Ismét sikeres évet zárt a hazai lízingpiac: a Magyar Lízingszövetség adatai szerint az új szerződések összege elérte a 859 milliárd forintot 2022-ben, ami dinamikus, 18 százalékos bővülést tükröz az előző évhez képest. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a megkötött szerződések száma 14 százalékkal csökkent a szervezet tagjainál, vagyis a finanszírozott összeg emelkedésében szerepet játszott az eszközök árának jelentős növekedése is. A lízingpiac növekedését a lízingszövetség adatai szerint ezúttal is a vállalati – azon belül is a kis- és középvállalkozói – szektor fűtötte elsősorban, miközben a támogatott konstrukciók súlya is jelentős a finanszírozáson belül.*

A CIB Lízing a teljes piachoz mérten is figyelemre méltó eredményeket ért el tavaly: a pénzügyi szolgáltató 35 százalékkal növelte új kihelyezéseit 2022-ben, ami jóval túlszárnyalja a 18 százalékos piaci átlagot*.

Az utóbbi tíz év legerősebb kihelyezési teljesítményét ráadásul kizárólag organikus növekedéssel, kiugró egyedi ügyletek nélkül érte el.

A kihelyezések átlag feletti emelkedésének köszönhetően a CIB Lízing piaci részesedése minden jelentősebb területen érezhetően nőtt 2021-hez képest.

• Így például a teljes piacon mért részesedése az utolsó negyedévre 6,3 százalékra ugrott az egy évvel korábbi 4,7 százalékról.
• Látványos, bő másfél százalékpontos ugrást sikerült elérni az autófinanszírozásban is, ahol az új szerződések összegének már több mint 5 százalékát mondhatta magáénak a CIB Lízing.
• Mindezek nyomán a társaság 2021-hez képest egy helyet javítva az ötödik pozícióba lépett előre a szolgáltatói rangsorban úgy, hogy már messze megelőz nagy, a lízingpiacon aktív, banki hátterű szereplőket is.

A CIB Lízing nagyon jól teljesített tavaly, az utóbbi hét év legmagasabb éves piaci részesedését elérve ezzel. Az eredmények kapcsán ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a társaságnál elért bővülés az elmúlt évek hosszú távú, tudatos építkezésének eredménye, hiszen fokozatosan és folyamatosan növelni tudtuk súlyunkat a hazai piacon.

– nyilatkozta Fekete Csaba, a CIB Lízing vezérigazgatója. Azt is hozzátette: a retail autófinanszírozásban az ügyleteknek már csak nagyjából az ötöde érkezik a márkakereskedői csatornán keresztül, tehát a szerződések hozzávetőleg 80 százalékát a munkatársak közvetlenül kötötték, közvetítők, ügynökök bevonása nélkül. A flottapiacon pedig közel a kétszeresére növelte a kihelyezései volumenét a társaság, ami elsősorban a kedvező keresztértékesítési lehetőségeknek köszönhető.

Az pedig, hogy a truck szegmensben, a mezőgazdasági és egyéb gépeknél szintén jelentősen javítottuk pozícióinkat, azt bizonyítja, hogy a CIB Csoport a hazai vállalkozások elkötelezett és megbízható partnere.

– fogalmazott a vezérigazgató.

Az idei év kapcsán a CIB Lízing arra számít, hogy folytatódik az elmúlt esztendőkre jellemző tudatos építkezés, a piaci pozíciók további erősítése mellett.

Továbbra is meghatározó szerep jut majd a támogatott konstrukcióknak – így a most elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram egyes termékeinek is –, amelyek érdemi kamatelőnyt biztosítanak a piaci kamatozású lízingkonstrukciókhoz képest.

– tette hozzá Fekete Csaba.

*https://lizingszovetseg.hu/elemzesek

Nyitókép: CIB Bank.

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.

