Az üzemszünet vagy egy sztrájk is egyre komolyabb veszteséget okozhat

Az Allianz Kockázati Barométer 2019 szerint a globálisan megjelenő legfőbb üzleti kockázatok rangsorának első két helyén a kiberbiztonsági események és az üzletmenet megszakadása (a válaszok 37-37 százaléka) áll. A rangsorban az éghajlatváltozás (8.hely, a válaszok 13 százaléka) és a szakképzett munkaerő hiánya (10.hely, a válaszok 9 százaléka) lépett előre a leglátványosabban.

A vállalatokat ugyanakkor évről évre jobban aggasztják a törvényi és jogszabályi környezet változásai (4. hely, 27 százalék). Az évente elvégzett globális üzleti kockázati felmérés során az Allianz Global Corporate & Specialty 86 ország 2415 szakemberét kérdezte meg, a rekordszámú válaszadók között pedig vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők egyaránt szerepeltek.

Sok minden kiderült…

• A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a fennakadások forgatókönyvei egyre változatosabbak, a kiváltó okok pedig egyre összetettebbek, ami napjaink hálózatba kapcsolt társadalmában igen komoly veszélyt jelent. 
• A kockázatok lehetnek fizikai eredetűek – például tűz vagy vihar –, vagy virtuálisak – például informatikai leállás –, a fennakadás kiváltó oka pedig egyaránt lehet a rosszindulat és a véletlen műve is. E kockázatok eredhetnek a vállalat saját tevékenységeiből, de beszállítóinak, ügyfeleinek vagy informatikai szolgáltatóinak tevékenységeiből is. 

A kiváltó októl függetlenül tény, hogy egy-egy leállást követően a vállalatok hatalmas pénzügyi veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A legújabb kockázatkezelési megoldásokkal, analitikai eszközökkel és innovatív partnerségekkel azonban sikerülhet még jobban megérteni és csökkenteni az üzletmenet megszakadásával járó kockázatokat, és megelőzni, hogy azok kárt okozzanak.

– mondta Chris Fischer Hirs az AGCS vezérigazgatója.

Következik:
Üzletmenet megszakadásával járó fenyegetettség

Nőtt az üzletmenet megszakadásával járó fenyegetettség

Egymást követően hetedik éve idén is az üzletmenet megszakadása jelenti a legfőbb veszélyt a vállalatok számára világszerte, így többek közt az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Kínában is. A globálisan összekapcsolt gazdaság világában egyre változatosabbak és összetettebbek az üzletmenet megszakadásának potenciális forgatókönyvei: a legfontosabb informatikai rendszerek összeomlása, a termékvisszahívások és minőségi problémák, a terrorizmus, a politikai zavargások és a környezetszennyezés mind veszélyforrást jelent.

Összefonódott a kiberbiztonság és az üzletmenet megszakadásának kockázata is

• Egy-egy zsarolóvírus-támadás vagy véletlenszerű informatikai leállás komoly üzleti fennakadáshoz és több száz millió dolláros kárt is okozhat.
• Az üzletmenet megszakadását kiváltó események közül a vállalatok leginkább a kiberbiztonsági eseményektől tartanak (50 százalék), ezt követik a tűzesetek (40 százalék) és a természeti katasztrófák (38 százalék). Ugyanakkor a vállalatok szerint a kiberbiztonsági események után az üzletmenet megszakadása okozhatja a legjelentősebb a pénzügyi károkat (69 százalék).

Kiberbiztonság – növekvő tudatosság, jelentősebb károk

A kiberbiztonsági események egyre nagyobb aggodalmat keltenek az ebben a tekintetben vízválasztónak is nevezhető 2018-as év után. Elkezdett tudatosulni az újfajta fenyegetettség, ezért a vállalatok már ugyanúgy tekintenek ezekre, mint a hagyományos kockázatforrásokra.

Évi 600 milliárd dolláros kárt okoztak a kiberbűncselekmények. Ez háromszor annyi, mint a természeti katasztrófák által okozott kár (10 éves átlagban 208 milliárd dollár). Ennek oka egyrészről az, hogy a bűnözők egyre innovatívabb módszereket vetnek be az adatlopásra, csalásokra és zsarolásra, illetve nő az országok és a hozzájuk köthető hackercsoportok által jelentett kiberveszély.

• A hackerrek leggyakrabban a kritikus infrastrukturális szolgáltatókat célozzák meg, vagy értékes adatokat és üzleti titkokat tulajdonítanak el a vállalatoktól.
• Az is egyre jellemzőbb, hogy a kiberbiztonsági események nyomán peres ügyekre – így értékpapírokkal kapcsolatos és fogyasztói csoportperekre kerül sor.
• Az adatvédelmi incidensek és az informatikai leállások emellett súlyos felelősségbiztosítási következményekkel is járhatnak, ha az érintett ügyfél vagy részvényes kártérítést követel a vállalattól.

Következik:
Emelkedő és csökkenő kockázatok

Emelkedő és csökkenő kockázatok

• Az idei 10 legmagasabb globális üzleti kockázat rangsorában ismét a természeti katasztrófák (28 százalék) állnak a harmadik helyen, és noha e tekintetben a 2018-as év mérsékeltebb volt, mint az e téren csúcsot hozó 2017-es esztendő, a gazdasági veszteségek összege így is megközelítette a 150 milliárd dollárt.
• A lista negyedik helyén (27 százalék) a törvényi és jogszabályi környezet változásai állnak, amelyet a Brexit, a globális kereskedelmi háborúk és a vámtarifák körüli folyamatos bizonytalanság magyaráz.
• Az idei felmérés alapján világszerte a leglátványosabban az éghajlatváltozás (8. hely, 13 százalék) és a szakképzett munkaerő hiánya (10. hely, 9 százalék) lépett előre. Az éghajlatváltozás nemcsak az extrém időjárási események és a természeti katasztrófák – és így növekvő veszteségek és fennakadások – kiváltó oka lehet, de várhatóan a szabályozások és a felelősségbiztosítás tekintetében is súlyos következményekkel járhat, hiszen számos ágazatban szigorú kibocsátási célértékek és új jelentéstételi és adatközlési követelmények léptek életbe.

HR kihívások

A szakképzett munkaerő hiánya idén először szerepel a 10 legfontosabb üzleti kockázat listáján világszerte, így az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, illetve Közép- és Kelet-Európa több országában is. Ennek kiváltó okai között szerepelnek a demográfiai változások, a Brexitet övező bizonytalanság, illetve a digitális gazdaságban jártas tehetséges munkavállalók korlátozott kínálata.

A digitális gazdaságban kevés a szakképzett munkaerő és általánosabban véve a humántőke. Kiélezett verseny zajlik a vállalatok között a mesterséges intelligencia, a „data science” (adattudomány) és az úgynevezett határkockázatok – például a kiberbiztonsági és a jó hírnév elvesztésének kockázata – kezelésében jártas új munkavállalókért, hiszen e munkakörök legtöbbje 10 éve még nem is létezett. Már a vonzó bér sem elég, hiszen e kompetenciákkal rendelkező jelöltek köre nagyon szűk, és a munkába állás sürgőssége miatt nincs idő a munka melletti betanításra.

– véli Ludovic Subran, az Allianz helyettes vezető közgazdásza.