Vegyes képet fest a 2022-es év a fenntarthatóság szempontjából

Bár jelentős haladás történt technológiai és szabályozási oldalon, a tavalyi évben megtapasztalt szélsőséges éghajlati jelenségek, a felmelegedés megfékezéséhez további lépések szükségesek – olvasható a jegybank 2022. évi Zöld pénzügyi jelentésében.

• Az MNB tavalyi, a bankokat érintő rövidtávú klímastressztesztjének eredménye szerint a hazai hitelintézetek ellenállóak egy karbonársokk esetén.
• A teszt során a 2022. júniusi olajárak 100 százalékos növekedését és jelentős gazdasági visszaesést feltételezve sem lépett fel likviditási vagy szolvencia probléma egyik vizsgált intézménynél sem.
• A hitelintézeti karbonkockázati indikátorok alapján a bankok vállalati portfóliója arányaiban stagnáló átállási kockázattal szembesül, de (a teljes vállalati portfólió növekedése miatt) a kockázatnak kitett állomány bővül.

Éghajlati forgatókönyvek

A tavalyi első biztosítási klímastresszteszt a karbonsemleges gazdaságra való átállás eszközoldali kockázatait három éghajlati forgatókönyvet feltételezve modellezte.

Az eredmények alapján az azonosított átállási kockázatok hatása kezelhető.

A szektort lefedő klímakockázati felmérésben a válaszadók 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi azt a kockázatvállalás folyamán. Az MNB további lépéseket tervez a biztosítók zöld átállásban betöltött szerepének támogatására.

Nőtt a hitelek állománya

A jegybank a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett is fenntartotta zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely segítette a bankok fenntartható hitelezését.

• Egy év alatt a zöld vállalati hitelállomány volumene így 50 százalékkal nőtt (miközben a teljes vállalati hitelállomány 15,5 százalékkal).
• Megugrott és tavaly év végére megközelítette a 100 milliárd forintot a lakossági zöld hitelek volumene.
• Az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában részt vevő hitelek egy év alatt így összességében 88 százalékkal, 427 milliárd forintra nőttek.

A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelek háromnegyede a megújuló energiához kötődik, bár a jegybank a programban résztvevő finanszírozási célokat tavaly diverzifikálta.

Jelentős eredmény viszont, hogy az elektromobilitásra vonatkozó kedvezmény révén elindult itthon az elektromobilitási hiteltermékek fejlesztése is.

Zöld Otthon Program és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel

A Zöld Otthon Program (ZOP) sikere után a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld megújítása támogatja az ingatlanállomány energiahatékonysági javulását. A ZOP 2022-ben mintegy 8 600 háztartásnak segített, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen, vásároljon. Idén április 1-jétől zöld hitelcélok esetén az MFL termékek választásával részesülhetnek érdemi kedvezményekben a fogyasztók. A jegybank felmérése szerint a jelenleg is fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló bankok közel fele már tervezi a zöld MFL-lel való indulást, akár 0,25-0,5 százalék kamatengedményt adva egyéb lakáshiteleihez képest.

Növekedés Kötvényprogram és ESG

A zöld tőkepiacokon a Növekedés Kötvényprogram keretében 539 milliárd forint névértékű kötvény került piacra, míg a hazai zöld állampapírok kibocsátása 2022 végére 1640 milliárd forintra nőtt.

Változatlanul alacsony viszont az ESG alapok aránya: ezek továbbra is új terméknek számítanak, idő kell, hogy a befektetők rátaláljanak e befektetésekre.

Tavaly jelentősen fejlődött a pénzügyi szektort érintő fenntarthatósági közzétételi európai uniós szabályrendszer.

• Ennek alkalmazásában az MNB kiadványokkal, publikációkkal, konzultációkkal támogatja az intézményeket.
• Az idei évben a jegybank – a hazai fenntartható pénzügyi keretrendszer pontosítása és az intézmények zöld átállásának támogatása érdekében – tervezi a hitelintézeti zöld ajánlás nembanki szektorokra való kiterjesztését, s a hitelezési ESG kérdőívre vonatkozó minimumsztenderd megfogalmazását is.
• Emellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a felügyeleti módszertanban, s ennek nyomán az intézményeket érintő konkrét felügyeleti vizsgálatok során is.

