Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben idézik Németh Pétert, a CLB biztosítási kommunikációs és online értékesítési igazgatóját, aki elmondta: egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék.

Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka elfogyasztása után beállhat.

Hozzátette: a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között.

• Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántania a kormányt, és esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket.
• A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen.

A szakértő szerint húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy „mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat”, ugyanis a profiknak rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatás szerint az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami, ami miatt nem tud elutazni.

Nem vonatkozik a storno biztosítás arra, ha valaki a járványtól tartva mondja vissza az utazást.

A CLB közleményében a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is figyelmeztet. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat, mert hiányoznak a teljesítés feltételei.

Ha valaki karanténba kerül külföldön, a biztosítók közvetlenül szintén nem tudnak segíteni.

Viszont a külföldön karanténba került magyarok számíthatnak a kórházi napi térítésre, illetve a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és a táppénz különbözetének megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban.

A közlemény szerint a szinte óránként változó helyzetben az is előfordulhat, hogy egy biztonságosnak gondolt külföldi várost váratlanul lezárnak, ott rekednek a turisták, és a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások.

Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk és esetleg megbetegedés miatt még a lezárás előtt hazautaztak,

számíthatnak rá, hogy megtérítik a biztosítók a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit,

például a szállodai díjat, a befizetett programokat, a már megvásárolt síbérleteket.

Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, és ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne. Akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása után, a hazautazás során ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

Még nem volt ilyen

A hazai biztosítók korábban nem találkoztak még a koronavírus miatt kialakult helyzethez hasonlót, ezért nincs is gyakorlatuk karanténban rekedt ügyfelek kártérítésére. Utoljára talán a csaknem tíz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörés blokkolta a fél világ közlekedését és okozott ezzel óriás káoszt egy időre, a mostani helyzet a légiközlekedés szempontjából ahhoz lehet hasonló. Az viszont már elsőre is biztos, hogy olyan országból vagy településről ahonnan a zárlat miatt nem lehet kijutni – és bejutni sem – a biztosító sem tudja kimenekíteni az ügyfeleit, hiszen nincs másik gép, amelyre egyébként egy járat-kimaradási szerződés keretében alapból feljuttatná az ügyfelét.

– magyarázza Németh Péter.

Kármentésnek is minősülhet

A CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója szerint azonban már egészen más a helyzet, ha valaki maga törvényesen kijut a közlekedési szempontból lebénult területekről és magánúton, saját költségén utazik haza.

• Ez az extrém eset ugyanis már kármentésnek is minősülhet, s ezzel járó, igazolható költségeket megtérítik a biztosítók.
• És persze azoknak az esetleg most kint rekedt ügyfeleknek is fizetnek, akik gyakori üzleti utak miatt eleve kötnek elmaradt tárgyalásokra, s üzleti haszon kiesésére szóló extra kártérítési szerződést is – szögezi le a CLB szakértője.

A hazai biztosítóknak még nem volt karanténban rekedt ügyfelük – és kártérítési ügyük sem –, ám ezúttal magyarok is vannak a lezárt Vuhan tartományban, ezért a társaságok felkészülnek a jogszabályok alapján várható igények teljesítésére. Annak ellenére, hogy Kína egyelőre biztosítási szempontból nem embargós, a vírus gócpontjának számító Vuhan tartományba utazók nem kapnának kártérítést akkor sem, ha bejutnának a területre, s ott bajuk esne, hiszen ez szándékosságnak minősül, s a biztosítók az ilyen magatartást eleve azzal büntetik, hogy nem fizetnek kártérítést. Vagyis, katasztrófaturisták most kizárólag a saját kockázatukra próbálkozzanak.

– jegyezte még Németh Péter.

Két napon belül be kell jelnetni a károkat

Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója az MTI-hez kedden eljutatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók akár meg is tagadhatják a kifizetést, ha a bejelentés nem érkezik be a kár „észlelésétől” számított két munkanapon belül. Jelezte: aki ennél többet vár a kárigény jelzésével, az biztosítási szempontból akár „gyanús is lehet”, ami az ügye elbírálását befolyásolhatja, sőt, később a kártérítést is elbukhatja.

A CLB szakértője megjegyezte:

Ez a rövid határidő nemcsak a mostani esetre, hanem minden egyéb kártérítési igényre is igaz. Az a károsult, akinek nem volt biztosítása, utólag hiába „kapkodna” egy gyors szerződéssel, a már bekövetkezett kárra nem kaphat térítést.

