Az idei tanulmány készítése során a Deloitte több mint 1175 vezetőt – informatikai és technológiai vezetőket (CIO-CTO), valamint szenior technológiai döntéshozókat – kérdezett meg világszerte, többek között Magyarországról is. A kvantitatív felmérés mellett interjúk is készültek számos ágazat technológiai szakemberével.

A CIO szerep szétszóródik és terjeszkedik

Továbbra is zajlik az üzleti működés technológia vezérelte újradefiniálása, ez a jelenség pedig kiegészült a Covid-19 pandémia nyomásával, így a technológiai vezetői szerep egyre összetettebb.

Európai viszonylatban Magyarországon a legmagasabb a Chief Data Officer pozícióval rendelkező nagyvállalatok aránya, 71%. Ugyanakkor a tanulmány rávilágít, hogy a régió környező országai eredményesebben fordítják az adatok felhasználását árbevételre és versenyelőnyre, mert az adatelemzési projektjeik egyértelműen igazodnak az üzleti prioritásokhoz – ezeket a tényezőket a közép-európai válaszadók 54%-a sikerkritériumként említi.

A közép-európai informatikai vezetők 44%-a, a magyar informatikai vezetőknek pedig a 60%-a számít arra, hogy a következő két évben az adatelemzési képességek kritikussá válnak. 

Világszerte a válaszadók 70%-a a kiberbiztonságot jelölte meg mint a cégben jelenleg futó vagy a két éven belül tervezett digitális transzformáció oka. Európában a kiberbiztonság mellett a kockázatkezeléssel és a core, legacy rendszerek cseréjével kapcsolatos fejlesztéseket említik mint az elmúlt két év legnagyobb hatású beruházásai.

A szétszóródás mellett a technológiai vezetők a szerepük általános expanziójáról számolnak be, egyre meghatározóbb funkciót töltve be a technológiai adaptivitás evangelizációjában („tech fluency”), az innováció és a stratégiai tervezés területén.

Közép-Európában (69%) és Magyarországon (70%) az európai vállalatokhoz képest (55%) nagyobb arányban tűznek rendszeresen napirendre technológiával kapcsolatos témákat a board meetingeken. A technológiai vezetők 49%-a szerint a technológiai funkció aktívan támogatja a fenntarthatósági célok és előírások mérését valamint betartását, 47%-uk pedig azt mondta, a technológiai funkció többek között fenntartható adatközpontokkal, illetve energiahatékonysággal dolgozik a környezeti lábnyom csökkentésén. Fenntarthatósággal kapcsolatban Magyarország az európai átlaghoz közelít – a magyar válaszadók háromnegyede azt nyilatkozta, hogy tiszta és világos fenntarthatósági célokkal és stratégiával rendelkezik, illetve a vállalatok vezetése elkötelezett a fenntarthatósági célok teljesítése iránt.

A transzformatív IT vezető 5 kompetenciája

A tanulmány rámutat, hogy a kiemelkedően teljesítő technológiai vezetők az alapvető és tradicionális vezetői kompetenciákon túl 5 egyedi képességgel rendelkeznek, vagy erősítik azokat:

• Mérnök (Engineer): Elsődleges felelőssége a technológiai alkalmazások és infrastruktúra kiépítése, működtetése és karbantartása, hogy azok hatékonyak, eredményesek és biztonságosak legyenek.
• Építész (Architect): Ismernie kell az új és feltörekvő technológiákat, folyamatosan kutatnia és kísérleteznie kell cége versenyképességének megőrzése érdekében.
• Adattudós (Data scientist): Adatokat gyűjt, kezel és elemez. Betekintést nyújt és feltárja a technológiai eszközök bevételszerzési lehetőségeit és az üzleti növekedés útját.
• A változás ügynöke (Change agent): Ezzel a kompetenciával a technológiai vezetők felbújtóvá, vezetővé és megvalósítóvá válnak a vállalaton belüli komplex digitális transzformációban.
• Tulajdonos (Owner): Mély üzleti érzékkel és a megrendelővel való elmélyült kapcsolattal rendelkezik az egyes üzleti területek szintjén, hogy előre láthassa az üzleti kihívásokat, és innovatív megoldásokkal reagálhasson. Ez a kompetencia teszi lehetővé, hogy a műszaki szakembert vezetőnek tekintsék egy üzleti területen.

