A kutatás szerint ha középkorúként aktív életet élünk, megfelelően táplálkozunk, ügyelünk az egészséges testsúly fenntartására, mellőzzük a dohányzást, valamint normális keretek között van a vérnyomásunk, a koleszterin- és vércukorszintünk, azzal csökkenthetjük az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kialakulásának esélyét a későbbiekben.

Az előzetes eredményeket az Amerikai Neurológiai Akadémia éves találkozóján mutatják be Bostonban. A kutatók több ezer amerikai nő életét követték nyomon mintegy húsz évig. A tanulmányhoz 13 720 alany adatait vették fel, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 54 évesek voltak. Tizenhárom százalékuknál (1771 fő) állapítottak meg demenciát az idő előrehaladtával.

„Mivel ma már tudjuk, hogy a demencia évtizedekkel a diagnózis felállítása előtt elkezdődhet az agyban, fontos, hogy megismerjük, miként befolyásolhatják a középkorúak szokásai az időskori demencia kockázatát” – magyarázta Pamela Rist, a bostoni Brigham and Women’s Kórház megelőző orvostudományi részlegének munkatársa.

„A jó hír az, hogy a középkorúak egészséges életmódja a későbbi demencia kockázatának csökkenéséhez vezethet” – tette hozzá.

Kínai kutatók hasonló megállapításra jutottak a múlt hónapban, jelezve, hogy az egészséges életmód – például a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a kártyázás és a legalább heti kétszeri társasági élet – együttesen segíthetnek lassítani a memória hanyatlásának ütemét és csökkenteni a demencia kockázatát.

A demencia a világ egyik legnagyobb közegészségügyi veszélye. A betegséggel élők száma az előrejelzések szerint 2050-re világszerte csaknem megháromszorozódik, és 153 millióra emelkedik. Szakértők szerint a betegség minden közösségben, országban és kontinensen jelentős és gyorsan növekvő fenyegetést jelent a jövőbeli egészségügyi és szociális ellátórendszerekre.

Nyitókép: Unsplash / Pexels.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták. Szabó Attila, Berkes Tímea, Ihász Ferenc és Köteles Ferenc cikke a kutatás eredményeiről a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban jelent meg – közölte az egyetem csütörtökön az MTI-vel.

Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt.

A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.

Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója és munkatársai ezért két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait.

Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató számára levetítettek egy 25 perces, hahota jógaórát bemutató videót. A kísérletben a szakemberek pulzusmérő öv segítségével megfigyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel.

Az eredményekből megállapították, hogy a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.

A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.

A két vizsgálatot összegezve a kutatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők számára.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk.

Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.

– magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik.

A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás.

– mondta.

Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.

A korábbinál egyre több ember betegszik meg és hal meg elbutulás miatt a világon. 2000 és 2019 között a demencia aránya 86 százalékkal nőtt, miközben az általa okozott elhalálozás több mint megkétszereződött, ami részben az élettartam meghosszabbodásával és a népesség idősödésével magyarázható. Bizonyítékok vannak arra, hogy életmódi és környezeti okok, köztük a légszennyezés, a túlzott alkoholfogyasztás és a traumás agysérülések szintén szerepet játszhatnak – olvasható az Amerikai Geofizikai Szövetség közleményében.

Muye Ru, a Duke Egyetem és a Columbia Egyetem kutatója és kollégái a légszennyezés szerepét vizsgálták a demenciás esetek növekedésében.

A már létező szakirodalmat kutatták, hogy kapcsolatot találjanak a szálló por – pm 2,5 – és az elbutulás között. A szálló por természetes és ember által előidézett forrásokból, mint a gépkocsik kipufogógáza vagy az erdő- és bozóttüzek, származhat. Csakúgy mint cigarettából, amelyet belélegez mind a dohányos, mind a dohányfüstöt beszívó nem dohányos. Amikor ezek a szennyezőanyagok a szervezetbe kerülnek, hatással lehetnek a központi idegrendszerre és kognitív rendellenességeket okozhatnak.

