Lebontották a gátakat

„Egy évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a cégek számára kihívás a megfelelő felhőszolgáltató beazonosítása és megtalálása. Azóta rengeteg energiát fektettünk ezeknek a gátaknak a lebontásába, az idei kutatás pedig bebizonyította, hogy az erőfeszítéseink hatásosak voltak, hiszen a felhőtechnológiai sikeresen tört ki az IT szűk kereteiből és mára a digitális, szervezeti stratégiai alapja lett”

– fogalmazott Bábel Gabriella, a Microsoft Magyaroroszág nagyvállalati üzletágának igazgatója.

Áttörést jeleznek a Microsoft kutatásai

A Microsoft felmérése olyan változásokat jelez, amelyeket joggal értékelhetünk áttörésként:

• Nőtt a felhőt ismerő és a felhőszolgáltatásoknak a gyakorlatban is egyre tágabb teret szánó vállalatvezetők száma (a megkérdezettek 17%-a széleskörű, további 66%-a közepes szintű ismeretekkel rendelkezik).
• Szintén pozitív fejlemény, hogy a felhőszolgáltatások használata a szűkebben vett IT-től egyre távolabbi területeken is megjelent.

Ők vettek részt a felmérésben

A felmérésben olyan hazai vállalkozások vettek részt, amelyek legalább 100 PC-vel rendelkeznek, illetve minimum 100 digitális munkaállomást üzemeltetnek. A kutatás készítői két alapvető cégvezetőtípus, a felhőhasználók és felhőt nem használó attitűdjének változását igyekeztek felmérni. Megdöbbentő eredmények születtek:

Minden harmadik cégnél fordult már elő, hogy szűkössé váltak a szerverkapacitások, ám eddig csupán a vállalati döntéshozók kevesebb mint a tizede oldotta meg a problémát a felhő segítségével

– a négyötödük inkább a hagyományos, meglehetősen költséges módon, egyszeri szerverparkbővítő beruházással kezelte a helyzetet.

Az evangelizációból még mindig nem elég

A felmérés rávilágít egy fontos, a felhőmegoldásokon túlmutató jelenségre:

• Ahol a vállalat informatikai eszköztárában nincs jelen a felhő, ott nagy valószínűséggel outsourcingolt tevékenységek sincsenek, és jellemzően alacsonyabb a home office vagy más rugalmas munkavégzési módok aránya is – tehát a vállalat digitális kultúrája is alacsony szinten jár.
• A markáns törésvonal részben nemzedéki okokra vezethető vissza (a digitalizáció előtti korban a házon belüli megoldások számítottak alapértelmezésnek), részben pedig ismerethiányra, azon belül is főként a biztonsággal kapcsolatos, gyakran megalapozatlan kételyekre és félelmekre.

Az is kiderült, hogy számos magyar cégvezető még nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek sem.

„Bár az eredmények határozottan javuló tendenciáról árulkodnak, a felhő elől elzárkózók felzárkóztatása továbbra is komoly kihívás”

– fogalmazott Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója.

Szerinte a vállalatokat és a vállalatvezetőket nem elég meggyőzni arról, hogy a felhő jó dolog, be is kell tudni mutatni, hogyan szolgálhatja az üzleti fejlődést.

A kutatás azt mutatja, hogy a felhő kezd kitörni informatika tárgyköréből

• A döntéshozók szerint nemcsak az IT (78 százalék), hanem az ügyfélkapcsolat-kezelés (63 százalék) és a marketing (55 százalék) területén is eredményesen használhatja ki a vállalat a felhőszolgáltatásokat.
• Ez ugyan apró lépésnek tűnik, az innovációs vonzatai azonban szinte beláthatatlanok, mivel olyan új megoldásokat tesz lehetővé, amelyeknek korábban éppen a kevésbé rugalmas IT-háttér szabott korlátokat.
• Ahol azonban még mindig érezhetők fenntartások a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, ott ez az opció sokszor el sem jut a vállalatvezetői szintre, elakad az IT-részlegen, ahol nem feltétlenül a stratégiai, inkább a megszokásból eredő, rövid távú műszaki szemlélet befolyásolja a döntéseket.

A felhőszolgáltatások terjedésével a félelmek, aggályok gyakorlatiasabbá válnak

A megbízhatóság igénye mellett fontosabb dilemmává vált a zökkenőmentes átállás, az integrálhatóság, a költségek tervezhetősége, illetve a hálózatkiesés problémája.

Érdekes különbség, hogy míg a legfejlettebb piacokon a felhő nyújtotta megtakarítás az elsődleges motiváció, nálunk inkább a jogi megfelelésen (például a GDPR-előírások teljesítésén) és az adatbiztonságon van a hangsúly.

Pro és kontra

• Akik még nem szánták rá magukat az átállásra, azok leginkább a megfelelő internetkapcsolat – akár átmeneti – hiányából adódó kockázatoktól tartanak, ezt az aggodalmat azonban a mobilinternet bővülő lehetőségei egyre inkább okafogyottá teszik.
• Tanulságos ugyanakkor a felismert előnyök sokasága: a felhő a vállalatvezetők tudatában rugalmas kapacitásokat, költséghatékonyságot, korszerű infrastruktúrát, tervezhető ráfordításokat, nagyfokú költözési szabadságot és egyértelmű GDPR-megfelelést jelent.

GDPR megfelelés külső segítséggel?

• Bár a megkérdezettek kétharmada még nem gondolt rá, hogy az uniós adatvédelmi előírások teljesítésében akár külső segítségre is támaszkodhat.
• Akik viszont együttműködésben oldanák meg a feladatot, azok közül sokan azonosították potenciális partnerként a Microsoftot.

Nyitókép: Freepik.