A ConservativeHome nevű független, de a Konzervatív Párthoz közel álló befolyásos politikai fórum és blog a párttagság körében elvégzett vizsgálat alapján közölte, hogy

Sunak támogatottságának nettó egyenlege – vagyis a támogatók és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége – mínusz 2,7.

Rishi Sunakot tavaly októberben választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így miniszterelnökké, miután elődje, Liz Truss – aki alig 45 napot töltött a párt vezetői tisztségében és a kormányfői poszton – belebukott a pénzügyminisztere által előterjesztett hatalmas ívű adócsökkentési program súlyosan negatív piaci következményeibe.

Sunak korábban a konzervatív kabinet legnépszerűbb tagjai közé tartozott: Boris Johnson akkori miniszterelnök kormányának pénzügyminisztereként tavaly júniusban még plusz 21,6 volt nettó népszerűségi egyenlege a párttagság körében.

Támogatottságának azóta elszenvedett jelentős visszaesése ellenére azonban Rishi Sunak még mindig sokkal népszerűbb, mint két elődje: Boris Johnson mínusz 33,8, Theresa May mínusz 51,2 ponttal érte el népszerűségi mélypontját a ConservativeHome havi felméréseiben.

A népszerűtlenek…

• Johnson tavaly távozott a Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután nyilvánosságra került, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére saját kormánya által hozott szigorú intézkedések idején több – nem egyszer ivászattal egybekötött – partit rendeztek a Downing Streeten.
• Theresa May a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Brüsszellel kötött szerződés parlamenti elfogadtatására tett kísérletek többszöri kudarca után mondott le 2019-ben.
• A ConservativeHome kedden ismertetett friss felmérése szerint Sunaknál jóval népszerűtlenebb Jeremy Hunt pénzügyminiszter, akinek támogatottsági egyenlege a párttagság körében mínusz 17.

…és a népszerűek

• Ben Wallace védelmi miniszter ugyanakkor messze a legnépszerűbb: az ő nettó támogatottsági egyenlege plusz 77,1.
• A második helyre James Cleverly külügyminiszter került plusz 54,4-es nettó népszerűségi aránnyal.
• A felső tízes mezőnyben szerepel Suella Braverman belügyminiszter is plusz 30,4-es nettó támogatottsági eredménnyel.

A brit választók körében ugyanakkor a Konzervatív Párt továbbra sem tudja behozni hosszú ideje folyamatosan mért támogatottsági lemaradását.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov legfrissebb felmérése szerint a konzervatívokra jelenleg a választók 24 százaléka voksolna, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a szavazatok 46 százalékát szerezné meg, ha most tartanák a 2024 végén esedékes következő nagy-britanniai parlamenti választást.

Nyitókép: Unsplash

A 108 oldalas dokumentum szerint Johnson magatartása a parlament tekintélyének „súlyos mértékű semmibe vételével” ér fel, és e vétséget még súlyosabbá teszi, hogy ezt a magatartást Boris Johnson miniszterelnökként, a legmagasabb rangú kormánytisztviselőként tanúsította.

Johnson már múlt pénteken lemondott képviselői mandátumáról, miután megkapta az akkor még nem nyilvános vizsgálati jelentést.

Nyitókép: Unsplash.

A bejelentés azt jelenti, hogy a párt új vezetője – és így az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke – nagyon nagy eséllyel a brit sajtó, a politikai elemzők és a fogadóirodák által egyértelműen favoritnak tartott Rishi Sunak, Johnson egykori pénzügyminisztere lesz, bár a posztra pályázik még rajta kívül Penny Mordaunt volt védelmi miniszter is.

Vasárnap késő este ismertetett közleményében Boris Johnson úgy fogalmazott:

Nagyon jó esélye lenne annak, hogy a Konzervatív Párt tagságának szavazásán ő aratna sikert a jelöltek közül, és pénteken visszatérhetne a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciára.