A tanulmány készítői szerint kutatásuk azt jelzi, hogy 2015-ban a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott, a leginkább érintett országok Kína, Japán, India és az Egyesült Államok.
Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában a betegség egyre nagyobb terheket ró a társadalmakra, ahogyan növekszik az életszínvonal és a légszennyezés.

A kutatók megállapították, hogy a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.

A tanulmány megállapítja, hogy a légszennyezés az elbutulás egy lehetséges jelentős kockázati tényezője. A kutatók szerint a légszennyezés csökkentése segíthet megelőzni az elbutulást az idősebb népességben, ugyanakkor a kapcsolat egyértelmű bizonyítására jövőbeni kutatások szükségesek.

Szűcs Zsuzsanna azt mondta, hogy a D-vitaminnak többek között fontos szerepe van a növekedésben, a reprodukcióban, az anyagcserebetegségek megelőzésében, a csontrendszer egészségének megőrzésében és a csontok rugalmasságának biztosításában.

Gyermekkorban különösen nagy jelentősége van a megfelelő D-vitamin bevitelének, mert hozzájárul az ásványi anyagok beépüléséhez a szervezetbe

– ismertette.

Tudatta, hogy a gyerekeknek kortól függően 400-1000, a felnőtteknek 2000-2500 nemzetközi egység bevitele javasolt, de például az elhízottaknak és az időseknek ennél is többre lehet szükségük.

Az étrendkiegészítők mellett a D-vitamin bevihető bizonyos ételekkel is – például halakkal, tojássárgájával, D-vitaminnal dúsított joghurtokkal, margarinokkal -, de pólóban és rövidnadrágban 10-15 perc napon töltött idő is elegendő – mondta az MDOSZ elnöke.

Felmérést készített a Viblance

Valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb hazai közvélemény-kutatása zárult le április elején a reggelizési szokásokkal kapcsolatban, a Viblance felhívására ugyanis több mint kilencezer nő válaszolt az étkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Tudtad?

• A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból nem hiányozhat.
• Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul.
• A reggeli elhagyása az energiabevitel csökkenéséhez vezethet, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek reggelente. Elvben ezt a legtöbben tudjuk, ám gyakorlatban kevésbé tartjuk magunkat hozzá.

A kutatásból kiderült, általánosságban vizsgálva a kitöltők 85 százaléka kezdi reggelivel a mindennapokat.

A reggelizésre igennel válaszolók számára az egészség és a finom íz messzemenően a két legfontosabb tényező szemben az árral és azzal, hogy praktikus legyen, azaz könnyen és gyorsan elkészíthető.

Túl sietősen reggelizünk

A magyar nők több mint fele (58 százalék) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalék) reggelizik negyed óránál tovább. Ez megfordul, ha a hétvégeket nézzük: szombaton és vasárnap már a kitöltők 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább.

Kiemelten fontos, hogy a reggelit ne kapkodjuk el, hiszen ez az egyik legfontosabb főétkezésünk.

• A javasolt időtartam minimum 20 perc lenne.
• Szakértők szerint hagynunk kell megfelelő időt a rágásra, nyelésre, mert ha gyorsan eszünk, a gyomrunk képtelen a nagy mennyiséget 5-10 perc alatt megfelelően feldolgozni.
• Ilyenkor kellemetlen tünetek, így például gyomorfájdalom, rossz teltségérzet vagy puffadás is jelentkezhet, ami rányomhatja a bélyegét a napunkra.

Nem mindegy mikor eszünk

A reggeli időpontja sem mindegy:

Kutatások arra jutottak, hogy a metabolizmusnak azzal teszünk a legjobbat, ha két órával ébredés után étkezünk először.

Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a hétköznapokon nehéz, de mégsem lehetetlen feladat.

• Az úgynevezett „ráérős reggelizők” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan előkészítse az ételt és időt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét.
• A fennmaradó 40%-ba tartoznak a „sietős reggelizők”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt.