Az orosz-ukrán konfliktus, az ellátási láncok zavarai és az általános bizonytalan hangulat ellenére is meggyőző eredményeket ért el az év első felében a CIB KKV üzletága: a pénzintézet 2022 első hat hónapjában 23 százalékkal több hitelt folyósított a szegmensbe tartozó – legalább egymilliárd forintos árbevételű – kis- és középvállalatoknak, mint egy évvel korábban. A dinamikus bővülésben kiemelt szerep jutott az állami támogatás mellett nyújtott hiteltermékeknek: az új kihelyezések 17 százaléka a korábban jóváhagyott NHP-hitelkeretek lehívásából származott, miközben közel felük – 47 százalékuk – az új Széchenyi Program különböző konstrukcióihoz kapcsolódott.

Az új kihelyezések ágazati megoszlásából egyértelműen látszik, hogy a CIB Bank változatlanul főként a reálgazdaság finanszírozására koncentrál: erre utal, hogy a feldolgozóipar részesedése 22 százalékos, a kereskedelemé 19, az építőiparé és az ingatlanos területé 18 százalékos, a mezőgazdaságé pedig 15 százalékos volt az év első felében

– nyilatkozta Győr Tamás, a CIB Bank KKV üzletágának igazgatója.

Figyelemre méltó emellett – tette hozzá –, hogy a vidék pozíciói erősödtek kissé a korábbiakhoz képest: az új finanszírozás 23 százaléka kötődött a Budapesten működő cégekhez az év első felében, miközben a fennmaradó 77 százalék szinte egyenlő arányban oszlott meg a keleti és a nyugati országrész között.

Az idei első félévben is folytatódott az ügyfélszám 2021-ben is tapasztalt dinamikus növekedése az üzletágban: január és június között már több új kkv-ügyfél nyitott bankszámlát a CIB Banknál, mint tavaly az egész évben összesen. „Sikeres akvizícióink alapja egy több éve tartó piacépítő munka, melyet idén sok olyan egyéb körülmény is segített, amely főleg a nagyobb kkv-kat abba az irányba mozdította el, hogy érdemes több bankkal is dolgozni az egybankos modell helyett. Miközben hat évvel ezelőtt még átlagban két helyen vezettek számlát a vállalatok, ez a szám 2020 végére másfélre csökkent. Ez az évek óta tartó trend fordult meg idén márciusban” – mondta el Győr Tamás.

A CIB Bank KKV üzletága által kezelt hitelállomány is markánsan, 21%-kal, a garanciák állománya közel 40%-kal, míg a faktorállomány 60%-kal emelkedett éves összevetésben, miközben a lekötött és a látra szóló betétek állománya, valamint a banknál bonyolított számlaforgalom majdnem a másfélszeresére nőtt egy év alatt. Ami pedig a kilátásokat illeti, Győr Tamás az év további részében a forgóeszközhitelek további bővülésére számít csökkenő beruházásihitel-igény mellett. Továbbra is meghatározó szerep jut majd a támogatott konstrukcióknak, amelyek érdemi kamatelőnyt biztosítanak a piaci kamatozású hitelekhez képest. A bank kkv-hitelportfóliója a legfrissebb elemzések alapján is egészségesnek bizonyult, így a kiemelkedő eredmények zálogát jelentő kollegák, az értékesítéstől a kockázatkezelésen át az operációig, változatlanul tudnak fókuszálni a kkv-k finanszírozására.

Az Eurizon Hungary szakértői szerint a tavalyi évet a koronavírus-járvány és a magas infláció témája dominálta, és az idei tőkepiaci mozgásokat is a pandémia és az infláció alakulása befolyásolhatja leginkább. A társaság befektetési alapokban kezelt vagyona tavaly év végére megközelítette az 524 milliárd forintot, ami dinamikus, 10,5 százalékos növekedést tükröz 2020 decemberéhez viszonyítva.

