló felmérés még a felnőttek 12,5 százalékát sorolta a rendszeresen dohányzók körébe.

A felmérés megjegyzi, hogy 1962-ben még az amerikai felnőttek 42 százaléka dohányzott, arányuk a dohányzást visszaszorító intézkedésekkel párhuzamosan évtizedek óta fokozatosan mérséklődik.

A CDC jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az elektromos cigarettát használók aránya 2022-ben 6 százalékra növekedett az azt megelőző évben regisztrált 4,5-ről.

A tizenévesekről szóló hasonló felmérés szerint az amerikai középiskolások 2 százaléka mondja magát hagyományos értelemben vett dohányosnak, miközben 4 százalékuk rendszeresen használ elektromos cigarettát.

Nyitókép: unsplash

Szigeti Tamás elmondta, július végére, augusztus elejére várják a parlagfű virágzását, de aki allergiás a virág pollenjére, annak már most is okozhat tüneteket.

Hozzátette: a növény növekedési üteme változatos képet mutat az országban, az aszályos időszak is visszavetheti a fejlődését, de jelentősen nem változtat rajta.

A szakértő megemlítette az NNK tavalyi felmérését, amely szerint az allergiások csupán tíz százaléka kezdi el időben szedni – a pollenszezon előtt két héttel – a gyógyszereit.

Magyarországon 3,5 millióra tehető az allergiások száma, közülük 1,5 millióan a parlagfű pollenjére érzékenyek.

Kovács Tamás Attila, az idén 20 éves OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, 2002 óta több mint félmillióan fordultak meg pénztárukban, jelenleg pedig 311 000 tag gyarapítja náluk megtakarításait. A befizetések összege tavaly meghaladta a 15 milliárd forintot, ami 19 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi összeghez képest.

A közlemény szerint az OTP Egészségpénztár tagjai 2021-ben összesen 15 milliárd forintnyi befizetést használtak fel, amiből több mint 4 milliárd forintot különböző magánegészségügyi célokra költöttek. Ez öt év alatt több mint kétszeres bővülést jelent.

Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta, tapasztalatuk szerint a járványhelyzetet követően még többen szeretnék az állami egészségügyben elérhető szolgáltatásokat magánegészségügyi megoldásokkal kiegészíteni. A Budai Egészségközpont egyéni bevételeinek kétharmadát továbbra is saját zsebükből fizetik a páciensek, a biztosítói és egészségpénztári finanszírozás aránya az utóbbi három-négy évben stabilan 30-35 százalék között alakult.

A közlemény szerint tavaly az OTP Egészségpénztárhoz érkező egyéni befizetések több mint 20 százaléka mobileszközökön keresztül érkezett.

A szektort érintő trendek kapcsán Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője a közleményben kiemelte, az elmúlt években szinte valamennyi területet elérte a digitalizáció folyamata. Az OTP Egészségpénztárhoz online felületeken keresztül érkező egyéni befizetések összege több mint 25 százalékkal emelkedett 2020 és 2021 között.

Az OTP Egészségpénztár befizetéseinek összege 2022 első negyedévének végéig elérte a 3,6 milliárd forintot. A pénztár arra számít, hogy az egészségtudatosság és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tudatosság fejlődésével a következő években újabb rekordok születhetnek az egészségügyi öngondoskodás terén.

– írják a közleményben.

Az elkövetkező napokban akár 30 fokot is mutathatnak a hőmérők.

A szervezetünk még nem alkalmazkodott ehhez az időjáráshoz, ezért jobban kell figyelnünk a meleg szervezetünkre gyakorolt hatásaira. A hirtelen jött felmelegedés különösen veszélyes lehet a krónikus betegekre, az idősekre, és vigyázni kell a gyerekekre is – ismertette az NNK, megjegyezve: a nagy meleg az egészséges felnőttek szervezetét is megterhelheti.

Az NNK azt ajánlja: különösen a déli órákban mindenki keresse a hűvösebb, árnyékos helyeket, 11-15 óra között 10-15 percnél ne töltsön több időt a napon, és gondoskodjon a megfelelő folyadékfogyasztásról.

Varga Mihály a gyógyszereket, étrendkiegészítőket és kozmetikumokat gyártó Bioextra Zrt., valamint a csomagolóipari termékeket előállító Nordfilm Packaging Kft. csarnokavatóján kiemelte: a két projekthez a kormány közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá.

Jó befektetés ez, melynek köszönhetően az érintett vállalkozások fejlődése a várost és az országot is gazdagítja.

– jegyezte meg.

Lónyai Pál, a Bioextra Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója cége projektzáró ünnepségén elmondta: több mint 30 éve működő családi vállalkozásuk egy 540 millió forintos beruházásnak köszönhetően megkétszerezte gyógyszeralapanyag gyártó kapacitását. A fejlesztéshez a kormány 430 millió forint támogatást nyújtott, mely lehetővé teszi a társaság eddiginél hangsúlyosabb exportpiaci jelenlétét.

