Az MDRT egy különleges szakmai szervezet a biztosítási szakmában, hogyan lehet részt venni a szervezet működésében, illetve hogyan lehet valaki tag?

Az MDRT (Million Dollar Round Table) a világ legrangosabb szervezete az életbiztosítási és pénzügyi tanácsadói szakmában. Az 1927-ben alapított szervezet a legkiemelkedőbb szakembereket tömöríti, akik a legmagasabb etikai, szakmai és ügyfélközpontú normák szerint dolgoznak. Az MDRT tagjai nemcsak kiváló teljesítményt nyújtanak, hanem elkötelezettek a folyamatos tanulás és fejlődés mellett.

A tagsághoz a tanácsadóknak minden évben minősülniük kell, ami többek között lehetőséget biztosít számukra, hogy jogosultságot szerezzenek az Amerikában megrendezett, több ezer fős MDRT konferencián való részvételre. Ezen az eseményen a világ minden tájáról érkező MDRT tagok gyűlnek össze, hogy megosszák egymással tudásukat, tapasztalataikat és inspirációt merítsenek egymás sikereiből.

Az MDRT ezek szerint általában a világ távoli pontjain szokott nagyszabású rendezvényeket tartani, mi az apropója a magyar konferenciának?

Az MDRT az egyes országokban is szokott tartani egy egynapos rendezvényt. Ezek az események arra hivatottak, hogy a résztvevők testközelből ismerkedhessenek meg az MDRT szellemiségével, és ízelítőt kapjanak abból, hogy miért érdemes csatlakozni ehhez a világklasszis közösséghez. Az ilyen rendezvények nemcsak inspirációt nyújtanak, hanem egyedülálló alkalmat teremtenek arra, hogy a résztvevők MDRT tagoktól a biztosítási szakma legkiválóbb szakembereitől tanuljanak. Akárcsak a nagy amerikai konferenciákon, itt is a tudásmegosztás és a tapasztalatcsere áll a középpontban, így a résztvevők nemcsak elméleti, hanem gyakorlati példákon keresztül is gazdagodhatnak.

Az elmúlt években több hasonló rendezvényen, MDRT Napon vettem részt más országokan. Évek óta álmom volt, hogy egy ilyen rendezvény Magyarországon is létrejöhessen és hogy elhozzuk az MDRT-t Magyarországra, a hazai kollégák egy egész napos konferencia keretében ízelítőt kaphassanak az MDRT világából az „ Egy Nap az MDRT-val” eseményen.

Mi lesz a rendezvény témája, mire számíthat, aki részt vesz a konferencián?

Terveink szerint egy inspiráló évindító rendezvényre készülünk, amely remek lehetőség, hogy a magyar biztosítási szakma közösen indítsa el a 2025-ös évet. A tanácsadók amellett, hogy friss motivációt kapnak, értékes tudást is szerezhetnek, amely által az év további részében kiemelkedő teljesítményt érhetnek el. Az esemény célja egy mondatban, hogy a résztvevők számára megmutassuk az MDRT varázsát,  motivációt, új nézőpontok, gyakorlati tippeket és sikeres stratégiákat biztosítsunk.

Kik lesznek az előadók?

Ezen a rendezvényen a résztvevőknek páratlan lehetőségük lesz megismerkedni a pénzügyi tanácsadás és biztosítási szakma legújabb trendjeivel, valamint a világ legkiválóbb nemzetközi szakembereinek tapasztalataival. Nagy megtiszteltetés, hogy Catherine Gough, az MDRT Európai Zóna elnökasszonyaként fogja megnyitni ezt a konferenciát. Az előadók között ott van többek között Sandro Forte nemzetközileg elismert előadóként olyan új stratégiákat mutat be, amelyeket a magyar közönség még nem hallott.

Panos Leledakis innovatív technológiákat és mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldásokat fog bemutatni, amelyek forradalmasítják a biztosítási iparágat. Katarzyna Pilczuk olyan módszertant fog bemutatni, ahol nem szükséges „eladni” az ügyfél részére, míg David Braithwaite 30 percben 30 praktikus ötletet fog bemutatni, többek között a személyes brandépítéssel kapcsolatban.

Ez az esemény tökéletes alkalom arra, hogy a résztvevők a legújabb szakmai módszereket, innovációkat és nemzetközi trendeket első kézből ismerjék meg, és hazavigyék azokat az ötleteket, amelyekkel a saját munkájukat is új szintre emelhetik.

A nemzetközi vendégek mellett lesznek-e hazai előadók?

Az esemény különlegessége, hogy a közönség számos olyan kiváló magyar pénzügyi tanácsadótól tanulhat majd, akik MDRT tagok és akiknek szívügye a tudásmegosztás, ezért örömmel osztják meg praktikus tippjeiket és ötleteiket, aminek segítségével MDRT tagokká tudtak válni a Magyarországról.  Most először Magyarországon a konferencia keretén belül megrendezzük a magyar MDRT Speaks programot, ahol az előadók rövid, praktikus ötleteket fognak megosztani az közönséggel. A teljesség igénye nélkül magyar előadók közül megemlíteném Csatos Erikát, az Álomjövő Tanácsadó Iroda alapítótulajdonosát, aki több,  mint 20 éve tagja az MDRT-nak és az MDRT éves találkozóinak visszatérő látogatója. Martonosi Edit el fogja hozni azt az előadását, amelyet Vancouverben adott elő az MDRT Éves Találkozóján arról, hogyan lehet sportolói ügyfélkört építeni. Bődy Istvánt, a hazai piac kiemelkedő szereplőjét, aki komplex pénzügyi megoldásaival nemcsak a komoly pozícióban lévő cégvezetőket segíti, hanem a fiatal versenysportólók számára is átfogó pénzügyi szemléletet és megoldásokat kínál. Ivaskó István meg fogja osztani, hogyan tudta üzleti sikereit vezetőként az MDRT adta lehetőségek mentén építeni.

Egy ilyen nagyszabású esemény komoly szervezést igényel. Ki koordinálja a magyarországi eseményt és hogyan lehet rá jelentkezni?

A rendezvényhez az MDRT-nak van egy engedélyezési rendszere, mi november végén kaptuk meg az engedélyt a magyar rendezvény megszervezésére. Mivel a rendezvény non-profit – és az MDRT szabályai szerint MDRT tag pénzt nem kezelhet – ezért egy külsős céggel kell együttműködni, jelen esetben az Interlex Communications Kft-vel.

Szeretném külön megemlíteni azokat a magyar MDRT Tagokat, akik önkéntesként részt vesznek abban, hogy ez az esemény létre tudjon jönni:

– Bődy István
– Jász Márta
– Kali József
– Király Márta
– Kiss Péter
– Majzik Erika
– Martonosi Edit

Izgatottan várjuk az eseményt. Az elmúlt években rengeteget jártam a világban és az volt az álmom, hogy létre tudjon jönni Magyarországon ez a konferencia. Ez egy mérföldkő, mivel így rengeteg kolléga fog lehetőséget kapni arra, hogy betekintést kapjon az MDRT világába és gazdagodjon egy szép szakmai élménnyel.

Részletek és jelentkezés

A biztosítási karrierje előtt, aktívan részt vett a hazai sportéletben, elsőosztályú kézilabdázó és válogatott strandkézilabdázó volt. Miért pont biztosítási tanácsadó lett a profi sportkarrier után?

A váltás nem a legmegfelelőbb kifejezés, mert a sporttal párhuzamosan kezdtem el dolgozni a biztosítási szakmában. Amikor abbahagytam a versenysportot, kerestem a helyemet és ebben a szakmában találtam meg azt a párhuzamot, amire szükségem volt.

Valóban aktív sportmúlt van mögöttem. Pályafutásomat az első osztályban kezdtem, de egy sérülés miatt a profi karrier csak két és fél évig adatott meg számomra. Ezt követően inkább másodosztályban tudtam csak játszani. 2000-ben bejött az életembe a strandkézilabda és végül, ott értem el azokat a sikereket, amiket teremkézilabdában szerettem volna. 2002-ben megalapítottam a Beach Stars BHC strandkézilabda csapatomat és többszörös magyar bajnok és kupagyőztes lettem, nyertem két Európa kupát. Játszottam Európa bajnokságon, Világbajnokságon egyaránt. A teremkézilabdába is visszatértem, unokabátyámmal Bődy Mihállyal együtt építkezünk és a Budai Farkasokat 5 év alatt a megyei bajnokságból felvittük az NB1-be.

A biztosítások mellett azért döntöttem, mert ebben a szektorban a sporthoz hasonló kihívást találtam és hasonló magasságokat akartam elérni a civil életemben is, mint a (strand)kézilabdában.

Úgy gondoltam, hogy a sportolói szemlélet adaptálása az üzleti életben – ezen belül a biztosítási szakmában – is sikeres tud lenni.

– meséli Bődy István.

Itt is, ott is teljesíteni kell, tervek vannak, képezni kell magunkat, egyénileg dolgozunk, de ugyanakkor egy csapat része is vagyunk.

Úgy tudom egyszer sportolókból toborzott biztosítási tanácsadói csapatot, ez hogyan történt pontosan?

2005-ben az akkori vezetőm elment a biztosítótól, ahol dolgoztam, a megüresedett pozíciót pedig megpályáztam. Az volt a tervem, hogy olyan csapatot építek, ami csak sportolókból áll – zöld lámpát kaptam. Megállapodást kötöttem a Nemezti Sportszövetséggel majd válogatott sportolókkal kezdtem dolgozni. Akadémiai rendszert hoztunk létre, hogy az ex-sportolók elindulhassanak a biztosítási szakmában, pénzügyi tervezői karriert ajánlottunk nekik.

Pénzügyeket tanítottam és mellé olyan kipróbált és működő munkamódszert adtam, amiben én magam is hiszek.

– emlékszik vissza Bődy István.

21 korábbi élsportolót indítottam el az akadémia módszerem segítségével, akik mind sikeres tanácsadók, majd évekkel később sikeres üzletemberek lettek.

Miben más egy sportoló hozzáállása a biztosítási szakmához? Sok olyan transzferálható képesség van, ami jól jöhet a biztosítási területen?

