Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta: az OTP Business Excellence Díjjal az a céljuk, hogy elismerjék a vállalatok sikereit és erősítsék a hazai gazdaság meghatározó szereplői közötti kapcsolatot.

Úgy fogalmazott, hogy a hazai bankrendszer sokktűrő képessége, tőkeellátottsága és likviditása magas, így várhatóan a jelenlegi válság nem lesz mély és tartós, a 2024. évi növekedés pedig már a jobb éveket idézi majd.

A bank az innovatív megoldások kategóriában a 3DHISTECH Kft.-t díjazta, amely a digitális elektromikroszkóp gyártásban a világ első három szereplőjének egyike.

Társadalmi felelősségvállalás kategóriában a Jász-Plasztik Kft. lett a nyertes miután a műanyag-feldolgozó cég nagy hangsúlyt helyez a környezetterhelés csökkentésére, a munkavállalói közösségének támogatására és az edukációra.

Nemzetközi terjeszkedés kategóriában a közép-európai régióban tevékenykedő Futureal-Cordia-HelloParks ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoport győzött.

A nyerteseket az OTP Bank vezetőiből álló szakmai zsűri választotta ki; a pénzintézet a díjakat a jövőben minden évben át kívánja adni – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön publikálta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentését, amely alapján a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye idén a második negyedévben 128,9 milliárd forint volt, 10 százalékkal jobb az előző negyedévinél, és 57 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél.

Az adózott eredmény nagyságát a jelentés szerint a változatlanul alacsony kockázati költségek, továbbá a javuló költséghatékonyság és portfólió-minőség alakította.

Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 114 milliárd forintos konszolidált számviteli adózott eredményt, illetve éves összevetésben 45 százalékkal nagyobb, 118,9 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredményt vártak korrekciós tételek nélkül.

A bankcsoport első félévi konszolidált korrigált adózott eredménye 246,3 milliárd forint volt, ami az előző év hasonló időszakát több mint kétszeresen meghaladja, 116 százalékos növekedés éves összevetésben.

Közölték: a külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a féléves korrigált profiton belül 51 százalékot képviselt, éves összevetésben 6 százalékponttal javult. Minden külföldi leánybank nyereséges volt, a legnagyobb mértékű negyedéves javulás a bolgár, horvát, szlovén, román, illetve a Merkantil Csoport egyedi teljesítményében volt tapasztalható.

Az első fél évben a csoport egészét tekintve a folyamatok alapvetően pozitívan alakultak. A járvány esetleges 4. hulláma óvatosságra int, a várható makrogazdasági hatás azonban a jelenlegi előrejelzések alapján lényegesen kisebb lehet – közölték.

Az OTP menedzsment elkötelezett az osztalékfizetés mellett, ami magában foglalja a 2019-es és a 2020-as év után szabályozói kérésre felfüggesztett, de a szavatoló tőkéből már levont 119 milliárd forint osztalék kifizetését is.

Az első fél év után a levont 42 milliárd forintnyi osztalék nem tekinthető indikációnak a menedzsment részéről a 2021. év után kifizetendő éves osztalékról

– írták.

A menedzsment szerint a teljesítő (Stage 1+2) hitelállományok az év egészében 10 százalékot meghaladó ütemű növekedése valószínűsíthető árfolyamszűrten, amennyiben folytatódnak az első fél évben tapasztalt kedvező tendenciák.

Az OTP-csoport összes bevétele 9 százalékkal nőtt, 617,6 milliárd forintot tett ki az első fél évben. A második negyedéves 316,4 milliárd forint bevétel 5 százalékos növekedés az előző negyedévhez, illetve 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.

A nettó kamatbevétel 5 százalékos növekedéssel meghaladta a 413 milliárd forintot az első hat hónapban. A második negyedévben 210,5 milliárd forint lett, 4 százalékkal több az előző negyedévinél, és 8 százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 152 milliárd forintot tettek ki, ez 12 százalékkal több az előző félévinél. A második negyedévben meghaladták a 80,2 milliárd forintot, ami negyedéves összevetésben 12 százalékos, évesben pedig 21 százalékos növekedésnek felel meg.

A működési kiadások gyakorlatilag stagnáltak 310 milliárd forinton. Mindennek hatásaként a második negyedévi működési eredmény 160,5 milliárd forint lett, 9 százalékkal nagyobb az előző negyedévinél, és 23 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A féléves működési eredmény 19 százalékkal 307,4 milliárd forintra nőtt.

A bank mérlegfőösszege 24 550 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 1 százalékkal, éves szinten 13 százalékkal bővült.

Az ügyfélhitelek nettó értéke 14 065 milliárd forintot tett ki, az ügyfélbetétek pedig 18 258 milliárd forinton álltak – mindkét esetben árfolyamszűrten – a fél év végén. A csoport nettó hitel/betét mutatója 2 százalékponttal 77 százalékra mérséklődött az első hat hónapban.

A jelentés szerint az első fél évben 31 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a számviteli eredményt (adózás után), melyből 7,2 milliárd forint a második negyedévben jelentkezett. Ezen belül:

5,6 mrd Ft a Magyarországon 2021. szeptember 30-ig meghosszabbított törlesztési moratórium várható egyszeri eredményhatása soron az OTP Core és Merkantil csoportot érintően, adózás után.