A „sietős reggelizők” táborát erősítők elsősorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthető és azonnal fogyasztható,

tehát náluk, értelemszerűen, a praktikum fontos szempont.

Sósan vagy édesen? – Reggelizők kontra nem reggelizők

A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit , 46 százaléka pedig az édeset részesíti előnyben, a két tábor pedig szinte fej-fej mellett áll.

• Előbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után előszeretettel.
• Az édesszájúak a müzli és a granola mellett szintén péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását tesznek a tányérra.

A kutatás eredményeinek legnagyobb pozitívuma, hogy a válaszadó nők csupán 12 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem reggelizik és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit.

Az egyáltalán nem reggeliző emberek 87%-a

hajlandó lenne felhagyni ezzel a „rossz” szokásával, amennyiben rátalálna egy egészséges, finom és gyorsan elkészíthető alternatívára.

Van aki mégsem reggelizik

A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törődés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szűk határidős munkák, vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés. Néhányan a túl korai ébredés miatt egyáltalán nem éreznek éhséget és elképzelhetetlennek tartják a korai étkezést.

Tudjuk mire lenne szükség az egészséges életmódhoz, de „az élet közbeszól”

A kapott adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar női lakosság nyitott az egészséges életmód iránt.

Nagy részük hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon.

Erre utal az is, hogy a több mint kilencezer válaszadó jelentős többsége (60,4 százalék) úgy nyilatkozott, fontos az egészsége, de a valóság néha közbeszól. Azaz sokan szeretnének odafigyelni az egészségükre, de törekvéseik ellenére ez mégis gyakran meghiúsul.

Ébreszd fel a benned élő felfedezőt! Arculatot váltott a Viblance

A kutatás eredményei megerősítették a Viblance alapítóinak azon elképzelését, amire a céget a kezdetektől fogva építették:

Az embereknek finom és felesleges összetevőktől mentes , tápláló alternatívákra van igényük.

A nemrég teljeskőrű arculatváltáson keresztül ment granolák, müzlik és zabkásák újszerű csomagolása már a felmérés eredményeire is reflektál: a dobozokon megjelenő karakterek közül mindenki megtalálhatja azt, amelyikkel azonosulni tud, és ezáltal közelebb kerülhet az egészséges és finom reggeli élményhez, amit az emberek többsége keres.

Az egyedi arculat vizuális világa felfedezésre hívja a vásárlót, sőt, annál jóval többet sugall: a minden emberben meglévő felfedezőt kelti életre, új irányok keresésére, új célok kitűzésére inspirál. Ráadásul fogyasztást követően a szemet gyönyörködtető dobozok kitűnő dekorációi lehetnek a konyhának is.

Egy olyan arculatot szerettünk volna létrehozni, ami a színek, a formák és képek nyelvén fejezi ki, hogy kik vagyunk és mit gondolunk a világról. Egy mágikus, kincsekkel teli világot jelenít meg, pont úgy, ahogy mi látjuk a valóságot: tele lehetőségekkel, hogy észrevegyük és értékeljük az élet csodáit, hogy alkossunk! A dobozokon megelevenedő karakterek azt a belső békét és harmóniát sugározzák, amit mi is érzünk, amikor megtaláljuk az összetevők tökéletes arányát. De az új külső természetesen nem csak rólunk szól.  Ezt a harmóniát mindenki megtalálhatja a saját életében, ha tudja hol keresse: nem az újdonságokban, hanem minden pillanat újként való megélésében. Csak rajtunk múlik, hogy szürke hétköznapokban vagy színekben pompázó, csodákkal teli világban élünk.

– nyilatkozott Babocsai Zsolt, aki hozzátette: a Viblance új csomagolású termékei április 12-től elérhetők a webshopon és az üzletekben.

Varga Mihály hozzátette, ezúttal vitaminok, azon belül például D-vitamin, fertőtlenítőszer alapanyagok, maszkok és csomagoló anyagok, nővérhívó rendszerek és 3D nyomtatással előállított orvosi eszközök gyártását segítik költségvetési forrásból.