A visszavonuló élsportolók – 34-38 éves korú emberekről van szó – tulajdonképp pályakezdők, az addig megszokott jövedelmük drasztikusan lecsökken és egy kicsit kiszolgáltatottá válnak, amihez korábban nem voltak hozzászokva. Én azért tudok sikereket „biztosítani” számukra, mert a sport és az üzleti élet nyelvét is beszélem. A sportolók fejébe kódolt kifejezéseket fel tudom tölteni az üzleti életre vonatkozó új jelentéstartalommal. Az évek alatt berögzült megszokások így maradhatnak, csak a környezet lesz új.

A biztosítási szakmában a csapattárs helyett kollégák, a meccspénz helyett pedig bónusz van. Az edzőtermet felváltja az oktatóterem, a bajnokságot pedig a különféle értékesítési versenyek, toplisták. Az ellenfél neve „konkurencia”, válogatottnak lenni pedig nagyjából azzal egyenértékű, mint amikor valaki az MDRT tagja lesz. A két életforma között jelentős párhuzam van, így a rendszer sikeresen működik.

Mi a helyzet azokkal a fiatalokkal, akik még csak most kezdik el a sportolói karrierjüket?

Sportvezetőként több generáció nőtt fel a kezeim alatt és azzal szembesültem, hogy – a sportban ma elérhető pénzügyi forrásoknak köszönhetően – a fiatalok már lényegesen többet tudnak keresni, mint 25-30 évvel ezelőtt. A probléma, hogy a pénzt sajnos sokan nem tudják jól kezelni, mert nincs, aki megtanítsa ezt nekik. – Vagyis már egy ideje van, mivel több ifjúsági és junior sportolónak én vagyok a pénzügyi mentora.

Számomra evidens, hogy menedzselni kell a fiatalokat. Gondoljunk bele, hogy az NBA-ban amikor profi szerződést kapnak a játkosok, akkor több olyan segítséget is kapnak a szervezettől, ami segíti őket eligazodni a civil élet útvesztőiben. Kommunikáció fejlesztésében, nyelvtanulásban, pszcihológiai és mentális kérdésekben kapnak támaszt. Ingatlanszakértőt és pénzügyi tanácsadót kapnak a sportolók, hogy megfelelő segítség mellett tudják kezelni a saját életüket. Rengeteg olyan dologgal segítik az életüket, amire nem lenne idejük a profi kosárlabda mellett. Sokan a mélyszegénységből jönnek és nem tudják mi vár rájuk, rövid idő alatt dollármilliókat keresnek, de nem tudnak üzletileg gondolkodni, befektetni stb. Sajnos többüket ki is használták és visszaéltek azzal, hogy pénzük van, de tudásuk nincs, ilyen esetek megelőzésére is rendkívül jó az NBA programja.

Az Amerikában bevált edukációs rendszerhez hasonlóra itthon is nagy szükség van erre a támogatásra. Ezen a területen pl. a Magyar Kézilabda Szövetség meg is tette az első lépéseket annak érdekében, hogy támogassák a fiatalokat és ezen programon belül – már hivatalosan is –, én mentorálom az ifjú tehetségeket a pénzügyi tudatosságban a jövőjük megtervezésében. Jó érzés fiatalokkal dolgozni, én boldogan csinálom.

A fiatal sportolók nagy része már akadémiai rendszerben szocializálódik. Hogyan működik ez rendszer és milyen előnyei vannak?

Magyarországon több csapatsportban is akadémiai rendszer működik, az első generációk már korábban „kirepültek”, a felnőtt világversenyeken pedig kezdik hozni az eredményeket. Az akadémiai rendszer vegyesen hat a személyiségfejlődésre, hatékony a sport területén, de a családi kapcsolatokból fakadó emberi megélések háttérbe szorulnak. A gyerekek 12-13 évesen kikerülnek a családi közegből (ahol eredetileg szocializálódniuk kellene), bekerülnek a kollégiumba, ahol tanulnak, eddzenek és menedzseli őket a klub, hogy jó sportolóvá váljanak. Évek telnek el így, a családi életből részlegesen távol maradó gyerekeknek végső soron nem lesz kielégítő családi mintájuk – se pénzügyi se szociális oldalról -, amire felnőtt korukban építeni tudnának. Én a pénzügyi tudatosság felépítésében tudok segítségükre lenni, ami teljes mértékben egybevág az előbb említett Magyar Kézilabda Szövetség ezirányú törekvéseivel is.

Konkrétan mivel tud segíteni a fiataloknak, hogy a pénzügyi tudatosságuk fejlődjön?

A fiataloknak meg kellene tapasztalni a család belső működését (Miért dolgozik többet apa és anya? Miért vesznek fel hitelt? Miért oldanak meg közösen dolgokat? stb.), hogy legyen mintájuk.

Szerencsére ma már egyre több csapat helyez nagy hangsúlyt a fiatalokra. Vannak játékos menedzserek is, akik arra figyelnek, hogy minél jobb feltételek mellett és magas szinten kézilabdázzanak a fiatalok, fogják a kezüket, ameddig a „pályán vannak”. Viszont a sportolói karrier végén, a sportolók magukra maradnak. Mihez kezd ilyenkor egy profi sportoló?