A volt kormányfő szerint annak is jó esélye lenne, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson győzelemre vezetné a Konzervatív Pártot.

Johnson közölte ugyanakkor, hogy jóllehet összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges számú támogatót az alsóházi tory frakció tagjai közül, az elmúlt napokban azonban

arra a „sajnálatos következtetésre” kellett jutnia, hogy mégsem lenne „helyénvaló”, ha indulna a versengésben,

mivel egységes parlamenti frakcióháttér nélkül nem lehet hatékonyan kormányozni.

Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy a tory frakció számos tagja hevesen ellenezte Johnson visszatérését a párt élére és a kormányfői tisztségbe.

Boris Johnsont – akinek vezetésével a Konzervatív Párt kényelmes többséggel megnyerte a 2019-ben tartott, előrehozott parlamenti választást – a sorozatos belpolitikai botrányok miatt alig néhány hónapja kényszerítette távozásra saját pártjának parlamenti frakciója.

A Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata legkésőbb október 28-án, pénteken lezárul. A jelöltséghez szükséges száz frakcióajánlást a szabályok alapján hétfőn brit idő szerint 14 óráig, közép-európai idő szerint 15 óráig kell összegyűjteni.

Ez a határidő akkor érvényes, ha hétfőn legalább két jelölt bejut a választási szakaszba, és közülük a párttagság választhatja ki gyorsított online szavazással az új vezetőt.

Ha azonban a hétfő délutáni határidőig Rishi Sunakon kívül más nem tudja összegyűjteni a jelöltséghez minimálisan előírt száz frakciótámogatót, akkor már hétfőtől Sunak lehet a Konzervatív Párt új vezetője és az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke.

Liz Truss jelenlegi miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről, miután az adócsökkentési programja miatt támadt hatalmas piaci felfordulás nyomán az alsóházi tory frakció jelentős része ellene fordult. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de utódja megválasztásáig Truss ellátja a kormányfői teendőket.

A brit kormány által érvényben tartott magatartási szabályok egyértelműen elvárják minden olyan kormánytag lemondását, akiről bebizonyosodik, hogy tudatosan félrevezette a parlamentet.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett vizsgálat megindítását a kormányzó Konzervatív Párt frakciójából a többórás csütörtöki vita után senki nem ellenezte, így az indítványt a londoni alsóház formális szavazás és ellenvetés nélkül elfogadta.

Ez azt jelenti, hogy az alsóház illetékes bizottsága a Downing Street-i partik ügyében jelenleg is folyó rendőrségi vizsgálat lezárulta után kivizsgálhatja, hogy Johnson félrevezette-e a parlamentet az ezekről az összejövetelekről tett korábbi nyilatkozataival.

A londoni miniszterelnöki hivatal a múlt héten jelentette be, hogy a Scotland Yard számos más tisztségviselővel együtt megbírságolta Boris Johnsont és feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert.

Ennek előzményeként a múlt év végén és az idei év elején egymás után kerültek nyilvánosságra értesülések arról, hogy Johnson hivatalában a szigorú járványügyi korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak.

Boris Johnson a modern brit politika-történetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

• Az ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
• Johnson az ügy kipattanása után többször is kijelentette az alsóházban, hogy nem történt törvénysértés.

Ezt a rendőrségi vizsgálat megindulása után úgy módosította, hogy akkori tudomása szerint munkatalálkozókon vett részt, és neki egyébként sem szólt senki, hogy a rendezvények szabályellenesek lehetnek.

A rendőrség közleményéből nem derült ki, hogy Johnson és felesége, illetve Sunak a vizsgált tizenkét összejövetel közül melyik miatt kapott bírságot.

Az azonban már korábban ismertté vált, hogy 2020. június 19-én születésnapi ünnepséget tartottak Johnson tiszteletére a Downing Streeten, és ezen a rendezvényen mindhárman jelen voltak, a miniszterelnöki hivatal hozzávetőleg harminc munkatársával együtt.

