Nem ördögtől való a nemzetgazdasági miniszter kérése, hogy a bankok öt százalék alá szorítsák le lakáshitelek THM-szintjét, ám a mostani felkérés sokkal komolyabb mértékű alkalmazkodásra kényszerítené a bankokat, mint a június végéig élő korábbi önkéntes kamatplafon – vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakember emlékeztetett: amikor 2023 októberében Nagy Márton a kormány nevében 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) plafon bevezetését kérte a pénzintézetektől, a legnépszerűbb, 10 évre fix törlesztést biztosító piaci kamatozású lakáshitelek THM-szintje már alatta volt a kérésben megfogalmazott mértéknek. Amikor pedig idén januártól 7,3 százalékra csökkent a jelzáloghitelek – bankok által az NGM kérésére, de önként vállalt – THM-plafonja, akkor a pénzpiaci referencia kamatok a 10 éves futamidejű bankközi referenciakamat (budapesti kamatswap ügyletek – BIRS) és az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam (5 éves ÁKK) egyaránt mélyen a THM-plafon alatti szinten, 6 százalék körül állt.

Most gyökeresen más a helyzet – emlékeztetett Gergely Péter, hiszen csütörtökön a 10 éves BIRS 5,82 százalékon állt, az 5 éves ÁKK referenciahozam pedig 5,8 százalék volt. Ez pedig negatív marzson történő hitelezést vetít előre.

Az olcsó forrás segíthet?

Amiért mégis teljesülhet a nemzetgazdasági miniszter kérése, az a BiztosDöntés.hu szakértője szerint leginkább annak köszönhető, hogy a pénzintézetek számára is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt Gergely Péter szerint jól mutatja, hogy a THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a szakértő szerint összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg.

A lakáshitel-piacra eddig is nagyfokú alkalmazkodás volt jellemző: mivel a legtöbb bank már nem számol fel induló költségeket és a hitelfelvétellel járó extra terhek (értékbecslés, közjegyzői díj) egészét/döntő részét is átvállalják az adósaiktól, a verseny a kamatokra helyeződött. Ha lesz olyan bank – és Gergely Péter szerint várhatóan lesz -, aki meglépi a most drasztikusnak látszó kamatcsökkentést, a piac több szereplője lépéskényszerbe kerül.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint további támaszt adhat a bankoknak az, hogy továbbra is jelentékeny olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a bankokban továbbra is hatalmas összegű lakossági megtakarítás található. A július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizetnek kamatot a bankok, míg az idén havonta lekötött 300-360 milliárd forintnyi betétre fizetett kamatszint – néhány, a lakossági forrásokért is versenyző magyarországi kis- és középbankot (Gránit, MagNet, Cetelem, Oberbank) leszámítva – szintén minimális.

Segíthet a JMM-szabály is

Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly mégsem vezették be azt a szabályt, hogy a jelzálogalapú hitelek esetében a hitelállomány 30 százalékát kell a bankoknak a hitelek lejáratához igazodó hosszú forrással (pl. jelzálogkötvénnyel) fedezni – ezt mutatja a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM). Az infláció és a meglóduló kamatok miatt visszaeső piacon maradt tehát a korábbi 25 százalékos JMM mérték. Az olcsó rövid forrás felhasználásával a pénzintézetek tényleges forrásköltsége messze alacsonyabb, mint amit a referenciakamatok mutatnak.

Részleges alkalmazkodásra van nagyobb esély

Ugyanakkor Gergely Péter szerint a bankok számára figyelmeztető lehet, hogy a mostani makrogazdasági vélekedések szerint a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érhet 5 százalékos szintre, így – bár a lakáscélú jelzáloghitelek évtizedes vállalást jelentenek – azért tartósan a referenciakamatok fölött ragadó THM mellett nekik sem olyan jó üzlet a lakáshitelezés.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt várja, hogy a bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket – ennek egyébként a referenciahozamok csökkenése megágyazott. Ez alapvetően teljesíti majd a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Májustól a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatójába (THM) a bankoknak be kell számítaniuk az ingatlanra megkötött vagyonbiztosítás díj összegét.