Elvárás, hogy mind az öt kompetencia egyetlen szerepkörben vagy pozícióban jelenjen meg, ez az informatikai igazgató (CIO) vagy a legmagasabb rangú technológiai vezető. Érdemes megfontolni a szerepeket és a felelősségek szétosztását egy összehangolt vezetői csapatban: ezáltal egy digitális igazgató (Chief Digital Officer) a szervezeti átalakításra, míg az adatkezelési igazgató (Chief Data Officer) az adatok bevételszerzési képességére összpontosíthat. Ideális esetben az informatikai igazgatók (CIO) és a technológiai vezetők segítenek a menedzsmentnek (C-suite), hogy a lehető legjobban kihasználja ezt a mátrix-szerűen koordinált technológiai vezetői csapatot

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere. 

Amit ma egy technológiai vezetőnek figyelembe kell vennie

Nyilvánvaló, hogy a technológiai vezetőkre nagyobb felelősség hárul, mint valaha – a megbízatások és elvárások folyamatosan bővülő listájával együtt azonban lehetőségek is nyílnak. A CIO-szerep már nem feltétlenül a technológiai alapú karrier csúcsa: az igazán képzett szakemberek előtt az út nyitva áll a COO és/vagy a CEO pozíciók felé. Felvirágozhat azon technológiai vezetők karrierje, akik ezt felismerik és szembeszállnak a pillanatnyi kihívásokkal:

Céltudatos vezetés: A sikeres technológiai vezetőknek erős céltudatosságot kell kialakítaniuk szervezetükben: a megkérdezett technológiai vezetők csaknem fele (47%) arról számolt be, hogy egy meggyőző küldetés, vízió és cél tette lehetővé számukra, hogy megtartsák a legjobb tehetségeket.

Lassan lépj, hogy gyorsan haladj: Időt kell szánni a szerepek tisztázására, korlátok kialakítására, hatékony döntési struktúrák létrehozására és robosztus felügyelet kialakítására. Az analógról digitális irányításra való áttérés megkövetelheti a gondolkodásmód váltását a kontrolltól az engedélyezés felé, a szűk keresztmetszetek felől az automatizált folyamatok felé és a súrlódástól a közös alkotás felé.

Felelősség a technológiai területen túl: Manapság a technológia hatása messze túlmutat az IT-n, ezért a technológiai vezetők szerepének és felelősségének ugyanolyan szintre kell fejlődnie, mint az általuk irányított technológiának. Túl kell tekinteni az informatikai részlegen. Az értékteremtés néha csak a siker fele, ennek az értéknek a keretezése, marketingje és hatékony kommunikálása szintén kulcsfontosságú.

Multimodális szállítás: Évtizedeken keresztül a monolitikus működési modellek (tervezés, feljesztés, üzemeltetés) működtek a technológiai vezetők számára. Mostantól több menedzsent és technológiai lehetőség áll rendelkezésre: agilis vagy waterfall, termék-vagy projektalapú, on-prem vagy felhő, közösen alkotott vagy sem. A szigorú, felülről lefelé irányuló szervezeti struktúra akadályozhatja az innovációt és a szállítási sebességet, ugyanakkor a tisztán alulról felfelé irányuló megközelítés akadályozhatja a tanulást, az újrahasználatot vagy a skálázhatóságot. A vezetőknek alkalmazkodó működési modelleket kell adoptálniuk, amelyek folyamatosan fejlődnek, hogy megfeleljenek az új munkamódszereknek és az üzleti teljesítménynek.