Nagy előny a tőkevédelem

A múlt évben a Start alapcsalád töretlen népszerűsége adta a növekedésünk jelentős részét, mintegy 33 milliárd forintot. Ezen belül is a Start Tőkevédett Részalap több mint 20 milliárdos kezeltvagyon-növekedése alapján arra következtetünk, hogy a tőkevédelem mind a lakossági, mind az intézményi ügyfélkörben kiemelkedő termékelőny továbbra is

– nyilatkozta Komm Tibor, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A piaci környezet úgy alakul, hogy hosszú kihagyás után 2022-ben újra tőkevédett származtatott részalappal tud jelentkezni a társaság, elsőként a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok figyelembevételével kialakított CIB ESG Tőkevédett Származtatott Részalappal, melynek tőkefelhalmozási időszaka január 17-én kezdődött, és 2022. március 18-ig tart.

Ezekkel az alapokkal a befektetők részvénypiaci teljesítményekhez kötött hozamokat élvezhetnek a kötvénypiacokra jellemző tőkevédelem mellett. Az infláció emelkedésével a negatívba forduló reálhozamot kínáló szuperállampapír kiszorítási hatásának enyhülését láthattuk az utóbbi hónapokban, ami ennek a szegmensnek a piaci lehetőségére további pozitív hatást gyakorolhat.

 – tájékoztatott az elnök-vezérigazgató.

Középpontban az ESG

Komm Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai alapkezelők az EU fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (SFDR) rendeletének implementálásával nagyot léptek előre a fenntarthatósági szempontoknak a befektetési döntéshozatali folyamatokba való beépítése terén. Az Eurizon – tette hozzá – több mint 25 éve köteleződött el az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) és SRI (társadalmilag felelős befektetési) szempontok iránt, és elsőként hozott létre etikus befektetési alapokat Olaszországban 1996-ban.

Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt.-nek is kiemelten fontos az ESG szempontok figyelembevétele, idén január 17-én már az ötödik olyan alapunk felhalmozási időszaka indult, amelynek a befektetési döntési folyamatába beépítésre kerültek ESG tényezők, amelyekkel kapcsolatos irányelveinkről a honlapunkon adunk részletes tájékoztatást

– emelte ki az elnök-vezérigazgató.

Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. részvényalapokban kezelt vagyona is látványosan, 48 százalékkal növekedett 2021-ben, és elérte a 36,6 milliárd forintot. Ebben fontos szerepet játszhatott a magas hozam.

Kockázatok és lehetőségek

Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója szerint a múlt év nagyon eseménydúsnak bizonyult.

• Év elején még a normalitás visszatérése volt az általános várakozás a járványhelyzetre adott egészségügyi válaszokban bízva, ami rendkívüli gazdasági növekedést és emelkedő inflációt vetített előre.
• A 2021. január eleji várakozások a Bloomberg konszenzus alapján év végére az USA-nál a FED célig, vagyis 2 százalékig emelkedő inflációt mutattak.
• A márciusi FED kamatdöntő ülés (FOMC) ezekkel a várakozásokkal teljesen összhangban, sőt kicsit még hűtve is azokat, 2023 végéig nem is jelzett kamatemelést.
• Az év hátralévő részében a járványhelyzet hol javult, hol romlott, az infláció viszont egyértelműen és tartósan emelkedett.
• A FED emiatt kénytelen volt negyedévről negyedévre „szigorúbb jegybankká” válni, így év végén már az eszközvásárlások csökkentése (tapering) mellett három kamatemelést is jelzett 2022-re.

Az egyre növekvő kockázatok mellett a jelentős gazdasági növekedés, a növekvő vállalati eredmények, a támogató monetáris és fiskális politikák összességében azért kedvező környezetet jelentettek a kockázatos eszközöknek.

A fejlett részvénypiaci indexek és nyersanyagok teljesítménye így 2021-ben impozáns volt, miközben az emelkedő infláció és szigorodó jegybanki politikák vesztese a kötvényeszközosztály volt tavaly.

