Érdemi bővülés tapasztalható a Netrisknél a kgfb-szerződések számában: 2025-ben eddig több mint félmillió kötelező biztosítás született, ami kétszámjegyű, 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez azt mutatja, hogy egyre több autós használja ki a biztosítók közötti – részben online – árverseny előnyeit, és tudatosan választ kedvezőbb ajánlatot.

Csökkenő díjak, erősödő verseny

Az átlagdíjaknál a Netrisk adatai némileg eltérnek a teljes piacra vonatkozó hivatalos statisztikáktól: míg az MNB a második negyedévre 0,3 százalékos drágulást mért, a Netrisknél inkább díjcsökkenés látható. Januártól szeptember közepéig a személyautókra megkötött kgfb-szerződések átlagdíja 54 700 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 56 400 forinttal, ez 3 százalékos csökkenést jelent. Az átlagdíj április óta folyamatosan mérséklődik, ami azt jelzi, hogy az autósok egyre inkább kihasználják a váltással elérhető megtakarítási lehetőségeket.

– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

A Netrisk adatai szerint a legnépszerűbb személyautó-márkák közül a Daciák kötelezője a legalacsonyabb, alig több mint 43 ezer forint éves szinten. A második helyen van a Suzuki kevesebb mint 47 ezres összeggel, majd a Toyota következik közel 53 ezer forintos éves átlagdíjjal. A negyedik és az ötödik helyen az Opel és a Ford áll kerekítve 55 ezer, illetve 58 ezer forinttal.

Komoly növekedés látható a cascónál

A cascobiztosítások iránti kereslet ugyancsak növekedett: az idén közel 29 ezer szerződés született a Netrisknél, ami 19 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A személyautókra kötött casco átlagdíja 167 500 forint volt, szemben az egy évvel korábbi több mint 168 ezer forinttal, ami 0,3 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez a mérséklődés kifejezetten kedvező az autósoknak, és jól mutatja, hogy a biztosítók közötti erős verseny egyre inkább az ügyfelek javát szolgálja.

Nyitókép: Unsplash

Az új autók átlagos casco díja az elmúlt negyedévben 243 200 forint volt, míg azok, akik használt autójuk biztosítási évfordulóján váltottak szerződést, átlagosan 163 900 forintot fizettek. A használt autó vásárlásakor kötött casco biztosítások átlagdíja külföldről behozott autó esetében 211 900 forint, míg hazai adásvétel esetén 221 900 forint volt.

A casco mellé a szerződők 34 százaléka köt valamilyen kiegészítő biztosítást is, az év elején a leggyakoribb kiegészítő fedezet az üvegkár-önrészbiztosítás volt, ez tette ki az összes ilyen szerződés 27 százalékát.

A biztosításközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai autók mintegy 80 százalékát nem védi casco. Az Insura.hu adatai szerint az első negyedévben megkötött casco biztosítások több mint 17 százalékát legalább 8 éves járművekre kötötték, ami mutatja, hogy a biztosítók az idősebb autóknak is kínálnak már megfelelő casco fedezeteket – jelezték.

Egy év alatt 9-ről 6 százalék alá csökkent a csekkes befizetések részaránya, ami a különféle kártyás fizetési formák terjedése mellett a csekk elhagyásával járó díjkedvezményeknek is köszönhető. Szintén a kedvezmény és a kényelem az oka annak, hogy a legnépszerűbb díjfizetési gyakoriság az egyösszegű éves befizetés, az autósok fele már egy összegben fizeti az éves díjat – közölte az Insura.hu.

Az Insura független biztosításközvetítő 675 biztosításközvetítő partnerén keresztül 17 biztosító termékeit értékesíti. A társaság online összehasonlító kalkulátorok üzemeltetése mellett mára országos lefedettségűvé tette személyes közvetítői hálózatát is.

Fotó: Unsplash

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2023 második negyedévében a biztosítók 1 millió 16 ezer 925 casco-szerződést kezeltek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A casco-állományhoz tartozó átlagos éves díj elérte a 161 ezer forintot, amely 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 133 500 forintnál.

A közleményben Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke beszélt az alkatrészárak és a szervizekben alkalmazott rezsióradíjak jelentős emelkedéséről az elmúlt egy évben, miközben az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén emeli az átlagdíj mértékét.