Vállalati transzformáció helyett transzformatív vezetés: A technológiai vezetőnek egyrészt irányítania kell az üzleti transzformációt, másrészt eközben megőrizni az infrastruktúra integritását is, amely mindezt lehetővé teszi. Kapacitást és képességet kell építeni az egész vállalaton belül, hogy a munkatársak folyamatosan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz. Ehhez ki kell használni a tágabb ökoszisztéma előnyeit, vagy házon belüli szövetségeket kell létrehozni, melyek segítenek megszerezni a szükséges finanszírozást és erőforrásokat. Saját előmenetelükkel a technológiai vezetők segíthetik saját munkatársaikat is felemelni, ezáltal nemcsak átalakítják és újraépítik szervezeteiket, hanem önmagukat is átalakítják.

A technológiai vezető végül nem azáltal lesz felkészülve feladata új kihívásaira, hogy a műszaki követelményeket teljesíti. A ma és a holnap nagy technológiai vezetői képesek elképzelni, hogyan használják ki mind az öt kompetenciát, melyek meghatározzák a vállalat sikerét. Röviden öszefoglalva tehát, ezek a döntéshozók nemcsak egy kiemelkedő csapat, hanem egy kiemelkedő szervezet vezetésére is méltónak bizonyulhatnak. Ezért hisszük, hogy napjaink legjobb technológiai vezetőiből kiemelkedő vezérigazgatók válhatnak.

 – tette hozzá Füzesi Krisztián, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A K+F valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságon alapul, emellett újszerű és módszeresen végzett tevékenységet jelent – emelik ki a tanácsadó cég szakértői.

Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere a közleményben rámutat: érdemes megvizsgálni egyebek között a termelési, logisztikai folyamatokat, hiszen a K+F tevékenység azonosítható akár egy létező technológia vagy folyamat kapcsán is, ahol szükség volt módosításra, ezáltal egy új megoldás/folyamat jött létre.

A közleményben ismertetik: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a potenciális K+F tevékenységek minősítését három típusú eljárás alapján végzi, majd hozza meg határozatát, szakvéleményét, amely valamennyi hatóság vagy bíróság előtt felhasználható. Egy projekt megkezdése előtt, közben vagy akár a befejezését követően is van lehetőség minősítési kérelem benyújtására.

A K+F folyamat megtalálásához át kell világítani a vállalatok tevékenységeit, és beazonosítani, mely területeken lehetnek K+F-nek minősülő projektek. Számos iparág területén azonosíthatóak ilyen projektek, legyen szó élelmiszeripari, gyártó, vagy akár szolgáltató vállalatról. A potenciális K+F tartalmú projektek azonosítását követően kezdődhet a minősítési eljárás a kiválasztott projektekre.

Mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV) is kötelező érvényű K+F minősítés az SZTNH-nál elérhető, így az esetleges adózási bizonytalanságok kezelhetők – jelezték a közleményben.

A Deloitte könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, valamint jogi szolgáltatásokat nyújt számos iparágban, állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban van jelen hálózatán keresztül.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A Deloitte Central Europe CFO felmérésében több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg, elsősorban a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

Előre nem látott kockázatok tornyosulnak

A vizsgált országokban a vállalatvezetők átlagosan 0,33%-os GDP-növekedésre számítanak idén, ez jelentős lassulás a 2022-es 2,3% növekedéshez képest és hasonló, mint amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25% volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.

Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56%-a szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73%), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni.

Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

Az infláció pedig továbbra is magas maradhat a felmérés résztvevői szerint, 70 százalékuk válaszolta, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest.

Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak.

Csökkenő kockázatvállalási hajlandóság

A vállalatvezetők több mint fele szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, tavaly 43 százalékuk gondolta így, majd ez mostanra 55 százalékra emelkedett.

Arra is kitért a kérdéssor, mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább.

Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok.

A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma.

Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ugyanakkor a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést, a költségcsökkentés a pénzügyi vezetők alig tizedénél számít elsődleges célnak idén.

A tanulmány terjes terjedelmében elérhető az alábbi linken

A közleményben jelezték, hogy Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százalék szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások cégei (mínusz 86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág (mínusz 73 százalék), de minden területen visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest – emelték ki.

A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi vezetők a legfontosabb kockázatoknak a csökkenő belső keresletet, a geopolitikai feszültségeket és a képzett munkaerő hiányát látják. Ez utóbbi évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját – fűzték hozzá.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásait illetően is jóval pesszimistábbak lettek: a működési eredmények várakozásai a 2022-es 4 százalékról mínusz 17 százalékra zuhantak, ami a legrosszabb adat az első ilyen felmérés elkészítése óta, azaz tíz éve.

A felmérés szerint a munkanélküliség emelkedésére a pénzügyi vezetők kétharmada számít jelenleg, ez az arány Magyarországon régiós összevetésben kiemelkedő, 85 százalék. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad, sok cégnél a kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést.

A Deloitte felmérésében 15 közép-európai ország több mint 600 vállalatának pénzügyi vezetőjét kérdezte meg tavaly október-decemberben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A Deloitte 224 informatikai vezetői pozíciót betöltő felsővezetőt kérdezett meg különböző iparágakban a minőségbiztosítás megközelítéséről. A válaszadók mindegyike felsővezetői pozíciót töltött be:
– 43% IT felsővezetői,
– 26% C-suite,
– 24% szenior igazgató vagy igazgató,
– 8% pedig alelnöki pozícióban van.
A válaszadók legalább 500 millió dolláros éves bevétellel rendelkező szervezeteket képviseltek: 42%-uk 500 millió dollártól 4,9 milliárd dollárig terjedő éves bevétellel rendelkező szervezetekből, 58%-uk pedig 5 milliárd dollárnál nagyobb éves bevétellel rendelkező szervezetekből.

A teljes alkalmazás tesztelési kiadásokat befolyásoló tényezők közül a válaszadók az új technológiákat (60%), a tesztelési környezet kihívásainak fokozódását (58%), valamint a hardver- és eszközigényeket (41%) jelölték meg első háromként. Komoly befolyásoló tényezőként jelentkezik még a tesztelés hatékonyságának hiánya és a kézi tesztelés túlzott előtérbe helyezése is – mindkettőt a vezetők 38%-a jelölte meg.

A tesztelési környezet kihívásait részletesebben vizsgálva a válaszadók elmondták, hogy a korlátozott automatizálás (56%), az egymással versengő prioritások és folyamatok (51%) és a tesztelési folyamatok érettsége (50%) okoz leggyakrabban fejtörést. Komoly kihívást jelentenek még a vezetők szerint az erőforrás-készlet (41%), a költségek (37%) és az időbeli korlátok (36%) is. Nem ekkora súlyban, de a folyamatokban betöltött szerepe miatt így is igen magas, 19%-os arányban szerepelt még a kihívásoknál a felelősségvállalás hiánya is.

Egyértelműen az a kép bontakozik ki, hogy a gazdasági és piaci környezet által indukált, gyors válaszokat kikövetelő környezetben a vezetők szeretnének egy lépést hátralépni, újragondolni és ésszerűsíteni a tesztelési gyakorlatukat annak érdekében, hogy a legtöbbet hozhassák ki a gyorsan megjelenő szoftverfejlesztési lehetőségekből és legújabb beruházásaikból. Ezt úgy lehet elérni, hogy az egyes főbb területeken belül megvizsgáljuk, mely tényezők hatnak leginkább a minőségbiztosításra és a kockázatkezelésre.

– mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Nyitókép: Deloitte.

2023. január elsejétől bevezetésre kerül a fiatal anyák adókedvezménye, amely a 30 év alatti nők gyermekvállalását hivatott ösztönözni a személyi jövedelemadó-terheik csökkentésével.