Termékkeresőt indít az MNB

Az MNB honlapján Zöld Pénzügyi Termékkereső platformot indít a lakossági ügyfelek hiteles tájékoztatására, az átláthatóság, összehasonlíthatóság, illetve a termékinnovációk erősítésére.

Elsőként a fenntartható befektetési termékek, befektetési alapok, unit-linked eszközalapok és önkéntes nyugdíjpénztárak feltételeit hasonlíthatják össze az érdeklődők.

A következő fázisban az áttekinthető konstrukciók köre tovább bővül.

A termékkereső az alapadatok mellett bemutatja a hozam-kockázati mutatókat, a javasolt befektetési időtávot, a visszatekintő hozamokat és teljes költségmutatókat is. Ezeket fenntarthatósági információk egészítik ki, pl. a termék „világoszöld” vagy „sötétzöld” jellegéről, az esetlegesen nem ESG eszközökbe történő befektetések mértékéről, vagy éppen az EU Taxonómia rendeletének való tervezett és valós megfelelés arányáról. A kereső tartalmazza az adott termék által megcélzott fenntarthatósági teljesítménymutató cél- és tényértékeit is.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője vasárnap az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy a jegybank és a Magyar Bankszövetség erről szóló kampánya során tájékoztató levelet küldenek ki azoknak, akiknek legalább tíz év van hátra a futamidőből, és 2015 előtt kötötték meg a szerződésüket.

A levél tartalma összefoglalja a változó kamatozás jelentette kockázatot, megoldást kínál többféle fixálási lehetőséggel, valamint az adott ügyfélre lebontva megmutatja, hogyan alakulna a törlesztőrészlet kamatfixálással és kamatemelkedés esetén.

Ez is érdekelheti:

• A Bankszövetség és az MNB a fix kamatozású jelzáloghitelek érdekében indít kampányt

A kampány összesen 894 milliárd forint hitelállományt, és 109 ezer ügyfelet érint. Az ügyfelek hetven százaléka forintosított deviza alapú hitelt, harminc százaléka pedig forint hitelt vett fel változó kamatozással – tudatta a szóvivő.

Mivel kevés biztosító szolgálja ki az ügyfeleket, ezért a jegybank szerint fennáll a lehetősége, hogy az elérhető lakásbiztosítási termékek egy kicsit drágák, illetve, hogy ugyanezért a pénzért jobb minőségű szolgáltatást is kínálhatnának a biztosítók.

Binder István kiemelte:

a helyzet megoldása érdekében az MNB a fogyasztóbarát lakáshitelek mintájára vagy kialakítaná a fogyasztóbarát lakásbiztosítást, vagy jegybanki szabályozó eszközöket vezetne be. Az ügyben döntés az év második felében várható

A felügyeleti szóvivő szólt arról is, hogy az MNB ezen felül egy teljes körű biztosítási garanciarendszer kialakításán is dolgozik, mert a jegybank számításai szerint a következő 9-10 éven belül a biztosítási piac jelenlegi 1000 milliárd forintos díjbevétele 2000 milliárd forintra emelkedhet.

Mint mondta, még nem ért véget az év, de a karácsonyi időszakban általában megugrik a személyi hitelek száma, mert nagyon sokan így vásárolnak ajándékokat.

Ezért szoktuk elmondani, hogy ilyenkor is érdemes nem érzelmi alapon dönteni, hanem megfontoltan vásárolni

– hangsúlyozta Binder István, hozzátéve, nem véletlen, hogy az MNB a napokban kampányt indított, amelyben a körültekintő hitelvásárlásokra hívja fel a figyelmet.

A nemzeti bank honlapján elérhető egy hitel kalkulátor, amely segítségével bárki ellenőrizheti, hogy mennyi kamattal terhelik egy év alatt a felvett összeget.

