A változásokról Dr. Kósa Ferenc ügyvédet, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnökét kérdezte a Comnica.

Mielőtt belevágnánk, tisztázzuk, mi a különbség az ügyfélazonosítás és az ügyfél-átvilágítás között.

Az ügyfél azonosítása az ügyfél-átvilágítás első lépése, melynek során a biztosító, a tanácsadó vagy az alkusz megállapítja, hogy az ügyfél valóban az-e, akinek mondja magát – vagyis azonos-e azzal a személlyel, akinek az adatai a személyazonosító okmányában szerepelnek.

Az ügyfél-átvilágítás jóval több az azonosításnál. Ennek során további információk beszerzése is szükséges, a Pénzmosás és terrorizmus elleni törvényben (Pmt.) és a szolgáltató belső szabályzatában, illetve  kockázatértékelésében meghatározottak szerint. Így például az, hogy az ügyfél saját nevében jár-e el, ha nem, akkor kiében, annak ki a tényleges tulajdonosa, és ő, illetve a képviselt személy vagy annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, vagy azzal egy tekintet alá eső személynek minősül-e.

A jogszabályok értelmezéséhez azt is tudnunk kell, hogy mi a különbség a közvetett és a közvetlen ügyfél-átvilágítás között…

A közvetlen ügyfél-átvilágítás azt jelenti, hogy a szolgáltató ügyintézője valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő auditált elektronikus hírközlő eszközzel, például élő videóhívásban, navigálja végig az ügyfelet az átvilágítás folyamatán.

A közvetett átvilágítás automatizálható, nem valós időben zajló folyamat, melyen az ügyfél “önkiszolgáló módban”, ügyintéző segítsége nélkül haladhat végig. Ilyen például az okos telefonos szelfis és okmányfotós vagy az e-Személyi kiolvasást szelfivel és okmányfotóval kombináló átvilágítás.

Az átvilágítást végzőnek mindkét esetben alkalmaznia kell a személyes ügyfél-átvilágításra irányadó, a Pmt. szerinti belső szabályzatában meghatározott általános eljárásrendjét. Ezen túlmenően rendelkeznie kell az ügyfél-átvilágításhoz alkalmazott auditált elektronikus hírközlő eszközzel vagy rendszerrel, és az elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó kiegészítő belső szabályzattal.

Hogyan változott a Pmt. ügyfél-átvilágításról szóló részre?

A Pmt. kibővült a 17/A. §-al, amely előírja a Pmt. 3. § 28. pontjában felsorolt összes szolgáltatónak – többek között a hitelintézeteknek, biztosítóknak, alkuszoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, pénzváltóknak –, hogy 2025. január 01. napjától kötelező lesz a magyar lakcímkártyával rendelkezők számára lehetővé tenniük, hogy az ügyfél igénye esetén az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató által üzemeltetett biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján kerüljön sor.

Hogyan változnak a távoli ügyfél-átvilágítás gyakorlati lehetőségei?

A legfőbb változás egyrészről, hogy 2025. január 1-től a Központi Azonosítási Ügynök rendszerében (KAÜ) már csak az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program  eAzonosítás funkciója marad, miközben a “sima” Ügyfélkapu, az e-Személyi bejelentkezés, a telefonos és az arcképes (videós) azonosítás megszűnik.

Ugyanakkor 2024. július 1. óta a KAÜ-höz már bármilyen piaci szereplő csatlakozhat, megszűnik a korábban a 26/2020. MNB rendelet 13. §-ában foglalt korlátozás, vagyis elméletileg a szolgáltató közvetlenül csatlakozhat a KAÜ-höz.

Hogyan végezhetnek a biztosítók, közvetítők és alkuszok közvetett ügyfél-átvilágítást?

A szolgáltatók a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást négyféleképpen végezhetik el:

• KAÜ igénybevételével;
• eSzemélyivel és chipes útlevéllel: azaz elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból, az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával;
• a DÁP tv. szerinti eAzonosítás igénybevételével, vagy
• egyéb módon, például ahogy fent említettem, önkiszolgáló úton: okostelefonos szelfi és okmányfotó segítségével.

