Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb, hogy internetes csalók ismert emberek nevével, arcképével visszaélve kitalált történetekkel csábítanak kriptovalutás befektetésekre – írják a közleményben.

A bűnözők mások mellett Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának nevét, és fotóit is felhasználják arra, hogy gyanútlan és hiszékeny embereket tőrbe csaljanak, valószínűtlen hozammal kecsegtető, befeketésnek álcázott ígéretekkel megszerezzék az adataikat és a pénzüket – olvasható a közleményben.

Ez a csalási forma elsősorban a közösségi médiában terjed, a bankvezető fokozott óvatosságra int, és megtette a csalókkal szemben a szükséges bűntetőjogi lépéseket – tájékoztatott az OTP.

A vádlott két nyugdíjas nevére kötött jogosulatlanul életbiztosításokat, amelyeknek a díját ezután évekig fizette.

A csalással a nő az egyik férfi halála után milliókhoz jutott hozzá.

A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a nő 2014 májusa és 2015 júliusa között két idős férfi nevére négy biztosítótársaságnál kötött életbiztosítást.

• Kedvezményezettként minden esetben – magát a biztosítottak rokonaként, unokatestvéreként feltüntetve – önmagát jelölte meg.
• A két nyugdíjas férfi semmiről nem tudott, a vádlott az aláírásukat a szerződéseken meghamisította – írták.
• A biztosítótársaságokat azzal is megtévesztette, hogy a biztosítottakat egészségesnek tüntette fel, holott a szerződések megkötésekor már mindkét férfi súlyos alapbetegségekben szenvedett.
• A vádlott a biztosítottak munkakörét is hamisan tüntette fel, úgy mint szállító, rakodómunkás, árubeszerző. A szerződések megkötésekor ugyanis az egyik férfi például már rokkantnyugdíjas volt, és cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt.

A vádlott a biztosítási üzletkötőkkel bizalmi kapcsolatot alakított ki, és elérte azt, hogy a biztosítottak személyes megjelenésétől – szabályellenesen – eltekintettek, a szerződéseket pedig átadták neki, hogy a biztosítottakkal aláírassa – közölték.

Az egyik férfi 2016 májusában meghalt, ezután az egyik biztosító a vádlottnak több mint ötmillió forintot fizetett ki.

A többi esetben a csalások kísérleti szakban maradtak, mert a biztosítók rájöttek, hogy a szerződésekben valótlan egészségügyi adatok szerepeltek. Volt olyan eset is, amikor a biztosító a díj nem fizetése miatt szüntette meg a szerződést, és volt olyan is, hogy a vádlott nem élt igénybejelentéssel.

Az ügyészség arra tett indítványt a vádiratban, hogy a bíróság büntetővégzéssel felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbüntetést szabjon ki a vádlottra, és vagyonelkobzást is indítványozott – áll a közleményben.

A Magyar Bankszövetség megerősítve az Országos Rendőr-főkapitányság március 23-án kiadott közleményét (http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/vigyazat-sms-ben-erkezhet-a-kartekony-kod ) fokozott óvatosságot kér, és felhívja a figyelmet az SMS üzeneten keresztüli adatszerzési hullámra.

Az elkövetés jelenleg ismert módja szerint a csalók – a már megfertőzött telefonokat is felhasználva – SMS-t küldenek, jellemzően magyar mobiltelefonszámokról, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. A privát vagy céges telefonokra egyaránt érkező üzenetbe beágyazott linkre kattintva a címzett az állítólagos csomag érkezését tudná nyomon követni az applikáció segítségével. Azonban a telepítést követően kártékony, ún. trójai típusú alkalmazás aktivizálódik, amelynek segítségével a csalók hozzáférhetnek a telefonon tárolt bizalmas adatokhoz – így akár pénzügyi, banki információkhoz is.

Mit tehetünk ellene?