A versenysport évei alatt gyűlik-gyűlik a pénz, amivel párhuzamosan pénzügyi oldalról is fel kell építeni egy sportolót. A sok pénz keresete nem hoz tudati változást, nem fogják tudni hogyan kell azt kezelni. Igy életük ezen területén is szükségük van egy menedzserre, egy mentorra.

– mutat rá Bődy István.

A legtöbbször a szülők bevonásával dolgozunk, mivel a fiatalok szülői biztosítékot szeretnének, arról, hogy amit ajánlok az működőképes-e?! Érdekes tapasztalatom, hogy – mivel a szülők nagy részének nem volt olyan pénzügyi és karrier lehetősége, mint a gyerekeiknek – így őket is edukálni kell. A pénzügyi kultúra hiánya az ő esteükben is visszaüt, de ez nem az Ő hibájuk!

Az elmúlt százhúsz év eseményei (világháborúk, infláció, ’56, rendszerváltás, stb.) berögzültek a szülők-nagyszülők-dédszülők tudatalattijába, így ezeknek a korosztályoknak nem is nagyon volt lehetősége, hogy komolyabb vagyont szerezzen, tehát kezelni sem tudják azt. Ha mégis volt vagyon, akkor azt elzártan kezelték, hogy biztonságban tudják (padláson, párna cihában stb.), nem nagyon volt más lehetőségük, így azt gyarapítani sem tudták oly mértékben, mint amilyen lehetőségek a mai világban állnak rendelkezésére a fiataloknak (is).

Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyekre pénzügyi mentorként fel szeretné hívni a fiatal sportolók figyelmét?

Fontos látni, hogy én nem a szülők helyett vagyok, hanem mellettük, őket kiegészítve szeretném segíteni a fiatal sportolók pályafutását és pénzügyeik menedzselését. A történet nem csak arról szól, hogy mi lesz a sportpályafutás után, hanem arról is, hogy mi történik a versenysport évei alatt.

Az aktív évek alatt rengeteg minden történhet, ami anyagi forrásokat igényel, így ezekre pénzügyi oldalról is elő kell készülni. Gondolok itt családalapításra, otthonteremtésre, vállalkozás elindítására, sérülésre stb. Sokszor segít ugyan a család, de mindent nem tudnak megoldani. 

Rövid-, közép-, és hosszútávú koncepciókat rakok össze a sportolóknak, amelyek segítenek, hogy a fejben lévő vágyakat – reális módon – időben is el lehessen helyezni.

– magyarázza Bődy István.

A biztosítók mellett vagyonkezelők, pénztárak, hitelintézetek és ingatlanirodák is bekapcsolódtak a sportolóknak szóló pénzügyi mentorprogramunkba. Rajtam keresztül a sportolók az átlagosnál jóval kedvezőbb ajánlatokat kaphatnak.

Mire számíthat egy fiatal sportoló, ha felkeresi önt?

A sportolói mentorprogram keretében már a kezdetektől fogom a fiatal sportolók kezét és akkor sem engedem el, amikor már befejezték a versenysportot, mivel akkor jön a neheze! Én pedig akkor is ott leszek.

Ha elültetünk egy fát, az nem fog holnapra kinőni. Meg kell érteni, hogy nem lehet mindent azonnal megszerezni, lépésről lépésre kell haladni. Viszont, ha befejezik a sportpályafutást nem lesznek kiszolgáltatottak anyagilag. A sportpályafutás alatt felépítünk egy olyan modellt, ami lehetővé teszi, hogy akár vállalkozóként (saját üzletet indítva) folytassák életüket, akár alkalmazottként (megalapozott szaktudással és pénzügyi tartalékkal) találjanak jó fizetést és karriert jelentő pozíciót a munkaerőpiacon.

Emellett folyamatos szakmai képzést biztosítok a sportolóknak, aminek a keretében a legnagyobb dolgot adom, az információt. Minden évben tartok egy komolyabb pénzügyi előadást a piaci eseményekről, valamint arról, hogy ez milyen hatással van a jövőbeli terveikre, megtakarításiakra, befektetéseikre. Segítségemmel így minden olyan élethelyzetre fel tudnak készülni pénzügyileg, ami még előttük van.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Honnan jött az egészségbiztosítás, miért kezdett el pont ezzel a termékkel foglalkozni?

Láttam benne fantáziát. Mivel az állami egészségügyben már régebben is voltak fennakadások – és ezzel párhuzamosan sokan szertettek volna nyitni a magánegészségügy felé – úgy gondoltam, hogy ez egy jó kopogtató termék. Azok az egészségbiztosítások, amelyek járóbeteg ellátásról, kritikus betegségek finanszírozásáról, illetve különféle műtétekről szólnak, már tíz éve is piacképesek voltak, így elkezdtem velük foglalkozni. Akkor persze még nem sejtettem, hogy egy napon ez a szolgáltatás nekem is „jól fog jönni”.

Ma egyértelműen úgy gondolom, hogy a pénzügyi tudatosság mellett az egészségügyi tudatosságot sem ártana fejleszteni.

– vélekedik Bődy István.

Mire gondol pontosan, van esetleg olyan konkrét javaslata, amivel fejleszteni lehetne az egészségügyi tudatosságot? 