Johnson e héten, a húsvéti szünet utáni első parlamenti ülésen hivatalosan megerősítette, hogy a bírságot e születésnapi rendezvényért szabta ki rá a rendőrség.

E nyilatkozatában úgy fogalmazott: nem gondolt arra, hogy az esemény szabálysértésnek minősülhet.

Az akkoriban érvényben volt, Boris Johnson kormánya által elrendelt angliai járványellenes intézkedések értelmében

kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.

Boris Johnson a parlamenti vizsgálat megindításáról döntő csütörtöki alsóházi ülésen nem vett részt, mivel hivatalos látogatáson Indiában tartózkodik, de a kíséretében lévő újságíróknak csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékában lemondani, és a következő parlamenti választásokon is ő akarja vezetni a Konzervatív Pártot.

A botrány elhatalmasodása óta azonban az ellenzék mellett az alsóházi konzervatív frakció több prominens tagja is távozásra szólította fel a miniszterelnököt, és médiaértesülések szerint gyűlnek azok a levelek, amelyekben a tory képviselők bizalmi szavazást kérnek Boris Johnson ellen.

A tárca kimutatása szerint a szűrővizsgálatokkal újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma az elmúlt egy hétben 39 százalékkal csökkent országszerte.

Boris Johnson bejelentette, jövő csütörtöktől nem kell oltási igazolást bemutatni a belépés feltételeként azokban az angliai intézményekben, amelyekben ezt jelenleg kormányzati rendelkezés írja elő.

A középiskolák osztálytermeiben már e hét csütörtöktől megszűnik a kötelező maszkviselet, és az oktatási minisztérium hamarosan visszavonja azt a szabályozást is, amely az iskolák közösségi helyiségeiben írja elő a maszkviselést.

Amint a jelenlegi általános járványügyi szabályozás lejár, minden egyéb helyen – köztük a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban is – megszűnik a maszkviselési kötelezettség.

A mostani járványellenes szabálycsomag lejárati ideje jövő szerda éjfél, vagyis Boris Johnson gyakorlatilag azt jelentette be, hogy jövő csütörtöktől nem kell sehol maszkot viselni Angliában. Egyes intézmények – saját hatáskörükben – továbbra is kérhetik, hogy a látogatók viseljenek maszkot.

A kormány visszavonja emellett azt az ajánlást is, amely az otthoni munkavégzést (home office-t)  szorgalmazza olyan tevékenységek esetében, amelyek lehetővé teszik a távmunkát.

Koronavírus-fertőződés esetében egyelőre kötelező marad a karantén, de a kormány rövid időn belül ezt a kötelezettséget is meg akarja szüntetni. Boris Johnson úgy fogalmazott:

Hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak.

A kormányfő felidézte: a jelenlegi karantén-előírások jogi hatálya március 24-én jár le, de ha a járványadatok ezt lehetővé teszik, ő szavazásra szeretné terjeszteni a parlamentben a lejárati időpont előrehozását.

Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél szigorúbb intézkedések voltak érvényben, de a helyi kormányok az utóbbi napokban szintén sorra jelentik be a korlátozások, előírások visszavonását.

Boris Johnson nehezen tud túllépni azokon az állításokon, miszerint

a Downing Street számos partit rendezett az elmúlt két évben, amikor a koronavírus-korlátozások miatt az ország többi részében betiltották azokat.

David Davis, egy magas rangú konzervatív és egykori Brexit-titkár egy pillanat alatt lemondásra szólította fel Johnsont. Davis elmondta, hogy

heteket töltött azzal, hogy megvédje a miniszterelnököt a dühös választópolgároktól.

Nem tudni lemond-e Boris Johnson

Johnson nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy lemond-e kormányfői tisztségéről, ha az időközben megindult vizsgálat azt deríti ki, hogy ebben az ügyben félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben.

