A változásokról Dr. Kósa Ferenc ügyvédet, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnökét kérdezte a Comnica.

Mielőtt belevágnánk, tisztázzuk, mi a különbség az ügyfélazonosítás és az ügyfél-átvilágítás között.

Az ügyfél azonosítása az ügyfél-átvilágítás első lépése, melynek során a biztosító, a tanácsadó vagy az alkusz megállapítja, hogy az ügyfél valóban az-e, akinek mondja magát – vagyis azonos-e azzal a személlyel, akinek az adatai a személyazonosító okmányában szerepelnek.

Az ügyfél-átvilágítás jóval több az azonosításnál. Ennek során további információk beszerzése is szükséges, a Pénzmosás és terrorizmus elleni törvényben (Pmt.) és a szolgáltató belső szabályzatában, illetve  kockázatértékelésében meghatározottak szerint. Így például az, hogy az ügyfél saját nevében jár-e el, ha nem, akkor kiében, annak ki a tényleges tulajdonosa, és ő, illetve a képviselt személy vagy annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, vagy azzal egy tekintet alá eső személynek minősül-e.

A jogszabályok értelmezéséhez azt is tudnunk kell, hogy mi a különbség a közvetett és a közvetlen ügyfél-átvilágítás között…

A közvetlen ügyfél-átvilágítás azt jelenti, hogy a szolgáltató ügyintézője valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő auditált elektronikus hírközlő eszközzel, például élő videóhívásban, navigálja végig az ügyfelet az átvilágítás folyamatán.

A közvetett átvilágítás automatizálható, nem valós időben zajló folyamat, melyen az ügyfél “önkiszolgáló módban”, ügyintéző segítsége nélkül haladhat végig. Ilyen például az okos telefonos szelfis és okmányfotós vagy az e-Személyi kiolvasást szelfivel és okmányfotóval kombináló átvilágítás.

Az átvilágítást végzőnek mindkét esetben alkalmaznia kell a személyes ügyfél-átvilágításra irányadó, a Pmt. szerinti belső szabályzatában meghatározott általános eljárásrendjét. Ezen túlmenően rendelkeznie kell az ügyfél-átvilágításhoz alkalmazott auditált elektronikus hírközlő eszközzel vagy rendszerrel, és az elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó kiegészítő belső szabályzattal.

Hogyan változott a Pmt. ügyfél-átvilágításról szóló részre?

A Pmt. kibővült a 17/A. §-al, amely előírja a Pmt. 3. § 28. pontjában felsorolt összes szolgáltatónak – többek között a hitelintézeteknek, biztosítóknak, alkuszoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, pénzváltóknak –, hogy 2025. január 01. napjától kötelező lesz a magyar lakcímkártyával rendelkezők számára lehetővé tenniük, hogy az ügyfél igénye esetén az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató által üzemeltetett biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján kerüljön sor.

Hogyan változnak a távoli ügyfél-átvilágítás gyakorlati lehetőségei?

A legfőbb változás egyrészről, hogy 2025. január 1-től a Központi Azonosítási Ügynök rendszerében (KAÜ) már csak az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program  eAzonosítás funkciója marad, miközben a “sima” Ügyfélkapu, az e-Személyi bejelentkezés, a telefonos és az arcképes (videós) azonosítás megszűnik.

Ugyanakkor 2024. július 1. óta a KAÜ-höz már bármilyen piaci szereplő csatlakozhat, megszűnik a korábban a 26/2020. MNB rendelet 13. §-ában foglalt korlátozás, vagyis elméletileg a szolgáltató közvetlenül csatlakozhat a KAÜ-höz.

Hogyan végezhetnek a biztosítók, közvetítők és alkuszok közvetett ügyfél-átvilágítást?

A szolgáltatók a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást négyféleképpen végezhetik el:

• KAÜ igénybevételével;
• eSzemélyivel és chipes útlevéllel: azaz elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból, az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával;
• a DÁP tv. szerinti eAzonosítás igénybevételével, vagy
• egyéb módon, például ahogy fent említettem, önkiszolgáló úton: okostelefonos szelfi és okmányfotó segítségével.

Ez utóbbi esetben azonban az ügyfél tevékenységét az üzleti kapcsolat létrehozásának időpontjától számítva egy évig megerősített eljárásban nyomon kell követni.