Az egészséges életmód – táplálkozás, testmozgás – ma már egyre jobban megjelenik az embereknél, de ez önmagában még kevés. Egy másik szemszögből is meg kell vizsgálni az egészséggel kapcsolatos dolgokat, hogy minden oldalról meglegyen az az információ, aminek birtokában még a saját kezünkben lehet az egészségünk fenntartása.

Engedjen meg nekem egy példát. Nézzük meg a pl. a labdajátékokban látható rendszereket. Van külön koncepció a védekezésre és a támadásra is. A kettő egymás nélkül nem működne, ezeket is össze kell hangolni. Egy jó védekezés adja meg a fenntartható stabilitást a csapatnak, sőt, sok esetben a jó védekezés az első lépése a támadásnak. A támadójáték adja meg mindig azt, hogy még eredményesebbek legyünk.

Ugyanez a tudatosság és szemlélet fontos az egészségünknél is. Ha csak elmegyünk edzeni vagy próbálunk egészségesen étkezni – támadás –, akkor az még nem elegendő, hiszen foglalkoznunk kell az eddigi életvitelünk és a gének adta adottságaink következményeivel is – védekezés –, amiket a testünk a szerveink egy idő után már kezdenek megérezni.  Ezen a területen kellene a legnagyobb nyitottság arra, hogy a meglévő adottságainkat és a múltunk következményeit jól kezelve lehessen kialakítani azt az életmódot, ami az elkövetkezendő életszakaszaink egészségben történő megélésére adják meg a lehetőséget.

Jól értem, hogy a prevenciónak kellene lenni az első lépésnek a tudatosság felé vezető úton?

Igen, jól érti, egyértelműen a prevenció a legfontosabb. Ugyanakkor, itt hoznám be az egészségbiztosítási szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket is, hiszen így van lehetőség megfelelő szakemberek segítségével időben megvédeni az egészségünket és az életünket. Ezen a területen talán a legelső blokk a fejlődésben az árérzékenység, egyéni szinten nem feltétlen tudják vagy akarják megfizetni a szolgáltatásokat az emberek – ezáltal saját magukat zárják ki minden további információból, lehetőségből – persze, ha baj van, akkor már minden pénzt megér, hogy gyorsan és jó kezekbe kerüljön az ember, de az esetek jelentős részében, ezek már későn következnek be. Sajnos nehezen tudják még ma is elfogadni az emberek azt, hogy ezekért külön kell fizetni, hogy ezeket nem lehet megváltani a befizetett adóink terhéből.

Az egészségbiztosításra, úgy kell rá tekinteni, mint egy általányra – mint egy „egészség casco-ra” – ami, segíteni fog – mind szolgáltatásban, mind pénzügyi finanszírozásban –, ha bajba kerülünk.

– magyarázza Bődy István.

Azt is tapasztalatom, hogy sokszor elvi okok miatt nem megyünk orvoshoz: „velem ez úgysem történhet meg” – gondolják sokan, míg mások úgy vélekednek, hogy „az orvos majd biztosan talál valamit”. A helyezt azonban az, hogy az autónkat is átnézetjük utazás előtt és ha a szerelő azt mondja, hogy a fékcső elrepedt, akkor fel sem merül, hogy ezt megvétózzuk, azonnal megjavíttatjuk.

Ha az orvos talál valamit, akkor azt nem azért mondja, hogy költségekbe verjen minket, hanem hogy idejében megoldja a problémát.

– teszi hozzá Bődy István.

Egy szűrő-, vagy kontrollvizsgálat nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint baj esetén – hónapokkal később – egy műtét, ami akkor már elkerülhetettlenné válhat.  Sőt itt nem csak a további költségeket spóroljuk meg azáltal, hogy komolyan vesszük a testünk jelzéseit, hanem konkrétan időt, életet nyerünk.

Mennyire vevők az egészségbiztosításra a hazai KKV-k illetve a multi cégek vezetői? Mennyire van kultúrája az egészségvédelemnek az üzleti világban Magyarországon?

Az üzleti vállalkozások természetesen rendelkeznek különféle biztosításokkal, de jellemzően a legnagyobb értékteremtőkre – azaz a humán erőforrásokara – nagyon ritkán kötnek biztosítást, miközben munkavállalói oldalon erre a juttatási elemre, egyre nagyobb az igény. Munkáltatói oldalon sokszor a többletkiadást látják a szolgáltatások díjaiban, viszont nekem – mindezek ellenére – sikerült szemléletváltást elérnem és több mint hatezer munkavállaót beléptetni a különféle egészségbiztosítási és egészségpénztári programokba. A döntéshozók megértették, hogy itt nekik kell lépni:

Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a munkából kieső kollégák miatti veszteség megközelítőleg azonos vagy több esetben magasabb, mint az egészségbiztosításra fordított díj.

– mutat rá Bődy István.

Sajnos még mindig kevés az olyan munkáltató, aki ezzel foglalkozik, pedig a munkavállalók számára juttatásként adott egészségbiztosítás esetén olyan veszélyközösségek jönnek létre, amelyek által az egy főre vetített díj lényegesen kedvezőbb, a kárhányad pedig alacsonyabb lesz, mintha magánszemélyként és/vagy családilag rendelkeznének egészségbiztosítással. A preventív szűrésekkel elébe lehet menni a betegségeknek és minden kezelhetőbbé válik a cégek számára.