A botrány azután robbant ki, hogy az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez a múlt héten eljutott egy e-mail, amelyben Martin Reynolds, Johnson személyi titkára tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával„.

A rendezvényen hozzávetőleg 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.

Tudott róla, hogy tilosban jár

Dominic Cummings, Johnson egykori főtanácsadója saját blogján megjelent keddi bejegyzésében azt írta: a kormányfőt annak idején ő személyesen figyelmeztette, hogy a Downing Streeten rendezett buli törvénysértő, de „Johnson csak legyintett”.

• Az egykor rendkívül befolyásos Cummings belső hatalmi viszálykodások után, 2020 végén haraggal távozott a Downing Streetről, és azóta többször is megfogalmazott különböző vádakat Johnsonnal szemben.
• Tavaly azt közölte egy parlamenti meghallgatáson, hogy Boris Johnson a politikai protokoll megsértésével titkos adományokból finanszíroztatta a Downing Street 11. szám alatti kormányfői rezidencia tatarozását.

Boris Johnson másként, illetve nem emlékszik

A Downing Street-i partiról kedden megjelent blogbejegyzésére reagálva a brit kormányfő közös interjút adott a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak és a BBC közszolgálati tévének:

Kategorikusan kijelentette, hogy neki senki nem szólt a 2020 májusában rendezett Downing Street-i buli szabályellenes mivoltáról. Ha ez így lett volna, arra emlékezne.

Beismerte és elnézést kért

Johnson a múlt héten a londoni alsóházban már elismerte, hogy jelen volt a londoni miniszterelnöki hivatalban rendezett partin, és hivatalosan elnézést is kért, amiért az összejövetelt a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 tavaszán elrendelt zárlat idején rendezték.

A konzervatív párti kormányfő ugyanakkor azt mondta, hogy az volt a benyomása, hogy a Downing Street kertjében 2020 májusában tartott összejövetel munkatalálkozó volt.

A keddi médiainterjúban – arra a többször megismételt kérdésre, hogy lemond-e, ha az ügyben indult vizsgálat azt állapítja meg, hogy e magyarázatával félrevezette az alsóházi képviselőket – Johnson sem egyértelmű igent, sem egyértelmű nemet nem mondott. A kérdésre minden alkalommal azt válaszolta: meg kell várni, hogy mi szerepel majd a vizsgálati jelentésben. Johnson az interjúban is megismételte:

Annak idején úgy gondolta, hogy munkatalálkozón vesz részt, amikor csatlakozott a kerti összejövetel résztvevőihez.

A korlátozások közepén tartották a dáridót

A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt angliai korlátozások értelmében – amelyek a kerti parti idején még érvényben voltak –

Kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást!

A kerti parti ügye az elmúlt néhány hétben Boris Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb horderejű belpolitikai botrányává fajult, annál is inkább, mivel azóta több más hasonló rendezvényről is értesülések kerültek nyilvánosságra.

Egy másik bulit is tartottak, közvetlenül Fülöp herceg tametése előtti éjjelen

A legutóbb ismertté vált hasonló ügy miatt a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is kénytelen volt elnézését kérni, miután a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap megírta, hogy tavaly április 16-án, a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején,

Fülöp temetése előtt alig néhány órával is hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött bulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban.

Mindezek nyomán a kormányzó Konzervatív Párt több rangos képviselője is lemondásra szólította fel Johnsont, különös tekintettel arra is, hogy a botrányok nyomán évek óta nem mért mélységbe zuhant a párt támogatottsága.

Megúszhatja?

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden közölte: az eddigi 55 százalék helyett immár 65 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy Boris Johnson az idén távozik tisztségéből.

A cég – 45 százalékosra becsült valószínűséggel – Rishi Sunak pénzügyminisztert tartja a legesélyesebb utódjelöltnek.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.

A Brexit-folyamat a 2009-ben életben lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben.