Rámutattak, hogy a káronként kifizetett átlagos összeg a cascónál már közelíti a 650 ezer forintot.

Fiatal, néhány éves autóknál az átlagos kárösszeg már 800 ezer forint felett van, és egyre gyakoribbak a többmillió forint értékű kárkifizetések.

A közlemény szerint az alacsony casco-hányadot részben az elöregedő magyarországi autópark magyarázza: 2023 félévében a személyautók átlagéletkora elérte a 15,5 évet, és a kisebb értéket képviselő idős autók egy részére már nem éri meg casco biztosítást kötni.
Ugyanakkor kiemelték, hogy egy 8-10 év alatti személyautókra célszerű cascót kötni, hiszen a lopáskárok, a saját hibás töréskárok és az egyre gyakrabban előforduló elemi károk ellen csak ez a biztosításfajta kínál garantált védelmet.

A szövetség úgy vélte az autósok egy részét a növekvő díjak tartják vissza a casco megkötésétől, miközben megfelelő odafigyeléssel a kiadások jelentősen csökkenthetők.
A FBAMSZ azt tanácsolja az autósoknak, hogy minden évforduló előtt biztosítási alkusz segítségével néhány perc alatt hasonlítsák össze az ajánlatokat, így akár több mint 15 százalékot is spórolhatnak.

Hozzátették, hogy aki a kötelező biztosítást és a cascót ugyanannál a biztosítónál köti meg, gyakran kétszámjegyű százalékos díjkedvezményt kap az adott biztosítótól.
Amennyiben pedig az autós egyösszegben, és csekk helyett elektronikusan rendezi a casco-díját, szintén további 10 százalék körüli kedvezményt érhet el a negyedéves, csekken fizető ügyfelekhez képest – ismertette közleményében az FBAMSZ.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az újautó-piaci eladásokból az elektromos autók. Az idei első negyedévben az uniós piacokon forgalomba helyezett autók 13,9 százalékát adták a tisztán elektromos autók, szemben az egy évvel korábbi 11,4 százalékkal. Magyarországon szerényebb a tempó, 5,5 százalékról 5,7 százalékra nőtt a villanyautók részesedése.

Bár az elektromos autók térnyerése jól látszik a globális, európai és magyarországi adatokon is, az autóbiztosításoknál még visszafogott a részesedésük. A magánszemélyek által a Netrisken idén megkötött kötelező felelősségbiztosításoknak 4,3 százalékát adták az alternatív hajtású autók. Ezekből a hibrid és villanyautók aránya több mint 3 százalék.

Bár az elektromos autók jellemzően drágábbak a hasonló, hagyományos meghajtású társaiknál, a kötelezős átlagdíjakat nézve ez az eltérés nem látszik. Ebben szerepet játszhat, hogy a villanyautókban kevesebb alkatrész található, mint a hagyományos autókban.

– mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. 

Így alakultak az átlagdíjak

Ebben az évben benzines autókra megkötött kgfb-szerződéseknél az átlagdíj április közepéig több mint 47 ezer forintot tett ki, a dízeleknél pedig meghaladta az 58 ezer forintot, az elektromosok esetében pedig ugyanez közel 51 ezer forintot tett ki, míg a hibrideknél szintén 51 ezer forintos az éves kgfb-díj. Az adatokból kiderül az is, hogy az idén villanyautókra kötött kgfb-szerződések 14 százaléka 0-50 kilowattos teljesítményű autókra szólt, az 50-100 kilowattos autók részesedése 41 százalékos, a 100-180 kilowattosoké több mint 34 százalék, a 180 kilowattnál erősebbeké pedig meghaladta a 10 százalékot.

A cascobiztosítások esetében a benzineseknél az átlagos cascodíj az idén megkötött szerződéseket nézve közel 135 ezer forint, a dízeleknél majdnem 146 ezer forint, a villanyautóknál 118 ezer forint alatti összeget mutat a statisztika. A hibridek cascója átlagosan majdnem 156 ezer forint. Besnyő Márton azt is elmondta, hogy

Akármilyen meghajtásról van szó, a mai autó árak és szervizdíjak mellett aki teheti, annak érdemes cascót kötnie, mert egy-egy javítás költsége akár milliós nagyságrendű tétel lehet.