A bankok hirdetményeit böngészve az embernek nem feltétlenül támad olyan érzése, hogy átláthatóbb lett az árazás – kommentálta a változásokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hétszeres díjkülönbség a számításban

A szabályozás szerint miután a bankok számára a vagyonbiztosítás díja a szerződéskötést megelőzően nem feltétlenül ismert, így a havonta esedékes díjat a példaszámításokban egy előzetesen megadott táblázatból veszik. A listát áttekintve szembetűnő, hogy drasztikus különbségek vannak a beszámított vagyonbiztosítási értékek között.

Egy 30 milliós hitelbiztosítéki értékkel rendelkező ház esetében a Gránit Bank 808, az Erste viszont hétszer nagyobb, 5698 forintos havi biztosítási díjjal számolja a THM-et.

Az Erste ugyanis annak ellenére, hogy a biztosítási összeget a lokáció (Budapest/megyeszékhely/vidék), az ingatlan típusa (családi ház/lakás) és a biztosítási összeg figyelembevételével számolja ki, a hirdetményében csak egyetlen, értékhatártól független havi díjat jelenít meg fedezetenként.

Másképp számol a bank, másképp a biztosító

Abban sem sikerült egységes feltételeket teremteni, hogy a hitelbiztosítéki érték számításakor milyen sávokra vonatkozzon a meghirdetett biztosítási összeg. Ennek köszönhetően a BiztosDöntés.hu gyűjtésében szereplő 9 hitelintézet 12 eltérő hitelfedezeti értéksávval számol, amely megnehezíti az összehasonlítást. Ráadásul – teszi hozzá Gergely Péter – a lakásbiztosítás díját amúgy nem a hitelfedezeti érték határozza meg:

A biztosítók díjkalkulációt az ingatlan típusa (társasházi lakás, családi ház, sorház, ikerház), elhelyezkedése, a lakóterület nagysága, az ingatlan építésének éve, a falazat és a tető típusa alapján számítják ki.

Ezek közül a díjkalkulációban csak a Raiffeisen Banknál jelenik meg egyértelmű díjszámítási eltérés annak függvényében, hogy az ingatlan lakás vagy családi ház-e.

A mai lakásbiztosítások az ingatlan értékéhez automatikusan számítanak egy ingósági értéket, ezzel csökkentve az alulbiztosítottság kockázatát. Ez ugyanakkor csak javasolt összeg, az ügyfélnek érdemes áttekintenie a lakásban/házban lévő értékeinek összegét a biztosítás megkötése előtt, hogy kár esetén megfelelő védelemmel rendelkezzen.

Az ingóságok biztosítási díja nagyot dobhat a biztosítás díján.

Mindenesetre a THM-kalkulációkban szereplő komoly vagyonbiztosítási díj eltérések leképezik a lakásbiztosítási területen amúgy észlelhető komoly díjkülönbséget:

Egy 40 éves, 80 négyzetméteres budapesti téglalakás havi biztosítási díját megúszhatjuk 1000 forintból is, ám más biztosítónál ugyanerre a fedezetre akár 4500 forintot is elkérhet havonta a biztosító a kalkulációk alapján

– emlékeztet Gergely Péter.

A hitelfelvételt nem akadályozza

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor bármilyen magas szintet is határoznak meg a THM-ben a bankok, azzal szinte bizonyosan nem kell számolni, hogy a lakásbiztosítás díja lenne akadálya annak, hogy a bankok kölcsönt tudjanak nyújtani.

A 2009. évi CLXII., a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény előírásai szerint a fogyasztónak nyújtott kölcsön THM-je nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Miután jelenleg az alapkamat 13 százalék, nincs az az extrém lakásbiztosítás, amely a jelenleg a piacon elérhető 9-14 százalék körüli THM-mel bíró hiteleket ilyen, a fogyasztási hitelek esetében is extrém magas szintek közelébe tudná emelni.

A biztosítási díjak beszámítása az esetek döntő részében néhány bázisponttal emeli csak a banki hitelek THM-szintjét

– mondta Gergely Péter.