Az ország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő eseményén, a február 16. és 21. között zajló hagyományőrző népszokáson a szervezők korábbi közlése szerint rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vesz részt.

Csütörtökön már délelőtt tíz órakor elkezdődnek az események: a Famatyi Bábszínház, a Vidák busócsoport és Pávkovics István tanítványainak közreműködésével átadják a megújult pajtaépületből kialakított kulturális teret, a KultúrKikötőt, ahol a későbbiekben néprajzi előadásokon, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a látogatók.

Délután kettőkor zajlik a hivatalos színpadi megnyitó a Széchenyi téren, majd farsangi felvonulás indul a Sokackörtől. A város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása veszi kezdetét három órától, majd a gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói zajlanak a központi színpadon, amelynek közelében bemutatót tartanak busójárási eszközökből is.

A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnap tartják meg. A busók február 19-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A nem helyi látogatók várhatóan ezen a napon és szombaton lesznek a legtöbben. Őket már a délelőtti óráktól népművészeti- és kézműves vásárral, busómaszk- és folklórkiállítással, kézműves foglalkozásokkal, ételkóstolóval, tamburazenekarok koncertjeivel, néptánccsoportok előadásaival várják, miközben a több mint kétezer maskarás lépten-nyomon felbukkan a látogatók között szerte a belvárosban.

Annak érdekében, hogy a busójárás az első pillanattól az utolsóig valódi élmény legyen mindenki számára, szervezők – ahogy mindig – idén is azt kérik a csecsemőkkel vagy három év alatti gyerekekkel érkezőktől, hogy vegyék figyelembe: a rendezvényen sok szempontból fokozott óvatosságra van szükség.

Szombaton és vasárnap várhatóan komoly tömeg alakul ki a bevárosban, folyamatosan zúg a busók és látogatók kezében a kereplő, a kolomp. A busójáráson feldíszített lovas kocsik, traktorok és más járgányok is közlekednek az emberek között, míg a máglyaégetésnél nagy a füst, amelyet a hatalmas tüzet körülállók belélegezhetnek, valamint parázs és pernye is szállhat a ruhájukra, bőrükre.

Babakocsit a tömegbe bevinni kifejezetten veszélyes, hívták fel a figyelmet, ugyanis a busóálarcon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busónak nincs térlátása, ezért a mellette, alatta, felette lévő tárgyakat, felvonulókat nem látja.

A szervezők az MTI érdeklődésére korábban azt közölték, hogy az esemény hat napjára összesen több mint százezer látogatót várnak, a kiemelt napokon – szombaton és vasárnap – pedig 40-45 ezer érdeklődőre számítanak.

A messze földön híres, évről évre egyre több programmal bővülő rendezvény keretében a látogatókat elsősorban folklórműsorokkal szórakoztatják, így néptánccsoportok fellépésével, busócsoportok bemutatóival, táncházakkal, gyerekprogramokkal várják a hozzájuk érkezőket – az év hagyományosan legnagyobb helyi ünnepére készülő – mohácsiak.

Újdonság, hogy vasárnap délelőtt az újmohácsi révnél látványfőzéssel, zenével „kínálják” a vendégeket a tradíciónak megfelelően csónakokkal a szigetről átkelő busócsoportok, míg a délszláv zenével kísért mindennapos táncházak egy részét esőbiztossá tették: a borzas bundába bújt faálarcosok a mohácsi piac fedett részén is mozgásra hívják az érdeklődőket.

A gyerekeknek koncerteket tartanak szombaton és vasárnap délelőtt a Kossuth Teátrum színháztermében, míg a Duna partján közelmúltban létesült Selyemgyár Kulturális Negyed rendezvénytermében is lesznek programok; pénteken például az Anka bál keretében sokaclány-szépségversenyt is tartanak.

A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást – első magyarországi elemként – vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala nevű Facebook-oldalon található bővebb tájékoztatás.

Nyitókép: MTI/Kiss Dániel  – Illusztráció.

A kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer embert vonzó eseményen február 21. és 25. között nyolcvan programmal várják az érdeklődőket. A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról.

A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló, messze földön híres programsorozat keretében a busóbemutatók mellett táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal és gasztronómiai ízelítőkkel is készülnek a szervezők.

A csütörtöki, kisfarsangi programok között lesz busókerék-vetélkedő, farsangi felvonulás, gyermek néptánc- és busóbemutató is. Pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg, a legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet a busócsoportok bemutatói mellett.

Farsangvasárnap kelnek át a busók csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A rendezvény ideje alatt a közönség szórakoztatásáról mások mellett az Alma Együttes, a Poklade, a Kis Kata Zenekar és a Maszkura, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva gondoskodik majd.

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak.

A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.

A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatók részletek.

Nyitókép: Mohácsi Busójárás Facebook

Rengeteg busó lesz

A résztvevők szórakoztatásáról 49 busócsoport 1350 busója és egyéb maskarása gondoskodik, de emellett a fesztivál idejére 350 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban árusításra – mondta el az MTI-nek Hegedűs Emese, az esemény egyik főszervezője.

Mint hozzátette, a busójárás hat napja alatt mintegy 35 helyszínen reggeltől estig nyolcvan programra várják az érdeklődőket.

Farsangi felvonulás és koporsóégetés húshagyó kedden

A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.

• A közönség zenei szórakoztatásáról a programsorozat alatt – mások mellett – a Poklade, a Dunavkinje együttesek, a sokác népdalokat éneklő Menyhárt Éva, és a Kóló zenekar gondoskodik.
• A fő programokat február 11-én, farsangvasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.

Töltsd le a busójárós alkalmazást a telefonodra!

A látogatók tájékozódását idén is okostelefonra letölthető, ingyenes alkalmazás is segíti. Az először a tavalyelőtti busójáráson használt applikáció a https://mohacsapp.hu/ honlapon elérhető. Az alkalmazás napi bontásban tartalmazza a rendezvénysorozat összes programját, navigációs részlege segít a látogatóknak a helyszínek megközelítésében, illetve megjeleníti a használója közelében található programokat is.

A rendezvény ideje alatt az egyik mobiltelefon-szolgáltató egy ingyenes wifi-csatlakozást biztosító és a megnövekedett hálózati forgalmat kiszolgáló plusz adótornyot is a város rendelkezésére bocsájt.

A lényeg szerencsére sosem változik

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A népszokás idei részletes programja a www.mohacsibusojaras.hu oldalon is megtalálható.