– emelte ki a befektetési igazgató.

Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. várakozása szerint 2022-ben is a járványhelyzet és az infláció, illetve ezekhez kapcsolódóan a szűkös munkaerőpiac, az ellátásilánc-problémák és a szigorodó monetáris politikák lesznek a fő piacmozgatók.

A jelentős – az inflációnál egyértelműen felfelé mutató – kockázatok ellenére is globális szinten 2022-ben enyhén trend feletti növekedést és kis mértékben csökkenő, de azért viszonylag magas szinten maradó inflációt várunk. A járványhelyzet várakozásunk szerint enyhül, a pandémia endémiává alakulhat, ami a termelésilánc-problémákon is enyhíthet az év második felében. A FED-től négy kamatemelést, és év végén mennyiségi szigorítást is várunk

– emelte ki Hajdu Egon.

Erős tehát az ellenszél a tőkepiacok, és már egyértelműen a részvénypiacok számára is, miközben idén vége lehet a nagy likviditással járó ingyenpénz korszakának. Mivel azonban várakozásunk szerint a gazdasági növekedés folytatódik, a vállalati eredmények is tovább nőnek, és összeségében a monetáris és fiskális politikák minden szigorítás ellenére is támogatók maradnak, (aminek jegybanki oldali bizonyítéka a megmaradó negatív reálkamat), ez a korszakváltás nem jelent általános részvénypiaci lejtmenetet, csak a korábbiakhoz képest más megközelítést igényel – vélekedett a befektetési igazgató.

Ami a lehetséges, választható irányokat illeti, a társaság szerint a részvényeknél újból a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, azok a „minőségi” részvények, illetve cégek, amik a munkaerőpiaci versenyre, az ESG kritériumokra, a Biden adminisztráció versenyt fokozó intézkedéseire egyszerre tudnak jó válaszokat adni. A minőségi, „value” részvények lehetnek a nyertesek 2022-ben, amely „értékhalmazba” az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. szakértői beleértik a fundamentálisan jól működő és eredményt termelő growth-nak kategorizált (növekedési) részvényeket is.

Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény a Eurizon Asset Management Hungary Zrt marketingközleménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen sajtóközlemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek. A sajtóközleményben említett befektetési alapok tájékoztatóját, kezelési szabályzatát, az alapokra vonatkozó kiemelt befektetői információkat, az alapok portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és az www.eurizoncapital.com/hu internetes oldalunkon tesszük elérhetővé.

A szerződéskötést követő tájékoztatások többek között a pénzügyi termékek igénybevételével, díjaival kapcsolatos információkat nyújtanak a fogyasztóknak, továbbá segíthetik az ügyfelek döntéshozatalát is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért 10 bankot lefedő témavizsgálatban ellenőrizte a szerződéskötést követő fogyasztói tájékoztatások jogszabályi megfelelőségét.

A hitelintézetek többségénél hibákat tárt fel a vizsgálat a fogyasztói kérésre történő egyedi kimutatások 90 napon belüli rendelkezésre bocsátása, az előtörlesztési igény esetén a kapcsolódó információk, az előtörlesztéssel járó következményeket tartalmazó tájékoztatás átadása, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó tájékoztató aktualizálása és a betétekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás rendelkezésre bocsátása kapcsán.

A pénzügyi intézményeknek minden év január 31-ig – első alkalommal 2020-ban – kell megküldeniük a fizetési számlákhoz kapcsolódó előző évi tranzakcióik éves összesítését és azok díjait áttekinthetően tartalmazó ún. Díjkimutatást. Az intézmények többsége azonban a Díjkimutatások egy részét csak a 2020. január 31-ei határidőn túl küldte meg ügyfeleinek.