A kedvezmény alapja megegyezik a 25 év alatti fiatalok és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével érintett jövedelmekkel: például a bér, nem önálló tevékenységből származó jövedelem (kivéve a végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó részét), az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói kivét, az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, a megbízási díj, valamint a mezőgazdasági őstermelő ilyen tevékenységéből származó jövedelme. A vállalkozói kivét, a vállalkozó átalányban megállapított jövedelme és a mezőgazdasági őstermelői jövedelem esetében a fent említett nyilatkozat – kifizető hiányában – nem szükséges, a kedvezményt a fiatal anya maga érvényesíti.

Kik és hogyan vehetik igénybe a kedvezményt?

A kedvezményre jogosultak azok a 25 év feletti, de 30 év alatti anyák, akiknek magzatukra, vagy vér szerinti, illetve örökbefogadott gyermekükre tekintettel a családi adókedvezményre való jogosultsága ez év január elsején vagy azt követően nyílik meg. A kedvezmény annak az adóévnek a végéig érvényesíthető a családi kedvezményre való jogosultság fennállása esetén, amelyben az anya a 30. életévét betölti.

A kedvezmény mértéke havonta az előző év júliusi átlagkereset (évente legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata) – 2023-ban ez közel 6 millió forint, feltételezve, hogy a jogosultság egész évben fennáll.

A fiatal anya a 25. életéve betöltését követően hasonló adókedvezményt érvényesíthet, mint ezt megelőzően, amennyiben gyermeket vállal vagy gyermeket fogad örökbe

 – magyarázza az új jogszabályt Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Amennyiben a fiatal anyák kedvezményének érvényesítése miatt a fennmaradó személyi jövedelemadó alap nem teszi lehetővé a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére történő érvényesítését, akkor az általános szabályokkal összhangban a családi kedvezmény fennmaradó része családi járulékkedvezmény formájában vehető igénybe.

Kifizetőtől szerzett jövedelem (például bér) esetén a fiatal anya nyilatkozik a kedvezményről a kifizetőnek, amely azt a jövedelem juttatásakor érvényesíti, vagyis kifizetés előtt a csökkentett adóterheket vonja le a bruttó jövedelemből, így magasabb nettó jövedelmet kap kézhez a fiatal anya.

– tette hozzá Kövesdy Zoltán.

Úgy gondoljuk, hogy elsősorban annak köszönhető, hogy a Deloitte a legmagasabb szintre értékelt szolgáltató lett a tanácsadási bevételek alapján, hogy a szolgáltatásainkkal jelentős értéket teremtünk az ügyfeleink számára és kiemelkedő transzformációs hatást tudunk biztosítani. Továbbra is gyorsabban növekszünk, mint a tanácsadói piac átlagosan, aminek a kulcsa, hogy kombinálni tudjuk az iparági szakértelmünket, a szolgáltatásaink széles skáláját és szakértőink kreativitását – mondta Sam Balaji, a Deloitte tanácsadási üzletágának globális vezetője.

A globális eredményekkel összhangban Magyarországon is jelentősen nőtt a tanácsadási üzletágunk, ami elsősorban a technológiai tanácsadási terület bővülésének köszönhető. Az elmúlt egy évben közel 100 fővel bővült a csapatunk, amivel Magyarország és a régió egyik legnagyobb digitális ügynökségévé váltunk és ezzel az ügyfeleink legösszetettebb technológiai kihívásaira is tudunk megoldásokat nyújtani.

– tette hozzá Komjáthy Csaba, a Deloitte Magyarország tanácsadási üzletágának vezető partnere.

A jelentés szerint a Deloitte piaci részesedése 12,4%, amivel a legnagyobb 4,8 milliárd dolláros árbevételt érte el. A teljes tanácsadási piac 16,4%-os növekedést ért el, ezzel szemben a Deloitte kiemelkedő módon 19,9%-kal tudna növelni üzletága méretét.

A Deloitte Magyarország hétfői online sajtótájékoztatóján Vajda Zsolt, a társaság regionális pénzügyi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta: a tanulmányban főként a biztosítói piacok 2020-as adatait elemezték, de 2021-re is végeztek kitekintést.