Nagy-Kaszap László tulajdonos-ügyvezető igazgató, a 72 embert foglalkoztató Nordfilm Packaging Kft. üzemavató rendezvényén kiemelte: a koronavírus-járványra vállalkozásuk egy kontakt nélküli használatot lehetővé tevő kézfertőtlenítő csomagolás kifejlesztésével válaszolt, melynek gyártását a most átadott, 350 négyzetméteres új gyártócsarnokában kezdheti meg a vállalat. Jelezte: az előállított csomagolások teljes egészében újrahasznosíthatók. A várhatóan 25 új munkahelyet is teremtő, csaknem 630 millió forintos beruházást a kormány félmilliárd forint támogatással segítette – közölte hozzátéve: a fejlesztésnek is köszönhetően a társaság idei, várhatóan 2 milliárd forintot meghaladó árbevétele reményeik szerint 2022-ben megduplázódik. (FOTÓ)

A közlemény szerint e szempontok érvényesítése Magyarországon azért is különösen időszerű, hiszen az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról, 19,9 százalékra nőtt a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, és ez a ráta 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama: a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek – tették hozzá.

Azt, hogy ezen a téren van lehetőség az előrelépésre, jól mutatja, hogy az idősek egészségi állapotáról készült uniós felmérésben Magyarországon az idősek 29 százaléka ítélte nagyon rossznak egészségi állapotát 2019-ben, miközben az EU átlagában 18,8 százalék nyilatkozott így. Eközben a magyarok mindössze 19,1 százaléka minősítette jónak egészségi állapotát, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával – írták.

A tényezők között említik azt is, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is Magyarországon az egyik legalacsonyabb.

A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU-átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka mozog rendszeresen – áll a közleményben.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk.

Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.

– magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik.

A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás.

– mondta.

Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.

A koronavírus okozta járványt megelőzően a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást az NN Biztosító friss kutatása* szerint. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 során sem, sőt a magánellátást igénylők 13 százaléka most először élt ezekkel a lehetőségekkel. Ebben nagy szerepet játszhat a pandémiás helyzet, ahogy a járvány miatt a diszkrétebb, kevesebb beteget fogadó, biztonságosabbnak vélt szolgáltatókat keresték az emberek.

A magánellátás népszerűségét azonban az információhiány és a megszokás mellett egy fő tényező fogja vissza: az ellátások költsége. A válaszok tanúsága szerint a legutóbbi magánegészségügyi ellátás igénybevétele az érintettek 59 százalékának volt anyagilag megterhelő. A megkérdezettek az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint ez a ráfordítás egyértelműen magasabb volt, mint előző években. Ráadásul nem csak a pénztárnál hagyott összeg jelentett komoly megterhelést, hanem a műtéti felépülés időszakában jelentkező jövedelemkiesés is.

Az anyagi terhek súlyosságát még érezhetőbbé teszi, hogy a megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17% fizetett egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról. A magyar 20-65 éves internetezők csupán 24%-ának van a családjában egészségügyi biztosítás, közülük is 15% rendelkezik ilyen saját biztosítással. A legfőbb érv számukra a biztosítás megkötése mellett a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsággal a kérdezettek 23%-a rendelkezik – itt az adójóváírás, a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási mód a fő vonzerő.

Az elmúlt másfél évben mind megtanulhattuk, hogy bármikor adódhat olyan váratlan helyzet, amikor speciális vagy magánellátásra lehet szükségünk. Mivel azonban a költségek továbbra is nagy terhet jelentenek a többség számára, szolgáltatóként felelősségünk megkönnyíteni az ellátáshoz való hozzáférést.

– fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az NN Biztosító most megújított műtéti és kisebb sebészeti beavatkozások kiegészítő biztosításával is ez a célunk: új elemekkel frissítettük a téríthető műtétek és sebészeti beavatkozások listáját. Emellett akár a teljes családra is kibővíthetővé tettük a biztosítási fedezetet, hogy komplett biztosítási védelmet nyújthassunk ügyfeleinknek – tette hozzá a elnök-vezérigazgató.

 A felmérésben résztvevők 12%-a már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ezt az opciót kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába. A többség magát biztosítaná, de az érdeklődők közül sokan (58%) gondolkoznak a családra köthető egészségbiztosításokban is. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosításkötési hajlandóság jellemzően a gyerekesek körében magasabb.

A szakértő elmondta: kormányrendelet sorol fel 18 betegségcsoportban mintegy 700 betegséget, amelyek igazolt megléte esetén a betegek a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vehetnek igénybe havonta; idén ez 8050 forint, éves szinten 96 600 forint.

Célszerű a munkáltatónál nyilatkozni a betegség meglétéről, akkor az adóelőleg megállapításánál figyelembe veszik a havi összeget, és nem kell az év végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adóbevallás-tervezetet módosítani – jelezte.

Bajusz Dániel kiemelte, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben régóta benne van ez a lehetőség, de az adójóváírás önellenőrzéssel öt évig visszamenőleg is érvényesíthető, ha valaki nem tudott róla, vagy a betegsége újonnan került a listára.

A kormányrendelet értelmezésében segítséget adhatnak az érintetteknek a háziorvosi rendeléseken vagy szakrendeléseken, de sok munkáltatónál a könyvelési-bérszámfejtési osztályon dolgozók is tudnak információt adni – tette hozzá.

Nyitókép: Unslpash.