• Ez is érdekelheti: D.A.S: Nem akart fizetni a tűzkárért, a Kúria végül százmilliós kártérítésre kötelezte a biztosítót

Nincs lakásbiztosítása? Talán még nem késő megkötni

A fenti esetre megoldást jelenthet, ha az érintett ingatlanra a károsult rendelkezik lakásbiztosítási szerződéssel. Ezek a biztosítási termékek ugyanis tipikusan szolgáltatást nyújtanak az úgynevezett elemi károkra, mint amilyen a viharkár. 

A gyakorlatban a problémát leginkább az okozza, hogy a károsultak nincsenek tisztában a biztosító által rögzített szerződési feltételek rendelkezéseivel. Ez azért jelenthet gondot, mivel pontosan a szerződési feltételek határozzák meg, hogy milyen bekövetkezett feltételek alapján téríti meg a kárt a biztosító.

– hívja fel a figyelmet dr. Burján Zsuzsanna.

A viharkárok esetén tipikus, hogy a biztosító egy bizonyos és konkrétan meghatározott szélerősség esetén téríti meg a kárt és tekinti a viharkárt biztosítási eseménynek. Az a szélerősség, mely ezt az értéket el sem éri, nem fogja megalapozni a biztosítási eseményt. Ebben az esetben hiábavaló lehet a biztosító álláspontjának vitatása.

Sok minden függ a szélerősségtől 

Mi szolgálhat annak bizonyítására, hogy az érintett szélerősség elérte, vagy meghaladta a biztosítási szerződésben meghatározott mértéket? A szakhatóság, azaz a meteorológiai szakszolgálat adatszolgáltatása jelenthet bizonyosságot. Ha ennek alapján a károsult igazolni tudja, hogy a szélerősség a meghatározott mértéket meghaladja, akkor – legalábbis a szélerősséget tekintve – biztosítási káreseményről beszélhetünk.

Természetesen a viharkárt és az ahhoz kapcsolódó egyéb, bekövetkezett károkat mielőbb, írásban be kell jelenteni a lakásbiztosítás terhére. A károk meghatározása és annak összegszerűsítése a károsult kötelezettsége, hiszen az Ő érdeke az, hogy valamennyi kára megtérüljön.

A biztosító természetesen a bejelentést követően lefolytatja a kárszemlét, ahol a biztosító kárszakértője megvizsgálja, hogy a kár biztosítási esemény, és amennyiben igen, úgy összegszerűsíthetően, mekkora összegű kár következhetett be.

• Ez is érdekelheti: KGFB Kisokos: Dolgok, amikre nem terjed ki a biztosító kártérítési kötelezettsége

Mindenképp készítsen fényképet

Amit károsultként – a fentieken felül – célszerű megtenni, a kár bizonyítása és összegszerűsítése érdekében, azok a következők:

Először is célszerű bizonyítékokat készíteni a viharkárról, akár fénykép, vagy videófelvételekkel.

– tanácsolja dr. Burján Zsuzsanna.

Mivel az összegszerűséget is a károsultnak kell bizonyítania, ezért célszerű úgynevezett javítási árkalkulációt, kivitelezői felmérést készíteni az ingatlan helyreállíthatóságáról,ugyanígy érdemes ezt megtenni a sérült, nagyobb értékű ingóságokról.

Természetesen a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeghatárig teljesít kifizetést, és azokra az ingatlanokra és ingóságokra, melyek a szerződésben is meghatározásra kerültek. Ezt érdemes körültekintően megkötni a biztosítási szerződést is.

• Ez is érdekelheti: DAS: Mások és mi is belehalhatunk, ha vezetés közben nyomkodjuk GPS-t

Forrás: D.A.S. jogszerviz.

Gyakorlatunkban több olyan eset is előfordult már, amikor az érintett utas számára a reptéren derült ki, hogy – önhibáján kívül – mégsem fog elutazni külföldre azzal a járattal, melyre a jegyét is megváltotta. A forgatókönyv általában ugyanaz: mély döbbenet, elmaradt tájékoztatás, hoppon maradt utas.

