A rák a második vezető halálozási ok világszerte, és számos daganatos betegségben kulcsszerepet játszanak a kockázati tényezők.

Bár a daganatos betegségek kialakulásának pontos okait az orvosok nem tudják, azzal tisztában vannak, hogy egyes rizikófaktorok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát.

A The Guardian által ismertetett tanulmány szerint a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták meg, hogy ezek a kockázati tényezők világszerte hogyan járulnak hozzá a rákos halálozásokhoz.

Mint a Lancet című folyóiratban publikált kutatásból kiderült, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a magas testtömegindex (BMI) járul hozzá legjobban a rákos halálozáshoz.

A kockázati tényezők évente majdnem 4,45 millió rákos halálesetért felelősek, ami a világ összes daganatos halálozásának 44,4 százalékát teszi ki.

• A férfiaknál az 2019-ben bekövetkezett rákos halálesetek fele (50,6 százaléka, azaz 2,88 millió) a kockázati tényezőkre vezethető vissza.
• A nőknél pedig a rákos haláleseteknek több mint egyharmadában (36,3 százalékában, azaz 1,58 millió halálozásban) játszottak szerepet a rizikófaktorok.

A kutatók eredményeikhez a Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors (GBD) 2019 című tanulmány adatainak elemzésével jutottak.

Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem orvosi karán működő független globális egészségkutató-intézet (IHME) igazgatója, a tanulmány társszerzője szerint eredményeik arra figyelmeztetnek, hogy a daganatos megbetegedések világszerte továbbra is súlyos közegészségügyi problémát jelentenek.

A rákos halálozások vezető kockázati tényezője a nőknél és a férfiaknál is a dohányzás volt, amelyet az alkoholfogyasztás és a magas testtömegindex követett.

A rizikófaktorral összefüggő rákos halálozások legtöbbször légcső-, hörgő- és tüdőrák miatt következtek be. Ezek a kockázati tényezőknek tulajdonítható összes rákos halálozás 36,9 százalékáért voltak felelősek.

• A nőknél a méhnyakrák 17,9 százalékban, a vastag- és végbélrák 15,8 százalékban, a mellrák pedig 11 százalékban vezetett halálozáshoz.
• A férfiaknál a vastagbél- és végbélrák 13,3 százalékban, a nyelőcsőrák 9,7 százalékban, a gyomorrák pedig 6,6 százalékban okozott halált.

Az öt régió, ahol a tanulmány szerint a kockázati tényezők miatt a legmagasabb volt a rákos halálozási arány: Közép-Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika, Latin-Amerika déli része és Nyugat-Európa.

Nyitókép: Unsplash.

A szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek. A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi 6000-re tehető tüdődaganatos halálozást.
A férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya az elmúlt években. Magyarországon 2014 és 2019 között 22,3 százalékról 23,9 százalékra nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül, míg a férfiaké 2009 óta 36,08 százalékról 30 százalékra csökkent.

Ez az aggasztó tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható – írja a szakmai szervezet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban.

A tüdőrák rendkívül agresszíven pusztít, a daganatos betegségek körében ez a vezető halálok, itthon száz emberből kevesebb, mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után. A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre. A legeredményesebb megoldás azonban még mindig a dohányzás abbahagyása – hívja fel a figyelmet a szakmai grémium.

A közlemény idézi Bogos Krisztinát, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója (MTT OSZ) vezetőjét, tüdőgyógyász-onkológust, aki szerint a dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek – emelte ki.

A szakember felidézte, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, időközben további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly eredmény.

A program sikeres folytatása kiemelt jelentőségű napjainkban azért is, mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, aminek következményeként havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Félő, hogy sok esetben emiatt megcsúszik a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontva a betegek esélyei – hívta fel a figyelmet az onkológus.

Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj kihangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben. Minden dohányzó számára fontos üzenet kell legyen, hogy minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre.

Kiriákidídisz felhívta a figyelmet, hogy míg a dohányzás a legelkerülhetőbb egészségügyi kockázat, az EU ambiciózus stratégiát javasol annak visszaszorítása érdekében, mivel uniós statisztikai adatok azt mutatják, hogy a leszokni próbálók nem kapnak elég támogatást.

