Sir Keir Starmer a Daily Express című radikálisan EU-szkeptikus brit napilap skóciai kiadásában közölt írásában leszögezte azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút sem az EU-ba, sem az Európai Unió egységes belső piacára és vámuniójába.

A Munkáspárt vezetője és árnyékkormányának miniszterelnök-jelöltje kizárta annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia újból érvényesítse az emberek szabad mozgásához és letelepedéséhez fűződő európai uniós szabadságjogot.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem akarta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Szerdán megjelent írásában a Munkáspárt vezetője úgy fogalmazott, hogy a Brexitről szóló vita „immár a múlté, és ott is van a helye”.

Keir Starmer ugyanakkor bírálta a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést, amelyet a konzervatív párti kormány kötött az EU-val. A Labour vezetője szerint ugyanis a megállapodás elfojtja Nagy-Britannia növekedési potenciálját és „hatalmas mértékben” az Európai Unió javára billenti a kereskedelmi feltételeket.

A munkáspárti vezető nem először jelenti ki nyilvánosan, hogy pártja nem akarja visszavezetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

A BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Starmer nemrégiben úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba.

Hozzátette: az ország a népszavazáson meghozta döntését, azóta ki is lépett az Európai Unióból, és „erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni”.

A legfrissebb felmérések szerint a britek relatív többsége is arra számít, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül nem lesz ismét az EU tagja.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov éppen szerdán ismertetett, 3212 fő bevonásával készült reprezentatív felmérésében a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy valószínűtlennek tartja hazája újbóli EU-csatlakozását a következő húsz évben. A felmérés résztvevőinek 33 százaléka ugyanakkor valószínűnek nevezte, hogy Nagy-Britannia két évtizeden belül újból belép az Európai Unióba.

Egy másik felmérés azonban, amelyet a Focaldata közvéleménykutató végzett a Best for Britain nevű EU-párti kampánycsoport megbízásából tízezernél több választó bevonásával, azt mutatta ki, hogy a britek 63 százaléka szerint a Brexit több problémát okozott, mint amennyit megoldott, 53 százalék szerint pedig Londonnak a jelenleginél szorosabbra kellene vonnia az EU-hoz fűződő kapcsolatait.

Nyitókép: Unsplash

Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.

A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.

Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.

Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.

A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármú felelősségbiztosítási garanciájának fennállását.

• A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez.
• A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek.
• Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a rendszeresen tájékoztatást ad.

A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.

A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.

Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.

A Brexit-folyamat a 2009-ben életben lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben.

• Theresa May akkori brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. 
• Az 50. cikkely értelmében a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.
• Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May, majd hivatali utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.
• A legutóbbi halasztási döntés jelölte ki a Brexit január 31-i határnapját. Ez a határidő az eddigiektől eltérően teljesülni fog, mivel az elmúlt napokban a brit parlament és az Európai Parlament is törvénybe iktatta a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, így a brit EU-tagság megszűnésének jogi akadálya immár nincs.

A brit kormány hangsúlyozottan visszafogott rendezvényekkel készül a Brexitre

Ez összhangban van Boris Johnson azon meghirdetett céljával, hogy a Brexit-folyamat lezárulása után a bennmaradást és a kilépést pártoló táborok ellentétei által feltépett társadalmi sebek gyógyításának időszaka következzék.

• A Downing Street péntek hajnali tájékoztatása szerint a kabinet Boris Johnson elnökletével a nap folyamán kihelyezett ülést tart az északkelet-angliai Sunderland városában.
• A londoni miniszterelnöki hivatal szerint azért esett választás Sunderlandre, mert a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás után ebben a városban jelentették be először, hogy a helyi szavazók többsége a kilépésre voksolt.
• A referendum országos átlagban a Brexit-tábor szűk, 51,89 százalékos győzelmével végződött, Sunderlandben azonban ennél sokkal nagyobb, 22 százalékpontos többségbe kerültek a kilépést pártolók.

A televízióban fog beszélni

Boris Johnson a Brexit pillanata előtt egy órával, brit idő szerint 22 órakor televíziós beszédet intéz az országhoz. A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint a miniszterelnök kijelenti: a kormány és az ő személyes feladata most az, hogy ismét egységbe terelje a nemzetet.