Példaként említette, hogy az ügyfelek legyenek körültekintőek, ha az interneten az egyes cégek befektetéseinél „mesés”, havonta akár 4-6 százalékos hozamot ígérnek, ha a felhívásban kripto valutákról olvasnak, illetve ha a cég mögött álló emberekről semmit sem lehet megtudni, ellenben olyan celebekről olvashatnak, akik dicsérik a céget.

Binder István kiemelte, a piramis játék mögött nincs valós gazdasági tevékenység, hiszen a rendszer úgy működik, hogy az újonnan belépők pénzét kapják meg a piramis csúcsán állók, amikor azonban már nincsenek új belépők a rendszer összeomlik.

A felügyeleti szóvivő azt tanácsolta, hogy az ügyfelek minden olyan céget, amelynek a befektetési lehetőségei felkeltették a figyelmét, ellenőrizze le a jegybank honlapján (www.mnb.hu) a Figyelmeztetések menü pont alatt, ugyanis a jegybank minden olyan társaságot számon tart, amely jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végez.

A jegybank tájékoztatása alapján csak július 27-ig nyújthatják be a román Astra Biztosító magyar károsultjai a casco-, lakás- és utasbiztosítási kárigényüket a román garancialaphoz (FGA), illetve eddig igényelhetik vissza az ügyfelek minden biztosítás befizetett, de meg nem szolgált díját.

Az MNB közlése szerint a július 27-i határidőre azoknak a kárt szenvedett ügyfeleknek kell figyelniük, akik április 28-ig, a román biztosító jogerős felszámolásának elrendeléséig jelezték a kárukat – kivéve a kgfb-biztosítottakat -, de azt nem tudták forintosítani.

Azok, akiknek kötelező gépjármű felelősségbiztosítása volt a társaságnál, csak a meg nem szolgált díjat igényelhetik vissza, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károk kifizetését a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) végzi itthon, Magyarországon.

A kárkifizetési kérelem magyar nyelvű űrlapja elérhető a román felügyelet honlapján, illetve a Magyar Nemzeti Bank külön erre a célra létrehozott Astra fogyasztóvédelmi tájékoztató oldalán.

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna egyik ez év június közepén sugárzott adásában azt tanácsolta, hogy aki még az Astra ügyfele, minél előbb szerződjön át másik biztosítóhoz.

Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója egy korábbi, MTI-nek adott nyilatkozatában arról szólt: a román pénzügyi felügyelet (ASF) úgy döntött, hogy a károsultak a felszámolás jogerőre emelkedéséig kezdeményezhetik a román felügyelet mellett működő garanciaalapnál káraktájuk megnyitását, azaz a kárigényük benyújtását. A magyar nyelvű nyomtatványokat kizárólag írásban nyújthatták be az ASF mellett működő román biztosítási garanciaalaphoz (FGA) úgy, hogy azoknak 2016. április 28-ig be is kellett érkezniük az FGA-hoz.

Szabó József azt is hangsúlyozta, az Astra Biztosítóval kapcsolatos magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károk kifizetését nem az FGA, hanem a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) végzi itthon. Az FGA-hoz tehát csak az Astra Biztosítóval szembeni nem kgfb jellegű – például casco, lakás– vagy utasbiztosítási szerződés alapján fennálló – kárigényekkel kell fordulni.

Az MNB azt is közölte, hogy aki már írásban benyújtotta a kárigény rendezésére vonatkozó kérelmét, de – a román törvények szerint emellett szükséges – kárkifizetési kérelmét és az iratok valódiságát igazoló felelősségi nyilatkozatot esetleg még nem adta be az FGA-nak, annak erre 2016. július 27-éig van lehetősége.

Ugyancsak július 27-éig igényelhetők vissza az FGA-tól az ügyfelek által befizetett, de a biztosító által meg nem szolgált időszakra vonatkozó díjak, függetlenül attól, hogy azok kgfb vagy egyéb biztosítási szerződéshez kötődtek-e.