A visszautasított beszállás

A légi utasok jogairól és a légitársaságok kötelezettségeiről a 261/2004 EK rendelet szól. Eszerint, akkor beszélhetünk visszautasított beszállásról, amikor az utas, időben, megfelelő okmányokkal stb. beszállásra jelentkezett és beszállását megalapozatlanul megtagadta a légitársaság.

A beszállás alapvetően akkor tagadható meg, ha azt az érintett egészségügyi állapota, vagy valamilyen biztonsági, védelmi ok, illetve a megfelelő utazási okmányok hiánya indokolja.

Ezekben az esetekben általában az érintett utas semmilyen igényt nem támaszthat.

Túlfoglalás

Ha a fenti okok nem állnak fenn, azonban mégis megtagadja a légitársaság a beszállást, akkor köteles lenne egy sorrendiséget is betartani. Sokszor túlfoglalás fordul elő egy-egy járaton. Így először a légitársaság köteles lenne nyilatkozatni valamennyi utast, arról, hogy kik azok, akik önkéntesen lemondanak a helyükről. Ha ebben a körben volna olyan utas, aki él ezzel a lehetőséggel, akkor így cserélhetnek egymással az érintettek. Ez persze nem életszerű helyzet, azonban mégis ezt az eljárási rendet kellene követnie a légitársaságnak, mi több nem ártana ezt bizonyítania is.

Ha már azonban a beszállást ezek után visszautasította a légitársaság, akkor ennek következményeit is viselni szükséges. Ebben az esetben az érintett segítségnyújtást, átfoglalást, kártalanítást is követelhet a légitársasággal szemben.

Itt jelentősége a Rendeletben meghatározott kártalanításnak van. Ugyanis a fizetendő kártalanítás akár 250-600 Euro összeget is kitehet, attól függően, hogy az érintett légi útvonal milyen hosszú.

Tennivalók

Abban az esetben, ha valaki a fentiek szerint járt, célszerű az érintett légitársaság ügyfélszolgálatán panaszát benyújtani, a történteket jegyzőkönyveztetni, egyben ragaszkodni a segítségnyújtáshoz, átfoglaláshoz és a kártérítési igényhez. Ez utóbbi egy elbírálási folyamat eredménye lehet, melynek kifizetésére nem a helyszínen kerül sor.

Nyitókép: Pexels.

A tiltott helyen fürdőzés szabálysértési eljárást vonhat maga után

Vitathatatlan az, hogy milyen jól esik a fürdés a nyári kánikulában. Azonban sajnos kevésbé ment át a köztudatba, hogy akár szabálysértési bírság is lehet annak a következménye, ha fürdőzünk.

Emberi életeket is követelt

Már több éve annak, hogy hatályba lépett a szabálysértési törvény azon új rendelkezése, mely a tiltott helyen történő fürdőzést szankcionálja. Ennek elsődleges oka az, hogy a hatóság adatai szerint több olyan eset is előfordult, amikor emiatt emberek vesztették életüket. A jogalkotó célja nyilván a megelőzés és megfelelő visszatartás, annak érdekében, hogy az ilyen haláleseteket megelőzzék.

Nem lehet akárhol fürdeni…

A főszabály ugyanis egyértelműen az, hogy nem lehetséges akárhol fürdeni, legyen szó természetes vagy mesterségesen kialakított tóról, vagy folyóról. Csak és kizárólag a fürdőzésre kijelölt helyeken lehetséges ezt megtenni. Ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol kifejezetten tiltott és táblával is jelzett, hogy a fürdés tilos. Ám ennek kapcsán is figyelembe kell venni azt, hogy amennyiben nincs tiltó tábla, vagy megengedő tábla kitéve, akkor nagy valószínűséggel ott a fürdés sem engedélyezett.

Ha mindezek ellenére tetten érik a fürdőzőt, akkor szabálysértést követ el és bírság megfizetésére kell kötelezni.