Az előbb említett biztosítási szemléletváltáshoz a munkáltatók bevonása – illetve rajtuk keresztül a potenciális ügyfelek edukációja – mennyire járható út? Mennyire tudja ilyen módon elérni az ügyfeleket?

Mint említettem több mint hatezer embert léptettem már be különféle egészségbiztosítási programokba. Nekem az a személyes küldetésem, hogy minél több családhoz tudjam eljuttatni a biztosítási védelmet és így megadni nekik azt a szemléletet, hogy foglalkozzanak az egészségükkel. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ott legyek a multiknál és a KKV szektorban, hogy erről személyesen is beszélni tudjak. Előadásokat tartok és egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítok mindenki számára, aki részese az általam összeállított egészségprogramnak.

Az egészségbiztosítás létjogosultsága abban rejlik, hogy ez nem költséget, nem kiadást jelent a munkáltatónak, hanem épp ellenkezőleg: értéket teremt a munkavállaló felé.

– magyarázza Bődy István.

Nincs annál nagyobb érték egy cég életében, ha a munkatársai szellemi, mentális és fizikális értelemben is egészségesek és motiváltak. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók biztosítsák azt a lehetőséget, amin keresztül képesek odafigyelni magukra a munkavállalók. Ugyanis maguktól nem mennek el minden esetben időben orvoshoz, ha szükséges lenne. Nem akarnak szabadságot vagy fizetés nélküli napokat kivenni az emberek. Ezért inkább halogatják a vizsgálatokat, ami viszont egyértelműen struccpolitika és egy láthatatlan kockázat mindenki számára.

Azt gondolom, hogy ma már a cégkultúra részét kell, hogy képezze az: egészséges életmód, a prevenció, a szűrővizsgálatok és a szakorvosi ellátások biztosítása. Ehhez viszont mindenképp be kell vonjam a cégvezetőket a közös gondolkodásba.

Beszéljünk a pénzről! Tudom, hogy rengeteg mindentől függ, de nagyjából mennyibe kerül most egy egészségbiztosítás? Mekkora kiadást jelent ez a cégeknek?

Ha megnézzük a jelenlegi munkabéreket, illetve egy átlagos kkv vagy multi működési költségeit, akkor körülbelül annyiba kerül, mint egy gomb a kabáton, elhanyagolható. Hozzáteszem viszont, hogy gomb nélkül a kabát értéke sem ugyanaz, mivel a gomb egy „láthatatlan érték”. Az egészségbiztosítás is nagyjából eszerint az analógia szerint működik.

Ha cafeteriába – vagy béren kívüli juttatásként – valaki 10 ezer forint értékben kap pl. közlekedési bérletet az pont ennyit ér: 10 ezer forintot. Viszont, ha ugyanezért az összegért egészségbiztosítást kapna, akkor betegség esetén milliós nagyságrendben is igénybe lehetne venni különféle egészségügyi szolgáltatásokat.

Vajon, ha betegek vagyunk mi a nehezebb, 10 ezer forintért közlekedési bérletet venni vagy kifizetni a kezelések, a műtétek árát?

– teszi fel a kérdést Bődy István.

Hadd válaszoljak erre egy költői kérdéssel, önnek van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalata? Úgy gondolom, hogy igen…

2019-ben valami megváltozott, ugyanis kaptam egy agyi infarktust, 2021-ben rákos lettem. Mind a két esetben az mentette meg az életemet, hogy volt egészségbiztosításom.

– emlékszik vissza Bődy István.

Az egészségbiztosítás nem csak azért volt fontos, mert átvállalta a biztosító a pénzügyi kötelezettségeim jelentős részét, hanem mert kaptam időpontokat várólista nélkül is. Pár nap alatt mindenhova eljutottam, a legjobb orvosok a legjobb feleszerelésekkel vizsgáltak meg és ennek köszönhetően maradtam életben. Ha nem lett volna egészségbiztosításom, azt sem tudtam volna, hogy merre induljak el.

Ma már hálás vagyok a sorsnak azért, hogy megtapasztalhattam mindazt, ami velem történt és természetesen azért is, hogy túléltem ezeket a majdnem tragédiákat. Erősebben, magabiztosabban és talán hitelesebben is tudom képviselni az egészségmegőrzésbe fektetett hitemet.

– hangsúlyozza Bődy István.

Én biztosítási tanácsadó vagyok, de az élet úgy hozta, hogy ügyfél lettem. Sok nehéz megélésem volt az életemmel és az egészségemmel kapcsolatban az elmúlt pár évben, de a biztosító fogta a kezem. Amikor ügyfélként megélem, hogy nem vagyok kiszolgáltatott és nem maradok egyedül, akkor az egyfajta garancia az életemre. Ma már nem csak hivatásként tekintek a munkámra, hanem egyfajta küldetésként is. Rengeteg feladatom van, ezért mindent megteszek, hogy mindenki számára biztosítani tudjam azt, hogy: az egészsége legyen a legjobb befektetése – zárja gondolatait Bődy István.