Az MNB a fizetési kötelezettség elmaradása esetén a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) történő adattovábbítással kapcsolatosan is hiányosságot tárt fel. A jogszabályi elvárások szerint a KHR adattovábbítást megelőzően 30 nappal és az adattovábbítást követő 5 munkanapon belül tájékoztatni szükséges az adósokat. Márpedig a vizsgálat a bankok több mint felénél talált olyan ügyfeleket, akiknek csak a jogszabályi határidőn túl küldték meg az értesítéseket.

A fizetési számlák, valamint a hitelszerződések lezárását követően a pénzügyi intézményeknek 30 napon belül szükséges egyértelmű, közérthető és teljes körű kimutatást küldeniük. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése tekintetében mind a 10 vizsgált intézmény esetében hiányosságok merültek fel.

Az MNB a feltárt hiányosságokra tekintettel összesen 64,7 millió forint bírságösszeg kiszabásáról döntött. Az intézkedések meghozatala során ugyanakkor figyelembe vette azt a körülményt, hogy a feltárt hiányosságok zömében nem a teljes ügyfélkört érintették. A határozatokban foglalt hiányosságok megszüntetésére tett banki intézkedéseket az MNB nyomon követi és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a felügyelt intézményeknél a fogyasztói tájékoztatások megfelelőségének ellenőrzésére.

A hosszabb távú kilátásokat a pénzintézet szerint rontják a növekvő kockázatok. Belföldön 2022-ben is 5 százalék körüli növekedést várnak, de ezzel együtt erős inflációs nyomást is valószínűsítenek, jelentős részben a bérek emelkedése, és fogyasztás bővülése miatt.

Magyarországon az infláció 2022 második felében csökkenhet 4 százalék alá, idén viszont éves szinten még 5 százalék körül alakulhat – tették hozzá. A CIB Bank emiatt arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövőre is emelni fogja az alapkamatot, amely a második negyedévben tetőzhet, 3,5 százalék körül.

A közleményben hangsúlyozták, hogy az infláció nem csak belföldön ugrott meg, világszinten is tartósan magas lehet. A globális gazdasági várakozások közben egyre mérsékeltebbek, részben a koronavírus újabb hulláma miatt. Az egyre nagyobb bizonytalanság miatt a jegybankok mindenütt óvatosak, mind gyakrabban merül föl a szigorítások lehetősége, és a nyári hónapokhoz képest visszafogottabb növekedési előrejelzések jelennek meg 2021-re – tették hozzá.

Indul a Google Pay a CIB Banknál!

2021. október 7-től a CIB Bank lakossági és vállalati ügyfelei számára is elérhetővé válik a Google Pay alkalmazás.

• Az applikáció az Android felhasználó, Visa bankkártyával rendelkező ügyfelek pénzügyeinek intézését teszi még kényelmesebbé.
• A pénzintézet ügyfelei a Google Pay alkalmazáson keresztül adhatják hozzá Visa bankkártyájukat, ezt követően pedig már mobiltelefonjukkal is fizethetnek az üzletekben.
• A Google Pay várhatóan igen gyorsan népszerűvé válik: a pénzintézet által kibocsátott kártyák több mint 88 százalékán a Visa logója szerepel, miközben az ügyfelek közel négyötöde digitálisan aktívnak tekinthető.
• A CIB Bank emellett tervezi, hogy elérhetővé teszi az alkalmazást a MasterCard kártyával rendelkező ügyfelei számára is.
• A Google Pay bevezetésével a CIB Bank már mind a két piacvezető mobil operációs rendszert (iOS, Android) használó ügyfelek számára is biztosítani tudja ezt a rendkívül kényelmes és biztonságos fizetési szolgáltatást.

Gyors és digitális

A Visa a világ egyik vezető márkája a digitális fizetések terén. Google Pay pedig tulajdonképpen egy digitális pénztárca, amelynek segítségével az Android felhasználók még egyszerűbben, és biztonságosan intézhetik fizetési tranzakcióikat. Az applikáció egyesíti mindazt, amire a pénztárnál szükség van: gyors és egyszerű fizetési módot kínál az üzletekben, valamint többszintű biztonsággal védi a fizetési adatokat. Mindemellett a Google Pay megkönnyíti többek között a repüléshez használt beszállókártyák tárolását vagy arra alkalmas, különböző hűségprogramok pontjainak beváltását is. Az alkalmazás díjmentesen letölthető vagy frissíthető a Google Play áruházból.