Az EU célja, hogy 2040-re az emberek kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon, ami a jelenlegi adatokhoz képest 20 százalékos csökkenést irányoz elő. A biztos véleménye szerint, ha a dohányzásról leszokni vágyok megfelelő támogatást kapnak, és sikerül célkitűzésüket keresztülvinni, akkor már legalább a felére csökkenne a dohányzók száma az Európai Unióban.

Kiriákídisz felhívta az uniós tagállamok figyelmét, hogy a dohányzásra vonatkozó uniós jogszabályokat hatékonyabban hajtsák végre, különös tekintettel a kiskorúaknak történő értékesítésre és a dohányzásról való leszokásra irányuló kampányokokra. A biztos arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány okozta halálesetek 50 százalékkal nagyobb arányban sújtották a dohányosokat, így ez a kockázat milliókat késztett a leszokásra.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció

A Semmelweis Egyetem csütörtöki, MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint a 13-15 éves magyar fiatalok harmada próbált már valamilyen dohányterméket, 15 százalékuk rendszeresen dohányzik, 6 százalékuk elektronikus cigarettát használ.

Dombai Brigittát, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika szakorvosjelöltjét idézve azt írták: egyre nő azoknak a 13-15 éve fiataloknak a száma, akik e-cigarettával kezdik a dohányzást, pedig az ugyanúgy kialakítja a fizikai és a pszichés függőséget, és ugyanúgy károsítja a tüdőt, mint a hagyományos cigaretta.

A november 26-án tartandó egészségnapon Dombai Brigitta ezért Alternatív dohánytermékek és a tüdő címmel előadást tart többi között arról, hogy milyen betegségeket okozhat a cigaretta, milyen hatással van a magzatra a passzív dohányzás, és milyen pozitív változásokat hoz a dohányzás abbahagyása.

A szakember szerint minél fiatalabb korban kell elkezdeni az egészségfejlesztést, mert nagyon kevesen szoknak le sikeresen a dohányzásról. Előadásában ezért támpontokat is ad a szülőknek, hogyan kommunikáljanak őszintén gyerekeikkel a dohányzásról.

Az egészségnapon az előadások ingyenesek, de regisztrációkötelesek. A részletes program és a regisztráció a www.semmelweis.hu/250/semmelweis-egeszseg-napok/asztma-allergia-covid-19-kozpontban-a-tudo-betegsegei-november-26 honlapon érhető el.

Nyitókép: Unsplash.

A dohányzás kicsit ez is, az is. A függőséget egyrészt kiválthatja a cigarettában lévő nikotin, másrészt magához a rágyújtáshoz kötődő rituálé és az annak tulajdonított nyugtató, ellazító hatás. Vagyis lényegében a cigaretta gyakran nem más, mint egyfajta megküzdés a minket érő stresszel. A gond persze az, hogy ennek nem az egészséges módja: évente több mint 5 millió ember halálát okozza világszerte. És nem is gazdaságos: a dohányzó kollégák évente átlagosan 2,3 nappal többet hiányoznak a munkahelyükről betegség miatt. Minden költséget összevetve a nikotinfüggőség csak az Egyesült Államokra évente összesen 289-333 milliárd dollárnyi terhet ró.

A megoldás azonban nem az, hogy csúnyán nézünk a pöfékelő kollégákra vagy beszedjük a hamutartókat.

A szankciók helyett sokkal inkább a dolgozók egészségtudatosságra ösztönzése a fontos.

– figyelmeztet Varga Bori, a Fitpuli pszichológus szakértője.

Fontos észben tartanunk, hogy ha az irodai dohányosok nagy része a feszültség oldása miatt gyújt rá, akkor komoly összefüggés állhat fenn a munkahelyi stressz és a dohányzás között. A munkáltató legfőbb érdeke pedig, hogy a kiváltó okot, vagyis a munkahelyi nyomást szorítsa vissza, és támogassa a munkavállalót abban, hogy a lehető legegészségesebb módon tudjon vele megküzdeni.

A jó hír, hogy rengeteg módon segíthetjük ebben a kollégákat, attól függően, mire nyitott a csapat.

Egyrészt bevethetjük a testmozgást mint stresszcsökkentő csodafegyvert. A csapatsportok, például a céges foci vagy kosárlabda, egyszerre lehetnek jó hatással az edzettségre, a szociális kapcsolatokra, az alvásminőségre és a stresszel szembeni ellenállóképességre.