A tanulmány szerint a régió biztosítási piacán 2020 előtt általános bővülés történt, ezt elsősorban a nem-életbiztosítási üzletág húzta, az életbiztosítási üzletágban inkább stagnálást tapasztaltak; ezt a trendet állította meg a koronavírus.

A nem-életbiztosítási ágazat 2,8 százalékkal csökkent 2020-ban, az életbiztosítási üzletágban nagyobb, 6,5 százalékos volt a visszaesés.

Ennek oka, hogy a nem-élet üzletágban a korábban elindított digitalizációs kezdeményezéseknek köszönhetően gördülékenyebben tudtak átállni digitális működésre a biztosítók. Az élet üzletág termékei komplexebbek, itt inkább szükség van a személyes kapcsolatra az ügyfél és az üzletkötő között. Emellett a járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az emberek inkább kerülték a hosszú távú pénzügyi elköteleződést.

A volumencsökkenéshez a legnagyobb mértékben Lengyelország, Csehország és Magyarország járult hozzá.

Ugyanakkor a járványügyi korlátozások hatására, az emberek alacsonyabb aktivitása miatt a kárkifizetések is csökkentek 2020-ban, és ez a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint a díjbevételeké, így a biztosítók profitabilitása javult ebben az időszakban – mutatott rá Vajda Zsolt.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2021-ben a régió legtöbb országában felpattanás látható, a biztosítói piacok meghaladták a 2019-es szinteket is. A szakértők megállapították, hogy a korábban stagnáló élet üzletág is elindult felfelé, ami egyértelműen a járvány hatása. A jelek szerint nagy nyertes lesz az egészségbiztosítás, mert felértékelődött az egészségügyi szolgáltatások biztosítása.

A kárkifizetések is nőttek tavaly 2020-hoz képest, de nem olyan mértékben, mint a díjbevételek, a kárhányadok még mindig kedvezőbbek, mint a járvány előtt.

A biztosítási szektor előtt álló kihívások között említi a tanulmány a szabályozói környezet változásait, az inflációt és az emelkedő kamatkörnyezetet, digitalizáció további fejlesztését, illetve a munkaerőpiaci változásokat.

A Deloitte Center for Financial Services publikálta a globális biztosítási iparág 2020-as évét vizsgáló tanulmányát, melyben 200 biztosító felsővezetőjét kérdezték arról, hogyan alkalmazkodott cégük a COVID-19 teremtette helyzethez, milyen fejlesztési fókuszokat és a szervezeti működést érintő változásokat határoztak meg 2021-re. A kutatásba a 2019-ben legalább 1 mrd USD árbevételt elérő vállalatok kerültek be, ezen belül egyelő arányban vizsgáltak biztosítókat az észak-amerikai, európai és APAC (Ázsia és Csendes-óceáni térség) régióból.

Költségkontroll: 11-20% közötti költségcsökkentés várható 2021-ben

A kutatás alapján a biztosítók vezetői a koronavírus krízis hatására kiemelt hangsúlyt fektetnek a költségek további racionalizálására 2021-ben. Ez várhatóan a projektportfólió átstrukturálásában, a COVID-19 előtti beruházások késleltetésében vagy újraskálázásában mutatkozik meg. Mindennek célja a forrásteremtés a gyorsabb innovációt és növekedést elősegítő törekvések számára, melyek fókusza azonban régiónként eltér.

Értékesítés: új termékek és igények, fókuszban a digitalizáció

Az értékesítés fő fejlesztési irányaként a megkérdezett vezetők 40 százaléka a távértékesítési csatornák, valamint a szervezet digitális készségeinek fejlesztését, és a UI (felhasználói interfész) felhasználóbarátabbá tételét határozta meg. Az online értékesítés várakozásaik szerint stabil, még jelentősebb csatornává válik a jövőben.

Ez utóbbi tendencia a magyar piacon is észlelhetően erősödik, melynek indikátora a koronavírus, illetve a digitális érettség növekedése szervezeti és felhasználói oldalon egyaránt.