Kerülje el a hajóutakat és a vízi munkagépeket is

Fontos, hogy egy rendelet kifejezetten szabályozza azt, hogy például kijelölt hajóutak, munkagépek 100 méteres körzetében sem lehetséges fürdeni. Ugyanígy tiltott a fürdés a kikötőkben, vagy a Balaton déli partjától 1000 méternél, az északi parttól 500 méternél távolabb, ha nincs kísérő vízi jármű és természetesen éjszaka sem lehetséges a fürdőzés, kivéve, ha a vízfelszín megvilágított.

Számolni lehet azzal is, hogy amennyiben valaki viharjelzés ellenére fürdőzik, vagy 6 éven aluli, illetve 12 éven aluli, úszni nem tudok gyermeket felügyelet nélkül hagy, az az érintett belügyminisztériumi rendelet elővigyázatossági szabályait szegi meg.

Lényeges annak ismertetése is, hogy mit tekintenek a jogszabályok és a gyakorlat ténylegesen fürdőzésnek

Az irányadó szabályok alapján fürdőzésnek tekintendő minden

„olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.”

Ugyanakkor nem tekintendő fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz, pl. jetski használata.

Büntetési tételek

Ha valaki tehát a fentiek szerint tiltott helyen fürdik és tetten érik, akkor helyszíni bírságra számíthat, melynek mértéke a szabálysértési törvény alapján, akár 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet.

Az ellenőrzésre és a helyszíni bírság kiszabására nemcsak a rendőr, hanem a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr és halászati őr is jogosult.

Bízom abban, hogy Olvasóink nyara jól telik és egyben saját maguk érdekében is remélem, hogy az előírt szabályokat betartják – zárja gondolatait Dr. Burján Zsuzsanna.

Sokan továbbra sem kötnek utasbiztosítást ha külföldre utaznak…

 Vannak, akik arra hagyatkoznak, hogy a folyószámlájuk mellé „jár” utasbiztosítás, és olyanok is vannak, akik nem a megfelelő terméket választják ki. Pedig ezen nem érdemes spórolni, ugyanis előfordulhat az, hogy adott esetben egy hegyi túrára nem lesz irányadó egy olcsóbb, városnézésre megkötött utasbiztosítási szerződés – írta blogbejegyzésében a DAS Biztosító.

Már kötött szerződést? A biztosítottat is terhelik kötelezettségek

Éppen ezért a biztosítási szerződéskötéskor különösen tekintettel kell lenni arra, hogy valóban megfelelő lesz-e számunkra az adott biztosítási szerződés. Amikor azonban már megkötésre került a szerződés, akkor is bizonyos kötelezettségek terhelik a biztosítottat annak érdekében, hogy megelőzze, elkerülje az érintett biztosítási esemény bekövetkeztét.

A legtöbb utasbiztosítási szerződés szolgáltatást nyújt kórházi ellátásra, poggyászkárra, lopáskárra, de van, amelyik jogvédelemre és segítségnyújtásra is.

Hogy az egyes biztosítási események kapcsán, pontosan mire szolgáltat a biztosító, ezt a szerződési feltételeiben részletezi. Ugyanakkor az is fontos kitétel, hogy mely esetek zárják ki a biztosító szolgáltatását, helytállási kötelezettségét, illetve milyen iratokat kell számára a teljesítéshez benyújtani és mekkora összeg erejéig teljesít.

Mentesülési okok

Általános mentesülési okként jelenik meg ezekben a szerződésekben, ha a biztosított személy a káreseményt maga okozta vagy szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal.

Amennyiben ez megállapítható, akkor a biztosító meg fogja tagadni a szolgáltatását. Ennek oka a biztosított személy kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége. Tipikus példa erre az esetre a strandon, őrizetlenül hagyott értékek, táskák eltulajdonítása. Ebben az esetben mentesül a biztosító, mivel nagy valószínűséggel a lopás megelőzhető lett volna, ha a táskákat az illető nem hagyja őrizetlenül.