Johnson szerint azonban most a legfontosabb feladat annak kijelentése, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete, a tényleges nemzeti megújulás és a változás pillanata.

Olyan új korszak hajnala ez, amelyben már nem fogadjuk el többé, hogy az életesélyeket, az Önök családjának életesélyeit az határozza meg, hogy ki melyik országrészben nőtt fel

– fogalmaz majd esti beszédében Boris Johnson.

Ez az a pillanat, amikor megkezdődik az egyesülés, a felzárkózás folyamata

Johnson esti beszédével egy időben egy visszaszámláló órát vetítenek a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, és a környező kormányzati negyed, a Whitehall más épületeit is fényjátékokkal világítják meg.

A kilépés napjára a londoni parlament épületegyüttese előtti tér, a Parliament Square összes zászlótartó oszlopára felvonták a Union Jacket, vagyis a brit lobogót.

A nap folyamán különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül „Peace, prosperity and friendship with all nations” – Béke, jólét és barátság minden nemzettel – felirattal.

Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében is, hogy a Brexit pillanatában megszólalhasson a londoni parlament órájának világhíres harangja, a Big Ben. A brit kormány azonban ezt nem támogatta, azzal a hivatalos indokkal, hogy az évek óta teljes felújítás alatt álló, jelenleg nem működő óra- és harangszerkezet egyszeri üzembe helyezése több százezer fontba kerülne. 

A kilépés pillanatában kezdetét veszi az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.

Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.

Kilépnek az EU-ból

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya „abszolút mértékben garantálja” a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

• Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről.
• Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

A királynő 14. miniszterlenöke

Johnson – az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke – a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette:

Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, „mindenféle további köntörfalazás nélkül”, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje Brexit-stratégiáját

A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette:

• Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.
• A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra „az inge is rámegy” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson – aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelentette:

kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy „új, izgalmas”, szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval. A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei Brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.

A BREXIT alapvető jelentőségű döntés volt

Boris Johnson szerint a Brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya „abszolút garanciát” ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk.

– fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A határellenőrzésről

A Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette:

meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

• Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a Brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná azEgyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.
• A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a „távoli valószínűségű” lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Szerdai beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy

megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget

mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító „kenőanyag” rendezetlen kilépés esetére.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni

Az Egyesült Királyság 12 EP-választási körzetéből hétfő hajnalra tíz deklarálta eredményét. Észak-Írországban hétfőn számolják a voksokat.

Az immár véglegeshez közeli adatok azt mutatják, hogy a Brexit Párt a voksok 31,6 százalékát szerezte meg.

• A brit hazai parlamenti választásokon az EU-párti Liberális Demokraták 20,3 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerültek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amely 14,1 százalékot szerzett.
• Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12,1 százalékkal a negyedik helyben végzett.
• A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9,1 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza.
• A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) helyzete alaposan megerősödött: a párt a skót szavazatok 37,9 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 29 százalék után, és három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az Egyesült Királyságnak 73 EP-mandátuma van; ebből a Brexit Párt valószínűleg 28-at, a Munkáspárt tízet, a Zöldek hetet, a konzervatívok mindössze 3-at kapnak.

Korábban is Nigel Farage nyert

A 2014-es brit európai parlamenti választást is Nigel Farage nyerte, de akkor még egy másik párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) élén, a szavazatok 26,6 százalékával.

• Akkor fordult elő első ízben 1910 óta, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást.
• Farage azóta otthagyta a UKIP-ot, és az idén tavasszal, alig hat hete indította el a Brexit Pártot, „politikai forradalmat” meghirdetve az új szerveződés céljaként.

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.

Háromszor lőtték vissza a Brexit megállapodást

A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

• Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.
• Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna.

A 73 brit EP-képviselő minden bizonnyal elfoglalja helyét az Európai Parlamentben, mivel biztosra vehető, hogy az új EP július elején esedékes alakuló üléséig a londoni alsóház nem ratifikálja a Brexit-megállapodást.