Ha szeretne lépést tartani a jogszabályokkal és a digitális kiszolgálást kereső ügyfelek igényeivel, ismerkedjen meg a COMNICA ügyfél-átvilágítási megoldásaival.

Szóba került a DÁP eAzonosítás funkciója. Mi ez, és hogyan rendelkezik a DÁP törvény a használatáról?

Ez egy okostelefonos applikáció, mellyel az ügyfelek bizonyos szolgáltatások –

így például a biztosítások igénybevételéhez is – gyorsan, egyszerűen tudják azonosítani magukat távolról. A DÁP törvénynek megfelelően ezt a lehetőséget 2025. június 1. napjától kötelesek biztosítani a szolgáltatók az ügyfeleiknek.

Ez tehát egy újonnan bevezetendő ügyfél-átvilágítási mód lesz. Mit mond a törvény az eddig használt auditált elektronikus hírközlő eszközökről: az okostelefonos szelfi- és okmányfotóról, az e-személyi kiolvasásról vagy a videóhívásról?

A DÁP törvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az MNB által felügyelt szolgáltatóknak a saját szolgáltatásaik nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatásuk mellett vagy helyett – kell biztosítaniuk az eAzonosítási és eAláírási funkciók használatát ügyfeleik számára. Azaz a DÁP eAzonosítás megoldása mellett szabadon használhatják egyéb auditált elektronikus hírközlő eszközeiket is.

Jól tudjuk, hogy az MNB mindeközben eltörölte a tranzakciós korlátot az ügyfél-átvilágításban?

Igen. A Pmt. változását lekövetve az MNB, a 26/2020. (VIII. 25.) rendeletét felváltó 29/2024. (VI. 24.) új rendeletében eltörli az elektronikus ügyfél-átvilágításhoz rendelt tranzakciós korlátokat.

Ezzel egyrészt törekszik az elektronikus ügyfél-átvilágítást a személyes ügyfél-átvilágítással egyenértékűnek elismerni, másrészről a fentiek alapján a szolgáltatói kockázatértékelést az átvilágítás módjától jogalkotói szinten leválasztani, vagyis a szolgáltatóra bízni, hogy önmagában az ügyfél-átvilágítás (elektronikus) módja hordoz-e további kockázati elemeket. Illetve a d) pont szerinti átvilágítás esetében megerősített eljárásban az ügyfél tranzakcióit egy évig nyomon kell követni.

Kimondhatjuk, hogy a tranzakciós korlát eltörlésével egyúttal bővülnek az okostelefonos szelfis átvilágítás lehetőségei is?

Igen, de fontos különbséget tenni az elektronikus személyazonosítóval (tárolóchipes eSzemélyivel) történő személyazonosítás és az egyszerű szelfis-okmányfotós módszer közötti azonosítás tekintetében.

Az eSzemélyis azonosítás esetén korlátozásmentesen végezhet tranzakciót az ügyfél, míg a szelfis-okmányfotós azonosítás esetében megerősített eljárásban nyomon kell követni az ügyfél tranzakcióit egy évig. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél a szolgáltató kockázatértékelésében foglaltak szerinti küszöbértékig végezhet tranzakciót, illetve bizonyos, a kockázatértékelésben és a belső szabályzatban meghatározott ügyleti megbízásokat felelős vezető jóváhagyásához kell kötni.

Ha szeretne lépést tartani a jogszabályokkal és a digitális kiszolgálást kereső ügyfelek igényeivel, ismerkedjen meg a COMNICA ügyfél-átvilágítási megoldásaival.

A távoli ügyfélazonosítás bevezetése sok szolgáltatónak jelenthet problémát, mert bár többségüknek van már ügyfélportálja, az ügyfelek online azonosítása sok helyen még nincs megoldva. Márpedig enélkül nem lehet távolról szerződést kötni.

Egy nemrég született kormánydöntés azonban most lélegzetvételhez juttathatja a piac szereplőit. A távoli azonosítás bevezetésének hatálybalépését átmenetei jelleggel 2025. január 1-re változtatták, a biztosítóknak és a közvetítőknek így tehát több idejük lesz átgondolt döntést hozni a megfelelő távazonosítási rendszer kiválasztásáról és bevezetéséről.

Mit mond pontosan az eredeti törvényszöveg?