A másik szempont, hogy sokan azért gyújtanak rá, hogy egy szusszanásnyi „énidőt” teremtsenek a napi őrület során. Ebben viszont a cigaretta helyett egy öt-tízperces mindfulness gyakorlat is hatékony segítség lehet, de akár az iroda terével is játszhatunk úgy, hogy könnyebb legyen a dolgozóknak időt és helyet találni a befelé – vagy a munkára – való fókuszáláshoz.

Több vállalatnál is láttam, hogy a közös tér egyik oldala csendes zónaként működik. Oda ülhetnek le azok, akik éppen el akarnak vonulni, hogy ne halljanak semmilyen beszélgetést vagy telefoncsörgést.

– meséli Bori.

És persze ne feledkezzünk meg a cigizés szociális jelentőségéről sem! Hányszor látunk olyat, hogy azok is kimennek a többiekkel dohányozni, akik rá sem gyújtanak, hogy ki ne maradjanak az információcseréből? Próbáljuk meg ezeket a mini összejöveteleket átkeretezni, például közös csocsózás vagy dartsozás során!

Ha pedig egyedül sehogy sem megy a leszokás, fontos, hogy legyen kihez fordulni.

A Fitpulin belül nemsokára elérhető lesz a dohányzásról való leszokást támogató modul, amivel a felhasználó a saját szokásai és céljai mentén haladhat.

– avat be Bori.

A Fitpuli orvosszakértő-csapata által kidolgozott modul folyamatosan tippekkel, emlékeztetőkkel segíti majd a munkavállalókat a füstmentes élet felé vezető úton. Bori szerint:

Fontos észben tartani, hogy a függő vagy szenvedélybeteg munkavállaló nem értéktelen vagy értéktelenebb, mint a többi. A kulcs a támogatásban, a megelőzésben és az egészségtudatosságra való nevelésben van.

A globális dohányzási járvány

A világszervezet hetedik jelentése „a globális dohányzási járványról” kiemeli, hogy az elektromos cigaretták és a hevített dohánytermékek nem segítik a daganatos betegségek elleni harcot. Egyben felhívja a dohányzók és a kormányok figyelmét arra, hogy ne bízzanak a dohányvállalatok állításaiban.

Vinayak Prasad, a WHO programmenedzsere a jelentés Rio de Janeiró-i bemutatásakor hangoztatta, hogy az új termékek fejlesztésének egyedüli célja, hogy a dohánycégek kiterjeszthessék piacaikat.

Semmilyen különbség nincs a cigaretta és a hevítettdohány-termékek között azon kívül, hogy utóbbiak esetében dohányfüst és kátrány nem keletkezik. Az elektromos cigaretta, nem dohányt, hanem nikotint tartalmaz, és azzal terjesztik, hogy segít leszokni a dohányzásról.

– mondta Prasad.

• Korábban írtuk: Kásler: minden rákbeteg megkaphatja az ideális terápiát

Sokan azt hiszik, hogy nem káros, pedig mégis

Az e-cigarettát szívók azt gondolják, hogy ezek a termékek biztonságosabbak és kevésbé károsak, mind a dohány alapú cigaretták, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a nikotin káros mind a hagyományos cigaretta, mind az e-cigaretta szívása esetében – közölte.

• Nincs semmi bizonyíték arra, hogy az e-cigaretták biztonságosabbak. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb mértékben szoknak rá a fiatalok az e-cigarettára – tette hozzá.
• Az illetékes hangoztatta, hogy a világszervezet szerint szükség van az e-cigaretta szabályozására.
• Be lehet tiltani, de ha nem tiltják be, szabadon nem lenne szabad terjeszteni a piacon, mivel a fiatalok rászoknak – hangsúlyozta.

Több tanulmány mutatta ki az elmúlt hónapokban az elektromos cigaretta káros hatását, azt, hogy az e-cigit szívóknál gyakoribbak a szívbetegségek, mint az eszközt nem használók körében, és szívása károsíthatja az agy működése számára fontos őssejteket.