A Pénzügyminisztérium a nyáron indította el az egészségipari támogatási programot, amelyben már 11 magyar vállalkozás indított, együtt 10 milliárd forint értékű beruházást.

A program célja, hogy minél kevesebb egészségipari terméket vásároljon az ország külföldről – mondta a miniszter, aki szerint az önellátás fontossága a járvány első hulláma alatt derült ki, mert amikor a legnagyobb szükség lenne ezekre a termékekere, éppen akkor okoz nehézséget a beszerzésük és így az áraik is jelentősen emelkednek.

Varga Mihály kiemelte, a támogatott beruházások a magyar emberek biztonságos ellátását szolgálják, egyben pedig a munkahelyek védelmét és a gazdaság újraindítását is segítik.

Az egészségipari beruházások listája a Pénzügyminisztérium honlapján elérhető – mondta a tárcavezető.

A Deloitte legfrissebb tanulmányában 13 egészségügyi véleményvezérrel készített mélyinterjút 2019 októbere és decembere között, majd 2020 első két hónapjában 680 orvos részvételével készített reprezentatív kutatást, az Egyesült Államokban.

A jövő egészségügye teljes mértékben átrendezi az ellátórendszerről jelenleg alkotott elképzeléseinket és gyakorlatunkat: a tanulmány szerint a jövő orvostudománya leginkább egy olyan csapatsporthoz hasonlítható, amelyben emberek és gépek működnek együtt, és a páciensek kerülnek a központba, ahelyett, hogy passzív elszenvedői lennének az egészségügynek.

Optimista jövőkép az egészségügyben

Ugyan a felmérés alapvetően az USA-ban élők véleményét tükrözi, ahol évtizedes vitákat és társadalmi problémákat okoz a szociális és egészségügyi ellátórendszer alacsony hatékonysága, a válaszokból optimista kép bontakozott ki a jövőt illetően.

• A megkérdezettek szerint a mesterséges intelligencia, fejlődő robotika, adatvizualizáció és génkutatás jótékonyan hat az orvostudományra, a technológia kiváltja az olyan monoton adminisztratív folyamatokat, mint pl. az adatbevitel és ellenőrzés.
• Komplex adatbázisok alapján lehet majd diagnosztizálni a betegeket: nemcsak a kórtörténet lesz releváns, de olyan táplálkozásra és életmódra utaló adatok is, mint az online vásárlási statisztikák, vagy a lakóhelyi légszennyezettség.
• A gyógyítás holisztikusabb lesz, a döntéstámogatásban szerepet kapnak a globális adathálózatok, a legújabb kutatások, vizsgálatok és kísérletek, melyek információ szintjén lesznek elérhetőek.
• Mindezek miatt egyre nagyobb szerepet kap az orvoslásban a megelőzés, a jelenlegi gyakorlattal szemben, ahol alapvetően a betegség felmerülésekor gyógyítanak.

Nagy változások 10 éven belül

A Deloitte által megkérdezettek fele számít nagy változásokra a következő 10 évben. A 30 vagy több év tapasztalattal rendelkezők gondolják ezt a legnagyobb arányban, 58 százalékuknak ez a véleménye. Az egyik legfontosabb változás az orvosok feladatköreiben lesz:

• A jelenleg orvosok által ellátott feladatok 30%-át nem orvosok is el tudják majd végezni, a munkák 18%-a pedig automatizálhatóvá válik – vélik a válaszadók.
• A megkérdezettek többsége, 65% látja úgy, hogy 5-10 éven belül az lesz a normális, ha az egészségügyi rendszer helyett a páciens rendelkezik saját egészségügyi adataival.

Meg fog változni az orvosok szerepe is, új egészségügyi archetípusok alakulnak ki. A páciensek alapvetően

egy ún. komplex ellátás menedzserrel állnak majd kapcsolatban, akik összefogják a páciensekkel, ellátásukkal, gyógyításukkal foglalkozó különféle szakterületeken aktív szakértők csapatát.

