A Magyar Nemzeti Bank 2020. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot nézte át. A vizsgálat feltárta, hogy a bank számos esetben nem dolgozta fel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanújára vonatkozó szűrési riasztásokat.

Emiatt nem tudott időben eleget tenni bejelentési kötelezettségének az illetékes hatóság felé, illetve nem volt képes megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hozni.

A MagNet Bank szűrési logikái, az alkalmazott küszöbértékek nem voltak arányosak az üzleti kapcsolatok jellegével és összegével, ezért több indokolt esetben nem keletkezett jelzés a szűrőrendszerben, a bank így nem kezelte megfelelően az azonosított kockázatokat. Az MNB hiányosságokat állapított meg a hitelintézet bejelentési és ismételt bejelentési gyakorlata kapcsán is, továbbá a bank nem a kockázataihoz igazodva szerezte be egyes érintett ügyfelektől az pénzeszközeik forrására vonatkozó információkat.

A MagNet Bank többször elmulasztotta a jogszabályi határidőben megtartani dolgozói számára a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési képzéseket.

A hitelintézet emellett nem a jogszabályoknak, illetve a szerződéseiben foglaltaknak megfelelően ellenőrizte a pénzváltási tevékenységet végző közvetítőit sem, noha az ezzel kapcsolatos külső ellenőri feladatokat neki kell ellátnia. Így fennállt a kockázata annak, hogy utóbbiak sem tesznek bejelentést a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanúját felvető esetekről – áll a jegybank közleményében.

Az MNB 2023. január 31. és május 31. napi határidőkkel kötelezte a bankot a különböző feltárt hiányosságok megszüntetésére.

• A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként vette figyelembe egyes hiányosságok súlyosságát, rendszerszintű, ismétlődő voltát, gyakoriságát, illetve a biztonságos működésre gyakorolt hatását és a mulasztáshoz kapcsolódó kockázatát.
• Enyhítő körülménynek számított viszont, hogy a MagNet Bank a vizsgálat során együttműködött, illetve több jogszabálysértő gyakorlat kapcsán már intézkedéseket hozott azok kiküszöbölésére – tájékoztatott a jegybank.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az MNB csoportszintű átfogó vizsgálatot végzett a K&H bankcsoport négy tagjánál 2019. március 31-től az eljárás lezártáig, a szabálytalanságok miatt a K&H Bankot 66,8 millió forintra, a K&H Ingatlanlízinget 500 ezer forintra bírságolta meg, és kötelezte a két intézményt a hiányosságok kijavítására. A K&H Jelzálogbank Zrt. és a K&H Faktor Zrt. esetében a vizsgálat nem tártak fel jogszabálysértést – írják a közleményben.

• A K&H Banknál elsősorban a fedezetkezelés, fedezetértékelés és nyilvántartás, az értékvesztés-képzés, a vállalatirányítás, az informatika és információbiztonság, a felügyeleti adatszolgáltatás és az OBA betétnyilvántartás terén állapítottak meg hiányosságokat.
• A bank számos esetben nem tett eleget határidőben a referenciaadatok Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való átadási kötelezettségének, az adatátadás során jelentős volt a hibás tételek száma, ezek javítása sem működött megfelelően szabályozottan.
• Hiányosságot állapítottak meg az online személyi kölcsönök hitelezési folyamatában az adós jövedelmének megállapításával összefüggésben is – írják a közleményben.

Az MNB megállapította azt is, hogy a leányvállalatok hálózati szétválasztása nem biztosított, emellett az összeférhetetlenségek nyilvántartása, kezelése nem felelt meg minden törvényi előírásnak. A K&H Bank nem az OBA előírásainak megfelelően állította össze a Konszolidált Biztosított Betéti (KBB) adatállományát.

• A bírságnál K&H Banknál súlyosbító körülménynek számított, hogy néhány jogszabálysértés ismétlődött, illetve huzamosabb ideje fenn állt.
• Enyhítő körülményként értékelték, hogy a K&H Bank a vizsgálat során mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, számos jogsértésnél már a vizsgálat alatt intézkedett a szabályszegések kiküszöbölésére – tájékoztatott az MNB.

A közleményben jelezték, hogy összesen 17 biztosítási többes ügynöknél és alkusznál folytattak le vizsgálatot a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot áttekintve.

Öt piaci szereplőnél az eljárásokat jogszabálysértés hiányában ugyan megszüntették, azonban esetükben is megfogalmazták felügyeleti elvárásaikat.

Az MNB ismertette: egyes piaci szereplők az általuk alkalmazott ösztönzők értékelését szolgáló átfogó elemzést egyáltalán nem, vagy hiányosan végezték el. Több biztosításközvetítő nem azonosította a tevékenységével összefüggésben felmerülő potenciális – az ügyfelek érdekeinek sérelmét okozó – érdekkonfliktus-helyzeteket, emiatt nem intézkedett azok kezeléséről sem.

Más piaci szereplőknél ugyan megtörtént a potenciális érdekkonfliktusok megállapítása, mégsem hoztak érdemi intézkedéseket azok megelőzésére – jegyezték meg.

A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosításközvetítők általánosan nem az ügyfelektől, hanem az azokkal szerződő biztosítóktól kapják javadalmazásukat, és ebből juttatnak tovább a saját közvetítői közreműködőiknek.

Emiatt szerintük előfordulhat, hogy a közvetítő nem az ügyfél igényeinek legmegfelelőbb biztosítási terméket adja el, hanem azt, amelyiknek legmagasabb a jutaléka, díjazása.

Az MNB a megbírságolt intézményeket kötelezte, hogy írásban számoljanak be a jogszabálysértések megszüntetéséről – olvasható a közleményben.

Kiemelték: a feltárt hibák nem befolyásolják az intézmények biztonságos működését.

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a bank nem mindig tesz eleget az ügyfélminősítések évenkénti felülvizsgálatára vonatkozó előírásnak. A fedezetallokációk hibás paraméterezése miatt egyes biztosítéktípusoknál a fedezeti értékeket nem megfelelően mutatják ki. Nem volt megfelelő továbbá az elhunyt ügyfelek ügyleteinek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó banki belső szabályozás. A bank hibásan, illetve hiányosan teljesítette egyes felügyeleti adatszolgáltatásait, és az erre vonatkozó belső kontrolljai sem voltak elég hatékonyak.

Az MNB megállapította azt is, hogy hiányos az UniCredit Bank adatvagyon-leltára, amely nem sorolja az adatokat a vonatkozó megfelelő biztonsági osztályokba. Egyes informatikai rendszerek üzemeltetési leírásai nem naprakészek, továbbá hiányosak az adatbáziskezelő rendszerek biztonsági és naplózási beállításai is. A hitelintézet emellett elmulasztotta bejelenteni az általa igénybe vett felhőszolgáltatásokat.

További hiányosságként merült fel, hogy az UniCredit Bank nem számol hitelezési kockázati tőkekövetelményt egyes vállalkozások esetében. A csoportszintű tőkekalkulációt elvégző IT-rendszer banki használata adatminőségi és folyamatbeli kockázatokat okoz.

Végül a jegybank feltárta azt is, hogy a pénzintézet nem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) előírásainak megfelelően állította össze konszolidált biztosított betéti adatállományát.

A jelzálogbank hibás tartalommal tett eleget egyes felügyeleti adatszolgáltatásoknak, nem megfelelően kezelt bizonyos, az informatika, illetve az IT-biztonság területén kiszervezett kockázatokat, illetve kis eltérést okozó hibát vétett a működési kockázat szavatolótőke-követelményének számításánál.

Az UniCredit Lízing esetében több belső szabályzatnál, a fizetési moratórium kapcsán alkalmazott késedelem számításánál, az átstrukturált követelések, valamint a problémás ügyek kezelésénél, a csoportos értékvesztésképzésnél, az ügyfélminősítések felülvizsgálata és az IT-biztonság kapcsán merültek fel jogszabálysértések – tájékoztatott az MNB közleményében.

A bank többes ügynökként nem kínált kellő számú versengő biztosítást ügyfeleinek, nem mindig rendelkezett biztosításközvetítői tevékenységet irányító vezetővel, és problémás volt panaszkezelési tevékenysége is. A feltárt hibák nem befolyásolják az intézmény megbízható működését – áll a közleményben.

A többes ügynök egyszerre több biztosítóval szerződésben álló ügynök, aki a biztosítást nyújtó közvetlen képviselőjének számít. A nála megkötött szerződés olyan, mintha közvetlenül a biztosítónál kötötték volna.

A jegybank közleménye szerint az Erste Bank Hungary Zrt.-nél korlátozott terjedelmű – kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó – célvizsgálatot végeztek 2017. január 1-jétől kezdődően, ebben állapították meg a jogsértéseket.

A jegybank megállapította, hogy a többes ügynök az életbiztosításoknál egyáltalán nem, míg a nem-életbiztosítások területén mindössze egy ágazatban kínált (ott is csak egy időszakban) versengő termékeket. A többes biztosítási ügynöki engedéllyel rendelkező közvetítőknek ugyanakkor kellő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást kell személyre szabottan elemezniük és a fogyasztóknak átadniuk, az ajánlatok kapcsán így segítve ügyfeleik döntését.

Ha a közvetítő csak egy biztosító vagy egy tulajdonosi körhöz tartozó biztosítók konstrukcióit kínálja, akkor függő ügynökként működik, az ügyfelek érdekeit védő garanciális rendelkezéseket megszegve – hangsúlyozta az MNB.

A vizsgálat megállapítása szerint emellett a többes ügynök nem a jogszabályi előírásokkal összhangban teljesítette biztosítási igényfelmérési, illetve alkalmassági felmérési kötelezettségeit sem. Hosszabb ideje hiányzott a biztosításközvetítési tevékenységet irányító vezető is. A többes ügynök nem rendelkezett a vonatkozó uniós rendelet (IBIP) által előírt (a biztosítási alapú befektetési termékekhez kötődő) összeférhetetlenségi politikával, belső szabályzatai nem voltak alkalmasak az összeférhetetlenségi formák feltárására, és nem mérte fel az ösztönzők esetleges káros hatásait – sorolta az MNB.

Mindezek mellett nem volt megfelelő a felügyeleti adatszolgáltatása sem – tették hozzá.
A vizsgálat szerint fogyasztóvédelmi problémát jelentett, hogy a többes ügynök az ügyfelek panaszairól vezetett nyilvántartásában nem rögzítette maradéktalanul a jogszabályi rendelkezésekben előírt adatokat. Hiányzott a panasz elutasításának indoka, illetve a panasz rendezésére/megoldására szolgáló intézkedés határideje, illetve több esetben nem a panasz megválaszolásának tényleges időpontja szerepelt a nyilvántartásban.

Előfordult, hogy az ügyfél nem kapott teljeskörű választ panaszára, illetve néhány esetben a többes ügynök nem tudta kétséget kizáróan igazolni a panaszos megkeresésére adott válasza elküldésének tényét és időpontját. Az ügyfelek számára ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy mihamarabb meggyőződhessenek panaszuk megalapozottságáról, elutasítás esetén pedig dönthessenek további jogorvoslati igényeikről – tették hozzá.

Mindezek nyomán az MNB kötelezte a többes ügynököt a feltárt hiányosságok kijavítására, az ügynöknek több jogsértés kapcsán 45 napon belül írásban kell beszámolnia a megtett intézkedéseiről.

A jegybank a jogsértések miatt 40 millió forint felügyeleti és 15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírságösszeg mértékét enyhítette egyebek közt, hogy az Erste Bank együttműködött a vizsgálat során, s több hiányosság kapcsán már korrekciós intézkedéseket tett – áll a közleményben.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalból – előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – piacfelügyeleti eljárást folytatott a budapesti székhelyű F-hold Kft. (F-hold) tevékenységének áttekintésére. A cél annak megállapítása volt, hogy a társaság végzett-e üzletszerűen – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint jegybanki engedélyhez kötött – hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

Mint a vizsgálat feltárta, az F-hold nyereség, illetve vagyonszerzési céllal több magyarországi fogyasztó és vállalat részére – kamat kikötése mellett, illetve kamatmentesen – nyújtott kölcsönt rendszeresen, több mint 240 esetben, huzamosabb időn át, összesen mintegy 1,8 milliárd forint összegben.

