A közlemény szerint a Vodafone Magyarország az egyik vezető konvergens hálózatüzemeltető Magyarországon, és a 4iG-vel való egyesüléssel a mobil és vezetékes kommunikáció terén egyértelműen a második legnagyobb szolgáltató jön létre, szélesebb körű információs és kommunikációs technológiai, IKT-kapacitással. Az akvizíció megfelel a magyar állam törekvésének egy nemzeti IKT-csoport létrehozására – közölték.

Suba János, a Vodafone Magyarország kommunikációs igazgatója a hírt megerősítette az MTI érdeklődésére, de kommentálni nem kívánta, részletek nem közölt.

Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója elmondta:

A magyar kormánynak világos stratégiája van arra, hogy magyar tulajdonú nemzeti piacvezető céget hozzon létre az IKT-szektorban. A 4iG-vel való egyesülés lehetővé teszi, hogy a Vodafone Magyarország, amely az országban sikeres és innovatív tevékenységet folytat, sokkal erősebb léptékű és teljesen konvergens szolgáltatóként jelentős szerepet játsszon az ágazat jövőbeni növekedésében és fejlődésében. Az egyesült vállalat erősíti a versenyt, és nagyobb hozzáféréssel rendelkezik majd a beruházásokhoz, hogy előmozdítsa Magyarország digitalizációját.

A tranzakció a kötelező átvilágítás befejezésétől, a felek tranzakciós dokumentációjának megkötésétől és a szabályozó hatóságok jóváhagyásától függ. A tranzakciót a felek 2022 végére tervezik lezárni.

Nyitókép: Unsplash.

A digitális jegybankpénz lehetőségei

A jegybank igazgatója a Budapesti Corvinus Egyetem MNB tanszékének konferenciáján azonban arra is felhívta a figyelmet, bár a digitális pénz olcsóbb lenne, mint a mostani készpénzhasználat és a pénzforgalom biztonságát is garantálná, Magyarországon a pénzforgalom mintegy 80 százaléka még készpénzben történik.

Az elektronikus jegybankpénz elterjedését, felhasználhatóságát ma még akadályozza, hogy Magyarországon csak minden második kereskedőnél lehet elektronikus úton fizetni – jelezte.

A digitális jegybankpénz előnyei közé sorolta, hogy például a lakossági megtakarítások jelentős részének áttételével digitális pénzbe, az állampapírokhoz képest jóval olcsóbbá tenné a finanszírozást. Kifejtette: a digitális jegybankpénz bevezetéséhez, kezeléséhez több megoldásban lehet gondolkodni.

Ügyfél számlákat vezetne a jegybank?

Az egyik ilyen elképzelés szerint a jegybank minden, hazai lakossági és vállalati ügyfél számára számlát vezetne, és az azzal járó valamennyi, jelenleg a bankok által végzett szolgáltatást ki kellene építenie és meg kellene felelnie azoknak a bankokkal szemben támasztott követelményeknek (így például valós idejű tranzakció-kezelés, pénzmosás elleni védelem, vagy az ügyfélazonosítás), amelyeket ma szabályozó intézményként pont az MNB ír elő a kereskedelmi bankoknak. Ez jelentős személyi állományt és infrastrukturális befektetéseket igényelne az adott központi banktól – mutatott rá Bartha Lajos.

A központosított pénzforgalmi számlavezetés a bankok közti konkurenciát, a közöttük meglevő innovációs versenyt is mérsékelné, ez azonban ellentétes lehet az ügyfelek érdekeivel.

– fűzte hozzá.

Ha az MNB nem vezetne számlát, csak megteremtené a digitális pénz használatának valamilyen lehetőségét azzal, hogy az ezt választó ügyfelek valamilyen eszközre transzformálhassák át a pénzüket, abban az esetben nem tudnák azonosítani a felhasználót, és így lényegében a készpénz szintjére vinné le a biztonságot. Ezzel együtt a pénz tulajdonosának anonimitása megmaradna, de ha az elektronikus pénzt tároló eszközt elvesztené a tulajdonosa, nem lehetne újra visszaszerezni – hívta fel a figyelmet.

Fotó: Kocsis Ferenc Árpád | Biztosító Magazin

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!