 – mondta el Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az észak-amerikai és európai biztosítók szerint a járvány hatása nem hagyja érintetlenül a termékfejlesztést sem: előtérbe kerülhetnek a paraméterezhető biztosítások, melyek nem a kármérték, hanem a kiváltó esemény intenzitása alapján fizetnek. Ezt a terméktípust korábban vagyoni károk fedezésére és katasztrófabiztosításoknál használták, azonban új alkalmazási területként a vállalkozásokat érintő IT leállásokból származó üzleti károk biztosítására is használhatják. Az APAC régió biztosítói a valós idejű monitoringgal egybekötött, használatalapú biztosítások kiterjesztését jelölték meg top termékfejlesztési prioritásként 2021-ben.

Kockázatelbírálás és kárkezelés: automatizáció és adatelemzés

A kutatásba bevont biztosítók jelentős része a hagyományos kockázatelbírálási folyamat megújításának kezdeti szakaszában jár, a munkaigényes adatgyűjtési és feldolgozási feladatok automatizációjára fókuszál. A következő lépés a mesterséges intelligencia alapú, prediktív kockázatbecslési modellek alkalmazása lehet, mellyel kiterjeszthető a kockázatbecslési funkció a vállalaton belül, ezt azonban egyelőre távlati célként határozták meg a biztosítók.

A járvány hatására felerősödött a kárbejelentés és a kapcsolódó interakciók online térbe terelődése. A megkérdezettek az új helyzetre reagálva nem a további virtualizációra, hanem a kárkezeléshez kapcsolódó fejlett adatelemzési képességek megalapozására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a következő másfél évben.

Felszínre kerültek a hiányosságok

A biztosítók 79 százaléka úgy véli, hogy a vírushelyzet rámutatott digitális készségeik és transzformációs terveik gyenge pontjaira. Ezzel összhangban 95 százalékuk törekszik a digitális átalakulás gyorsítására, hogy erősítse a szervezet rugalmasságát, ellenállókészségét a következő 6-12 hónapban.

Kiberbiztonság a dobogón

A válaszadók közel kétharmada a kiberbiztonsági költések növelését tervezi 2021-ben.

A digitalizáció és a távmunka előtérbe kerülésével fokozódik a biztonsági incidensek kockázata, mely válaszlépésre készteti a biztosítókat. A távoli munkaállomások és a felhasználói interfészek számának növekedésével erősödnie kell a hálózati végpontok védelmének, nagyobb hangsúlyt kaphat zero-trust megközelítés (hálózaton belül vagy kívül elhelyezkedő, erőforrás-hozzáférést igénylő kommunikációs partnerek előzetes ellenőrzése és jóváhagyása) és az ún. „security by design” alapelv, ami a biztonságot a tervezési szempontok közé emeli. Emellett a megkérdezett társaságok több mint 50%-a az adatbiztonsággal kapcsolatos kiadások növekedését várja a 2021-ben.

– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Lendületet vesz a felhő migráció

A felhő transzformáció a várakozások szerint gyorsulni fog az iparágban 2021-ben. Bár a felhő-alapú számítási kapacitások és szolgáltatások igénybevétele a koronavírus előtt is növekvő tendenciát mutatott, ezt a költségracionalizálási törekvések tovább ösztönözhetik. A felhő megoldások bevezetése emellett támogathatja az IT agilitásának emelkedését és az elemzési képességek gyors és költséghatékony kiépítését is.

Hogyan tovább?

Az elmúlt évtized digitalizációs és költségcsökkentési trendjei továbbra is érzékelhetőek lesznek az iparágban, azonban tartalmi elemeik némileg újra lettek priorizálva. A biztosítók a koronavírus hatására kénytelenek voltak meglépni régóta halogatott digitalizációs fejlesztéseket. A következő lépés a helyzet konszolidálása, melynek fókusza az új fejlesztések működésének stabilizálása, az új adatforrások kiaknázása, illetve a digitalizációval megjelenő új, vagy erősödő kockázatok kezelése.