Sztorno biztosítás

A másik biztosítás, melyre érdemes gondolni, az a sztornó biztosítási szerződés. Ha utazási irodán keresztül foglalnak nyaralást, akkor ez a biztosítási szerződés szinte minden esetben megkötésre kerül. 

• Ennek lényege az, hogy az utazás megkezdését megelőzően a biztosítottnál felmerül valami olyan körülmény, mely miatt nem tudja igénybe venni az utazást. Ilyen lehet például egy betegség. 
• A biztosító ekkor arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a meghiúsulási ok, melyet a szerződésben rögzített, bekövetkezik, akkor az utazási díj egy részét visszafizeti. 

Ez a biztosítási szerződés, tehát jelentősen különbözik – a tartalmát tekintve – az utazásbiztosításoktól.

Váltsa ki az EU-s TB kártyát!

Még egy tipp a külföldön, de az Európai Unión belül nyaralók számára. Célszerű minden esetben kiváltani az Európai Uniós TB kártyát. Ezzel a kártyával tudják ugyanis azt igazolni a külföldi állami egészségügyi ellátás során, hogy rendelkeznek érvényes társadalombiztosítási szerződéssel. Ennek pedig akkor van jelentősége, ha valamilyen indokolt orvosi ellátásra volna szükségük és utasbiztosításuk esetleges nem nyújt rá szolgáltatást. A kártya kiváltása ingyenes, az egészségbiztosítási hatóság ügyfélszolgálatán, vagy ügyfélkapun keresztül igényelhető. A kártya érvényességi ideje pedig 3 év.

A fentiek miatt, tehát arra mindig figyeljenek arra, hogy megfelelő szerződést kössék meg.

Foto: Pexels

Nagyobb összegű termékeknél a kereskedő is fel szokta ajánlani

A nagyobb összegű termékek megvásárlása esetén sok esetben az áruház úgynevezett termékbiztosítási szerződést, vagy kiterjesztett garancia megkötésére vonatkozó szerződés megkötését is felajánlja. A két szerződés között alapvető különbség van.

• A termékbiztosítási szerződés olyan esetekre nyújthat megoldást, amikor a termék a vásárló hibájából megsérül.
• A kiterjesztett garancia – külön díj ellenében – azonban a jótállási idő meghosszabbítására vonatkozik.

Mi az a termékbiztosítás?

A termékbiztosítási szerződésben a biztosító meghatározza, hogy melyek azok az előre nem látható, balesetszerű, hirtelen események, melyek bekövetkezte esetén szolgáltat a biztosító.

Ezek az események tipikusan törés, a vízbe ejtés, tűzkár, stb. A lényeg az, hogy amennyiben ilyen biztosítási szerződés megkötésében gondolkodunk, akkor nézzük azt meg, hogy a biztosító pontosan milyen eseményekre térít. Ezt pontosan, külön nevesítve rögzíti a biztosító társaság a szerződési feltételeiben. Ez azért fontos, mert a biztosító csak a nevesített események kapcsán térít és ez nem feltétlenül teljes körű, legalábbis a laikus szempontjából vizsgálva.

Mi az azonban, melyet a biztosító társaság szolgáltatni köteles?

Ha bekövetkezett a biztosítási esemény, akkor a biztosító társaság a fentiekhez hasonlóan kizárólag azt a szolgáltatást nyújtja és olyan mértékben, ahogyan azt a szerződési feltételekben rögzítette.

• A termékbiztosítások esetében – általában – javítási költséget foglal magában a szolgáltatás, egy meghatározott összeg erejéig, vagy totálkár összeget számít, esetleg biztosítja egy másik termék beszerzését.
• Totálkárról egyébként akkor beszélünk, ha a termék megsemmisült, tehát műszaki szempontból is képtelenség helyreállítani, vagy bár javítható, azonban annak helyreállítása nem gazdaságos.