A Google ún. többrétegű megközelítést alkalmaz a biztonságos fizetések érdekében:

Fizetéskor a felhasználó technikailag a tényleges számlaszáma helyett a szolgáltatáshoz létrejövő virtuális kártyaszámát osztja meg a kereskedővel.

Ha pedig a telefonja elveszik vagy ellopják, a „Find My Device” (Google Készülékkereső) segítségével megtalálhatja, zárolhatja androidos mobileszközét vagy törölheti annak tartalmát.

A magyar exporthitel-ügynökségeként az EXIM 40 pénzintézeti partnerrel működik együtt az exportban dolgozó vállalati szegmens finanszírozásában, köztük kereskedelemi bankokkal, lízingcégekkel és pénzügyi vállalkozásokkal, amelyek tavaly közel 400 milliárd forintnyi új EXIM-hitelt vagy lízinget folyósítottak refinanszírozási konstrukcióban.

A közlemény szerint mára több mint 2300 vállalkozás, 90 százalékban kis- és középvállalkozás (kkv) használ exporthitelt vagy -lízinget, túlnyomó részben a bank pénzintézeti partnerein keresztül. Ez a sikeres együttműködés a pandémia által előidézett gazdasági sokk gyors kezeléséhez is jelentősen hozzájárult, a Kárenyhítő hitelprogram a második legkeresettebb vállalati hiteltermék volt tavaly.

• Az Év Bankja 2020 címet a Raiffeisen Bank Zrt.-nek ítélték oda, a pénzintézet a legnagyobb refinanszírozott EXIM-hitelállományt kezelte tavaly. További két díjat is a bank kapott a hét kategóriából, Az Év Kkv Finanszírozója 2020 és a MEHIB Díj 2020 nyertese szintén a Raiffeisen lett.
• Az Év Lízing Cége díjat a Budapest Lízing Zrt. kapta, amely 2020-ban is a legnagyobb, EXIM által refinanszírozott lízing állománnyal rendelkezett.
• Az év legaktívabb bankja az UniCredit Bank Hungary Zrt. lett, amely tavaly év végén a legtöbb, EXIM által refinanszírozott ügyfelet tudhatta magáénak.
• Az Év Ügylete 2020 kategória győztese a CIB Bank Zrt. az Óvártej Zrt.-nek nyújtott exportélénkítő beruházási hitelügylettel.
• Idén is átadták az EXIM 2017-ben elhunyt vezérigazgatójának emlékére alapított, az év exportbankárjának járó Urbán Zoltán Díjat, amelyet kiemelkedő munkájáért Erdei Andrea, a K&H szenior üzleti banki tanácsadója vehetett át Jákli Gergelytől, az EXIM elnök-vezérigazgatójától.

A bankrendszer által 2020-ban folyósított vállalati hitelek 13 százaléka EXIM-es finanszírozás volt, de a pénzügyi partnerintézmények munkája, a velük való együttműködés nélkül a mi törekvéseink sem lennének ennyire hatékonyak, csak tavaly közel 1700 ügyletet bonyolítottunk le velük közösen.

– idézi a közlemény Jákli Gergelyt.

A CIB Bank is csatlakozott a 2002 óta működő Széchenyi Kártya Programhoz, amely a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is nagyban hozzájárult a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásához.