Nyitókép: Unsplash.

Hogyan lett a CIG Pannónia kárrendezésének vezetője?

A BME-n végeztem, mint okleveles építőmérnök, majd az építőiparban dolgoztam szűk tíz évet. A 2008 – 2010-es válság ideje alatt úgy döntöttem, hogy kipróbálnám magam másik szakterületen is. Az Allianz Hungária Biztosító kárrendezési osztályára kerültem, ahol ipari kárrendezéssel foglalkoztam. Ez jó iskola volt, számos, különböző típusú káresemény rendezésében tudtam tapasztalatot szerezni.

A CIG Pannóniához egy éve kerültem, amikor az EMABIT indulása kapcsán kerestek vezetőt a kárrendezési részleg élére. Számomra ez óriási kihívás volt, mivel – szemben az Allianz évtizedek alatt kialakult kárrendezési gyakorlatával – itt egy teljesen új csapat és üzleti modell felépítésére nyílt lehetőségem.

Milyen ügyfélélményt szeretnének nyújtani a CIG-es ügyfeleknek?

Az ember elsőre azt gondolná, hogy ellentmondás van a káresemény és az ügyfélélmény között, pedig épp ellenkezőleg, ez az egyik legfontosabb találkozási pont. Amikor valakivel káresemény történik, akkor a biztosítási szolgáltatás arról szól, hogy – a feltételek keretein belül – a legmagasabb szakmai szolgáltatást nyújtsuk a károsultnak. Fontos szempont, hogy a Biztosítottaink azt érezzék, a biztosító a kárrendezés során segítséget nyújt a bajban. Mindig legyen világos számukra, mi történik épp a káruk rendezése során, hol tart az adott ügy.

Mit tapasztal az ügyfél? Gyorsabbak lettek a folyamatok? Bevezetésre kerültek új, digitális megoldások?

Elsődleges szempont a gyorsaság; Biztosítottaink elvárásainak megfelelően, a lehető leggyorsabban szeretnénk lezárni a károkat. A versenytársainkkal ellentétben, például a kárrendezők elérhetőségeit mindig megadjuk a károsultaknak. Amennyiben az EMABIT károsultak nem értik, mi miért történik vagy kíváncsiak rá, hogy épp hol tart a kárügyintézés, akkor direkt módon is kapcsolatba tudnak lépni azzal a konkrét személlyel, aki a kárukat rendezi. Az Életbiztosító kárait átlagosan 5,3 napos átfutási idővel rendeztük 2022 első három negyedévében, ami kiemelkedő érték versenytársainkhoz képest. Folyamatosan nő azon termékeink száma, ahol a kárbejelentést online felületünkön keresztül tehetik meg Partnereink.

Milyen ügyfélkört szolgálnak ki? Miben különböznek az ügyféligények?

Az ügyfélkör meglehetősen diverzifikált: magánszemélyektől – akik egy utazás kapcsán utasbiztosítást kötnek – egészen az önkormányzatokig, nagyvállalatokig terjed. Az ügyfélkör elvárásai pedig a káresemény típusától függetlenül egészen mások, így különböző megközelítést kell alkalmazzunk.

Egy viharkár esetén a magánszemélyek elsősorban azt várják el, hogy minél hamarabb és kisebb energiabefektetéssel jussanak hozzá a kártérítésükhöz. Egy magánszemély emellett önállóan is képes dönteni, amikor a biztosító felajánl egy konkrét összeget pl. egyezség címén – elfogadom vagy nem fogadom el, megfelelő vagy nem megfelelő az adott összeg.

Ezzel szemben egy intézményi ügyfélnek nem az időbeliség az elsődleges. Sokkal fontosabb, hogy ha benyújt egy árajánlatot, akkor az szakmailag védhető, alátámasztható legyen és tiszta képet adjon, amikor a fenntartó intézmény vezetőségét (pl. önkormányzatok esetében) tájékoztatják. Állami ügyfelek esetében az egyezség, mint lezárás sokszor szóba sem kerülhet, mivel, ha a kár nagysága meghalad egy bizonyos összeget, akkor közbeszerzést kell tartani; egy polgármester sem kerülheti meg a képviselőtestületet. Számos olyan csoportos élet-/balesetbiztosítással rendelkezünk, ahol egyetlen szerződőhöz akár több ezer biztosított is tartozhat, ezen szerződések kárrendezésénél egyedi kiszolgálás szükséges.