Nem árt figyelni: ahány biztosító, annyiféle szolgáltatás

Természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak az ismertetése csak általános jellegű, mivel ahány biztosító, annyiféle szolgáltatás nyújtható. Jó, ha számolunk azzal is, hogy sok esetben önrész megfizetése is terhelni fogja a szerződőt, mely vagy egy konkrétan meghatározott összeg, vagy a biztosítási összeg meghatározott százaléka. Ez az önrész a szerződő terhére eső összeg.

Miről szól a kiterjesztett garancia?

A tartós fogyasztási cikkek esetében a kötelező jótállási idő 1 év. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezalatt az időtartam alatt következik be a termék meghibásodása, a jogszabály abból indul ki, hogy a hiba gyári eredetű, tehát azért a kereskedő, illetve a gyártó felel.

Ebben az esetben a bizonyítási teher fordul meg: a kereskedőnek kell azt bizonyítania, hogy a termék a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata miatt hibásodott meg.

Lehetőségek egy év letelte után

Vannak bizonyos gyártók – főleg a világmárkák körében – akik a fenti határidőn túl, hosszabb idejű jótállási kötelezettséget vállalnak a termék meghibásodása miatt. Ezt a jótállási-, vagy garanciakönyvben külön rögzítik. Azonban, ha ez az idő is eltelik, vagy ezen túl még a kellékszavatossági idő is, akkor jelenthet megoldást egy termék meghibásodása esetén a kiterjesztett garancia, mely akár 5 vagy 10 évre is szólhat, a szerződéstől függően.

Ennek a lényege tehát az, hogyha a szerződésben meghatározott időtartamon belül a terméknek gyári hibája merül fel, akkor a kötelezett vállalja annak megjavítását, vagy esetleg cseréjét. Itt is lényeges az, hogy pontosan milyen részletszabályokat tartalmaz a szerződés, mivel ennek alapján járhat el a kötelezett.

A járda ad-hoc jelleggel ingyenes jégpályává változhat télvíz idején

A cikket az ihlette, hogy a megírása előtti reggelen a járda, melyen éppen az utam vezetett, szinte jégpályává változott, és felmerült bennem a kérdés, hogy mégis kinek a felelőssége lenne a járda megtisztítása, jégmentesítése? Ez a probléma évről évre bosszant, és sajnos komoly balesetet is okozhatnak ezek a csúszós járdák. – meséli dr. Burján Zsuzsanna.

A válasz nem egyértelmű

Ennek az eldöntése, tisztázása azért is kulcsfontosságú, mivel, ha valaki balesetet szenved, mely kizárólag annak köszönhető, hogy az érintett szakaszt nem jégmentesítették, tehát az üzemeltető nem tett eleget a kötelezettségének, akkor a károsult személy vele szemben érvényesítheti a bizonyítható kártérítési igényét.

Ennek oka az, hogy tipikusan a Fővárosban, az utak, a megállóhelyek, vagy a járdák más-más személy, társaság kezelésében állnak.

• A Budapesten és ennek „mintájára” a nagyobb városokban is – általában – a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik.
• Az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata.
• A járdák tisztítása pedig akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.

Az előzőekből látszik, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése.

Célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a Fővárosnál kezdeni, ha megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.

A bizonyítási teher a károsulton van, tanúnyilatkozat és akár mobillal készített fotó is szükséges

A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, illetve azt, hogy kinek a jogellenes magtartásának a következménye, valamint, hogy mekkora kára következett be.

• Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni.
• A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett.
• Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció.

A kárigények összeállításához érdemes szakemberhez fordulni, nem kizárt a sérelemdíj sem

A kárigény összegszerűsítése már összetettebb kérdés.

• Egy aktív munkavállaló vonatkozásában ugyanis itt szóba jöhet például a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár.
• Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.

Ha még nem kötött balesetbiztosítási szerződést, barátkozzon meg a gondolattal, hogy esetleg köt egyet

A fentiektől függetlenül, az a személy, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerződéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt.

A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni.