A gyerekek eltérően viselkednek a közutakon, mint a felnőttek. Másként látnak, hallanak, éreznek, más perspektívából érzékelik a környezetüket, és gyorsabban elterelődik a figyelmük. Így könnyebben ki vannak téve a baleseteknek. A gyerekeknek ezért a lehető legnagyobb védelemre és támogatásra van szükségük, hogy a legjobban fel legyenek készítve a biztonságos életre. Mégis, minden erőfeszítés ellenére, naponta történnek a gyerekeket érintő súlyos balesetek.

A rendőrség és a közlekedésbiztonsági intézetek kiemelt erőfeszítéseinek, a civil társadalom a civil társadalom növekvő elkötelezettségének, az infrastrukturális módosításoknak valamint technikai-digitális  haladásnak köszönhetően a balesetek gyakorisága és súlyossága csökkenő tendenciát mutat. Ám a tragédiák száma még mindig magas, így összehangolt együttműködés kell ahhoz, hogy elérjük az Európai Bizottság Vision Zero kezdeményezése által kitűzött célt, ti. hogy senki se váljon közúti baleset áldozatává.

Annak érdekében, hogy különösen a gyermekeket illetően a lehető leghatékonyabban csökkentsük a balesetek kockázatát, a Biztonság Hete jó tapasztalatai alapján magyar kezdeményezésre bolgár, horvát, lengyel, magyar, osztrák, román, szlovák és szlovén biztosítási valamint közlekedésbiztonsági szervezetek, hatóságok és oktatási intézmények egyesítették erőiket, hogy szeptember 20-án közösen, a gyermekek biztonságára helyezzék a hangsúlyt.

A közös kezdeményezés célja, hogy a gyermekek hasznos segítséget kapjanak a veszélyek felismeréséhez és a megfelelő kezelésükhöz, valamint, hogy ráirányítsák a figyelmet arra a tényre, hogy mindannyian felelősek vagyunk a gyermekekért, hiszen ők a közúti közlekedés legsérülékenyebb szereplői. A közös megelőző akciók sorában vannak játékos biztonsági tréningek gyermekeknek, online vetélkedők és közösségi médiakampányok. Ősszel különösen előtérbe kerülnek az olyan időszerű témák, mint hogy melyik az iskolába vezető biztonságos útvonal vagy a rossz látási viszonyok közötti megfelelő magatartás.

A közleményben ismertetik, a könnyű, kicsi és gyors eszközök mindenfelé egyre népszerűbbek, hiszen valóban kényelmesebbé tehetik a mindennapi közlekedést. Az egy- vagy kétkerekű rollerek azonban nemcsak felelőtlenül a járdán cikázva lehetnek veszedelmesek. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés kiderítette, hogy némelyik akár már kicsomagolás után „rögtön bánthat”.

Az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma 2020-ban vizsgálta először az e-rollerek és hoverboardok termékbiztonsági megfelelőségét. Tavaly tizennégyből tizenkettő, idén tizenkettőből hét akadt fenn a rostán. A 86 százalékosról ezzel 58 százalékosra javuló kifogásolási arány azonban még mindig rettentően messze van az ideálistól.

A nyolc vizsgált elektromos roller közül csak három késztette homlokráncolásra a szakembereket. Az egyiknél az akkumulátor mellől hiányzott a hőmérsékletfigyelő eszköz. A kontrollálatlanul túlmelegedő termék így kigyulladhat, ami nem tesz jót az utas egészségének. Egy másiknál a talprész és a kormányszár közötti csukló csíphetné oda az ujjat, zúzódást okozva. Egyebütt pedig az első kerék lazulás ellen nem biztosított tengelycsavarja fenyegetett azzal, hogy a roller menet közben szétesik.

– fogalmaztak.

A labor 2021-ben is kivétel nélkül „elkaszálta” a hoverboardokat, ezúttal néggyel kellett ezt tenniük.

• A mini segwayekre változatlanul jellemző, hogy a mozgó belső huzalozást éles szélű, sorjás részeken vezetik át. A vezeték sérülése miatt bekövetkező elektromos zárlatból hirtelen lefékeződés, irányváltás, azokból pedig orra esés, végtagtörés következhet. A
• legváratlanabb hibajelenséget produkáló hoverboard kézben tartva is elindult, így ha éppen nem viszi magával, azért eltörheti az ujjakat.

