A privátbanki tanácsadó rendkívüli változásnak nevezi, hogy 2010 óta a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona több mint a négyszeresére, a privátbanki vagyon majdnem a négyszeresére nőtt. A vagyonkezelés jövőjét ugyanakkor nem csak a megtakarítások mértéke, a befektetési eszközök és értékrendek változása is befolyásolja – hangsúlyozták.

A közlemény szerint a háború és az infláció nem csupán a vagyonkezelési piacot alakította át jelentősen, hatásukra megváltozott a vagyonnal rendelkezők viszonya a pénzhez, átalakultak a pénzügyi szokásaik, mások lettek a befektetési szempontjaik. A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás ezen a területen is felértékelődött, akárcsak az ügyfélélmény és a személyre szabott kínálat – tették hozzá.

A folyamatokat értékelve a Blochamps Capital úgy véli, hogy a gyorsan alkalmazkodó vagyonkezelők, bankok és befektetési szolgáltatók lehetnek csak versenyképesek hosszabb távon. A hatékony kiszolgálásához szükségük lesz a mesterséges intelligencia megoldásaira, távoli online elérésre, digitális élményeket biztosító megoldásokra, szolgáltatásaikat rugalmasan és kreatívan, a kiberbiztonsági szempontoknak és az egyéni igényeknek megfelelően kell szervezniük – tették hozzá.

Nyitókép: Unsplash

A pénzügyi tanácsadó részletes összefoglalójából kiderült, hogy tavaly a privátbanki számlákon kezelt vagyon 6 százalékot meghaladó mértékben, 7400 milliárd forint fölé emelkedett, miközben az ügyfélszám közel 43 ezerről 48 ezer fölé nőtt.

A vagyonnövekmény nem volt egyenletes eloszlású: a leggazdagabb 20 százalék vagyona gyorsabban növekedett, mint a legkisebb, 400 millió forintnyi privátbanki megtakarítással rendelkező ügyfeleké.

Kiemelték: a 8 millió feletti prémium, a 30 millió feletti affluens, illetve a 100 millió forint feletti privátbanki szegmensekben lévő ügyfelek átlagos vagyona ügyfélszámlánként 10, 50 és 150 milliós forint volt, ez együttesen 650 ezer ügyfél 15 ezer milliárd forintnyi befektetését jelenti.

Ennek a körnek az 1 százalékát kitevő magyarországi milliárdosok zsebében koncentrálódik a teljes hazai privátbanki vagyon több mint 50 százaléka – állapították meg.

Az elemzésben arra is kitértek, hogy a magas infláció miatt sok befektető tetemes reálhozam veszteséget szenvedett el a Magyar Állampapír Plusszal, amennyiben nem szállt ki időben.

Várakozásaik szerint a privátbanki portfóliókban kezelt vagyon összege 2023-ban elérheti a 8000 milliárd forintot, 2024-re pedig a 8500 milliárd forintot, amely több 1100 milliárdos növekmény 2022-hoz képest.

2025-re a legalább 400 millió forinttal rendelkező magyar privátbanki befektetők száma elérheti a 26 200-at, a jelenlegi 23 600-ról és a 2020-as 18 000-ről.

A 300 millió dollárt (100 milliárd forintot) meghaladó vagyonnal rendelkezők száma 20-ról 25-re, a dollármilliárdoséké (400 milliárd forintot meghaladó)négyről hétre emelkedhet 2025-re – közölték.

A 500 legvagyonosabb magyar átlagéletkora 55-65 év között van, a teljes ügyfélkör kétharmadát ez a korcsport adja. A top 100 ügyfél több mint fele Budapesten vagy az agglomerációban él és 5 százalékuk legalább négy hónapot tölt külföldi rezidenciáján.

Nyitókép: Biztosító Magazin

2021-ben ismét Az Év Privátbanki Szolgáltatója Díj, Az Év Üzletágfejlesztője Díj, Az Év Senior Privátbankára Díj, Az Év Junior Privátbankára Díj kerültek állandó kategóriaként kiosztásra. Az Alapkezelői Díj immár harmadik alkalommal emelte ki a vagyonkezelési szakma szakembereit és idén új kategóriaként díjazásra kerültek a legjobb Prémium Banki üzletágak, valamint átadásra került a Blochamps adatbázisai alapján összegzett Legnagyobb Egy Ügyfélre Jutó Kezelt Vagyon Méret Díj is. A jelöléseit idén 16 szolgáltató adta le, értékelve a versenytársak teljesítményét.

A győztesek

1. Az Év Üzletágfejlesztője Díj: MKB Private Banking, Takarékbank, Budapest Bank Money+

Az idei év üzletágfejlesztője díjat együttesen nyerte el az MKB Private Banking, a Takarékbank és a Budapest Bank a Bankholding vagyonkezelési és privátbanki szervezeti, üzletfejlesztési és működési struktúra építési projektjeinek kapcsán. A dobogó megállapításakor kiemelten fontos helyet foglalt, hogy mely szolgáltatók tudtak a vizsgált időszakban jelentős szolgáltatási, termék, HR fejlesztési, képzési vagy IT beruházási téren és így komplexebb privátbanki szolgáltatóvá válni.

2020 alapján, elsősorban a pandémiához alkalmazkodás a kényszerű, ám időszerű IT fejlesztési és szolgáltatási rugalmasság reakciói miatt valószínűleg az egész szektor megérdemelné ez a díjat, amit virtuálisan meg is ítéltünk a szektor szolgáltatóinak elmúlt másfél éves dicséretes helytállása és fejlesztései kapcsán!

– emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a díjátadó ünnepségen.

2. Egy Ügyfélre Jutó Legnagyobb Kezelt Vagyon Méret Díja: MKB Private Banking

Az Egy Ügyfélre Jutó Legnagyobb Kezelt Vagyon Méret Díja-t idén az MKB Private Banking vihette haza 447 milliós átlagvagyonnal. Második helyezettkén a Hold Alapkezelő (309 mió), míg harmadik helyezettként a F.W.Raiffeisen (263 mió) lett rangsorolva. Az elmúlt 2 évtized során kiemelkedően nehéz volt, tartósan magas ügyfélszámlavagyon átlagot tud felmutatni. A privátbanki piac egyik legbeszédesebb működési hányadosaként, az egy ügyfélre eső kezelt vagyon kimutatás idén is jelentős verseny tárgya volt.

3. Private Banking Hungary Alapkezelői Díj

A 2019 óta az Alapkezelői Díjjal bővült díjak sora, amely során a privátbanki és vagyonkezelési szolgáltatók vezetői adták le szavazataikat arról, személy szerint melyik alapkezelő menedzserrel szeretnek együtt dolgozni, kinek a mindennapi munkáját tartják sokra. Fontos kitétel a kategória kapcsán, ez az Alapkezelői díj nem hozamteljesítmény díj, sokkal inkább a szektort befektetési termékekkel kiszolgáló szakemberek sok éves munkájának összegző elismerése a versenytársak nominációi alapján. A 2021-es év nyertesei a versenytársak szavazatai alappján Honics István (OTP Alapkezelő), Czifra Gábor (MKB-Pannónia Alapkezelő) és Juscsák György (J.P.Morgan).

4. Az Év Prémium Banki Szolgáltatója Díj

Először került kiosztásra a Prémium Banking Szolgáltatói díj. Ebben a 2021-ben debütáló kategóriában minden versenytárs csak egyetlen szolgáltatót jelölhetett meg, ám árulkodó jel, hogy az igazgatók szavazatai alapján a szavazatok majdnem 2/3-a kettő szolgáltatónál összpontosult, azaz elképesztő dominancia volt megfigyelhető ebben a szolgáltatási szegmensben.

Azt gondolom a prémium szegmens rohamos előretörése és az elit pénzügyek digitalizáción keresztüli demokratizálódása már a közeli jövőben is a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fog vetni a premium bankingre. A 2 díjazott már most etalon a szegmens kiszolgálásában.

– mondta Karagich István, a döntés megindoklásában. A jelentős piaci előny alapján, a két díjazott a 1. Raiffeisen Premium Banking , illetve 2. helyen az Erste Premium Banking lett.

5. Az Év Magyar Privátbanki Szolgáltatója Díj: F.W. Raiffeisen

Akárcsak az utóbbi 3 évben mindig, idén is rendkívül szoros verseny volt a szakma privátbanki igazgatóinak a TOP3 versenytársra leadott szavazatai alapján az „Év Magyar Privátbanki Szolgáltatója” címért. A korábbi évek 38, 47, 50 és 45 jelölése után idén 47 dobogós pozícióra nominálták egymást a szakma szereplői. A kitüntető címért és a dobogóért kiélezett verseny volt, gyakorlatilag az utolsó napig feszes párharccal, a kategória jelölései közül az első 3 helyezett az összes szavazat nem kevesebb, mint 55 %-át, az első öt szolgáltató pedig az összes szavazat 77%-át gyűjtötte be. Egy külön rekord is született, a privátbanki szolgáltatói munka és a piac fejlődését is mutatja, hogy a nominációs levelekben a TOP3-ba a szakmai munkájukat értékelve összesen 12 szolgáltatóra érkezett szavazat a versenytársak részéről. Az első helyezett F.W Raiffeisent, holtversenyben az OTP Private Banking és az Erste Private Banking követte a dobogón, míg a negyedik helyezett az MKB Private Banking lett.

Nem csak az első helyért volt izgalmas verseny, de magáért a dobogóért is, ráadásul egy ambíciózusan fejlődő üzletág révén. Végül azonban 3 olyan szolgáltató végzett a kategória dobogóján, akik mondhatni „hazajárnak” erre a dobogóra. A küzdelemben idén, sok korábbi év szavazásával ellentétben ezúttal egyikük látható szavazat különbséggel győzött a másik két versenytársat holtversenyben a második helyen tartva. A verseny erejét is mutatja az adat, hogy bizony az első helyezésért az utóbbi években már az összes szavazat nem kevesebb, mint 23-24 százalékát bizony meg kell szereznie a győztesnek!

– emelte ki Karagich István, gratulálva a dobogósoknak.

Elképesztő mennyiségű tanulsággal, tapasztalattal szolgált az elmúlt fél év annak, aki a vagyonkezelés mélységi folyamatait vizsgálja. Alapjaikban rendültek meg korábban bevált működési modellek, a szakma ugyanakkor lenyűgöző hatékonysággal alkalmazkodott ehhez a speciális helyzethez

– mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója legfrissebb elemzésük kapcsán.

A pénzügyi tanácsadó cég 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva, és 2002 óta készít részletes iparági elemzéseket.

Nemcsak a befektetési eszközosztályok használatát, de a befektetési szokások pszichológiáját is megváltoztatta ez a félév. Domináns trend volt az elmúlt hónapokban a készpénzállomány növekedése nemcsak a lakossági, hanem a vagyonos ügyfelek körében is. Az egyedi részvények iránti érdeklődés szintén egyre intenzívebb, ami azt mutatja, hogy a befektetők hajlandóak elmozdulni a kockázatosabb eszközök irányába. Ismét erősödik a bizalom a befektetési alapok iránt a származékos alapok kárára, a forint leértékelődése pedig felhívta a figyelmet a deviza diverzifikáció fontosságára. A Covid-járvány után azonban várhatóan továbbra is a befektetési alapok és az (állam)kötvények állnak majd a befektetési dobogó csúcsán.

– hívja fel a figyelmet Karagich István.

A vagyonosok is reagáltak

Nem unatkoztak a vagyonos befektetők sem, akik a koronavírus okozta első sokk után elkezdték óvatosan visszaforgatni pénzüket a befektetésekbe.

A Blochamps Capital privátbanki kezelt vagyon összetételéről szóló adatsoraiból az derül ki, hogy a lakossági megtakarítások piaca mellett, ahol fél év alatt csaknem 2000 milliárd forint jelent meg, részben a hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően, a privátbanki vagyon is csaknem 500 milliárd forinttal tudott bővülni. Az adatsorok azt is mutatják, hogy az alternatív eszközök, mint például az arany vagy a fenntartható befektetések a jövőben lassan egyre nagyobb szerepet kapnak a portfóliókomponálás során.

Abban, hogy az ügyfeleket 1-2 hónapos távon ilyen gyorsan nagyobb kockázatvállalásra lehetett bírni, kulcsszerepe volt a privátbanki szolgáltatóknál folyó szakmai képzéseknek, specifikus tudásépítésnek. Számos tanulmány bizonyította, hogy a 2008-as válság után azok a pénzügyi szolgáltatók tudtak életben maradni és növekedni, amelyek a munkatársak fejlesztésébe fektettek. Most is ez jelentette a best practice-t a gyors és sikeres alkalmazkodáshoz mind hazai, mind nemzetközi szinten.

– véli Karagich István.

Hozzáteszi: „Egy friss mérés eközben arról tanúskodik, hogy összességében marad az óvatos attitűd, hiszen kifejezetten neutrális a hazai privátbanki ügyfelek körében a rövid távú szándék a kockázatosabb eszközök irányába való portfólió átrendezésre, alig 10-15 százalékuk fejezte ki ebbéli terveit. A befektetési alapokban kezelt összes vagyon például július elejére ugyan 6120 milliárd forintra növekedett, de immár 3 éve ez a szint jelenti az állomány komfortszintjét, ami együttesen utal a csekély hozamra és a hiányzó befektetői beáramlásra. Fontos lépcső lenne ennek áttörése.”

Nemzetközi kitekintés

Ami a digitális platformok használatát illeti, a COVID-19 ezt a területet is sokkhatásként érte – állapítja meg a Blochamps Capital elemzése. Míg a privátbanki szolgáltatóknak erőltetett menetben kellett fejleszteniük és szinte azonnal élesben kipróbálni a különböző online alkalmazásokat, az ügyfeleknek el kellett fogadniuk, hogy nincs más lehetőségük, mint az internet segítségével intézni pénzügyeiket.

A világszintű adatokból az derül ki, hogy a vagyonosok közel fele (45 százaléka) májusban a vírushelyzet dacára is növelni szándékozott ingatlanbefektetéseit és allokációit a fejlett piaci részvényekben. A Magyarországon is megfigyelt kettősség ugyanakkor itt is jelen volt: míg az opportunista befektetők kihasználták a piaci elmozdulásokat gyakran kockázatos eszközök vásárlására is, a kockázatkerülőbbek készpénzt és aranyat halmoztak fel.

Elgondolkodtató, hogy a nemzetközi statisztikák szerint jelentős, majdnem 15 százalékos portfólióváltoztatás történt a vagyonosok 65 százalékánál. Ez is azt jelzi, hogy a vagyonkezelési szakma korábban ismert szerkezete nem csak működési, szolgáltatási alapjaiban, de befektetői pszichológiájában is megváltozik a koronavírus-járvány hatására, mi több, eszközrendszerében is átalakul a bankok és az ügyfelek kapcsolata.

– mutat rá Karagich István.