A magyarok többsége (53%) boldognak tartja magát (lásd mellékelt grafikon). Közülük is leginkább azok éreznek így, akik elégedettek a családi életükkel (73%), együtt élnek a párjukkal (63%), illetve gyermekükkel (64%), akik 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkeznek (65%), valamint a stresszmentes munkát végzők (60%). Az NN Biztosító megbízásából a közelmúltban elvégezett reprezentatív kutatás* azt is megállapította, hogy kifejezetten boldogtalannak a magyar emberek kevesebb mint ötöde érzi magát.

Leggyakrabban a megélhetés, a munka, az anyagiak foglalkoztatnak bennünket, mégsem ezek, hanem a családi és párkapcsolatok határozzák meg, hogy boldognak érezzük-e magunkat. Ez olyannyira így van, hogy bár a karrierünkkel és az anyagi helyzetünkkel vagyunk általában a legkevésbé elégedettek (42 és 31%-ban), ha a családi, baráti és párkapcsolatainkat rendben érezzük, sőt az egészségünk is rendben van, a munkahelyi és pénzügyi gondok sem fosztanak meg minket a boldogságtól.

Félünk a magánytól, mégsem beszélgetünk

A válaszadók visszajelzései szerint tehát a kapcsolataink határozzák meg, hogy mennyire érezzük boldognak magunkat. Még tovább nehezíti azonban a helyzetet, hogy azok között, akik boldogtalannak érzik magukat, gyakrabban üti fel a fejét az aggodalom az egyedüllét, a családi kapcsolatok vagy a párkapcsolat megromlása miatt. Míg az egzisztenciális aggodalmakat tekintve viszonylag kicsi a különbség a boldogabbak és boldogtalanabbak között (60 és 68%), a kapcsolatok megromlásánál már 12-19 százalékpontos különbségek tapasztalhatók.

Ráadásul a magukat boldogtalannak tartók sokkal kevesebb dolgot osztanak meg a hozzájuk közel állókkal, pedig a megkérdezettek 88 százaléka kiemelten fontosnak tartja a nagy beszélgetéseket, mert szerintük ezek nem csupán a lelki teher megosztása miatt jók, hanem akár megoldási javaslatokat is kaphatunk ilyenkor.

Mi a helyzet a tartós boldogsággal?

Kapcsolataink nem csupán a jelen boldogságérzetét határozzák meg: a megkérdezettek többségénél a párkapcsolat és a család az időskori boldogság záloga. Ezt az egészséggel összefüggő tényezők – a káros szokások kerülése, a szellemi aktivitás fenntartása –, majd az időskori anyagi biztonság megteremtése követik a sorban. Utóbbi kapcsán erősen jelennek meg olyan aggályok, mint a pénzügyi problémák felbukkanása, a munkahely elvesztése, újabb gazdasági válság miatti megélhetési gondok, amelyek beárnyékolhatják a boldog időskort.

A felmérésünk legfőbb megállapítása, hogy a többség nem csak megélni szeretne időskorában, hanem boldogan szeretnénk élvezni ezeket az éveket. Ehhez azonban már ma is tennünk kell, legyen szó az egészségünk megóvásáról, a kapcsolataink ápolásáról, vagy épp a későbbi anyagi biztonságunk megteremtéséről. Mindebben viszont úgy tűnik, a napi anyagi és munkahelyi problémák sokszor feltartóztatnak bennünket, amire érdemes lehet tudatosan odafigyelnünk.

– mondta Baranyai Dávid, az NN Biztosító értékesítési vezetője.

Az időskori anyagi biztonság kapcsán a kutatás válaszadóinak többsége (37%) mondta, hogy már 20-29 évesen elkezdett előre takarékoskodni, átlagosan pedig a legtöbben 33 évesen teszik meg az első nyugdíjtakarékossági lépéseket. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása azonban csak keveseknek van közülük, sokan továbbra is készpénzben vagy más megtakarítási formában tesznek félre az államilag támogatott konstrukciók helyett.

* A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2019 szeptemberében a 24-59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.  

Március 20-a az ENSZ közgyűlés határozata alapján a Boldogság Világnapja

A dokumentum szerint a „boldogság keresése az emberek alapvető célja”, a CIB Bank kutatásából pedig kiderült, hogy itthon a magánéleti boldogság egyértelműen megelőzi a fontos dolgok sorában a szakmai boldogulást. Az nem meglepő, hogy ez az értékítélet a korban előre haladva erősödik, az viszont annál inkább, mennyire egyértelmű a konszenzus ezen a téren a megkérdezett nők és férfiak között: minimális eltérést látni a véleményükben.

A család mégiscsak fontosabb a karriernél

Összességében a felmérésben résztvevők háromnegyede tartotta meghatározóbbnak a kiegyensúlyozott családi életet a karriernél.

• Ennél is többen, az érintettek 86 százaléka vállalna akár szerényebb anyagi körülményeket is a magánéleti boldogságért cserébe.
• Utóbbit főleg a családalapítással és a minőségi lakókörnyezet kialakításával, megszerzésével azonosítják az emberek
• A szakmai oldalon elsősorban az anyagi biztonság megteremtése és fenntartása a fontos, valamint az előrelépés a meglévő munkahelyen.

Mégsem vagyunk olyan pesszimisták

Bár mi, magyarok alapvetően magunkat pesszimistának tartjuk, a kutatás eredményei némileg rácáfoltak erre:

• A megkérdezettek 73 százaléka hisz abban, hogy a kemény és kitartó munkának mindig meglesz a gyümölcse, 62 százalékuknak pedig meggyőződése, hogy érdemes valamivel nagyobb célokat kitűzni annál, mint amit reálisnak gondolunk.
• A felmérés nem csupán ezen a ponton okozott meglepetést: a válaszadók 82 százaléka ítélte tévútnak a döntések elodázását, kifejezettem kártékonynak bélyegezve a hagyományosan magyar beidegződésnek tekintett halogatást.

Fontos a stabil anyagi helyzet, az anyagi biztonság

A kutatásból az is kiderült, hogy a magánéleti és a szakmai célok részben a stabil anyagi helyzet megteremtése köré rendeződnek, és az anyagi biztonságban komoly szerep hárul a megtakarítások növelésére.

• Utóbbit a megkérdezettek 63 százaléka tartja előrelépésnek, míg a felmérésben résztvevő CIB ügyfelek esetében még magasabb, 73 százalék ez az arány.
• A megtakarítások növelése a további életcélok megalapozásában is kardinális: a megkérdezettek 34 százaléka szerint kizárólag ezek segítenek az előrelépésben.
• A CIB ügyfelei az átlagnál is magasabbra pozícionálják a megtakarítási termékeket, hiszen 37 százalékuk gondolja úgy, hogy csupán ezekre számíthat az előrejutásban.

Ez is érdekelheti:

• CSOK változások: Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az új igénylési feltételekről