Az elektronikus rendszer kifejlesztését szolgáló projekttársaság létrehozásáról szóló megállapodás aláírásakor az államtitkár kiemelte: a minisztérium a következő időszakban kidolgozza az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél (CMR) bevezetését megalapozó jogszabályi hátteret.

A fuvarozási dokumentumok digitalizálása gyorsítja és biztonságosabbá teszi az üzleti partnerek közötti elszámolást.

– jegyezte meg Mosóczi László.

Az államtitkár szerint a papír alapú elszámolásnak már rég „ki kellett volna kopnia” a szállítmányozás területéről. A fejlesztésre ugyanakkor azért is szükség van, mert az Európai Unió 2024 nyarától bevezeti az elektronikus áruszállítási információs rendszert – jegyezte meg.

Az ITM azon dolgozik, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt nyerjen a digitalizáció – mondta Mosóczi László. Hozzátette:

A járvány idején bebizonyosodott, hogy a GDP 6 százalékát előteremtő szállítás és raktározás területén is a személyesen intézett ügyek jó része áthelyezhető a virtuális valóságba.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet ara, hogy az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, a Nemzeti Adó és Vámhivatal által üzemeltetett ekáer-rendszerrel (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer), mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos.

Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a hazai gazdasági szereplők érdekeit.

Az együttműködési megállapodást az e-CMR Hungary Kft. nevű projekttársaság létrehozásáról a fuvarozási szakma részéről a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), a NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) kötötte meg az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Súlyos terheket ró a KGFB emelés a buszos vállkozásokra

Az autóbuszos személyszállítók áprilisban a kormány és a biztosításfelügyelet beavatkozását kérték a kgfb díjak növekedése miatt. A NiT Hungary akkori közlése szerint a biztosítótársaságok a közelmúlt buszbaleseteire hivatkozva átlagosan háromszoros, négyszeres biztosítási díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy vélte, az egyidejű, nagyarányú emelés miatt a kartellgyanú vagy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata is indokolt lehet, ezért áprilisban egyeztetésre és vizsgálatra kérte fel az ügyben hatáskörrel rendelkező MNB és GVH vezetőit.

A vállalkozás állandó költsége

A NiT Hungary keddi közleményében hangsúlyozta: a kgfb a gépjármű-üzemeltetés és a szolgáltatótevékenység alapfeltétele, amely állandó költségként jelenik meg a vállalkozóknál.

„Azok a javaslatok, amelyekkel a jelenlegi szabályozási környezetben élhetünk, talán biztosítani tudják azt, hogy a vállalkozói tevékenység környezetét biztosítási szempontból kiszámíthatóbbá tegyük. Azt azonban be kell látni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás olyan költség, amely az áthárítás kényszeréből fakadóan megjelenik a fuvardíjakban, így a mostani drasztikus emelkedés terheit végső soron a megrendelők, az utasok lesznek kénytelenek viselni.”

– mondta Dittel Gábor.

Módosításokat javasolnak a buszosok

Az ipartestület a tervezhetőség szempontjából elsősorban az évi egyszeri, év végi díjtarifa-hirdetésre való visszaállást, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) érdekeinek védelmében a kedvezményekre jogosító flotta meghatározásánál a jelenlegi 5 járműről 3 járműre való csökkentést látja megfelelőnek.

Átláthatatlan és kiszámíthatatlan a díjképzés a NIT Hungary szerint.

Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint világosan látszik, hogy a járműkategóriára 2018-tól alkalmazott díjképzés szempontrendszere és a díjak kalkulációja átláthatatlan és kiszámíthatatlan, emellett a biztosítói piac nagy része tudatosan, irreális tarifák meghirdetésével tartja távol magát ettől a szegmenstől.

Százezres és a több tízmilliós nagyságrend között mozognak a kiajánlott díjak

A NiT Hungary továbbra is fontosnak tartja, hogy a biztosítói környezetben valós piaci verseny alakuljon ki, a jelenlegi díjajánlatok ugyanis a százezres és a több tízmilliós nagyságrend között mozognak.

A szervezet indítványozni fogja azt is, hogy a felügyeleti szervek vizsgálata terjedjen ki a teljes haszonjármű-szegmens kgfb díjainak változására

– írja közleményében az ipartestület.

Nyitókép: NiT Hungary