• Theresa May akkori brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. 
• Az 50. cikkely értelmében a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.
• Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May, majd hivatali utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.
• A legutóbbi halasztási döntés jelölte ki a Brexit január 31-i határnapját. Ez a határidő az eddigiektől eltérően teljesülni fog, mivel az elmúlt napokban a brit parlament és az Európai Parlament is törvénybe iktatta a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, így a brit EU-tagság megszűnésének jogi akadálya immár nincs.

A brit kormány hangsúlyozottan visszafogott rendezvényekkel készül a Brexitre

Ez összhangban van Boris Johnson azon meghirdetett céljával, hogy a Brexit-folyamat lezárulása után a bennmaradást és a kilépést pártoló táborok ellentétei által feltépett társadalmi sebek gyógyításának időszaka következzék.

• A Downing Street péntek hajnali tájékoztatása szerint a kabinet Boris Johnson elnökletével a nap folyamán kihelyezett ülést tart az északkelet-angliai Sunderland városában.
• A londoni miniszterelnöki hivatal szerint azért esett választás Sunderlandre, mert a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás után ebben a városban jelentették be először, hogy a helyi szavazók többsége a kilépésre voksolt.
• A referendum országos átlagban a Brexit-tábor szűk, 51,89 százalékos győzelmével végződött, Sunderlandben azonban ennél sokkal nagyobb, 22 százalékpontos többségbe kerültek a kilépést pártolók.

A televízióban fog beszélni

Boris Johnson a Brexit pillanata előtt egy órával, brit idő szerint 22 órakor televíziós beszédet intéz az országhoz. A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint a miniszterelnök kijelenti: a kormány és az ő személyes feladata most az, hogy ismét egységbe terelje a nemzetet.

Johnson szerint azonban most a legfontosabb feladat annak kijelentése, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete, a tényleges nemzeti megújulás és a változás pillanata.

Olyan új korszak hajnala ez, amelyben már nem fogadjuk el többé, hogy az életesélyeket, az Önök családjának életesélyeit az határozza meg, hogy ki melyik országrészben nőtt fel

– fogalmaz majd esti beszédében Boris Johnson.

Ez az a pillanat, amikor megkezdődik az egyesülés, a felzárkózás folyamata

Johnson esti beszédével egy időben egy visszaszámláló órát vetítenek a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, és a környező kormányzati negyed, a Whitehall más épületeit is fényjátékokkal világítják meg.

A kilépés napjára a londoni parlament épületegyüttese előtti tér, a Parliament Square összes zászlótartó oszlopára felvonták a Union Jacket, vagyis a brit lobogót.

A nap folyamán különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül „Peace, prosperity and friendship with all nations” – Béke, jólét és barátság minden nemzettel – felirattal.

Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében is, hogy a Brexit pillanatában megszólalhasson a londoni parlament órájának világhíres harangja, a Big Ben. A brit kormány azonban ezt nem támogatta, azzal a hivatalos indokkal, hogy az évek óta teljes felújítás alatt álló, jelenleg nem működő óra- és harangszerkezet egyszeri üzembe helyezése több százezer fontba kerülne. 

A kilépés pillanatában kezdetét veszi az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.

Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.

Kilépnek az EU-ból

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya „abszolút mértékben garantálja” a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

• Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről.
• Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

A királynő 14. miniszterlenöke

Johnson – az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke – a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette:

Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, „mindenféle további köntörfalazás nélkül”, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje Brexit-stratégiáját

A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette:

• Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.
• A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra „az inge is rámegy” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson – aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelentette:

kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy „új, izgalmas”, szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval. A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei Brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.

A BREXIT alapvető jelentőségű döntés volt

Boris Johnson szerint a Brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya „abszolút garanciát” ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk.

– fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A határellenőrzésről

A Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette:

meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

• Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a Brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná azEgyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.
• A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a „távoli valószínűségű” lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Szerdai beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy

megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget

mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító „kenőanyag” rendezetlen kilépés esetére.