• Korábban írtuk: Groupama Biztosító: A korai rákdiagnózis kulcs a sikeres felépüléshez

A WHO méltatta az igyekezeteket

A WHO jelentése ugyanakkor elismerte azt, hogy a kormányok az elmúlt években számtalan olyan intézkedést hoztak, amelyekkel hozzájárultak a dohányzók számának csökkenéséhez, főként azáltal, hogy drágították a dohánytermékeket, és elrettentés céljával bevezették a rajzos figyelmeztetéseket a dohánytermékek csomagolásán.

Felhívták a figyelmet arra, hogy még jelenleg is mintegy 1,1 milliárd ember dohányzik világszerte, és évente még mindig nyolcmillió ember hal meg a dohányzás okozta betegségekben. A dohányzás az államoknak 1,4 milliárd dolláros költséget jelent a kiesett munkaidőt és az egészségügyi ellátás miatt.

Nyitókép: Pexels.

A rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje

A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg és arra az eredményre jutottak, hogy

az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál.

Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak – hangsúlyozták a kutatók.

Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ahmad Besaratinia hangúlyozta, hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik.

Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje

– idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.

Nem rák (még), de ahhoz vezethet…

Beraratinia aláhúzta, hogy a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.

A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek.

A kutatók az orális epiteliális sejtekre összpontosítottak. A dohányzással összefüggő daganatok több mint 90 százaléka epiteliális szövetből származik, és a szájüregi rák a dohányzáshoz kapcsolódik.

Mind a dohányosok, mind az e-cigarettázók vizsgált sejtjeiben a rák kialakulásához kapcsolódó számos génben rendellenes expressziót vagy deregulációt mutattak ki. Az e-cigaretta használóknál a deregulált gének huszonhat százaléka azonos volt a dohányosoknál találtakkal.

Néhány deregulált gén, amely az e-cigarettázóknál előfordult, de a dohányosoknál nem, ugyanakkor szerepet játszik a tüdőrák, a nyelőcsőrák, a húgyhólyagrák, a petefészekrák és a leukémia kialakulásában.

Besaratinia és kutatócsoportja a kutatás megismétlését tervezi nagyobb számú résztvevő bevonásával. Egyebek mellett a gén deregulációt okozó mechanizmust is fel a akarják deríteni. Egy újabb kísérlettel pedig annak is végére akarnak járni, hogy bekövetkezik-e valamiféle változás a génregulációban, amikor a cigarettáról valaki átvált az e-cigarettára.

Minél képzettebb valaki, annál hatásosabb a dohányzási tilalom

Kiderült, hogy általában a dohányzási tilalom bevezetése a leghatékonyabban a felsőfokú végzettségűek körében csökkentette a dohányzás kockázatát.

Azokban a térségekben, ahol elrendelték a tilalmat, az egyetemi végzettségűek körében 20 százalékkal csökkent a dohányzók aránya – írták a szakemberek az American Journal of Epidemiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Sokat kell tenni a siker érdekében

Eredményeink azt is kimutatták, hogy a dohányzási tilalom az alacsonyabb végzettségű emberek körében is segítheti a leszokást, de sokat kell tenni annak érdekében, hogy a próbálkozás sikerrel végződjön – mondta Stephanie Mayne, az Északnyugati-Egyetem kutatója. A legalacsonyabban iskolázottak körében 15 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy megpróbáljanak leszokni, ha olyan térségben élnek, ahol bevezették a tilalmat.

A leszokási kísérletek száma a dohányzással való felhagyás fontos fokmérője

A tilalom csökkentheti annak kockázatát, hogy valaki erős dohányos legyen, azaz napi fél csomag cigarettát vagy annál többet szívjon.

Átlagosan 8-14 kísérlet vezet el oda, hogy valaki végleg eldobja a cigarettát

– idézte Amy Auschinclosst, a Drexel Egyetem docensét a Medicalxpress orvostudományi hírportál. A főiskolánál alacsonyabb végzettségűek esetében azonban nem csökkenti a dohányzás mértékét.

Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy a dohányzási tilalom csökkenti a passzív dohányzás, azaz a dohányfüst káros hatásait is, ami az alacsonyabb végzettségűek körében az átlagnál magasabb. Bár ezen tanulmány szerint a dohányzás kockázata e csoportnál változatlan, a tilalom a körükben élő passzív dohányosok esetében is előnyösen hat.