Varga Judit úgy fogalmazott: csütörtökön olyan reggelre virradtunk, hogy „a változás szele” elkezdett fújni Hollandiából. Ugyanis egy erős választói többség egy nyugat-európai országban mondott nemet az európai birodalomra, az illegális bevándorlásra és a brüsszeli túlkapásokra – kommentálta a holland előrehozott parlamenti választások eredményét.

A nemzeti konzultációt a kormánypárti politikus azért nevezte fontosnak, mert amikor Magyarország érdekeit képviselik az EU-ban, erős mandátumra van szükség ahhoz, hogy „szó szerint a falon is átmenjenek”.

Nyitókép: Unsplash

Úgy fogalmazott: mi, magyarok annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát is olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat, és ha nem akarjuk, ezek nem is lesznek.

Orbán Viktor váratlan időbeli egybeesésként hivatkozott arra, hogy Olaszország, amely sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, megváltoztatta az álláspontját és ezt elfogadta, majd néhány héttel később kapott 19 milliárdot abból a Covid utáni újjáépítési alapból, amiből Magyarország nem kap.

Bonyolult játszmák zajlanak a háttérben, én nem vagyok híve ezeknek – mondta a kormányfő, aki a migrációt nem taktikai vagy stratégiai kérdésnek, hanem történelmi kérdésnek tartja, amit ezen a síkon kell kezelni.

Nyitókép: Unspalsh

A magyar miniszterelnök az illegális migrációval kapcsolatban leszögezte: ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. Arra az lehetne a megoldás – amit egyébként a magyar törvények is kimondanak -, hogy amennyiben valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie.

Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A visegrádi négyek miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján az illegális bevándorlás kezelésének lehetőségein kívül az ukrajnai helyzet és annak következményei, a Nyugat-Balkán kérdése és az EU zöld megállapodása került terítékre.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán (Archív)

Orbán Viktor kifejtette: az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan.

A videókonferencia után kiadott közlemény szerint Brüsszel összesen 50 milliárd eurós támogatást nyújtana Ukrajnának úgy, hogy a háború kezdete óta az országnak küldött EU-források felhasználása egyelőre tisztázatlan. Brüsszel újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, miközben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja.

További probléma, hogy a Bizottság költségvetési javaslata tovább duzzasztaná a brüsszeli bürokráciát.

A magyar kormányzati álláspont szerint Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná az illegális bevándorlást, újabb milliárdokat akar költeni az illegális migránsok Európába áramlásának támogatására. Orbán Viktor megismételte: az illegális migrációra az lenne a megoldás, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, akkor amíg a kérelmét el nem bírálták, az adott személynek az európai határokon kívül kell maradnia.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében.

Az EP hangsúlyozta, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. A képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hogyan lesz képes hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy „nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”. Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.

Az EU-s képviselők persze előszeretetteé hallgatják el, hogy már rég nem azok az EU „alapértékei”, amihez Magyaroszág anno – más országokkal együtt – csatlakozott.

Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt – véleményük szerint – tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.

Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek – mint írták – azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról. A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra. Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük „a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál”, melyek – véleményük szerint – célja hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.

Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is.

A ma elfogadott állsáfoglalásnak semmiféle jogi hatálya nincs, viszont alkalmas arra, hogy a médiában – megtévesztő módon – azt a látszatot keltse, hogy van és ezzel zavart és feszültséget keltsen.

Nyitókép: Unsplash

Az EP tájékoztatása szerint a vonatkozó intézményi eljárás megkezdését Roberta Metsola, az EP elnöke hétfőn kezdeményezte, az EP elnöke ugyanakkor nem nevezte meg az érintett képviselőket.

Megerősített információk szerint a belga ügyészség Eva Kaili görög szocialista képviselőnek, az Európai Parlament alelnökének korrupciós ügyével kapcsolatban a belga Marc Tarabella és olasz frakciótársa, Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérte január 2-án.

Azt írták: az első eljárási lépések megtörténtek, az EP-elnök a lehető legelső adandó alkalommal, várhatóan január 16-án, az EP strasbourgi plenáris ülésén bejelenti a hivatalos ügyment megkezdését. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmet ezt követően az EP jogi bizottsága (JURI) elé terjesztik, hogy tegyen javaslatot a szükséges határozat elfogadására.