A részletes vizsgálati eredmények a Fogyasztóvédelmi Portálon böngészhetők – áll a közleményben. Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta:

A hatóság haladéktalanul elrendelte a nem biztonságos termékek kivonását a forgalomból. A kereskedőnek a súlyos kockázatú hoverboardokat és e-rollereket a vásárlóktól is vissza kell hívniuk. Tavaly megkezdett ellenőrzésüket annak érdekében folytatjuk az év további részében és jövőre, hogy a vevők kizárólag biztonságos masinák közül válogathassanak az üzletekben. A fogyasztóvédelmi szabályozás rég nem látott léptékű megújításával idén januártól a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett éppen az elektromos rollerekkel bővült.

– írta az ITM.

A 30-59 éves magyarok körében a lakásbiztosítás a leggyakrabban használt megoldás, ha a lakás védelméről van szó: 85 százalék él ezzel a lehetőséggel – áll a K&H biztos jövő felmérésben. Ugyanakkor nem mindegy, hogy kié az adott lakás.

• Míg a saját tulajdonban lévő lakások 93 százalékára kötöttek lakásbiztosítást a felmérés résztvevői, addig a nem saját – elsősorban bérelt – lakásban élők mindössze 67 százalékának van lakásbiztosítása.
• A szomszédok összefogására 73 százalék, míg a rendszeres járőrözésre a megkérdezettek több mint fele hagyatkozik.
• Távfelügyeletes riasztóval mindössze a megkérdezettek negyede rendelkezik, annak ellenére, hogy 82 százalék hatékonynak tartja a megoldást.

Távfelügyelet és kamerák

A 30-asok körében népszerűek a biztonsági ajtók (53 százalékuknak van), a közterület-figyelő kamerák (32 százalékuk közelében működik ilyen) és a riasztók távfelügyelettel (21 százalékuk használja). Míg a távfelügyelet elsősorban a központi régióra jellemző, addig a rendszeres járőrözés inkább a falvakban.

Biztosítás, szén-monoxid-riasztó, szomszédok, kutyák és a többiek

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a válaszadók melyik lakásvédelmi módszert tartják a leghatékonyabbnak. A megkérdezettek 78 százaléka mondta erre a lakásbiztosítást. A szén-monoxid-riasztót és a szomszédok összefogását a válaszadók 85, illetve 80 százaléka említette. Legkevésbé a házőrző kutyákat tartották hatékonynak: mindössze 69 százalék gondolta így, és a megkérdezettek mindössze 44 százaléknak van kutyája.

A falvakban azonban ennél jóval többen, az itt élők mintegy 70 százaléka tart házőrzőt.

• A lakásbiztosítás hiányát a megkérdezettek többsége – 57 százaléka – azzal magyarázta, hogy nem a saját lakásában él, 18 százalékuk pedig a biztosítókkal szembeni bizalomhiányt hozta fel indokként.
• A másik jellemző kifogás a magas biztosítási díjat, az érintettek 17 százaléka emiatt nem kötött lakásbiztosítást.
• A budapestiek között sokan hivatkoztak a már meglévő társasházi biztosításra.

Kockázatok: a csőtörés vezeti a listát

• A kutatásból az is kiderül, hogy az ingatlanokat fenyegető kockázatok közül a megkérdezettek leginkább a csőtöréstől és a beázástól tartanak.
• 70 százalék aggódik, hogy valamilyen természeti katasztrófa tesz kárt az otthonában.
• Betöréstől a magyarok mindössze fele tart, besurranástól pedig 46 százalék. Ahol a lakásbetörések számának növekedését érzékelték, ott a válaszadók 72 százaléka valószínűnek tartja, hogy hozzá is betörhetnek. Besurranás vagy betörés áldozata a megkérdezettek 4-6 százaléka volt, de ismerőssel ezek már jóval magasabb arányban, 25-26 százalékban történtek meg.

Laksáfelújítási tervek

• A lakásban tervezett fejlesztések közül a napelem, napkollektor viszi a prímet, a válaszadók 46 százaléka pár éven belül beszerezné ezeket, és 3 százaléknak már jelenleg is van a házán.
• Riasztó- vagy távfelügyeleti rendszer telepítését 35 százalék mondta valószínűnek, és 13 százaléknak védi jelenleg is a lakását, míg robotporszívót vagy takarítórobotot, valamint okosháztartást 24-24 százalék szeretne a jövőben, de mindössze 5 és 1 százalék élvezi ezek előnyét jelenleg is.

Az okosotthon még nem igazán terjedt el, de főleg a férfiak fantáziáját mozgatja meg, a férfiak 31 százaléka tervezi kialakítani, míg a nőknek csak a 17 százalékára igaz ez.

Photo by Matthew Henry on Unsplash