Milyen kihívásokat hozott a 2022-es év, mire számítanak 2023-ban?

A konkrét kárrendezési gyakorlat indítását megelőzően az EMABIT induló portfóliójához kapcsolódó kárrendezési folyamatokat fel kellett építenünk. Ezt követően kezdhettünk el csak foglalkozni a gépjármű-, vagyon-, illetve felelősségi károk rendezésével. Mindezek után néztünk szembe a természeti – elemi károk okozta kihívásokkal.

Szerencsére az aszály nem érintett bennünket, mert nem volt mezőgazdasági állományunk, viszont viharkáraink száma jelentős volt. Mivel erre tudatosan készültünk, így ez nem okozott akkora meglepetést. Kihívást jelentett viszont a gazdasági környezet előre nem látható hanyatlása, konkrétan a kárinfláció megugrása. 2021 végén, amikor a biztosítási szerződések az idei évre megköttettek ezt senki sem látta előre.

Egy autójavítónak vagy építőipari vállalkozásnak a költségei akár éven belül is jelentősen változhatnak, viszont a biztosítók év közben nem tudnak díjat emelni. A javító cégek korábban jellemzően nem emeltek árat az adott éven belül, viszont idén erre már kétszer is sor került. Most már látjuk, hogy a 2021-es év végén, a 2022-re kalkulált átlagos javítási költségeket a valós értékek meghaladják. A változás a 2022-es éven belül is megmutatkozik, egy adott járműelem cseréje, ugyanannál a javítónál akár 20 százalékkal is magasabb novemberben, mint februárban volt.

A CIG Pannónia Életbiztosító esetében ugyancsak voltak olyan gazdasági hatások, amelyeket nem láttunk előre, elég csak a forint-euro árfolyam elmozdulására gondolni. A kárinfláció az élet-károk esetében ugyancsak megjelenik, ha orvosi szakértőkkel dolgozunk vagy orvosi szolgáltatást vesznek igénybe az ügyfeleink.

A befektetési életbiztosítások piaca bizonytalan a jelenlegi gazdasági helyzetben, nem tudjuk, hogy fognak reagálni ügyfeleink, fel kell készülnünk minden igényre.

Hogyan telnek a kárrendezési igazgatóság mindennapjai?

Technikai oldalról nézve egy kárrendezési igazgatóság működik jelenleg, amely két biztosítót szolgál ki. Az Életbiztosító már hosszú évek óta hasonló termékportfóliót kezel, így az ehhez tartozó állomány stabil, a kárrendezési folyamatok pedig kialakultak. Ezen a területen a már bevett gyakorlatot fejlesztettük tovább, amely az átlagos kárátfutási idő csökkenését eredményezte. A vagyon és felelősségi károk esetében tavaly ősszel csak egy „üres lapunk” volt, minden folyamatot a nulláról kellett felépítenünk.

Az életbiztosítós károkat egyébként sokkal jobban lehet „sablonizálni” – gondolok itt arra, hogy milyen típusú dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy a biztosított igénybe tudja venni a szolgáltatást – egy vagyoni kár esetében az adott kár típusa határozza meg a szükséges dokumentumok körét. Míg egy csonttörésnél a szolgáltatás mértéke nem képezi vita tárgyát (mivel előre meg van határozva a térítés összege) és elég hozzá egy kórházi zárójelentés is, addig egy viharkárnál az ügy bonyolultságát a szóban forgó kártérítési összeg nagysága határozza meg. Előfordulhat, hogy szükség van további szakértő (pl. statikus) bevonására, illetve nagyobb kár esetén egy önkormányzat akár közbeszerzést is kénytelen elindítani. 

Hogy tudják kezelni a váratlan kárinflációs helyzetet?

Az elmúlt öt évben az átlagos infláció 1-2 százalék körül mozgott, az idei év végére inkább közelebb leszünk a 20 százalékhoz, mint a 15-höz. Az építőipari árindex már évek óta 10 százalék felett van, emiatt nagyon torz helyzet alakult ki. Idén viszont nemcsak az építőipari árindex volt magasabb, de az infláció hatása is begyűrűzött.