Ez utóbbi esetben azonban az ügyfél tevékenységét az üzleti kapcsolat létrehozásának időpontjától számítva egy évig megerősített eljárásban nyomon kell követni.

Ha szeretne lépést tartani a jogszabályokkal és a digitális kiszolgálást kereső ügyfelek igényeivel, ismerkedjen meg a COMNICA ügyfél-átvilágítási megoldásaival.

Szóba került a DÁP eAzonosítás funkciója. Mi ez, és hogyan rendelkezik a DÁP törvény a használatáról?

Ez egy okostelefonos applikáció, mellyel az ügyfelek bizonyos szolgáltatások –

így például a biztosítások igénybevételéhez is – gyorsan, egyszerűen tudják azonosítani magukat távolról. A DÁP törvénynek megfelelően ezt a lehetőséget 2025. június 1. napjától kötelesek biztosítani a szolgáltatók az ügyfeleiknek.

Ez tehát egy újonnan bevezetendő ügyfél-átvilágítási mód lesz. Mit mond a törvény az eddig használt auditált elektronikus hírközlő eszközökről: az okostelefonos szelfi- és okmányfotóról, az e-személyi kiolvasásról vagy a videóhívásról?

A DÁP törvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az MNB által felügyelt szolgáltatóknak a saját szolgáltatásaik nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatásuk mellett vagy helyett – kell biztosítaniuk az eAzonosítási és eAláírási funkciók használatát ügyfeleik számára. Azaz a DÁP eAzonosítás megoldása mellett szabadon használhatják egyéb auditált elektronikus hírközlő eszközeiket is.

Jól tudjuk, hogy az MNB mindeközben eltörölte a tranzakciós korlátot az ügyfél-átvilágításban?

Igen. A Pmt. változását lekövetve az MNB, a 26/2020. (VIII. 25.) rendeletét felváltó 29/2024. (VI. 24.) új rendeletében eltörli az elektronikus ügyfél-átvilágításhoz rendelt tranzakciós korlátokat.

Ezzel egyrészt törekszik az elektronikus ügyfél-átvilágítást a személyes ügyfél-átvilágítással egyenértékűnek elismerni, másrészről a fentiek alapján a szolgáltatói kockázatértékelést az átvilágítás módjától jogalkotói szinten leválasztani, vagyis a szolgáltatóra bízni, hogy önmagában az ügyfél-átvilágítás (elektronikus) módja hordoz-e további kockázati elemeket. Illetve a d) pont szerinti átvilágítás esetében megerősített eljárásban az ügyfél tranzakcióit egy évig nyomon kell követni.

Kimondhatjuk, hogy a tranzakciós korlát eltörlésével egyúttal bővülnek az okostelefonos szelfis átvilágítás lehetőségei is?

Igen, de fontos különbséget tenni az elektronikus személyazonosítóval (tárolóchipes eSzemélyivel) történő személyazonosítás és az egyszerű szelfis-okmányfotós módszer közötti azonosítás tekintetében.

Az eSzemélyis azonosítás esetén korlátozásmentesen végezhet tranzakciót az ügyfél, míg a szelfis-okmányfotós azonosítás esetében megerősített eljárásban nyomon kell követni az ügyfél tranzakcióit egy évig. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél a szolgáltató kockázatértékelésében foglaltak szerinti küszöbértékig végezhet tranzakciót, illetve bizonyos, a kockázatértékelésben és a belső szabályzatban meghatározott ügyleti megbízásokat felelős vezető jóváhagyásához kell kötni.

Ha szeretne lépést tartani a jogszabályokkal és a digitális kiszolgálást kereső ügyfelek igényeivel, ismerkedjen meg a COMNICA ügyfél-átvilágítási megoldásaival.

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., Magyarország piacvezető alkuszcége forradalmi változást hoz a hazai biztosítási piacon. Az elmúlt 4 évben a vállalat több mint 200 főből álló, elkötelezett szakértői csapata dolgozott az online biztosításközvetítői piac legnagyobb fejlesztési projektjén annak érdekében, hogy valódi szemléletváltozást hozzon a magyar lakosság biztosítási szolgáltatásokhoz való viszonyában. Egy ekkora volumenű fejlesztési projektnél kiemelten fontos az is, hogy az alkuszcég rendelkezzen megbízható banki partnerrel, mely partnerséget az MBH Bankkal lévő kiváló szakmai együttműködés testesíti meg.