Ilyenek a digitális konzultáns, analitikus tanácsadó és gyakorlati orvos, vagy az őket ellátó és segítő adat és informatikai specialisták és kutatók, illetve a nekik akadémiai és intézményi hátteret biztosító egészségügyi ellátórendszer vezetők. Ennek az új felosztásnak köszönhetően olyan integrált szolgáltatást tudnak majd nyújtani a pácienseknek, ahol azért kaphat nagyobb hangsúlyt az empátia és emberközpontúság, mert a tényleges beavatkozásoknál és folyamatoknál nagyban besegít majd az olyan technológia, mint a mesterséges intelligencia.

Véleményvezérek: üzleti szemlélet, szolgáltatás, ügyfélélmény

A tanulmányban megkérdezett véleményvezérek szerint egyre fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, és az ezekhez szükséges olyan készségek, hogy például az eltérő kulturális hátterű páciensekkel hogyan kell bánni: ezek emelik ugyanis az ügyfélélményt. A távmunkának komoly szerepe lesz, senki nem akar majd órákat ülni a váróban. Szerintük a vezetői ismeretek elengedhetetlenek lesznek a vezető pozícióban dolgozó orvosok számára, őket vezérigazgatói szerepben kell elképzelni. A tanulmány egyértelműen rávilágít, hogy az orvosoknak nagyobb hangsúly kell majd fektetnie az egészségügy és gyógyszeripar gazdasági háttere és nagyobb szükség lesz az üzleti látásmódra is.

Az USA-ban az analitikus képességek egyre fontosabbá válnak, ugyanis több adat áll majd rendelkezésre. Ez akkor is nagyon fontos, ha mesterséges intelligencia áll rendelkezésre, hiszen meg kell érteni a technológia mögött rejlő algoritmust, hogy kritikusak tudjanak lenni azzal szemben, szükség esetén felül tudják írni a javaslatot. Ezek a trendek várhatóan nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is megfigyelhetők lesznek

– tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Orvosok: emberközpontúság, empátia, tanulás

A tanulmányban megkérdezett, több, mint 30 év tapasztalattal rendelkező amerikai orvosok szerint sokkal nagyobb fókuszt kell, hogy kapjon az empátia és az élethosszig tartó tanulás. Ennek fontosságát az idősebb korosztály jobban aláhúzza: a 10 éves munkatapasztalattal rendelkezők közül 19% tartja fontosnak ezt, a 30+ éves háttérrel rendelkezők között viszont már 47% ez az arány.

Szerintük az emberek általában akkor fordulnak orvoshoz, ha már baj van.

Ilyenkor felfokozott érzelmi állapotban vannak, ezért nagyon fontos az empátia és az, hogy az orvosok döntéstámogatóként, tanácsadóként lépjenek fel, segítsék a pácienseket ezekben a nehéz helyzetekben.

A személyes kontaktus, emberi kapcsolat olyan létfontosságú dolog, amit egy mesterséges intelligencia vagy gép egyelőre nem tud megadni. Az amerikai orvosok szerint a technológiai fejlődés mellett kiemelten fontos, hogy az olyan szociális képességeket fejlesszék az orvoslásban, mint a kapcsolatorientált képességek, a történetmesélés, a motivációs coaching és a kulturális kompetencia.

– foglalta össze Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának menedzsere.

A válaszadók szerint a fentiek tükrében érdemes tudatosan készülni a jövőre és nagyobb hangsúlyt fektetni a munkaerő fejlesztésre:

• A gyakori és rövidebb képzésekkel, tréningekkel diverz csapatok építését tűzték ki célul, hogy a dolgozók a megtanult ismereteket folyamatosan be tudják építeni a napi működésbe.
• Fokozottan figyelnek az interperszonális képességek fejlesztésére, az újonnan csatlakozó kollégákat pedig úgy választják ki, hogy megállják a helyüket a jövő egészségügyi rendszerében.

A Deloitte egészségügyi tanulmánya teljes egészében ide kattintva érhető el.

Nyitókép: Pexels.