Az EP közleményében közölte azt is, hogy az EP elnöke az elkövetkező hetekben be kívánja mutatni az intézmény átláthatósági szabályainak reformjára vonatkozó javaslatait, beleértve a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát és a belső rendszerek javítását.

Az EP vonatkozó eljárásának szabályai szerint a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet az EP-elnök az uniós parlament plenáris ülésen jelenti be, majd az illetékes jogi bizottsághoz utalja. A szakbizottság a kérelmet megvitatja, majd ajánlást fogad el a kérelem plenáris szintű jóváhagyására vagy elutasítására. Az ajánlást ezután az EP plenárisa elé terjesztik. Amennyiben az EP a plenáris ülésen az ajánlást egyszerű többséggel elfogadja, az elnök az EP-határozatról tájékoztatja az érintett képviselőt vagy képviselőket és az illetékes nemzeti hatóságokat.

Roberta Metsola arra kérte az EP jogi szolgálatát és szakbizottságait, kezeljék kiemelten az eljárást, hogy az február 13-ig lezárulhasson – tájékoztatott az uniós parlament.

Az Európai Ügyészség főügyésze korábban, december 15-én két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Spyraki mentelmi jogának felfüggesztését is kérte.

Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.

Az eljáró belga bíróság december 22-én egy hónappal meghosszabbította Eva Kaili előzetes letartóztatását. Társainak december 14-i meghallgatását követően a bíróság mindhármuk fogvatartásának meghosszabbítása mellett döntött.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció

Semjén Zsolt a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: nem lehet csupán az orosz-ukrán háborút okolni az energiaárak drasztikus emelkedéséért; a háború miatt felment a gáz ára 100 dollárra, de amikor Brüsszel „elkezdte pengetni a szankciókat”, az szinte azonnal 200-350 dollárra emelkedett.

Hozzáfűzte: látszik, hogy Oroszországot nem rendítették meg a szankciók, hiszen az olajat gond nélkül eladják Kínának és Indiának, abból pedig, hogy kevesebb gázt értékesítenek, nem lesz kisebb a bevételük; a magasabb árak miatt kétszer akkora lett a hasznuk, mint amekkora korábban volt.

Az európai emberek védelmében át kell gondolni a szankciós politikát, Magyarország semmit nem fog támogatni, ami a magyar emberek, a magyar gazdaság energiaellátását veszélyezteti – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kijelentette: nem támogathatnak olyan szankciókat, amelyek az európai unió valamennyi polgárának rosszak, ártalmasak.

Ugyanakkor a kormány kötelességének érzi, hogy a kialakult nehéz helyzetben segítse a magyar embereket – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért vezették be az ársapkákat, a kamatstopot, indították el a gyármentő programot, és nyújtanak az átlagfogyasztás mértékéig minden magyar család számára havonta 181 ezer forint értékű támogatást a rezsicsökkentés keretében.

Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódása az egész világot veszélyezteti, ezért orosz-amerikai tárgyalásokra, mielőbb tűzszünetre és béketárgyalások megindítására van szükség, ha pedig mindez megtörténik, akkor az energiaárak is csökkenhetnek.

A Politico értesülései szerint egy nyugati illetékes beszélt a tervekről október 26-án, szerdán Brüsszelben. Amint az újságírók megjegyezték, Jurova felhívta a figyelmet a „szomszédos államokra”, amelyek segítenek az Orosz Föderációnak abban, hogy árukat kapjon az EU „fekete listájáról”.

A média arról számolt be, hogy az európai nagykövetek az Oroszországgal szembeni új korlátozó intézkedésekről tárgyaltak. A tisztségviselőknek ugyanakkor „világosabb elképzelésre” van szükségük a tilalmakkal kapcsolatban – zárult a kiadvány.

Korábban a Pravda.Ru arról írt, hogy a Moszkva elleni új szankciócsomag több ezer céget tehet tönkre az EU-ban.

Nyitókép: Unsplash.