Magyarország első, hibrid modellt alkalmazó, digitális biztosításközvetítő rendszere, a biztosításipiac.hu megérkezését az alkuszcég ügyfelei érdeklődéssel várták, hiszen a minőségi kiszolgálásra, a legjobb ajánlatok elérhetőségére maga az alkuszcég a garancia. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. szolgáltatása magasabb szintre emeli a biztosítások online megkötését és kezelését, reagálva ezzel az aktuális ügyfélelvárásokra, illetve támogatva az egész biztosítási szektor további digitalizációját. Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója jelentette be az új platform indulását. Az eseményt Dr. Vinnai Balázs, az IVSZ Digitális Vállalkozások Szövetségének elnöke nyitotta meg beszédével.

A biztosításipiac.hu-n gyorsan, egyszerűen és kényelmesen köthetnek kötelező felelősségbiztosítást, CASCO-t, utasbiztosítást, lakásbiztosítást, illetve Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást a felhasználók. A platform azonban ezeknél az alapszolgáltatásoknál sokkal több lehetőséget kínál, mivel a Hungarikum Alkusz egyik kiemelt küldetésének tartja, hogy a biztosítási alkuszok fő értékajánlatát, vagyis az ügyfelek érdekeinek képviseletét az új felületen keresztül is erősítse.

A biztosításipiac.hu ennek jegyében az ügyfél számára az adott élethelyzetben a leginkább megfelelő biztosítás megtalálását helyezi a középpontba. Ezt támogatja a biztosítás kiválasztását és megkötését segítő, könnyen átlátható és használható felület, illetve az automatikus versenyeztetés, ami a hazai és nemzetközi piacon egyedinek számít.

Ennek lényege, hogy a biztosításipiac.hu minden évben automatikusan megversenyezteti a felhasználók platformon kezelt biztosításait, hogy mindig a legkedvezőbbet kínálja fel számukra. Mindezt külön ügyintézés nélkül, automatikusan nyújtja ügyfelei részére.

A felületen lehetőség van arra is, hogy a felhasználók áthozzák ide a máshol kötött biztosításaikat, így egy helyen láthatják és kezelhetik az összes biztosítási szerződésüket. Ehhez mindössze néhány alapadatot kell megadni a biztosításipiac.hu-n, ami innentől automatikusan intézi az átregisztrálást.

A biztosításipiac.hu úttörő megközelítést alkalmaz az ügyfélkiszolgálásban. A szolgáltatás mögött álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. több mint 1000 fős szakértői hálózatának köszönhetően ugyanis a telefonos ügyfélszolgálaton valóban szakértőktől kérhetnek segítséget biztosításaik megkötéséhez, vagy akár egyéb ügyek intézésében a felhasználók, ezzel létrejön Magyarország első, hibrid biztosításközvetítő platformja.

Magyarországon évente több mint 90 ezer új biztosítást kötnek, 2022 végén több mint 14,81 millió szerződés volt nyilvántartva. Bár a digitalizáció az elmúlt években az élet számos területén alapvető változásokat hozott, úgy látjuk, hogy a biztosítási szektornak még nagyon sokat kell fejlődnie, hogy valóban az ügyfelek igényeinek és érdekeinek megfelelő szolgáltatásokat kínáljon. A biztosításipiac.hu elindításával egy olyan lehetőséget nyújtunk a fogyasztóknak, ami egyesíti az online platformok gyorsaságát, egyszerűségét és kényelmét azzal a szakértelemmel, tapasztalattal, ami cégünk 20 éves működéséből és a velünk dolgozó több mint ezer biztosítási tanácsadó tudásából adódik. Hiszek abban, hogy ez a kezdeményezésünk amellett, hogy reagál a valódi ügyféligényekre, segít újra dinamizálni, további innovációra ösztönözni a hazai biztosítási szektor szereplőit is.

– mondta el Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Stratégiai partnerség az Ökumenikus Segélyszervezettel

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai partnerségi megállapodást kötött Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetével, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. A megállapodás értelmében a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. a biztosításipiac.hu platformon megkötött minden szerződés után 250 forinttal támogatja a segélyszervezetet. Az éves felajánlás összegét a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. minimum 10 millió forintban garantálja.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. közötti stratégiai partnerség a pénz adományozásánál jóval szorosabb együttműködés alapjait teszi le. A vállalat és a segélyszervezet folyamatosan egyeztetnek a további közös karitatív kezdeményezések kapcsán, mint például a karácsonyi ételosztás, az adománygyűjtés, illetve a vállalati önkéntesség.

2024 jól kezdődik számunkra, hiszen egy új, hosszú távon gondolkozó stratégiai partner csatlakozott közösségünkhöz. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elkötelezettségét jól mutatja, hogy a biztosítások számának növekedésével évről évre növekvő mértékben kívánja támogatni a rászorulókért végzett munkánkat. Kiemelt célkitűzésünk, hogy esélyt kínáljunk a felzárkózásra a szegénységből kiutat kereső családok számára, és a most megkötött megállapodás keretében kapott összeget is erre fordítjuk majd.

– közölte Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

Nyitókép: Hungarikum Alkusz.

A Mi hazánk a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Rogán Antal a Világgazdasági Fórum „legvidámabb barakkjává” tegye Magyarországot.

Ha a szuverenitásvédelmet annyira hangoztatja a kormány és a Fidesz, akkor az az egyes állampolgárok esetében is meg kell, hogy állja a helyét, rájuk is vonatkoznia kell – fogalmazott.

A képviselő elmondta: az ombudsmanhoz fordulnak, azt kérve, hogy kezdeményezze a jogszabály utólagos normakontrollját, mert szerintük az számos alkotmányossági alapelvet is sért, legyen szó a normavilágosságról vagy több adatkezelési szabályról.

Megemlítette: elképzelhetetlennek tartják, hogy az adatkezelés szabályait és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban, például rendeletben rendezzék. Hozzátette:

A törvény lehetővé tenné a személyiségprofil kialakítását, amit az Alkotmánybíróság már évtizedekkel ezelőtt megtiltott. Szerinte ennek az eszköznek az alkalmazása „kifejezetten csak diktatúrákra jellemző”.

Dúró Dóra azt közölte, azt is elképesztőnek tartják, hogy az állam a megszüntetést követően még fél évszázadig kezelhetné a digitális állampolgársághoz kapcsolódó adatokat.

Jelezte: rendkívül aggályosnak tartják, hogy a törvény kötelezően bevezetendőként határozza meg, hogy

csak ezen a módon lesz lehetősége az embereknek bizonyos szolgáltatások igénybevételére.

Nyitókép: Unsplash.

A startupok körében egyértelműen kulcsszerepe van a technológiának, így a globális trendeknek megfelelően itthon is előtérbe kerülnek az egészségügyi (healthtech), pénzügyi (fintech) és a mesterséges intelligencián alapuló innovációk.

Nem csak a technológiai startupok esetében meghatározó a legújabb eszközök és szoftverek használata. Ma már szektortól függetlenül minden startup számára fontos, hogy képben legyen azzal, milyen vezető technológiákat használnak a jelenlegi piaci szereplők, és milyen új megoldások érhetőek el.

– mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, akinek meglátásait a Start it @K&H inkubátor csapatai is megerősítették. Az programban jelenleg fejlődő, nyolc különböző szektorból érkező csapat szinte mindegyike arról számolt be, hogy a legújabb technológiák alkalmazása már nem előnyt jelent, hanem alapvető követelmény az induláshoz.

Felhőalapú szolgáltatások, távoli elérés, 3D nyomtatás – ezeket használják leggyakrabban

A legnagyobb hazai nagyvállalati inkubátorban fejlődő startupok azt is elmondták, hogy főként a felhőszolgáltatásokat, a távoli elérést biztosító megoldásokat és a 3D nyomtatást alkalmazzák. Emellett pedig többen már az 5G és a mesterséges intelligencia előnyeit is kihasználják.