Theresa May közben lemondott

Theresa May pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

Lemondását bejelentő nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta:

a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

A Brexit-et a mai napig rengeteg bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés övezi, ami azonban már szinte biztos, hogy az Egyesült Királyság előbb vagy utóbb kilép az Európai Unióból (EU). A fő kérdés az, mikor. Egy megállapodás nélküli Brexit esetén a szigetország már 2019. március 29-én, éjjel 23 órától EU-n kívüli országgá válik. Megállapodás esetén ez a fordulópont 2020. december 31. napjával (meghosszabbítás esetén még később) következik be. Az, hogy mikor következik be a Brexit és milyen feltételek mellett, jelentős hatással lehet az internetes vásárlókra is.

Jelenleg, ha egy brit webshopból vásárolunk, akkor legtöbbször az ottani, 20%-os áfára kell számítanunk a vételárban. Ha ezt kifizettük és megérkezett Magyarországra az áru, akkor nincs más dolgunk, mint hogy élvezzük a megrendelt terméket.

A Brexit-et követően azonban a képlet teljesen megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába. Így az ár nagyon vonzónak tűnhet, azonban ahogy megérkezik az áru Magyarországra nagy meglepetések érhetik a fogyasztót. A Brexit után ugyanis előfordulhat, hogy nekünk kell gondoskodni a magyar áfa (27%) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról.

– mutatott rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője.

A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd, és a következő szempontok határozzák meg:

• Ha a megrendelt áru értéke 0-22 euró között van, akkor sem áfa, sem vám nem terheli a vásárlót.
• 22,1 és 150 euró között már magyar áfát (27%) kell fizetnie a vásárlónak.
• 150 eurót meghaladó vásárlás esetén az áfa mellett már vámra is számíthat a vásárló.

A helyzetet az is nehezíti, hogy 22 eurós értékhatár fölött az adminisztrációval is foglalkoznunk kell, hogy kézhez kaphassuk a terméket, ugyanis vámeljárást kell kezdeményeznünk az illetékes vámhivatalnál, igaz 150 euró alatt a vámot nem kell megfizetnünk). Kényelmi szolgáltatásként ezzel megbízhatjuk a szállítót is, de akkor újabb költséggel kell számolnunk, ami több ezer forintra rúghat.

– jelezte Aracsi Bernadett, a Deloitte kereskedelmi iparágra specializálódott csoportjának szakértője.

2021-től ismét jelentős fordulat jön, ugyanis előreláthatólag a rendszer úgy változik majd az Európai Unióban, hogy minden, nem EU-s webshopból vásárolt terméken legyen áfa, mégpedig a vásárló tartózkodási helye szerinti, az első eurótól kezdve, és persze értékhatártól függően vám is fizetendő. A jó hír viszont, hogy ezeket a tételeket majd az eladónak kell rendeznie. Tehát a magyar vásárló kifizeti a magyar áfával terhelt vételárat és utána már élvezheti is a rendelése gyümölcsét, amint megérkezett.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov éppen fél évvel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) 2019. március 29-ére várható időpontja előtt ismertette a The Times című konzervatív brit napilap megbízásából végzett vizsgálatának eredményeit.

Kimutatta, hogy a britek 48 százaléka szerint Theresa May inkább a további brit EU-tagságot választaná, ha nem tartana saját pártja és a közvélemény Brexit-párti táborának reakciójától. Mindössze 27 százalék gondolja úgy, hogy a miniszterelnök személyes politikai meggyőződésből vezeti ki hazáját az Európai Unióból.

Brexit means Brexit

Theresa May a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás kampányában a bennmaradást pártolta. Amikor azonban a népszavazás után az akkori miniszterelnök, David Cameron lemondott, a helyére megválasztott May meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint „Brexit means Brexit” – a Brexit Brexitet jelent. Vagyis azt, hogy nincs visszaút az EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság mindenképpen ki fog lépni az Európai Unióból.

Theresa May az újabb népszavazás kiírását célzó, rendre felmerülő kezdeményezéseket is mereven elutasítja.