Az ilyen összetett helyzetekre nehéz felkészülni, de folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági környezetet. Negyed- illetve félévente kárinflációs becslést készítünk, modellezzük a helyzet alakulását, a kollégák pedig a következő évi díjak meghatározásánál ezeket figyelembe veszik.

Senki sem tudta, hogy a gépjármű kárhányad idén ilyen magas lesz, így jövőre mindenki emelni fog a díjakon. A biztosítók tehát kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert év közben díjat módosítani nem lehet. Jövőre kiderül majd, hogy ki pesszimista és ki optimista a piacon.

Az orvosi szolgáltatások díja is emelkedett, a már részletezett okokon kívül a KATA megszűnése érzékenyen érintette a magánorvosi praxisokat, ami a kárköltségek növekedéséhez vezetett. Az életbiztosítót sem kerülte el az inflációs hatás.

A biztosítónak folyamatosan kell figyelni a változó gazdasági környezetet, és arra azonnali választ kell adnia.

Milyen tapasztalatokat szereztek az EMABIT induló flotta CASCO termékének kárrendezése során?

Egy flottakezelő cég számára a kárrendezés során a gyorsaság a legfontosabb tényező. Fontos, hogy az autó minél hamarabb újra az úton legyen és jövedelmet tudjon termelni. Jelen helyzetben ugyanis komoly hiány van autóból a piacon: az új autók beszerzése egyrészt borzasztóan nehézkes, másrészt pedig a javítók sem tudnak mindig csereautót biztosítani. Azt kell tehát elérni, hogy az autó minél gyorsabban üzemképes legyen, ne álljon meg a javítás azért, mert a biztosítónak jogalapi döntésre vagy egyéb vizsgálatokra van szüksége.

A munkánk során arra törekszünk, hogy a flottakezelőkkel – illetve az ő alkuszaikkal és javító partnereikkel – szoros együttműködést alakítsunk ki. A flotta casco termékünknek jól bejáratott kárrendezési folyamata van, amitől nem lehet vagy legalábbis nem célszerű eltérni, így tudunk olyan szolgáltatást nyújtani, amivel a flottakezelő elégedett lehet.

Az ön megítélése szerint mikor tekinthető sikeresnek a kárrendezés?

Szolgáltatóként akkor vagyunk sikeresek, ha az ügyfél elégedett a tőlünk kapott szolgáltatással. Ha van egy olyan kár, amit nem, – vagy csak részben – fizetünk ki, akkor előfordulhat, hogy ezzel az ügyfél minden törekvésünk ellenére sem elégedett. Mindazonáltal, ha le tudunk tenni egy olyan szakmai álláspontot – ami minden esetben a szerződés szerinti jogos biztosítási feltételeken alapszik – és az ellen az ügyfél jogos kifogást nem emel, akkor az a kárrendezés sikeresnek tekinthető.

A kárrendezés területén eredményeket szakmaisággal és gyorsasággal lehet elérni. Amikor egy kárrendezés során eljutunk arra a pontra, hogy megállapítjuk a kártérítési összeget, akkor annak mértéke mindig a rendelkezésre álló információk alapján történik. Amennyiben az ügyfél nem elégedett a szolgáltatással, akkor azt mindenképp ki kell egészíteni. Igyekszünk az ügyfelet partnerként kezelni a folyamat alatt, mivel kiszolgáltatott helyzetbe került, ami miatt stresszes állapotban van.