A legmodernebb technológiák a termékfejlesztésnél és -tesztelésnél kapnak kiemelt szerepet, illetve több csapat már úgy alakítja ki a termékét, hogy ezeket a technológiákat is alkalmazni tudja. Az egyelőre kevésbé jellemző, hogy kifejezetten ilyen típusú innovációt fejlesztenek, vagy a fogyasztók eléréséhez használják, például az ügyfélszolgálat részeként.

– tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról az innovációs vezető.

A technológia a szakembereken múlik

A technológia azonban önmagában nem elég. Bár globális viszonylatban Magyarországon megfizethető áron dolgozó és jól képzett fejlesztő, programozó szakemberek vannak, a korai fázisú startupok sokszor küzdenek azzal, hogy megfelelő embert találjanak. A távoli munkavégzésnek köszönhetően ugyanis a hazai IT szakemberek árazása egyre jobban felzárkózik a nemzetközi piachoz. Ha tehát az alapító csapatban nincs lefedve ez a kompetencia, az kettős nehézséget jelenthet a startupok számára. Egyrészt bevétel hiányában csak nehezen – akár tulajdoni részesedésért cserébe – tudják fedezni a fejlesztői költségeket. Másrészt belső szakemberek nélkül a külső fejlesztők bevonása olyan buktatókat rejthet, mint a nem megfelelő technológia használata vagy a titkosítás nélkül tárolt vevői adatok. Persze ma már erre is van megoldás: az ún. No-Code startup modellel a vállalkozás minimális fejlesztői ráfordítással el tud indulni, fejleszteni tudja a termékét és alkalmazkodni tud a gyorsan változó piaci kihívásokhoz. Ebben az esetben is jó azonban, ha van legalább egy olyan belső ember, aki a startup céljaival összhangban tudja irányítani a külső fejlesztőket.

Jelentős bővülés a hazai FinTech szektorban

Hozzátette: ezzel egyidejűleg a hazai FinTech szektor bővülése is folytatódott:

Immár közel 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük meghaladta a 170 milliárd forintot.

• Vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami az egy évvel korábbi szinthez képest erősödött, ugyanakkor összességében továbbra is közepes szintűnek értékelhető.
• Ismertetése szerint a bankszektorban a kevésbé digitalizált bankok felzárkózása megkezdődött, azonban a teljes szektor fejlettsége még így is közepesnek tekinthető és fejlesztendő.

Egyre népszerűbb a netbank

2021-re gyakorlatilag a netbanki és mobilbanki platformok váltak a fő ügyfélkommunikációs csatornákká, új rekordként az ügyfelek mintegy 84 százaléka már használ digitális banki csatornákat. A belső működés digitalizáltsági szintjében azonban csak kis előrelépés történt az elmúlt évben, ami már középtávon is veszélyeztetheti az intézmények egyedi és szektorszintű versenyképességét a feltörekvő innovatív szereplőkkel szemben – mutatott rá az ügyvezető igazgató.

Ismertette, hogy a magyar lakossági ügyfelek több mint kétharmadához már digitális formában érkezik a bankszámlakivonat. Hasonló, a digitális kapcsolattartás irányába mutató tendencia a vállalati szektorban is megfigyelhetővé vált az elmúlt két évben. Közölte:

Előremutató lenne a jegybank szerint a jövőben a digitális ügyintézés több eszközzel történő ösztönzése.

Ajánlások

Tíz területet érintő ajánlást fogalmaztak meg az intézményeknek, ezek között kiemelte a banki szervezetek egészét átható digitalizációs szemléletet, a hatékony és digitalizált belső működéshez szükséges adatbázisok-adatelemzési módszertanok, és a belső banki rendszerek modernizálását, ahogy a folyamatos kiberfenyegetettség miatti fejlesztéseket.

A növekvő online jelenléttel párhuzamosan zajló innovatív technológiai fejlesztések is kitettek lehetnek a kiberkockázatoknak.

– jelezte.

