Makro trendek

Kiemelte a stagflációt, azaz a stagnáló gazdaság és növekvő infláció kockázatát, az élesen emelkedő kamatkörnyezetet, a portfóliók minőségi romlását és a szabályozói kockázatokat. Hangsúlyozta, hogy:

A magyar bankrendszer likviditási tartaléka magas, tőkemegfelelési mutatója stabil, a tavalyi év végére 18,6 százalékra nőtt, ami egy elhúzódó válság esetén is biztonságot nyújt.

A főosztályvezető elmondta, hogy a háború miatt a világgazdaság GDP-növekedése a korábban vártnál 0,8 százalékkal alacsonyabb, 3,6 százalék lehet az idén. Az európai gazdaságok ennél nagyobb mértékben lassulhatnak, azon belül is rosszabb a feltörekvő európai gazdaságok helyzete, amelyek a korábban előrejelzett 3 százalékot meghaladó növekedéssel szemben csaknem 3 százalékos csökkenésre számíthatnak.

Vállalati hitelezés

A magyarországi hitelezési folyamatokat ismertetve elmondta, hogy a vállalati hitelezés mind 2021-ben, mind az idén az első negyedévben dinamikusan növekedett.

• Idén márciusban összességében 11 százalékos, a kkv-k körében 14 százalékos, a kötvényekkel együtt 18,5 százalékos volt a növekedés tavaly ilyenkorhoz képest.
• A vállalati hitelek dinamikájában az MNB továbbra is növekedést vár, de az eddigieknél „érdemben lassabb” mértékben.

Lakossági hitelezés

A lakossági hiteleknél 2021-ben 15 százalékos, az idei év elején 13 százalékos volt a növekedés – ismertette.

• A növekedés visszaesésében szerinte az is szerepet játszhatott, hogy tavaly ősszel a hitelesek széles körében a moratóriumot követően újraindult a törlesztés.
• A különböző támogatási programok, főképp a kedvező kamatozást biztosító Nhp Zöld otthon program miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya: idén márciusban már 43 százalékon állt ez a mutató a lakáshiteleken belül – mutatott rá.

A lakáshitelek szerződéses összege átlagosan egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt.

Ügyfélszinten nézve azok, akik többféle lakáshitelt – például csok-ot és piaci hitelt is – felvettek, az átlagos eladósodás mértéke 26 millió forint.

Az MNB aggodalommal figyeli a lakáspiac túlértékeltségét, növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és a hitelezéssel kapcsolatos pénzügyi kockázatok.

– figyelmeztetett.

Nem teljesítő hitelek és kamatstop

A moratórium szűkítése miatt a nem teljesítő hitelek állományában lényeges változás nem volt tapasztalható, idén februárra a vállalatok esetében 4,2 százalékra nőtt a mutató 3,5 százalékról; a háztartások esetében 4,3 százalékra nőtt a ráta – jelezte.

Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági hitelek portfólió minőségére nagymértékben hat a kamatstop jövője. A jegybank számításai szerint a medián 8000 forint, az adósok felének ennél nagyobb, felének ennél kisebb törlesztőrészlet-emelkedést okozna a kamatstop kivezetése. Az érintettek nagyjából negyedének nőnének meg jelentősebben a költségei, akár 30 ezer forinttal.

Amennyiben a kamatstop fennmarad, annak célzottnak kell lennie, valóban azoknak kell segítséget nyújtani, akik rászorulnak

– jegyezte meg a főosztályvezető.

Betétek és profit

A bankrendszer profitja a hazai tevékenységből 2021-ben 553 milliárd forintra nőtt a 2020-as évi 204 milliárddal szemben – közölte, utalva arra, hogy a háború az idei kilátásokat jelentősen visszaveti.

Arról is beszélt, hogy a háztartások betéteinek kamata nem követte az alapkamat emelkedését; ha a bankszektor nem árazza át a kamatemeléseket a betétekbe, az később finanszírozási nehézségeket okozhat.

A részleteket ismertetve elmondta, hogy a kis és közepes vállalatok hitelállománya éves összevetésben csaknem 21 százalékkal nőtt.

A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót – emelte ki a főosztályvezető.