A kár lezárását követően nem ér véget a kárrendezés. Azokat a tapasztalatokat, amit egy adott kár során szereztünk, és a biztosítási szerződés szereplőinek fontosnak gondolunk, visszacsatoljuk. Gondolok itt a biztosítottra, alkuszra és a CIG Pannónia társosztályaira. Közös érdeke a biztosítás szereplőinek, hogy a kockázatokat, fedezeteket, feltételeket jól ismerje, azonosan gondolkodjanak róla. Erre egyetlen igazán jó módszer van, ha a károkból közösen tanulunk.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

(x) A cikk megjelenését a CIG Pannónia Biztosító támogatta

A Cristo autós alkalmazás 2019 decembere óta van jelen a magyar piacon. Eleinte elsősorban a használatalapú casco termékét kínálta a felhasználóinak, kiegészítve a vezetésről szóló statisztikákkal és információkkal, szolgáltatási palettája ugyanakkor azóta is folyamatosan innovatív funkciókkal, így autós élethelyzetekre választ adó megoldásokkal bővül. Három év munkája érik be 2023 januárjában, amikor a cég elsőként a hazai piacon digitális biztosítási vezérügynök szerepben lép tovább, a használatalapon árazott „okos casco” biztosítást értékesítve, az UNIQA Versicherung AG nemzetközi biztosítóval partnerségben.

A Cristónál indulásunk óta alapelvként tekintünk a használatalapú árazás lehetőségének megteremtésére.

– mutat rá Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője, egyben a vállalat tavaly év végi felmérésére^[1] is utalva, amelyből kiderült, a megkérdezettek 35%-a tényleges használat alapján fizetne szolgáltatásokért.

A Cristo Casco abban különbözik elődjétől, hogy a fizetendő biztosítási összeg a ténylegesen megtett kilométerektől – nem pedig a megtett út idejétől – függ. Emellett most már a teljes ügyfélkapcsolatért, a digitális szerződéskötéstől, a kockázatvállaláson át, a szerződéskezelésig és a kárrendezésig mi felelünk digitális vezérügynökként, miközben a biztosítási kockázatot a nemzetközi biztosító partnerünk viseli.

 – foglalta össze az új szolgáltatás jellemzőit az ügyvezető.

A vállalat számításai szerint, akik évente általában 7-10 ezer kilométert vezetnek, átlagban 30-40%-ot is megtakaríthatnak ezzel a konstrukcióval, a piacon elérhető átlagos casco biztosításokhoz képest. Természetesen minden konkrét számítás függ az adott autó típusától, de az átlagos használat függvényében mindezt előre kikalkulálhatják a felhasználók az alkalmazás online felületén is.

Ezzel is igyekszünk arra ösztönözni az autós közösséget, hogy az élet minden területén, így a vezetés kapcsán is tudatosabbak legyenek – ne költsenek autójukra feleslegesen, és csak akkor használják azt, amikor ténylegesen szükségük van rá.

– tette hozzá az ügyvezető.

* A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült és a 18 év feletti magyar lakosságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint. A kutatás elemszáma: 1012.

Nyitókép: Cristo.

A töréstől és az elemi károktól félünk leginkább

Az UNION Biztosító idén februárban több mint 5 ezer embert kérdezett meg arról, mely biztosítási eseményektől tartanak leginkább. A kutatás szerint

• a válaszadók 50,7 százaléka a töréskártól fél legjobban, míg
• a megkérdezettek több mint negyede (26,8 százaléka) az elemi károkat tartja a legveszélyesebbnek autójára – ami nem is meglepő annak fényében, hogy 2021-ben az UNION átlagosan közel 800 ezer forintot fizetett ki például a jégverés vagy a kidőlő fák által okozott károkra.
• A lopás miatt csak a résztvevők 15,7 százaléka aggódik, és érdekes, hogy
• az egyébként igen gyakori és nagy anyagi veszteséget okozó üvegtörés vagy a vadkár csak az autósok 4,5 százalékát nyugtalanítja, pedig az UNION adatai szerint az előbbiből is körülbelül 170 ezer forint kár keletkezik átlagosan.

A casco általában fedezi a törést, a parkoláskor, tolatáskor előforduló kisebb koccanásos baleseteket,

a lopást, a rongálást és az elemi károkat. Az alapbiztosítás mellett azonban az úgynevezett kiegészítő biztosítások számos egyéb kárra is védelmet nyújtanak.

Ha megsérülnek az utasok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai utakon naponta közel 40 személysérüléses közúti közlekedési baleset történik. Ezért a casco biztosítások hasznos kiegészítője a közlekedési balesetbiztosítás, amely akkor fizet, ha az autóban utazók egy balesetben súlyosan megsérülnek.