A bankok prioritásként kezelik a digitalizációt

Előrelépésnek nevezte, hogy jegybanki elvárások alapján az intézmények digitális transzformációs stratégiákat készítettek, melyek megvalósítása is megkezdődött.

• Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy már közel minden hazai bank igazgatóságában jelen van a banki digitalizációért felelős dedikált vezető.
• A kifejezetten banki digitalizációért felelős területeken túl már további, intézményen belüli dedikált csapatok is aktívan hozzájárulnak a digitalizációs célok eléréséhez, példaként említette, hogy általánossá vált a felhasználói élmény fókuszú tervezés.
• Közölte, hogy a banki digitális transzformációs stratégiák célkitűzéseinek megvalósítását az MNB szorosan nyomon követi.

A jelentés bemutatását követően tartott kerekasztal-beszélgetésen banki területi vezetők jelezték, hogy a digitalizáció lendülete a következő időszakban visszafogottabb lehet a szektorra rakodó új terhek miatt.

Nyitókép: Unsplash.

Hozzátette: a járványkockázatok csökkentése és az ügyfelek elektronikus ügyintézés iránti igénye miatt tértek át korszerű online kérelembeadási rendszerre.

A fogyasztók az intézmény honlapjáról ezentúl ügyfélkapus azonosítással adhatnak be új kérelmet vagy küldhetnek folyamatban lévő ügyhöz beadványt banki, biztosítási, pénztári és tőkepiaci elszámolási, szerződéses jogvitáikban. A szolgáltatás a belföldi, határon átnyúló, illetve a méltányossági ügyeknél (utóbbinál az ügyfél a szerződéses feltételeknél kedvezőbb egyedi elbírálást kér) is elérhető – fejtette ki.

Az új online rendszerben a már beküldött beadványok és a lementett kérelmek, beadványok tervezetei is megnézhetők – fűzte hozzá. Az e-kommunikáció során a PBT küldeményeit a kérelmező ügyfélkapus tárhelyére kézbesítik. A pénzügyi békéltetők – akik 2021-ben a pénzügyi szolgáltatókkal is elektronikus felületen kommunikálnak – az online ügyintézéshez mobil applikációt is kialakítanak majd.

Jelezte ugyanakkor, hogy a hagyományos utat kedvelők továbbra beadhatják kérelmeiket postán, illetve személyesen az MNB budapesti ügyfélszolgálatán vagy bármely kormányablakban.

Bár a pénzügyi békéltetési kérelmeket eddig nehezebben, külön e-telepítőprogram letöltésével lehetett csak beadni, az elmúlt két évben mégis megduplázódott az online ügyfélbeadványok száma. A PBT új e-ügyintézési felületének startja óta az új kérelmek egyharmada már ezen a csatornán érkezik – mondta el Kardos-Nagy Tünde.

Az ingyenes, gyors, a bírósági út alternatíváját jelentő PBT-hez 2021-ben közel 3 ezer ügyfélkérelem érkezett, ami megegyezik az előző évivel. Ezen belül viszont jelentősen, 4 százalékkal nőtt a pénzpiaci kérelmek aránya, miközben a biztosítási beadványoké ugyanilyen arányban visszaesett.

Jóval több a méltányosságot kérő ügyfél is, akik nagyrésze követeléskezelő társaságoknál szeretne anyagi engedményeket elérni – a szóvivő szerint gyakorta sikerrel.
Kardos-Nagy kitért arra is: a pénzügyi békéltetőknél szaporodnak a törlesztési moratóriumhoz kötődő ügyek, egyebek közt a fizetési stophoz kötődő felhalmozódott kamatok, a lejárat nélküli kölcsönök (folyószámla-hitelek, hitelkártyák) elszámolása, illetve a moratóriumból való kilépés jogszerűsége témáiban.

Jelenleg a PBT által befogadott és tárgyalt ügyfélkérelmek 40 százalékát bírálják el a fogyasztók számára kedvezően a békéltetők. Ez az arány még magasabb lehet, hiszen sokan az eljáráson kívül egyeznek meg pénzügyi intézményükkel, visszavonva vitarendezési beadványukat – összegezte a szóvivő.