A röviden Pénzmosás elleni törvényként emlegetett 2017. évi LIII. törvény módosítása kimondja, hogy a hatálybalépéstől a pénzügyi szolgáltatók a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során az ügyfél erre irányuló kérésére az ügyfélátvilágítást és a fokozott ügyfél átvilágítást nemcsak személyesen, hanem az általuk üzemeltetett, biztonságos, védett, az MNB által meghatározott módon auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is kötelesek lesznek lehetővé tenni.

Ez az auditált elektronikus eszköz lényegében egy szoftver, amellyel közvetve vagy közvetlenül lehet azonosítani és átvilágítani az ügyfeleket.

Ilyen, auditált és minden szabályozói előírásnak megfelelő szoftver a Comnica ügyfélazonosítási rendszere, a Comnica ID, melyet kifejezetten biztosítók, biztosításközvetítők, bankok és pénzügyi szolgáltatók számára fejlesztettek ki. A Comnica ID technikailag háromféle lehetőséget kínál az azonosításhoz.

Szelfivel, e-személyivel vagy videóhívással: így zajlik a távoli azonosítás

A közvetett azonosítás során az ügyfél önállóan, a laptopja vagy okostelefonja segítségével halad végig a folyamaton. A kamerájával szelfit és személyi okmányfotót készít, a szoftver pedig összeveti egymással a fotókat, az okmányról pedig leolvassa az adatokat. A folyamat természetesen több lépésből áll, de átlagosan 6 percnél nem tart tovább.

Közvetett azonosítás szelfivel:

Az azonosításhoz e-személyi igazolvány és útlevél is használható. Ilyenkor a rendszer az okmány chipjéből NFC kapcsolaton keresztül olvassa ki az adatokat, az ügyfélnek csak hozzá kell érintenie igazolványát a telefonhoz. A szelfi és az okmányfotó készítése persze így sem maradhat el.  

Közvetett azonosítás e-személyivel és szelfivel:

A közvetlen azonosítás élő videóhíváson alapuló azonosítás, amin ügyintéző navigálja végig az ügyfelet. Ilyenkor az ügyfélről videókapcsolaton keresztül, az ügyintéző instrukciói alapján készül szoftverrel támogatott fotó és felvétel, majd az ügyfél a telefon vagy laptop kamerájába az igazolványát is felmutatja.

Közvetlen azonosítás videóhívással:

Az azonosítás természetesen az ügyfélútba szorosan illeszkedő lépések sorozata, amit saját, brandelt vizuális elemekkel integrálni lehet a biztosító vagy a közvetítő weboldalába, de ha van mobilapplikáció, a folyamat abba is beilleszthető. Az ügyfél a biztosítás kiválasztásától, az azonosításon át a szerződés megkötéséig úgy haladhat végig a lépéseken, hogy nem hagyja el a szolgáltató felületét, így csökken a lemorzsolódás és javul az ügyfélélmény.

Még nem késő bevezetni

A digitális ügyfélazonosítási rendszer bevezetése az életbiztosítások értékesítéséhez, a szolgáltató adottságaitól és igényeitől függően, egy-két hónap alatt elvégezhető. A Comnica ehhez nemcsak a rendszert adja, de az egész folyamat lemenedzselését is támogatja. Első körben feltérképezi a pénzügyi szervezet értékesítési folyamatait, majd ehhez igazítva segít megtervezni az azonosítási ügyfélutat. Ezután következik a rendszer implementációja, majd a használat betanítása a munkatársaknak, amit  szintén vállal a szállító. A szolgáltató részéről elsősorban az IT, az ügyfélszolgálati és a jogi osztálya részvételére van szükség a beüzemelés során.

A hatálybalépés időpontjának 2025. január 1-i kitolásával a piac szereplőinek most lesz lehetősége alaposabban átgondolni a bevezetés részleteit.

Persze nemcsak a szabályozói nyomás miatt érdemes lépni a szolgáltatóknak. A biztosítók, alkuszok rengeteg időt és munkaerőköltséget takarítanak meg a személyes találkozások (és a gyakran velejáró ügynöki utazások) kiváltásával. De jól járnak az ügyfelek is, akik ma már egyre inkább elvárják a kényelmes, gyors digitális ügyintézést a biztosítási szolgáltatásokban is. Mindez pedig távoli azonosítás nélkül nem lehetséges.

A cikk a Comnica megbízásából, a Biztosítási Elemző Központ hozzájárulásával készült