Hamarosan folytatjuk a beszélgetést Bődy Istvánnal a biztosításokról, a következő részben a sportrolói mentorprogramról lesz szó!

Mióta foglalkozik életbiztosításokkal és hogy jött a gondolat, hogy ezzel a szakterülettel is foglalkozzon?

Életem közel felét sportolóként éltem, első- és másodosztályban kézilabdáztam. Mivel 25 évvel ezelőtt még más gazdasági viszonyok jellemezték a sportegyesületeket, ezért muszáj volt mellékállást is vállalni; a sportból akkoriban nem lehetett megélni. 1999-ben vettem egy nagy levegőt és hoztam egy döntést: megszereztem a biztosításközvetítői engedélyt, a különféle mellékállásokat pedig egy komoly főállásra cseréltem! Akkor még nem láttam tisztán, de új fejezet kezdődött az életemben, ami immár 25 éve tart, itt a biztosítási szakmában. Ezalatt az idő alatt két biztostónál is megfordultam különféle pozíciókban. A biztosító mellett, 2008-ban létrehoztam egy saját tanácsadó irodát, aminek segítségével sokkal szélesebb körben tudom kiszolgálni az ügyfeleimet.

A sportolói szemléletemet adaptáltam az üzleti életembe is, és 18 éve vagyok az MDRT tagja és 20-szor voltam az év értékesítője vagy vezetője különböző területeken, amire különösen is büszke vagyok, mert anno egy véletlen folytán kötöttem ki a biztosítónál.

– emlékszik vissza Bődy István.

A munkám során azt tapasztaltam, hogy a KKV szektor egy markáns része, bent ül a multi cégekben. Jellemzően a cégvezetők kisebb családi vállalkozásokat is működtetnek. Az általam készített pénzügyi tervezés kapcsán derült ki, hogy magánszemélyként sokkal inkább vannak kezelve a kockázatok, mint cégvezetőként. Ez a szembesülés hozta létre bennem, hogy a KKV szektor közép-, felső szegmensébe is beleásva magam megnézzem, miként vannak kezelve a kockázatok azoknál a cégvezetőknél, akik kizárólag a saját vállalkozásuk építésén dolgoznak. A kutatásaim nem hoztak meglepetést: óriási hiányosságok vannak ezen a területen.

Mivel saját tanácsadó irodája van, így – KKV-s cégvezetőként – gyakorlatban is tisztában van azokkal a kockázatokkal, kihívásokkal, amelyekre az ügyfeleinek egyébként megoldást kínál. Mi a legnagyobb kockázat jelenleg a hazai társas vállalkozások életében, amire rávilágított a kutatása?

A cégvezető is ember, szeretné megvalósítani az álmait, amiért mindent megtesz. Mer nagyot álmodni és azt megtervezve, lépésről lépésre halad a céljai felé. Tudja mikor és hol kell tartania, ismeri a cégének fejlődési lehetőségeit. Ugyanakkor a várható kockázatokat nem minden oldalról vizsgálja meg. Vannak ügyvédek, könyvelők, biztonsági emberek stb. akik óvják és védik a cég működését. Védenek a jogi szerződésekben rejlő veszélyek ellen, a gazdasági élet útvesztőiben nyújtanak támaszt, vigyáznak a vállalkozásban lévő értékek megóvására. Ugyanakkor a tulajdonosi kör életére és egészségére vonatkozó kockázatot senki sem kezeli. Pedig, ezekben a dolgokban a biztosító van ott mellettük és nyújt biztonsági hálót.

Van egy egyfajta „biztosítási kultúrahiány” a fejekben, sok mindent nem tanítottak meg nekünk, így nem foglalkozunk eleget a biztosításokkal; ez valós kockázat

– teszi hozzá Bődy István.

Egy cégvezető munkája során ugyanazokat a sémákat működteti, mint amit magányszemélyként is megtapasztal. Terveket készít, meghatározza a lehetséges bevételeket és kiadásokat, megtervezi a járulékos költségeket, források után kutat, hogy növekedni tudjon, többlábon próbál állni. 

Lássuk be, a biztosításokkal csak azért foglalkoznak a cégvezetők mert nagyrészük kötelező. Biztosítják a járműveket, az árukészletet, az irodát, egyszóval szinte mindent, csak saját magukat nem.

Milyen esetekben kellene a cégvezetőknek saját magára is biztosítást kötni?

Halálesetre – például. Egy cégvezető halála olyan rendkívüli esemény, ami – a gyászból fakadó, egyébként természetes érzelmi megterhelések mellett – alapjaiban rendítheti meg egy üzleti vállalkozás teljes működését, mind jogi, mind anyagi, mind tulajdonosi oldalról.

Sajnos, a cégvezetők maguk sem tudják, hogy mit nem tudnak.

– mutat rá Bődy István.

Munkámból kifolyólag több ügyvédi irodával is napi kapcsolatban vagyok az ilyen ügyek miatt. A cégvezető halálakor az ügyvédi iroda próbálja „irányítani” az örökösöket, preventív tevékenységet viszont senki sem folytat. Az ügyvédek sem tudják, hogy milyen javaslatokat tegyenek előzetesen a családoknak és a tulajdonostársaknak az üzleti folytonosság fenntartásához.