A CIB Bank első lépésben három konstrukciót – a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!-t, a Széchenyi Likviditási Hitel GO!-t és a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-t* – vezetett be a Széchenyi Kártya Újraindítási Program elemei közül július elején mikrovállalati és kkv ügyfeleinek. Ezek a hiteltermékek széleskörűen felhasználhatók, kedvezményes, a futamidő végéig fix kamattal igényelhetők, miközben akár 90 százalékos intézményi garanciavállalás is kapcsolódik hozzájuk. A pénzintézet az év további részében újabb konstrukciókkal tervezi bővíteni az elérhető termékek körét.

A Széchenyi Kártya Újraindítási Programban különböző típusú termékeket vehetnek igénybe a CIB Bank ügyfelei, széleskörű felhasználási céllal, így minden vállalkozás megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő finanszírozási megoldást. Az állami díjtámogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező árazás pedig óriási segítség a vállalkozásoknak.

– hangsúlyozta Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese az új konstrukciók bevezetése kapcsán.

A CIB Bank évek óta sikeres együttműködést folytat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel, amit jól mutat, hogy a pénzintézet a válság idején elsők között csatlakozott a Krízis Garanciaprogramhoz is.

– tette hozzá Ákos Tamás, a CIB Bank retail vezérigazgató-helyettese.

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta:

2021-ben, azaz a koronavírus okozta válság lecsengése és az újraindításra fordulás szakaszában is itt vagyunk a vállalkozások számára. Ebben az évben az Újraindítási konstrukciókat, a Krízistermékeinket és a Klasszik hiteleinket egyben szemlélve a befogadott ügyletek száma már összesen csaknem 24 ezer darab, értékükben pedig több mint 641 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy heti szinten a Programban együtt dolgozó Partnereinkkel összesen csaknem 900 darab kérelmet fogadunk be, közel 24 milliárd forint értékben. Hiszünk benne, hogy a Program hitelcéljainak, termékeinek és a részt vevő intézmények folyamatos bővítésének köszönhetően eljutunk minden magyar vállalkozáshoz, hogy fejlődésükben, likviditásukban támogathassuk őket.

A CIB Bank a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzetben is aktív szerepet vállalt a mikrovállalatok finanszírozásában, amelyet alátámasztanak az elért eredmények is:

• A pénzintézet mikrovállalatoknak kihelyezett hitelállománya 36 százalékkal növekedett az előző évhez képest, miközben a CIB Bank részesedése az NHP Hajrá új szerződéseinél – a hitelezést és a lízinget is figyelembe véve – meghaladta a 20 százalékot.
• A két program keretén belül kihelyezett összeg 2020 végéig meghaladta a 17,3 milliárd, ez év április végéig pedig a 25 milliárd forintot.
• A legtöbb kihelyezés a kis- és nagykereskedelemhez kapcsolódott, amelyet az ingatlanágazat és építőipar, majd az üzleti szolgáltatók követtek.

A CIB Bank kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállománya – a faktoringgal és a lízinggel együtt – a március végéig számolt egy év alatt 13 százalékkal nőtt, csak a bankhitelt figyelembe véve viszont a 19 százalékot is elérte a bővülés.

• Az NHP-hitelek állománya a kkv-knál március végére meghaladta a 70 milliárd forintot, ami több mint a háromszorosa az egy évvel korábbi 22 milliárdnak.
• A pénzintézet aktív szerepet vállal az NHP Hajrá programban is: itt 110 milliárd forintnál járnak a folyósítások, miközben az agrárium és a feldolgozóipar ágazati részesedése jóval magasabb a piaci átlagnál. 

* A Széchenyi Beruházási Hitel GO! bevezetéskor minimum 100 millió forint hitelösszeggel igényelhető, később bármilyen összegben elérhető lesz.  

A tájékoztatás nem teljes körű. A fentiekben felsorolt termékek részletes feltételeit a mindenkor hatályos, vonatkozó ügyféltájékoztatók, kondíciós listák és üzletszabályzatok tartalmazzák, melyek megtalálhatóak a CIB Bank bankfiókjaiban, valamint a www.cib.hu, illetve a www.kavosz.hu honlapon.