2021. június 30-án a bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 8,6 milliárd eurónak megfelelő volt.

Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A szerdai zárásra a részvények ára 200 forinttal, 16 650 forintra erősödött, forgalmuk 5,3 milliárd forintot tett ki. Az utóbbi egy évben a legmagasabb árfolyamuk 17 025 forint, a legalacsonyabb 8870 forint volt.

Nyitókép: Bankár Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

Kiemelte: 2019-hez képest rosszabb évet zártak, de a 2020 elején és közepén megfogalmazott várakozásoknál lényegesen jobb lett a tavalyi teljesítmény.

Csányi Sándor kiemelkedően jónak nevezte a tőkearányos megtérülése 13 százalékos szintjét, és azt, hogy 9 százalékkal bővült a hitelfolyósítás.

A pénzintézet működési eredménye 5 százalékkal nőtt tavaly, az adózott eredmény 26 százalékos visszaesését döntően a kockázati költségek okozták – hangsúlyozta. Utalt arra is, hogy a pénzintézet számára elsődleges fontosságú a stabilitás, ami a kockázati mutatókban jelenik meg legjobban.

Jelentős veszteséget okoz a banknak, hogy többletlikviditással rendelkezik, de felelőtlen hitelezésbe nem kezdünk.

– jegyezte meg Csányi Sándor.

A kormány válságkezelését illetően a bank első embere kiemelte a családi támogatásokat, az építkezést segítő konstrukciókat, továbbá a kisvállalatok által igényelhető 10 millió forintos hitelt. Ezek az intézkedések segítik a gazdaságot, hogy talpra állhasson – mondta.

A jegybank intézkedései közül az Nhp hajrá programot, az Nkp kötvényprogramot, a likviditásbővítő intézkedéseket, a tőkepufferek ésszerű lazítását és a minősített fogyasztóbarát hitel bevezetését nevesítette. Ezek a programok szerinte nagy segítséget jelentettek a bankszektornak, és azon keresztül a gazdaságnak az elmúlt egy évben.

Csányi Sándor úgy fogalmazott, hogy a lakosság és a vállalatok készek új fordulatot venni, erre utal a hitelállomány bővülése.

Döbbenetesnek nevezte, hogy tavaly a jelzáloghitel-folyósítások 15 százalékkal, a babaváró hitel szerződéses összege 23 százalékkal, a mikro és kisvállalkozói teljesítő hitelállomány 55 százalékkal nőtt.

Az elnök-vezérigazgató szerint 2021-ben még nagyobb, tőkére vetített megtérülésre, az állományok növekedésére és a kockázati költségek csökkenésére lehet számítani. Idén is folytatódik szerinte az ügyfelek számára kedvező nettó kamatmarzs-csökkenés.

A menedzsment 119 mrd Ft osztalékra tett volna javaslatot idén, a jegybank elvárása miatt azonban a kifizetésre szeptember 30-ig nem kerülhet sor, ezt követően újra napirendre kerülhet a kérdés

– jelezte Csányi Sándor.

Újságírói kérdésre az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a Commerzbankot jó banknak tartja, az átvilágítást követően születhet döntés arról, hogy tesz-e az OTP ajánlatot az eladósorba került pénzintézetre. Jelenleg az OTP menedzsmentje három országban folytat tárgyalást akvizíciókról, az egyik már meglévő piacukat érintené – ismertette a bankár utalva arra, hogy szerinte idén is jelentenek be felvásárlást.

Csányi Sándor jelezte, hogy Magyarországon a nyitvatartás korlátozását nem tervezik, egyes fiókoknál azonban rákényszerülhetnek, ha több dolgozó megbetegszik.

Nyitóép: MTI / Archiv.

A hatályos alapszabály szerint az OTP igazgatóságának elnöke egyúttal a társaság vezérigazgatója is – még

Jelenleg Csányi Sándor tölti be mindkét tisztséget – mint írták.  A javasolt módosítás lehetővé teszi, hogy az elnök-vezérigazgatói tisztségben megjelenő ügyvezetési funkciók szükség esetén külön tisztségekben is elláthatók legyenek, és az elnöki és vezérigazgatói tisztséget külön személy töltse be.

A tisztségek szétválasztásáról az igazgatóság saját hatáskörben dönt.

Különváló pozíciók…

Az indoklás szerint az alapszabály módosítására az OTP Csoport jelentős nemzetközi expanziójára és a piaci kihívásokra való rugalmas alkalmazkodás érdekében van szükség. A módosítási javaslat egyúttal rendezi a jelenlegi elnök-vezérigazgatói feladatok és hatáskörök megoszlását arra az esetre, ha az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató nem ugyanazon személy.

Ez várható a közgyűlésen

Az OTP Bank éves rendes közgyűlésének napirendjén szerepel a 2018. évi anyavállalati és konszolidált beszámolók elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, valamint az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank tavalyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón, március 1-jén azt közölte, hogy az OTP a 2017-es év után kifizetett összeghez hasonlóan az idén is 61,32 milliárd forintot kíván osztalékként kifizetni. Tavaly részvényenként 219 forint osztalék kifizetéséről döntött a bank közgyűlése, a saját részvényekre eső osztalékkal megnövelve 221,35 forintot kaptak a részvényesek.