Mennyire jellemző, hogy érdekellentétek alakulhatnak ki a gyászoló családtagok és a tulajdonostársak között, illetve miből fakadnak ezek az érdekellentétek?

A cégvezető halála esetén az életben maradt cégtárs, valamint az örökösök között több okból kifolyólag is lehetnek érdekellentétek. Bár feltételes módban beszélek, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nagyon is valóságos helyzet.

Míg a család és az örökösök komoly pénzeket akarnak kivonni a cégből, addig a tulajdonostársak – a működőképesség megőrzése miatt – a kifizetések minimalizálásában érdekeltek.

– hívja fel a figyelmet Bődy István.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amint az örökösök fellépnek – hogy szeretnének bekerülni a tagjegyzékbe – a többi tulajdonosnak 30 napja van arra, hogy megváltsa a tulajdonrészt. A 30 napos határidő jogvesztő erejű, a társtulajdonosok pedig 99 százalékban nincsenek tisztában ezzel. Nem árt még tudni, hogy a tulajdonrész megváltását csak magánvagyonból lehet finanszírozni, vagyis az öröklés tárgyából nem lehet öröklést finanszírozni.

Anélkül, hogy magát a szolgáltatást konkrétan bemutatná, meg tudná világítani, hogy mire kínálnak megoldást?

Mikor szembesültem azzal, hogy a hazai vállalkozások vezetői mennyire nincsenek tisztában bizonyos láthatatlan problémákkal, elkezdtem még jobban beleásni magam a témába.

Amikor egy cégvezetővel láttatni tudom a valós kockázatot és elmondom, hogy megoldási javaslatom is van, akkor rendszerint nyitottá válnak.

– magyarázza Bődy István.

Először is meg kell határozni, hogy a cégvezető halála esetén mekkora lehet a szóban forgó pénzügyi kockázat. Ehhez egy nagyon alapos cégértékbecslést kell végezni, fel kell tárni a cégvezetők igényeit. Könyvvizsgáló céggel, ügyvédi irodával kell együtt dolgozzunk, hogy a vállalkozás valós piaci értékét meghatározzuk. Amint megvannak a sarokszámok, ezek alapján olyan koncepciókat rakunk össze a cégvezetőknek, amik részben vagy egészben jelenthetnek megoldást számukra. Ennek az aktusnak a dokumentálásában vannak olyan garancia elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy haláleset esetén a biztosítási összegből a tulajdonrész megváltható legyen.

Úgy tudom, a polgári törvénykönyvnek is vannak ilyen esetekre vonatkozó rendelkezései, ezek szerint lehetséges, hogy az örökléssel kapcsolatos jogszabályok nem teljeskörűek?

A polgári törvénykönyv termesztésen tartalmazza az öröklésre vonatkozó jogszabályokat, megadja a kereteket, viszont vannak olyan problémák, amelyekkel a ptk.-től függetlenül is foglalkozni kell, méghozzá preventív módon, az események bekövetkezése előtt. Lehet írni például végrendeletet, de az megtámadható és – mint azt többször tapasztaltam – az örökösök élnek is ezzel a jogukkal. Nem ritka, hogy az utódlás miatt évekig húzódó perek végül maguk alá temetik, az egykor virágzó vállalkozásokat. Előre kell tehát okosnak lenni.

Amit én kínálok, az sok cégvezetőnek lehet megoldás vagy épp részmegoldás. Ha nem beszélnek velem, akkor viszont nincs olyan megoldás, ami mindenki számára elfogadható lenne.

– mondja Bődy István.

A történet akkor kerek, ha a jog adta lehetőségek mellé behozzuk a biztosítási védelmet is, így a kettő egymást kiegészítve, egymást támogatva adja meg azt a végleges „protokollt”, ami szerint a szereplők el tudnak járni az utódlás során. Tudomásom szerint teljes körű megoldást senki sem kínál. Az viszont kétségkívül igaz, hogy a cégvezető halála esetén a felmerülő problémák nagyon nagy részére, mi valódi és működő eljárást kínálunk. A cégvezetők tehát nyugodtak lehetnek, hogy haláluk vagy cégtársuk halála esetén is minden rendben lesz.

Mi a helyezt az olyan cégekkel, ahol csak egy tulajdonos van?

Amennyiben a cégvezető tulajdonos meghal – és nincs kinevezve helyette más – akkor gyakorlatilag az örökösök cégvezetők és tulajdonosok lesznek. Mint újonnan érkezett vezető tisztségviselők azonnal a saját magánvagyonukkal felelnek a cég működési kockázataiért. Egy pillanat alatt el lehet veszíteni mindent. Ha a hozzátartozók nem értenek a cégvezetéshez, ügygondnokot rendlenek ki, aki – a vezetői képességeitől, szaktudásától és kapcsolatrendszerétől függően – vagy tovább tudja vinni a céget, vagy nem. Ilyen esetekben is vannak olyan javaslatainak, amelyek a biztosítás mellett rengeteg másra is kiterjednek annak érdekében, hogy az adott cég a vezető halálát követően is tovább tudjon működni. 

Olvasson tovább! A cikksorozat következő részében,
az egészségbiztosításokról beszélgetünk!