A jogszabály szerint ugyanakkor üzletszerű pénzügyi – így hitel- és pénzkölcsönnyújtási – tevékenységet kizárólag jegybanki engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény végezhet. Az MNB nyilvántartásaiban azonban az F-hold nem szerepelt, illetve jelenleg sem szerepel. Így nem jogosult jegybanki engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére Magyarországon.

A jegybank – ideiglenes intézkedés keretében – ügyfélvédelmi okokból a jelen eljárásban hozott döntés meghozataláig terjedő időtartamra már a helyszíni ellenőrzést követően azonnali hatállyal megtiltotta a társaságnak, hogy bármely pénzügyi felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Egyúttal közzétette a társaságra vonatkozóan az ügyfeleknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában és büntetőfeljelentést is tett az ügyészségen.

A feltárt jogsértés miatt az MNB a ma közzétett határozatában 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot rótt ki az F-hold Kft.-re és véglegesen megtiltotta, hogy engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási – így különösen „pénzkölcsön nyújtása” – tevékenység folytasson.

• A piacfelügyeleti eljárás során megidézett személyek közül voltak, akik – a megjelenési kötelezettségük ellenére – nem jelentek meg a hatóság előtt és mulasztásukat utóbb sem mentették ki.
• Továbbá egyes természetes személyek az MNB helyszíni ellenőrzéséről tudomást szerezve az F-hold tevékenységével kapcsolatos informatikai eszközökről a bizonyítási eljárás szempontjából releváns bizonyítékokat töröltek. A törölt adatokat az MNB munkatársai később vissza tudták állítani.
• Az érintettek ezáltal olyan magatartást tanúsítottak, amelyek a piacfelügyeleti eljárás elhúzására, akadályozására irányult, illetve azt eredményezte. A jegybank emiatt öt természetes személlyel szemben összesen 7,5 millió forint összegű eljárási bírságot szabott ki.

A jegybank ismételten felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy-egy szolgáltatás, termék igénybevétele előtt előzetesen mindig ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában. Az MNB ügyfélszolgálata, vidéki pénzügyi tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megadnak ennek kapcsán a szerződésük megkötése előtt érdeklődőknek.

A társaság alkuszként két biztosító termékeit mutatta be, és jellemzően csak egyikükét kínálta, lényegében annak ügynökeként eljárva – részletezték.

Az MNB megjegyezte:

A közvetítő nem elemzett elegendő számú, a piacon elérhető biztosítást, megsértve az alkuszi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

A társaság továbbá nem teljesítette a szerződéskötést megelőző ügyfél-tájékoztatási és ajánlatelemzési kötelezettségét sem – tették hozzá utalva arra, hogy más területeken, például a szakmai képzési nyilvántartás és a közvetítők jogviszonyának rögzítése területén is találtak hiányosságokat.

A jegybank célvizsgálatot folytatott le a biztosítási közvetítőnél, amelynek során a 2017 januárjától az ellenőrzés lezárásáig tartó időszakot tekintette át.

A jegybank a bírság összegének meghatározásakor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy miközben a vizsgált időszakban 12 biztosító is kínált egymással versengő termékeket, a LIC Független Biztosítási Közvetítő Kft. csupán két biztosító termékeinek értékesítésére kötött együttműködési megállapodást, és ezen belül is gyakorlatilag kizárólag egy biztosítóét értékesítette.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a budapesti lakóhelyű H. András – a nedolgozz.hu internetes honlap működtetője – végzett-e rendszeres gazdasági tevékenység keretében a befektetési szolgáltatókról szóló törvény által szabályozott, s az MNB engedélyéhez kötött portfóliókezelési, kiegészítő szolgáltatási, illetve jegybanki bejelentésköteles függő ügynöki tevékenységet.

A jegybank végzésével – próbavásárlása, s az addig feltárt adatok alapján – ideiglenes intézkedésként már korábban megtiltotta a magánszemélynek, hogy jogosulatlanul végezze e tevékenységeket. A jegybank emellett honlapja Figyelmeztetések menüpontjában hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy a nedolgozz.hu honlap működtetőjének nincs pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító jegybanki engedélye, bejelentése.