Az adathalászat megelőzéséhez, megakadályozásához javasolt, hogy

• ha küldeményt vár, akkor a kereskedő által korábban megküldött értesítéseken keresztül kövesse nyomon a megrendelt termék szállítási státuszát, ne kattintson SMS üzenetben érkező hivatkozásra.

Emellett a csomagkézbesítő szolgáltatók általában konkrétan megjelölik a kiszállítás várható időpontját az erről szóló tájékoztató SMS-ben, nem jellemző, hogy a vásárlónak külön felületen kelljen ellenőriznie a kiszállítási időpontot.

• ha nem rendelt csomagot, törölje az üzenetet.

Ugyancsak fontos, hogy bármilyen alkalmazást csak biztonságos forrásból, hivatalos alkalmazásáruházból (Google Play, AppStore) töltsön le a mobiltelefonjára! Valamint célszerű lehet biztonsági szoftver használata is a telefonon, amely automatikusan blokkolja a személyes, bizalmas tartalmak kártékony elérését.

Figyelmeztesse a veszélyre közeli ismerőseit is!

A közlemény szerint az ügyben 2019 októberében érkezett feljelentés a rendőrségre.

A nőt szerdán az otthonában fogták el a nyomozók, majd kutatást tartottak nála, ennek során számos olyan dokumentumot lefoglaltak, amelyet a gyanúsított a bűncselekmények elkövetéséhez használhatott.

A nyomozás adatai szerint a nő régebben az egyik biztosítónál dolgozott, ezért tudta hitelesen becsapni áldozatait.

A rendőrök csalás gyanúja miatt őrizetbe vették a nőt, és indítványozták a letartóztatását.

Nyitókép: pexels.

Ha a +36 61 272 217-es számról hívják, ne vegye fel!

A napokban bejelentés érkezett a szövetség ügyfélszolgálatára, hogy a +36 61
272 217 telefonszámról valaki a MABISZ nevében 90.000 Ft befizetésére szólította fel a panaszost, arra hivatkozva, hogy lakott területen belül 105 km/h sebességgel
hajtottak az autójával.

A kérdések hatására a telefonáló belezavarodott a válaszaiba, végül azt mondta, hogy csak viccelt, és megszakította a hívást. Visszahíváskor a jelzett szám már nem csengett ki. A hívott fél csalás kísérlete miatt bejelentést tett a rendőrségen.

A MABISZ felhívja a figyelmet arra, hogy a +36 61 kezdetű hívószámról jelentkező telefonos megkeresések nem a szövetség részéről érkeznek.

A MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének munkatársai is kizárólag kárrendezési ügyekben, és telefonon a legritkább esetben keresik csak meg az ügyfeleket, előzetes írásos kapcsolatfelvételt, illetve hivatalos bekérőt követően. A telefonos megkeresés minden esetben az ügyfél személyének és a kárügy adatainak beazonosításával zajlik.

Nem ez volt az első eset

Tavaly novemberben hasonló tartalmú közleményt adott ki telefonhívások miatt az E.ON Hungária Zrt. is +36/60-as és +36/50-es kezdetű hívószámokról indított, zaklató és fenyegetőző jellegű hívások kapcsán. Sajtóinformációk szerint az 50-es körzetszám hátterében egy humorosnak szánt, de jogilag megkérdőjelezhető, pénzért letölthető applikáció, a JokesPhone állhat, amelyben a „vicc” szenvedő alanyának a telefonszámát kell megadni.

Az app használója megjelöli továbbá, milyen „tréfát” szeretne elsütni, az alkalmazás pedig telefonál, a hívott fél reakcióját rögzíti, majd azt továbbküldi a hívás megrendelőjének.

Ám nem árt tudni, hogy már a hangfelvételek beleegyezés nélküli rögzítése is törvénytelen. Nem beszélve arról, ha ráadásul valaki egy szervezet nevében, „viccesen” pénzt próbál kicsalni.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!