Jeremy Corbyn az EU-ban tartaná a briteket

A friss YouGov-felmérésbe bevont brit választók közül ugyanakkor Jeremy Corbynról – aki közismerten a Labour EU-szkeptikus irányvonalához tartozik – kevesebben gondolják, hogy szíve szerint az EU-ban tartaná Nagy-Britanniát, mint Theresa Mayről. A válaszadók 43 százaléka szerint a Munkáspárt vezetője a brit EU-tagság megőrzésének híve. 22 százalék mondta azt, hogy szerinte Corbyn politikai meggyőződése alapján legszívesebben kilépne az unióból.

Boris Johnson meggyőződéses kilépéspárti

A vizsgálatban részt vevők a legnagyobb arányban, 62 százaléknyian Boris Johnson volt külügyminisztert, a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontemberét tartják meggyőződéses kilépéspártinak, és csak 12 százalékuk gondolja, hogy ő is inkább az unióban szeretné látni hazáját.

A felmérés szerint a britek 57 százaléka tartja a Munkáspárt alsóházi képviselőinek többségét az EU-tagság hívének. Ugyanezt a konzervatív frakció többségéről csak 36 százalék gondolja.

Az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független gazdasági tanácsadó és kutatócég 54 oldalas dolgozatának szerzői közölték: számításaik szerint ha Nagy-Britannia kilépése után a kereskedelmi és szállítmányozási vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kellene kitölteniük a ki- és beléptetési pontokon, az ezzel járó plusz adminisztráció az uniós partnerekkel kereskedő 180 ezer brit cégnek – zömükben kis- és középvállalatoknak – évente 4-9 milliárd font (1400-3100 milliárd forint) közötti többletköltséget okozna.

Egy-egy vámáru-nyilatkozat feldolgozása az IfG szakértői szerint 20-45 font közötti összegbe kerülne, és évente 200 millió ilyen dokumentumot kellene kitölteni.

Az IfG elemzői szerint ráadásul nem csupán a brit oldalon kellene rövid határidővel felkészíteni a kereskedelmi forgalmat átengedő terminálokat, hanem a Csatorna másik oldalán, például Calais-ban és Rotterdamban is, és erre a brit kormánynak nincs is közvetlen ráhatása.

Az elemzés szerint csak a rotterdami kikötőben 800 embert kellene felvenni a Nagy-Britanniával zajló kereskedelmi forgalom vámadminisztrációs feladatainak ellátására.
Az Institute for Government elemzői hangsúlyozzák: az Európai Unióban maradó 27 tagállam számára jogilag kötelező lesz külső országból származó importnak tekinteni az EU-ba irányuló brit exportot, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy nem sikerül megállapodást elérni a vámmentes kereskedelem fenntartásáról.

Az IfG tanulmánya az ebben az esetben hirtelen megjelenő vámadminisztrációs akadályok lehetséges hatásainak illusztrálására felidézi, hogy amikor 2015-ben a calais-i kikötő francia személyzete sztrájkba lépett, a délkelet-angliai kompkikötőkhöz és vasúti terminálokhoz vezető M20-as autópályán 50 kilométeres kamionsor torlódott fel, és a brit teheráru-fuvarozók szövetségének akkori számításai szerint a fennakadás naponta 250 millió font (84 milliárd forint) kárt okozott a brit gazdaságnak.

Az IfG elemzése kiemeli, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti – jelenleg vámmentes – kereskedelmi forgalom értéke tavaly 382 milliárd font (130 ezer milliárd forint) volt. Ebből 119 milliárd fontnyi a legnagyobb forgalmú brit kompkikötőn, Doveren keresztül áramlott, ahol 2,6 millió kamion fordult meg. Amióta az egységes EU-piac 1993-ban létrejött, Dover kamionforgalma 150 százalékkal nőtt, és a kikötő ennek megfelelően bővítette infrastruktúráját, ám az áruforgalom adminisztratív teendőire szolgáló terület nem nőtt, és a vámellenőrzések kapacitása sem bővült – áll a tanulmányban.

London a brit EU-tagság megszűnésével együtt ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az EU-val.

E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor már többször is figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselőinek ismétlődő felhívásai szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon mégsem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni arról, hogy a brit gazdaság akadálymentesen hozzáférhessen az EU belső piacához, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

Szakértők szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!