Vizsgálata nyomán az MNB megállapította, hogy H. András egy írországi székhelyű befektetési vállalkozás számára jutalék fejében több mint száz magyarországi befektetőt érintően függő ügynöki tevékenységet végzett. A nedolgozz.hu internetes honlap működtetője ezen felül EUR/USD devizapárokra vonatkozó ügyleteket érintően befektetési elemzés kiegészítő szolgáltatást is nyújtott, s egyes befektetők kereskedési számláin portfóliókezelést végzett.

Mindezek nyomán a jegybank ma közzétett határozatában azonnali hatállyal megtiltotta H. Andrásnak a jogosulatlan portfóliókezelési, befektetési elemzési kiegészítő szolgáltatási, illetve függő ügynöki tevékenység folytatását.

A jogosulatlan tevékenységek végzése miatt az MNB összességében 22,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot vetett ki a magánszemélyre.

A bírságösszeg kapcsán súlyosbító tényezőnek minősült, hogy H. András huzamosabb ideig végezte a felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységeit (s a befektetési elemzést az MNB ideiglenes tiltása után is folytatta). A portfóliókezelés és a befektetési elemzés kapcsán enyhítő körülménynek számított, hogy az érintett befektetők száma alacsony volt (így ez a tőkepiacra csekély hatást gyakorolt). A függő ügynöki tevékenység – amelyet külön honlap és elektronikus levél marketing támogatott – azonban a befektetők széles körét érte el. Utóbbi tevékenység kapcsán enyhítő körülményként értékelte az MNB, hogy a magánszemély a vizsgálat során közvetítői linkjének inaktiválását kérte a külföldi befektetési szolgáltatótól.

Az e jegybanki határozatában is érintett, egyes devizapárokra történő, árfolyamkülönbözetet elszámoló ügyletek CFD ügyletnek minősülnek. Az MNB ismételten felhívja a figyelmet arra: a lakossági befektetők számára hirdetett és értékesített CFD termékek fogyasztóvédelmi szempontból különösen aggályosak a komplexitás, az átláthatóság hiánya, a rendkívül magas tőkeáttétel, az elvárható profit és lehetséges veszteség közötti egyenlőtlenség, valamint a CFD termékek forgalmazása és elosztása kapcsán felmerülő problémák miatt.

Az MNB éppen ezért 2019. augusztus 1-től még az engedéllyel rendelkező hazai piaci szereplőknél is szigorúan korlátozta a spekulatív, kiemelten kockázatos CFD termékek lakossági forgalmazását.

A hivatal pénteki tájékoztatása szerint a GVH megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor

ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában.

A fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért – fejtette ki a versenyhivatal.

A Facebook üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Az adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfeleinek, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz.

A GVH álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített

„ingyenes és bárki csatlakozhat”, „ingyenes és az is marad”

üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről, azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók.

A GVH úgy ítélte meg, hogy

az ingyenesség üzenete zavart kelthet a fogyasztókban mind a használattal járó felelősség, mind a szerződéses kötelezettségek tekintetében,

mert kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben több szintű, ráadásul a kezelt és a felhasznált adatok összetettsége miatt nem is egészen átlátható felhasználói elköteleződés áll mögötte.

A közlemény szerint számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően az online platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa.

A versenyhatóság hangsúlyozta:

rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és így egyes gazdasági reálfolyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy egy szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak.

A hatóság a bírság meghatározásakor a Facebook Ireland Ltd. magyarországi hirdetési bevételének csak egy részéből indult ki, és figyelemmel volt arra is, hogy a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a súgóközpont kifogásolt tartalmát.

A közleményben a GVH megjegyezte, hogy

az Egyesült Államokban és Európában is születtek hasonló döntések.

Idén áprilisban az Európai Bizottság és tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok nyomására a Facebook frissítette felhasználási feltételeit és szolgáltatásait. Az új feltételekből egyértelműen kiderül, hogy a vállalat miként használja fel a közösségi oldalra bejelentkezők adatait profilalkotási tevékenységek és a vállalat finanszírozását szolgáló célzott hirdetések megjelenítéséhez.