Allianz kutatás: Sokan maradnának inkább home office-ban!

TUDÓSÍTÁS — Mon, 13 Jul 2020 12:11:49 +0000

Szerettünk tovább aludni és örültünk, hogy többet lehetünk a családunkkal a karantén idején, derült ki az Allianz Hungária Zrt. által végzett felmérésből. A társaság egy rövid idejű felmérés keretében arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt hónapok milyen hatással voltak a magyarok otthonukhoz és munkahelyükhöz való viszonyára, mi hiányzik és mit nem sírnak vissza a karanténidőszakból munkavégzésük szempontjából.

Még öt perc szundi munkakezdésig vagy dugóban ücsörgés? Levelek átnézése a kanapén vagy helyvadászat a zónázón? Első kávé a macska társaságában vagy közös kávé a kollégákkal? Vannak, akik remekül kihasználták az otthoni munkavégzés előnyeit, míg mások alig várták, hogy visszatérhessenek az irodába. Az Allianz Hungária arról kérdezte irodai munkát végző honfitársainkat, hogy milyen hatással volt munkavégzésükre a koronavírus-járvány. Nézzük az eredményeket!

Minden otthon töltött percet imádtam!

A válaszadók több mint felének korábban is adódott lehetősége az otthoni munkavégzésre, azonban ennél jóval többen, 77,4 százalékuk mondta azt az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy megszokta a home office intézményét, szívesebben dolgozik most otthonról. A kitöltők csupán 26,9 százaléka vallotta azt, hogy a munkahelyén érzi magát hatékonyabbnak. Közülük voltak, akik örültek, hogy otthon nem megy el idő munkahelyi udvariaskodó beszélgetésekkel és jobban tudnak haladni a saját feladataikkal. A felmérésben résztvevők több mint fele jelölte meg több válaszlehetőség közül pozitívumként, hogy tovább alhatott reggel, illetve, hogy több időt tölthetett a családjával.

Nem kell annyit agyalnom, mit főzzek!

Akik örülnek, hogy vége az otthoni munkavégzésnek, leginkább azt nem fogják visszasírni, hogy összefolytak a napszakok és sosem ért véget a munkaidő, de 15,4 százalékuk azt is nehezen viselte, hogy egy személyben volt dolgozó ember, szülő, tanár és a család szórakoztatására hivatott programfelelős. Sokaknak okozott fejtörést az is, miképpen hangolja össze az otthoni munkavégzést a főzéssel és a család étkeztetésével. A home office-ellenesek azon a véleményen vannak, hogy mindennek megvan a maga helye, s az otthon nem munkára való.

Valóban felkészültek vagyunk a körülményeink megváltozására?

A kutatásból az is kiderült, hogy noha a válaszadók több mint fele vallotta magát felkészültnek a váratlan helyezetekre, csupán 28,7 százalékuk érzi úgy, hogy a karanténidőszak hatására tudatosabbnak kéne lenniük a biztosítások terén, és érdemes volna biztosítaniuk saját, valamint családjuk jövőjét.

Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzet mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy bárkivel bármi megtörténhet, így a kockázati életbiztosításokban még sok lehetőség rejlik. Azonban nekünk, biztosítóknak még van feladatunk bőven az emberek edukálását illetően e témában. Az egészségügyi vészhelyzet során ugyanis felmerülhetnek olyan kérdések, mint például az egészségi állapot hirtelen romlása, vagy hogy egy váratlan súlyos betegség esetén hogyan gondoskodhatunk a gyógyulással kapcsolatban felmerülő költségek vagy a család mindennapi életéhez szükséges kiadások fedezéséről. Talán sokan nem gondolnák, de a különböző egészségbiztosítások alapján nyújtott szolgáltatások megoldást jelenthetnek ezekben az esetekben.

– világított rá a felmérés kapcsán Csépai Orsolya, az Allianz Hungária Életbiztosítási igazgatóságának igazgatója.

A kutatásról:

Az Allianz Hungária a magyarok karanténidőszakban történő munkavégzésre vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2020. július 1. és július 8. között készült, a Typeform felületén.

The post Allianz kutatás: Sokan maradnának inkább home office-ban! first appeared on Biztosító Magazin | Fókuszban a biztosítási tudatosság növelése.

Magánegészségügy: A főállású orvos alkalmazása nem feltétel

TUDÓSÍTÁS — Mon, 04 Nov 2019 19:02:33 +0000

Az egészségügy jelenlegi helyzetében a biztosítók nem írhatják elő magánszolgáltatói partnereiknek, hogy csak főállású orvosokat foglalkoztassanak, de egyelőre a túlfoglalkoztatásból fakadó minőségi panaszok, illetve szolgáltatói hibák sem jellemzőek a magánszektorra. A szakmai felelősségbiztosítás ugyanakkor a magánszolgáltatóknak is kötelező. – Nagy László Nándor (vg.hu) vendégcikkét közöljük.

Miközben Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák (EU átlag 18 százalék), addig sokak szerint a jelenlegi kettős rendszer a szolgáltatások esetében komoly kockázatot hordoz:

a magánegészségügyi szolgáltatóknál gyakran olyan orvosok praktizálnak, akik előtte az állami egészségügyi intézményekben is ledolgozták a maguk munkaóráit.

Varga Péter Pál, az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltató, a Budai Egészségközpont alapító-ügyvezetője a Portfolio.hu-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy a közfinanszírozásban dolgozó kollégák közül sokan pénzügyi okok miatt kényszerülnek több állást is vállalni.

KORÁBBAN ÍRTUK

Nyugdíjcsavar: Nem vagyunk kellően tudatosak, pedig nagyot nyerhetnénk vele

Nyugdíj TUDÓSÍTÁS

Nyugdíjvagyon tekintetében a jelenlegi gazdasági fejlettségünkhöz képest van hely növekedésre, de hiányzik a jelenlegi piacról egy nagyon fontos szereplő – hangzott el a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. - írta a VG.hu.

Farkas András: Érdemes az öregkorunkra is gondolni

Nyugdíj TUDÓSÍTÁS

Minden hatodik magyar a 65 évesnél idősebb korosztályhoz tartozik, 2030-ra pedig már minden negyedik magyarra igaz lesz ez a megállapítás – mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a Világgazdaság konferenciáján.

A jelenlegi helyzetben – miként azt Csépai Orsolya, az Allianz Hungária Zrt. életbiztosítási igazgatója elmondta – a biztosítók nem írnak elő olyan feltételeket, hogy a biztosítóval szerződött magánszolgáltatónál az orvos ne másodállásban végezze a tevékenységet, hiszen a jelenlegi orvos hiány mellett ez nem is életszerű kérés.

Így elfogadják azt a gyakorlatot, hogy ugyanaz az orvos több szolgáltatónál vállal rendelési időt, akár magánpraxisa mellett is.

A Groupama Biztosítónál ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a biztosítók ellátásszervezői már az intézmény kiválasztásakor figyelnek az ott alkalmazott minőségi, szervezési kérdésekre, amelyek között fontos a rendelkezésre állás és orvosi ellátottság.

Koltai László, az Union Biztosító személybiztosítási üzletág igazgatója mindehhez hozzátette, hogy a biztosító – illetve ellátásszervezője – a minőségbiztosítási tevékenysége során a szerződött partnerek törvényes működési feltételein (pl. Ántsz engedély) túl is igyekszik – saját protokoll szerint – ellenőrizni az egészségügyi szolgáltatás egyéb minőségi paramétereit is, s bár a biztosítónak a magánszolgáltatók HR politikájára nincs ráhatása, de a minőségi és rendelkezésre állási elvárás nagyon magas a szolgáltatókkal szemben.

A Groupama szakemberei szerint a későbbieken intézményi/orvosi egyeztetések, illetve ügyfél elégedettségi felmérések alapján folyamatosan fejleszthető és szükség esetén módosítható az ellátó hálózat.

Szabó Katalin, az Uniqa vállalati személybiztosítási területvezetője szerint 2018-ban 5-ös skálán 4,7-ra értékelték ügyfeleik szolgáltatásaik színvonalát.

Koltai László szerint a túlfoglalkoztatásból fakadó minőségi panaszok, illetve szolgáltatói hibák egyáltalán nem jellemzőek a magán-egészségügyi szektorban. Az Union üzletág igazgatója szerint az egészségügy és az orvostudomány alapvető működéséből fakad, hogy előfordulhatnak hibás diagnózisok, illetve szövődményes beavatkozások stb., de klasszikus műhibának számító példát nem tudna felidézni, amelyre a biztosító által finanszírozott szolgáltatás esetén került sor az elmúlt 10 évben. A magán-egészségügyi szektorban jóval több idő és figyelem jut egy-egy páciensre és

a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy a legjobb szakemberekkel, illetve eszközökkel dolgozzanak a páciensek gyógyulása érdekében, hiszen éppen ez a szolgáltatásuk lényege.

Mindazonáltal az orvosi szolgáltatás minőségéért, szakmaiságáért az egészségügyi szolgáltató felel és ezért jogi értelemben is felelősségre vonható, ebben nincs különbség a magán és az állami szektor között – hangsúlyozta a szakember.

A Groupama Biztosítónál hangsúlyozzák: az Egészségügyi törvény értelmében minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégnek – így a magánszolgáltatóknak is –

rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, enélkül számára működési engedély nem adható ki.

Az Unionnál a biztosítóval való szerződés feltétele a magas összegű szakmai felelősségbiztosítás, amely Koltai László szerint önmagában is kiszűri az orvos-szakma „kalandorait”. Más társaságoknál nem szabnak külön feltételeket a szakmai felelősségbiztosítás mértékére, ugyanakkor a termék a legtöbb biztosító termékkínálatában megtalálható.

Forrás: Nagy László Nándor / vg.hu | Nyitókép: Pixabay.

The post Magánegészségügy: A főállású orvos alkalmazása nem feltétel first appeared on Biztosító Magazin | Fókuszban a biztosítási tudatosság növelése.

Csépai Orsolya | Biztosító Magazin