Egyre nagyobb kincs a szabad tér…

A nagyvárosi ember számára a szabad terek hiánya, megfogyatkozása is tudatosítja a szabad tér értékét, nélkülözhetetlenségét

– emlékeztetett a kiállítás csütörtöki szakmai megnyitóján a magyar pavilon nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.

Fabényi Julia hozzátette, hogy az időszakos szabad tér a legújabb kori lelemények közé tartozik: futóversenyek, biciklis felvonulások, közös aktivitások definiálnak újra és engednek át időlegesen városi tereket egyes közösségeknek.

Yvonne Farrell és Shelley McNamara, az idei biennále főkurátorai arra biztatták a nemzeti pavilonokat, hogy a FREESPACE (Szabad tér) tematika mutassák be saját szabad terüket – mondta el.

A projekt alapja a Szabadság híd 2016-os spontán „elfoglalása”

Fabényi Julia szerint a magyar pavilon kiállítása szó szerint vette ezt a felhívást, hiszen a projekt alapja a Szabadság híd 2016-os spontán „elfoglalása”, amelynek köszönhetően egy megszokott hely új, megélhető értéket kapott néhány hétre.

A kiállítás kurátorai a Kultúrgorilla tagjai: Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva voltak, a magyar pavilon fölé a projekt idejére felépített kilátót a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) tervezte.

Oravecz Júlia köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „a város közügy, ám ezt néha elfelejtjük”.

Anno egy közlekedési felújítás miatt zárták le a Szabadság hidat

Ez manifesztálódott 2016-ban mikor egy közlekedési felújítás miatt lezárták a Szabadság hidat, és a helyszín pillanatok alatt közösségi térré, piknikek, találkozások, jógaórák helyszínévé vált.

Egy nagyobb ívű társadalmi folyamat lenyomata ez: mutatja, hogyan gondolkodunk a városról, hogyan változik a közösségi terekkel kapcsolatos felfogásunk – emlékeztetett a Oravecz Júlia, aki szerint a hídon nem volt helye ideológiáknak, de akik ott voltak, mégis spontán és proaktív módon kifejezték, hogyan gondolkodnak a városi térről.

Átélhetővé kívánták tenni a szabad tér élményét

Pongor Soma elmondása szerint a pavilon átriumában létrehozott építészeti installációval átélhetővé kívánták tenni a kiállítás fő üzenetét: a szabad tér élményét.

A felhasznált anyagok jelzik az ideiglenességet, valamint azt, hogy a kilátó elvileg bárhol bármikor felépíthető, az építmény felső szintje pedig színével, formájával is megidézi a Szabadság hídon létrejött téri helyzetet – fűzte hozzá.

A pavilon első termében egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat.

A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany – részben szakmabeliek, részben civilek – beszélnek arról, mit gondolnak a „szabadsághíd-jelenségről”.

A magyar kiállítás megnyitóján részt vett Csiszár Jenő, Magyarország milánói főkonzulja és Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója is.

A Velencei Építészeti Biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai és sajtónapok után szombattól november 25-ig várják a közönséget.