A második negyedéves vállalati hitelkibocsátást az NHP Hajrá! program dominálta, az új hitelkihelyezések közel fele, míg a kkv-hitelek kétharmada ehhez a programhoz kötődött – jelezte a szakember.

Dancsik Bálint szerint a kamatemelések és az NHP program várható lezárása ellenére is a vállalatok számára az elmúlt 30 év legkedvezőbb finanszírozási környezete áll rendelkezésre. A piaci alapon kötött kkv beruházási hitelek átlagos kamata 3,5 százalék volt, a forgóeszközhiteleké pedig 2,5 százalék – támasztotta alá mondanivalóját.

Júniusra tovább csökkent a moratórium kihasználtsága a vállalati szegmensben, az adósok a jogosult állomány 35 százalékával, a teljes hitelállomány 21 százalékával éltek a törlesztés szüneteltetésének lehetőségével – ismertette Dancsik Bálint. Ágazatok szerint nézve az ingatlanügyletekre hitelt felvevők vettek részt a legnagyobb arányban a moratóriumban, ezen belül átlag feletti 46 százalékos volt a részvételi arány a kereskedelmiingatlan hiteleknél – tette hozzá. Elmondása alapján a szállodák finanszírozása területén az arány kiugróan magas, 80 százalék volt.

A bankok kétharmada a kkv-hitelállomány bővítését tervezi a következő időben annak ellenére, hogy az NHP keretét nem növeli tovább a központi pénzintézet – idézte fel az MNB új felmérésének eredményét a főosztályvezető. Szintén a jegybank vizsgálata szerint a moratóriumon belüli vállalati hitelállomány 5-15 százalékát tartják sérülékenynek a pénzintézetek – tette hozzá.

Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalati hitelek utóbbi évekbeli dinamikus növekedése ellenére a GDP-arányos hitelállomány Magyarországon még mindig alacsonynak számít, 20 százalékon áll az eurózóna 38 százalékos átlagához képest, így szerinte ez a szegmens „egy egészséges bővülés” elé néz.

A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót – emelte ki a főosztályvezető. A babaváró hitelek állománya a második negyedév végére elérte az 1374 milliárd forintot, így már a teljes háztartási hitelállomány mintegy 15 százalékáért ez a termék felelt – tette hozzá.

A személyi hiteleknél a piac még nem dolgozta le a válság hatását, a két évvel korábbi szinthez képest még 16 százalékos az elmaradás – mutatott rá a szakember.
A főosztályvezető elmondta, hogy a moratórium hatása nélkül a lakossági hitelek növekedése 7,3 százalékos lett volna becslésük szerint.

A moratóriumban való részvételi arányban a lakosság esetében nagyjából stagnálás figyelhető meg; júniusban a jogosult hitelállomány 48 százaléka vette igénybe a könnyítést, a teljes hitelállományt nézve pedig 33 százalék – tájékoztatott a főosztályvezető.

Dancsik Bálint elmondta azt is, hogy a kiugró hiteldinamika ellenére a lakossági területen is van tér további bővülésre. Az MNB adatai szerint a GDP-arányos hitelállomány a lakosság esetében Magyarországon 17 százalékra tehető, miközben az eurózóna átlaga 54 százalék.

A lakáshitelek árazását jelenleg sokkal inkább a hosszú hozamok befolyásolják, mint az alapkamat, a legtöbb lakáshitelt ugyanis hosszabb távú kamatfixálással bocsátották ki 2018 után – mutatott rá a főosztályvezető. Azt javasolta, hogy a változó kamatozású hitelekkel rendelkező adósok vizsgálják meg, milyen rögzített kamatozású konstrukcióval tudják hitelüket kiváltani a kamatkockázatuk csökkentése érdekében.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Tamás, az MNB igazgatója újságírói kérdésre elmondta, hogy a moratórium meghosszabbítására a jegybank becslése szerint a védőhálót igénylő lakossági adósok mintegy 70 százaléka, hozzávetőleg 800 ezer ügyfél válik jogosulttá a három kategóriát egyben nézve (gyermeket nevelők, nyugdíjasok és jövedelemcsökkenést elszenvedők). A lakossági szegmensben 1 millió 150 ezer adós él jelenleg a moratórium lehetőségével, az érintett hitelvolumen pedig 2800 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatott az igazgató.