Ha baja lesz a poggyásznak

A casco a gépjárműben szállított értékeket is fedezheti, ha ellopják vagy feltörik a járművet, és eltűnnek a vagyont érő műszaki cikkeink, vagy egy balesetben megsérül az akár 150 ezer forintot is érő gyerekülés.

Ha autót kell bérelni

Ha ellopják az autónkat vagy balesetet szenvedünk, esetleg lerobbanunk, a biztosító fizetheti a helyszíni javítás, vagy – ha ez nem megoldható –, az autóbérlés költségeit.

Ha kátyúba kerülünk

Az egyik leggyakoribb kár – főleg tél végén és tavasszal – a kátyúk okozta sérülés az autógumin, a felnin vagy futóművön. Az átlagos kárösszeg ezeknél „csak” pár tízezer forint, ugyanakkor a futómű meghibásodása akár többszázezres tétel is lehet.

Ha kiugrik az őz

Nyáron gyakoriak a vadgázolásos károk, érdemes lehet ezért évi pár ezer forintért kiegészítő biztosítást kérni a vaddal történő ütközésekre, ha az nincs benne az alapbiztosításban. 

Ha jogvédelmi segítségre van szükség

Ha rosszul sül el a külföldi nyaralás, akár a helyi rendőrséggel is meggyűlhet a bajunk, például akkor, ha közúti baleset okozása miatt szabálysértési vagy büntetőjogi ügybe keveredünk. Ekkor – a casco terhére – igényt tarthatunk ügyvédre, tolmácsra vagy az óvadék megtérítésére is.

Ezreket spórolhatunk a cascón

A casco biztosítás a kárgyakoriság és a kárösszegek miatt nem olcsó: a havi átlagdíja 10 ezer forint körül mozog. Persze a pontos összegét befolyásolja például, hogy milyen autóra kötjük, mióta vezetünk balesetmentesen, és hogyan, hol és milyen gyakran használjuk a négykerekűt. A biztosítás díját azonban akár 3-4 ezer forinttal is csökkenthetjük havi szinten, ha utánajárunk a kedvezményeknek. A díjcsökkentésre vannak ismert és kevésbé elterjedt módszerek is – hívja fel a figyelmet az UNION Biztosító.

• Jelentős összeget spórolhatunk azzal, ha a casco bónuszt a kötelező biztosítás alapján határozzuk meg (persze akkor, ha esetünkben az kedvezőbb besorolást jelent).
• Akár 10 százalékkal is csökkenthetjük a casco biztosítás díját, ha nem havi vagy negyedéves részletekben, hanem egyben fizetjük be az éves díjat.
• Szintén elérheti a 10 százalékot a távfelügyeleti rendszerrel felszerelt autók cascójának díjára adott kedvezmény.
• Díjkedvezmény jár akkor is, ha annál a biztosítónál kötünk cascót, ahol már ügyfelek vagyunk (például a kötelezővel, esetleg a lakás- vagy a balesetbiztosítással).
• Tovább csökken a díj, ha interneten intézzük a szerződéssel kapcsolatos ügyeket, és nem postai csekken, hanem online, bankkártyával egyenlítjük ki a számlákat.
• Olcsóbb lesz a casco akkor is, ha hajlandóak vagyunk mélyebben a zsebünkbe nyúlni baj esetén, azaz bevállaljuk a magasabb önrészt (tehát például egy általunk okozott kár értékének 10 helyett 20 százalékát fizetjük).
• Jó, ha tudjuk, hogy a casco-szerződés az évforduló előtt legfeljebb 30 nappal felmondható, ha találunk egy jobb ajánlatot.
• Több biztosítónál is kedvezményesen köthetünk cascót a 7 üléses autókra, illetve ingyenes kiegészítőket is kaphatunk ezekhez.
• És végül spórolhatunk a cascón, ha van 15 év alatti gyerek a családban.

Nem árt tudni, hogy a casco káresemények közül az elemi károk előfordulása köthető leginkább egy évszakhoz: a nyári hónapokban a leggyakoribbak a jégverés és a kidőlő fák okozta károk. Érdemes tehát sietnie annak, aki cascót kötne – az UNION Biztosító blogcikkéből az is kiderül még, hogy mire kell figyelni a szerződéskötés előtt.

A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.

Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére.

Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.

A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.

Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!

Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.

Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.

Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.

Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.

Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.