A kárfelmérőknek öt napjuk van arra, hogy elvégezzék a helyszíni szemlét. A szakember szerint ajánlott addig is fényképen rögzíteni az állapotot, ezt követően viszont fontos a további károk megelőzésének mielőbbi megkezdése. Például, ha víz alá kerül vagy folyamatosan ázik egy helyiség, ahol bútorok és különféle értékek vannak, haladéktalanul el kell kezdeni a kiürítést – tájékoztatott a szakértő.

Fontos, hogy a károsultak a károkról és a sérülésekről készítsenek a fotókat, és a biztosító szakértőjének szemléjéig, és a kárbejelentéstől számított ötödik munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtassanak a helyszínen

– közölte.

Egyes esetekben a károsult is intézkedhet

Ha a biztosító a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül nem szemlézi a kárt, a károsult intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról, ezt megelőzően azonban a helyet és a sérült vagyontárgyakat le kell fényképezni. A sérült és kicserélt elemeket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni – hívja fel a figyelmet a CLB közleménye.

Foto: Pixabay

Az utazók 50 százaléka nem is gondol a biztosításra. Sokan azt hiszik, hogy a bankkártyához tartozó biztosítás elegendő szolgáltatást tartalmaz egy utazásra. 

Az utazás előtt érdemes tájékozódni, mert ha valaki külföldön szeretne munkát vállalni – például fizikai munkát végezni – akkor ennek a kockázata eltér a hagyományos utazás/pihenés kockázatától.

Németh Péter elmondta, hogy a távolabbi országba történő utazáskor szívesebben kötünk utasbiztosítást. Az utasbiztosításnál sokan csak az egészséget veszélyeztető problémákról beszélnek, pedig olyan kockázatokra is ad védelmet, mint a poggyászok elvesztése, vagy járatkimaradás.

Nagyüzem a biztosítóknál

A tájékoztatás szerint a legtöbb bejelentés Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről (közel 1000 esetet) , Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről. Gyakoriak a jégverések miatti bejelentések, van olyan biztosító társaság, ahol a kárbejelentések 90 százaléka jégverés.

A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt, sok helyen a tetősérülések miatt beáztak az épületek.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek, több biztosító is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat – jelezte a szövetség.

A nyár mindig kockázatos

A Mabisz adatai szerint 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény nyári viharokhoz volt köthető. A szövetség azt tapasztalta, hogy a nyár általában az év leginkább kárveszélyes periódusa. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban, a nyári viharok miatt éves átlagban csaknem 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

A 25 biztosítóval szerződött CLB független biztosítási alkusz MTI-hez eljuttatott közleményében arra figyelmeztetett, hogy:

Jégverésre csak az a biztosító fizet, amelyik kötvényében van ilyen kitétel.

Ahhoz, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak a lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és nem lehet gondatlan.

4500 feletti kár a Generalinál

A Generali Biztosítóhoz eddig több mint 4500 kárbejelentés érkezett a múlt szerdai és csütörtöki viharokat követően, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot.

A Generali kárszakértői a továbbiakban is nagyszámú bejelentésre számítanak. Ennek megfelelően összpontosítják kapacitásukat, hogy a jelentősen megnövekedett kárbejelentéseket is fennakadás nélkül tudják fogadni és kezelni.

A gördülékeny ügyintézés érdekében a Generali ügyfelei élhetnek az online kárbejelentés lehetőségével is.

A legnagyobb pusztítást a jégverés okozta (közel 2000 ilyen esetet jelentettek), de a vihar (1400 kárbejelentés) és a villámlás (430 bejelentés) is sok kárt okozott.

Jégverés pipa

A magyarországi lakásbiztosítási termékek kiterjednek az elemi károkra, így például a jégverésre, a földrengésre, árvízre és a viharkárokra – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője pénteken az M1 aktuális csatornán.

Gilyén Ágnes kiemelte: bár lehetnek olyan régen kötött lakásbiztosítási szerződések, amelyek nem nyújtanak fedezetet a jégverésre, a jelenlegi mintegy 3 millió lakásbiztosítási szerződés azonban már erre a kártípusra is nyújt biztosítást. A szóvivő hangsúlyozta: a biztosítottnak évente érdemes átnéznie biztosítási szerződéseit, hogy el tudja dönteni, hiányzik-e a szerződéséből egy-egy lényeges kockázati tényező, vagy esetleg alulbiztosított.

Hozzátette:

Ugyanakkor gyakran a biztosítótársaságok képviselői keresik fel személyesen vagy telefonon az ügyfeleket, és felhívják a figyelmüket, ha egy-egy területen alulbiztosítottak, vagyis jóval kisebb összegre szól a biztosításuk, mint amire valójában szükségük lenne.